Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A vállalat alapítása. 2 A vállalatalapítás jogi aktus, az adott ország társasági törvénye szabályozza, lehetőségeit főként a piac állapota határozza.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A vállalat alapítása. 2 A vállalatalapítás jogi aktus, az adott ország társasági törvénye szabályozza, lehetőségeit főként a piac állapota határozza."— Előadás másolata:

1 1 A vállalat alapítása

2 2 A vállalatalapítás jogi aktus, az adott ország társasági törvénye szabályozza, lehetőségeit főként a piac állapota határozza meg, de jelentős szerepe lehet az állami gazdaságpolitikának is.

3 3 Vállalatalapítási motivációk: #1 Egyéni motivációk: nyereség, pénzügyi függetlenség, önmegvalósulás, egyéni képességek kipróbálása, alkotni akarás, függetlenség, hatalomvágy. Környezetből fakadó motivációk: szellemi vagy anyagi elismertség hiánya a munkahelyen, túl sok hierarchikus lépcső.

4 4 Vállalatalapítási motivációk: #2 Kétfajta vállalatalapító személyiség van: Gyakorlatra, szakmai ismeretekre építő vállalatalapító, korábban általában szakmunkás volt. Általában nem törekszik nagyobb jövedelemre, kicsi marad, indok: főleg a függetlenség. Menedzser típusú vállalatalapító, elsősorban a vállalkozók köréből származik, felsőfokú végzettségű, van vezetési tapasztalata. Általában akkor alapít vállalatot, ha karrierjében törés keletkezik, főleg külső pénzforrásokat használ, nagy kockázati tényezők, specializált vállalat, fontosak a fejlesztési eredmények. Kezdeti kudarc, vagy gyors gyarapodás.

5 5 Vállalati dinamika Fúzió: két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására. Felvásárlás: egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele. Szövetkezetek: a közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek, oly módon, hogy az egy tag-egy szavazat elv érvényesül.

6 6 Vállalatok megszűnése – csőd az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni. (önkéntes, vagy kényszerű) a magyar törvények három változatot ismernek: csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás.

7 7 Alapítás folyamata Két alapforma: egyéni vállalkozások, az évi V. tv szabályozza. társas vállalkozások, amelyet az évi VI. tv (GT) szabályozza. (Nem tárgyaljuk a szövetkezeteket – ezek ugyancsak társas vállalkozások - és az alapítványok vállalkozási tevékenységét).

8 8 1. Egyéni vállalkozás #1 belföldi természetes személy, aki üzletszerűen, saját nevében és kockázatára rendszeres haszonszerzés céljából gazdasági tevékenységet folytat. feltételek: vállalkozói igazolvány; engedélyhez kötött tevékenység esetén képesítési követelményeknek való megfelelés; APEH bejelentés.

9 9 1. Egyéni vállalkozás #2 nem kaphat vállalkozói igazolványt: akit gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek; akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek; akit az adott foglalkozás gyakorlásától eltiltottak; aki egyéb jogszabályban előírt foglalkozási tilalom alá esik; akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták.

10 10 2. Társas vállalkozások #1 GT csak a tv által meghatározott formában hozható létre: jogi személyiség nélküli társaságok: közkereseti társaság (kkt); betéti társaság (Bt). jogi személyiséggel rendelkezők: egyesülés; közös vállalat (kv); korlátolt felelősségű társaság (Kft); részvénytársaság (Rt).

11 11 2. Társas vállalkozások #2 a GT fogalmi elemei: üzletszerű, folyamatos gazdasági tev.; vagyoni hozzájárulás a tagok részéről; közös kockázatvállalás a tagok között; saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség (a tagoktól külön, magának a társaságnak lehetnek jogai és kötelességei).

12 12 2. Társas vállalkozások #3 GT alapítás folyamata: társasági szerződés megkötése, vagy alapító okirat; cégbírósági bejelentés; cégbírósági - végzés; - cégbejegyzés; - közzététel a Cégközlönyben.

13 13 A vállalat magatartási elmélete: A vállalat nem cselekvő egész, az érintettek koalíciója. Sok alternatíva, cél van – optimalizálás helyett kielégítő megoldás. Az információhoz jutásnak és az információ felhasználásának költsége van. Döntéshozók – korlátozott racionalitás => lehetetlen az optimalizálás!

14 14 Megbízó – ügynök elmélet: A döntések túlnyomó részét a menedzsment hozza, a profit nagy része mégis a tulajdonosoké. A tulajdonosok nem tudják „rendesen” ellenőrizni a vezetőket.

15 15 Vállalattípusok, vállalkozási formák

16 16 A főbb vállalati formák #1 Egyéni vállalkozó: a hagyományos tőkés vállalkozás, a tulajdonos által irányított vállalat. A vállalat tulajdonosa személyesen irányítja a vállalat működését, ellátja a menedzseri feladatokat is. Teljes mértékben ismeri a vállalatot, mindig jelen van, minden alkalmazottat személyesen ismer. Ez a vállalati forma viszonylag kisméretű vállalatot feltételez. A tulajdonos célja a bevételek és a költségek különbözetének, a profitnak a maximalizálása. A tulajdonos korlátlan felelősséget vállal, ami azt jelenti, hogy személyes vagyonával is felel a vállalat tartozásaiért.

17 17 A főbb vállalati formák #2 Egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás. Jogi felfogásban a vállalkozás és a vállalkozó, valamint a személyes jövedelem és a vállalkozás profitja ugyanaz. Nem jogi személy. Előnyök: alapítása és megszüntetése egyszerű, áttekinthetőség, a vállalkozó függetlensége, az üzletmenetre vonatkozó nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség hiánya, adózási kedvezmény. Hátrányok: szerényebb nyereségszerzési lehetőségek, pénzügyi erőforrásokhoz jutás korlátozottsága, túlzottan sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben, korlátlan felelősség.

18 18 A főbb vállalati formák #3 Társaság: két vagy több tulajdonos által alapított személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén. Előnyök: egyszerű alapítás, adózási előnyök, tulajdonosi lehetőség nagyobb tőke nélkül, jogi védettség viták esetére, jelentősebb tőke és hitelforrások, a folytatás lehetősége tulajdonosváltás esetén. Hátrányok: személyi konfliktusok lehetősége, agresszív törekvés lehetősége az alkalmazottaknál partnerségre, világos menedzseri felelősség hiánya.

19 19 A főbb vállalati formák #4 Jellemzői: A résztvevők sajátos érdekközössége A tulajdonosok személyi vagyonától elkülönült önálló szervezeti, ügyviteli mechanizmusok. Szervező erejű szerződések keretében közös gazdasági vállalkozásra, koordinációra irányul.

20 20 A főbb vállalati formák #5 Korlátolt felelősségű társaság: minden résztulajdonos csak saját részesedésének mértékéig felel a vállalat tartozásaiért, nem pedig az egész vagyonával. Ilyenformán csökken a résztulajdonosok kockázata, tehát az üzletrészek eladásával nagy összegű pénztőkét lehet összegyűjteni.

21 21 A főbb vállalati formák #6 Részvénytársaság: a társasági formák közül a legnagyobb vállalatokra jellemző forma. A részvényesek a vállalat tulajdonosai. Összességükben ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint a tulajdonos-menedzser, egyenként részvénytulajdonuk mértékében. A részvényesek tehát jogot formálhatnak a vállalat profitjának elsajátítására. A részvényesek összességét képviselőiken keresztül megilleti a munkafelvétel és elbocsátás joga. Mindegyik részvényes eladhatja részvényét, így tulajdonjogait áruba is bocsáthatja.

22 22 A főbb vállalati formák #7 A részvényesek nem személyesen látják el a vállalat irányításának feladatát, hanem igazgatótanácsot választanak és fizetett menedzsereket alkalmaznak. A menedzserek érdekei: a vállalat növekedése, mert ezzel hatalmuk növekszik; személyes fogyasztásuk növekedése.

23 23 A főbb vállalati formák #8 A tulajdonosi és a menedzseri érdekek tehát eltérnek egymástól és bizonyos mértékben ellentétbe is kerülnek. Ezért a tulajdonosoknak olyan ösztönző rendszert kell alkalmazniuk, amely a menedzserek érdekévé teszik a vállalati profit növekedését. (Pl. a menedzserek részvényekhez jutnak, vagyis résztulajdonosokká válnak; profitfüggő jutalékrendszer kialakítása, magas fizetés…). A vállalat (formájától függetlenül) működésének célja a minél nagyobb profit elérése, egyszóval a profit maximalizálása.

24 24 A főbb vállalati formák #9 Tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelőséggel nem bírnak. A tulajdonosok kiléte jogilag közömbös, a tulajdonosok elvben bármikor (ha a közgyűlés megszavazza) felmondhatnak a menedzsmentnek. Előnyök: a tulajdonosok korlátozott felelőssége, korlátlan élettartam. Hátrányok: nyilvános adatszolgáltatási kötelezettsége, az alapítás és megszűntetés bonyolult és költséges.

25 25 A főbb vállalati formák #10 Főbb különbségek az egyes társaságok között: A társulással járó feltételek, következmények Társasági tevékenység jellege Alapítás körülményei, bejegyzés kötelezettsége Felelősségi viszonyok A társaságokban részt vevő tagok korlátlanul (kkt., bt-nél min. 1 beltag) vagy korlátozott (kft – csak a törzsbetétig) felelőséggel tartoznak a társaság működéséért. Jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok: bt., kkt.

26 26 EgyéniSzövetkezetBtKktKftRtKv Alakító Magánsze-mély Jogi személy 5 fő alapíthat Magánszemély Magán-személy Jogi személy Magán-személy Szövetke-zet Kft. Rt. Tevékenység Vannak olyan tevékenységek, amelyek képesítéshez vagy telephelyhez kötöttek Tőke 3 millió, abból 1 millió kp. a többi lehet apport Nincs kötelezően előírt 3 millió, abból 1 millió kp. a többi lehet apport 20 millió, abból 10 millió kp. a többi apport Nincs kötelező-en előírt Célkitűzés Megélhe-tés, profit, önmegvaló-sítás Alaptevé-kenység segítése Profit, önmeg- valósítás Családi vállalkozás, profit Profit Felelősség KorlátlanKorlátozott Beltag korlátlan Kültag korlátozott Korlátlan, egyetemes, és három évig visszamenő-leg Korlátozott Részvény arányában Külső ell. APEH + TB + illetékes hatóság Belső ell. - Felügyelő bizottság Csak 50 millió ill. 200 fő felett Okl. könyv- vizsgáló ellenjegyzés Felügyelő bizottság - Irányítás Tulajdonos vagy manager 1 tag 1 szavazatBeltagRögzítés szerintTaggyűlés Közgyűlés által megválasz-tott igazgató-tanács Tőkekivonás KivonhatóKilépéssel alapítólevél szerint, felszámolási és végelszámolási eljárás, részvényértékesítéssel Adózás SZJA / Személyi Jövedelem Adó TÁNYA / Társassági Nyereség Adó Törvényi fel. BíróságCégbíróság Státusz Nem jogi személy Jogi személyNem jogi személyJogi személy

27 27 Nonprofit vállalatok összefoglaló táblázata EgyesületKöztestületAlapítványKözalapítványKht Alakító Jogi személy Magánszemély Gazdasági, szakmai kamarák Jogi személy Magánszemély Csatlakozás önkéntes, alapszabály szerint Kormány, település, önkormányzat Csatlakozás önkéntes, alapító okirat szerint Jogi személy Magánszemély, csatlakozás alaptőke emeléssel Célkitűzés Alapszabályban meghatározott Valamilyen közfeladata ellátása Tartós közérdek Jogszabály szerint ellátandó feladat Társadalmi közös szükséglet Tőke Végezhet vagy köteles gazdasági tevékenységet végezni, de az eredményt vissza kell forgatni Megszűntetés Megszűntethető a tagok által, és megszűntethető Törvény rendelkezik felette Megszűnik, ha megszűnik a közérdek, ha korlátozott időre alakult, ha elfogy a pénz Feladat kiürül Alapítok megszűntetheti k, kívülről lehet kezdeményezni a megszűntetést Profit Keletkezhet személyes vagyon TV rendelkezik felette Alapítványi összeg nem visszavehető Kormány, település, önkormányzat rendelkezik a vagyon felett A tulajdonosok között szétosztandó

28 28 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények

29 29 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #1 A ráfordítás egy naturális fogalom, a ténylegesen felhasznált eszközök (élő- és holtmunka, anya-gok) természetes mértékegységben kifejezett mennyisége, tehát nem értékösszeg. Pl.: kombájn/ha, m 2, db, kg… A költség a tényleges ráfordítások pénzben kifejezett értéke. (Lehet pl. USD, Ft, Euró…) A kiadás nem ugyanaz, mint a ktg, vagy szűkebb, vagy tágabb fogalom, a pénzeszközök csökkenése. Általában a jövőbeni felhasználásra vásárolt készletek, anyagok beszerzésére, v. más működési feltételek felhasználására kifizetett pénzösszeg.

30 30 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #2 A vállalati ktg-ek csoportosítása: számviteli és gazdasági ktg-ek; explicit- és implicit ktg-ek; fix- és változó ktg-ek rövid távon.

31 31 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #4 Számviteli költségnek nevezzük a folyó ktg és az amortizáció (tartós lekötések értékcsökkenésé-nek) összességét. folyó költség: azon termelési ráfordítások értéke, amelyek az adott időszakban merülnek fel és a termék eladásával meg is térülnek. Gazdasági költség: a számviteli ktg-nél tágabb fogalom, mert magába foglalja a termelés érdekében felmerült v.mennyi ráfordítás pénzben kifejezett értékét, vagyis a számviteli költséget és az alternatív költséget is. Alternatív költség: egy haszonáldozat, elveszett hozam, amelyről a vállalkozás érdekében le kellett mondani. Így pl.: a kamat, a vállalkozó saját munkabére, melyek általában megtérülnek és a vállalkozóé lesznek. Az alternatív ktg a vállalatban felhasznált termelési tényezők átlagos normális, elvárt hozadékát foglalja magába, ezért ezt normál profitnak is nevezzük. A normál profit tehát egy adott üzletágban elérhető profit, adott üzletághoz kötődik, ezért nem egységes Ktg-ként értelmezhető, illetve a számviteli profit részeként is értelmezhető.

32 32 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #5 Megjelenésüket tekintve lehetnek: 1. explicit- vagy kifejezett költségek, azok, amelyek adott időszak folyamán a termeléssel kapcsolatosan felmerülnek és számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában megjelennek (pl: munkadíj, bérleti díj, energiaktg, szállítási díj, kamatktg.) 2. implicit költség: rejtett költség, az alternatív ktg azon része, amely ugyan pénzkifizetés formájában nem jelenik meg, de tényleges ráfordítás, így a gazd-i döntéseknél szükséges számbavenni. (pl.: saját munka-, illetve tőkeráfordítás)

33 33 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #6 A vállalat összes ktg-e két részre osztható (TC=FC+VC): fix költségek (Fix Cost;FC): állandó költségek, amelyeket akkor is fizetni kell ha nincs kibocsátás (pl. amortizáció, bérleti díj, kölcsönök kamata – ezek tehát nem változnak a termelés volumenének változásával) változó költségek (Variable Cost;VC): a kibocsátás mennyiségével együtt változnak (pl. anyagköltség, munkabér, energiaköltség) A változó költség és a termelés volumenének változása közötti összefüggés lehet: 1. lineáris: amikor a változó költség pontosan követi a termelés változásának ütemét és irányát 2. degresszív: amikor a változó költség a termelésnél kisebb mértékben változik 3. progresszív: a változó költség gyorsabb ütemben nő vagy csökken mint a termelés

34 34 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #7 Az árbevétel (R) az eladott termékek mennyiségének és árának a szorzata. Bruttó profit: az árbevételből levonjuk a folyó, explicit költségeket (ag, munkabér, energia). Számviteli profit: az árbevételből levonjuk a számviteli költségeket (vagyis a folyó ktg-eket és az amortizációt). Gazdasági profit: az árbevételből levonjuk a gazdasági költségeket (vagyis a számviteli ktg-eket [folyó ktg +amortizáció] és az alternatív ktg-eket [saját munka- és tőkeráfordítás pénzben kifejezett értékét]).

35 35 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #3 ÁRBEVÉTEL (R) A termelés gazdasági költségei: a termelés érdekében felmerült v.mennyi ráfordítás pénzben kifejezett értéke Gazdasági profit Alternatív költség költség Számviteli költség: Számlákon megjelent + elszámolható az adott időszakban (közvetlen ktg + amortizáció) Számviteli profit Normál profit EXPLICIT költségek Bruttó profit Implicit költség

36 36 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #8 A vállalat profitjának ( π ) összetevői (= a bevétel – költségek) mindegyike függ a termelés méretétől, vagyis: π (q)=R(q)- TC(q) R, TC Q R TC ab A jelen esetben a vállalat az „a” és „b” pontok között nyereséges

37 37 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #9 A teljes ktg tehát felírható a következő alakban: TC=FC+VC FC VC TC TC Q

38 38 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #10 Az átlagktg (ATC) az egységnyi termékre jutó ktg. Beszélhetünk az: átlagos fix ktg-ről (AFC), amely a termékegységre jutó fix ktg-et mutatja, az összes fix ktg és a termelés hányadosa: AFC=FC/Q átlagos változó ktg-ről (AVC), amely a termékegységre jutó változó ktg-et mutatja, az összes változó ktg és a termelés hányadosa: AVC=VC/Q átlagos összktg-ről (ATC), ami term.egységre jutó teljes ktg-et mutatja, az összes ktg és a termelés hányadosa: ATC=TC/Q Felírható a változó és fix összegeként is: ATC=AVC+AFC

39 39 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #11 A határktg az egységnyi kibocsátásnövekményre jutó ktgnövekményt jelenti, vagyis azt a ktg-változást, amelyet egy egységnyi pótlólagos termékkibocsátás okoz.

40 40 MC1 MC0 MC2 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #11/a MC ATC AVC AFC Q AC, MC Q2Q0Q1 EXTRAPROFIT Üzembezárási pont Fedezeti pont

41 41 A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. #12 A ktgfüggvények jellemzői: Ha a cég semmit nem termel, akkor is ktg-be kerül, mert a fix ktg nagysága független a kibocsátástól Kevés termék előállítása nagy indulóktg-el jár, de a ktgnövekedés lassul a termelés fokozásával. A határ- és ktgfüggvények U alakúak. Az ATC és AVC függvények közelítenek egymáshoz, hiszen a különbség közöttük az FC, ami a termelés fozozásával csökken. A határktg (MC) először csökken, majd növekszik és az ATC, illetve AVC függvényeket azok minimumánál metszi. Az MC és ATC metszési pontjánál nagyobb értékek esetén a vállalat nyereséges, attól kisebb értékeknél veszteséges.

42 42 Az ÁKFN-struktúra ÁR Költség Bevétel összes klts (TC) Bevétel (R) változó klts (VC) állandó klts (FC) Q (forgalom) F QFQF pCRpCR pFpF

43 43 A fedezeti mennyiség (Q F ) számítása: Az ÁKFN-struktúra

44 44 Az ÁKFN-struktúra Számítsa ki az alábbi adatok alapján, hogy hány db terméket kell annak a vállalkozónak előállítania, aki nem akar veszteséget termelni a gazdasági év végére? A termék állandó költsége egy év alatt: ,- Ft Egy db termék ára (átlagár): 3.840,- Ft Egy db termékre eső változó költség: 2.000,- Ft A számítás: Q F = /(3840 – 2000) = db/év A vállalkozónak tehát min db-ot kell a termékből legyártania a nullszaldóhoz.

45 45 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb

46 46 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. A befektetést motiváló legfontosabb tényezők: érték megőrzése, gyarapítása – a vagyontárgyak értékállandósága, -növekedése korlátozott mennyiségük miatt biztosabb, mint a pénzformában tartás (kp, takarékbetét). folyó jövedelemszerzés – ilyen lehet az osztalék, bankbetét vagy értékpapír kamata…

47 47 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. Minden esetben a befektetést a betéti kamathoz hasonlítják, hiszen ez egy jól kiszámítható, kockázat-mentes befektetési forma, így kockázattal járó befektetésbe csak akkor fektetnek, ha annak hozama, haszna ennél a kamatnál magasabb. A tőkebefektetések értékelésénél mindig figyelembe kell venni az időt, csak azonos időpontra átszámított jövedelmeket és ktg-eket szabad összehasonlítani! Ez alapján beszélhetünk: jelenértékről és jővőértékről.

48 48 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. jelenérték (PV: Present Value): egy jövőbeni pénzösszeg vagy pénzösszeg- sorozat mai pénzben kifejezve. t= az évek száma C t = a t. évben esedékes összeg r= az éves pénzlekötés, bankbetét kamatlábának századrésze

49 49 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. nettó jelenérték (NPV): a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés pénzráfordításának különbsége. NPV>0-a befektetés sikeres NPV=0-teljesen mindegy, de a kockázat miatt nem biztos, hogy megvalósul NPV<0-a befektetést nem célszerű megvalósítani

50 50 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb.PL: Eladásra kínálnak egy államkötvényt, amit 2 év múlva ,- Ft névértéken lehet beváltani. Mennyiért érdemes ma megvásárolni, ha a piaci kamatláb 6 %-os? PV=[1/(1+0,06) 2 ]*20000 = = (1/1,1236)*20000= ,- Ft => nem több, mint ,- Ft-ért érdemes megvásárolni (beváltani)!

51 51 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb.PL: Mennyiért érdemes megvenni az előző példában szereplő államkötvényt, ha a megszerzésére fordított összeg 2.000,- Ft volt? NPV = PV – 2000 = – 2000 = ,- Ft Az államkötvényt ,- Ft-ért érdemes megvásárolni!

52 52 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. A belső kamatláb és a nettó jelenérték közötti kapcsolat: Mind a kettőből lehet arra következtetni, hogy a befektetést célszerű-e megvalósítani. Ha egy befektetés nettó jelenértéke negatív, a befektetést nem célszerű megvalósítani. Másik oldalról az összehasonlítást úgy is el lehet végezni, ha a piaci kamatlábat a tőkebefektetésből nyerhető százalékos profittal (=belső kamatláb) vetem össze. belső kamatláb: a tőkebefektetés %-os haszna. (A makroökonómiában azt a kamatlábat nevezzük így, amely mellett a beruházás-befektetés nettó jelenértéke 0.) külső kamatláb: piaci kamatláb.

53 53 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. ÖSSZEHASONLÍTÁS: 1.) NPV negatív, ha az értékpapír megszerzésére fordított összeg > ,- Ft, mert pl: NPV = = ) Belső kamatláb1 = 20000/17800=1,123 => 12,3 % 2 évre ~ 6 %/év = piaci kamatláb Belső kamatláb2 = 20000/15800=1,266 => 26,6 % 2 évre ~ 13 %/év > piaci kamatláb

54 54 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. jövőbeni érték (FV:Future Value): az idő és a kamatláb segítségével állapítjuk meg, vagyis kamatos kamatot számítunk. C 0 = a jelenleg meglévő pénzösszeg

55 55 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb.PL: Takaréklevelet veszek ,- Ft-ért. Mennyit ér 5 év múlva, ha a kamatláb 6 %- os? FV = 10000*(1+0,06) 5 = ,- Ft 5 év múlva a ma ,- Ft-ért vásárolt értékpapír ,- Ft-ot ér majd.

56 56 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. Egy vállalat vagyonértékelésének módszerei: 1. jövedelemtermelő-képességének alapján 2. az az érték, amennyiért korábban létrehozták, ill. amennyi ma a könyv szerinti érték 3. egyenkénti eszközértékeléssel  Egy vagyontárgy, tőkebefektetés, bérlemény üzleti értékelésének alapja a jövedelemtermelő képessége. Ennek alapján állapítható meg a jelenlegi értéke. Vagyis egy vagyontárgy tőkeértéke annak jelenértéke, ami nem más, mint jövedelmeinek a kamatlábbal diszkontált hozadékösszege.

57 57 A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb.PL: Ha egy cégnél ,- € nyereségre lehet számítani évente, és az elvárt jövedelmezőség 20 %, mennyiért lehet a céget megvenni? PV = X; C t = X X = (X )/(1+0,2) 1 => => X=100000/0,2 = ,- €

58 58 Gazdasági folyamatok elemzése

59 59 Gazdasági folyamatok elemzése Az elemzés történhet: Az adatok időbeli alakulásának vizsgálatával: bázisviszonyszám; láncviszonyszám. Az adatok arányának és változásának vizsgálatával: megoszlási viszonyszám Az adatok tényezőnkénti vizsgálatával árindex; értékindex; volumenindex. Az adatok közötti összefüggések vizsgálatával: rugalmassági vizsgálatok Az adatok középértékének vizsgálatával: számtani átlag és helyzeti középérték vizsgálatok.

60 60 Év/negyed- év ABC Értékesített mennyi-ség [t] Összes értékesítés [eFt] cikkcsoport forgalma [eFt] I II III IV össz I II I. fé

61 61 Gazdasági folyamatok elemzése bázisviszonyszám, ha a viszonyítási alap mindig ugyanaz az év: évi forgalom/2001. évi forgalom 2800/2600=1,077 => 107,7 % évi forgalom/2001. évi forgalom 3150/2600=1,212 => 120,2 % láncviszonyszám, ha a viszonyítási alap mindig az előző év: évi forgalom/2003. évi forgalom 3700/3150=1,175 => 117,5 % évi forgalom/2002. évi forgalom 3150/2800=1,125 => 112,5 % A viszonyszámokat nem csak forgalmi értékre, hanem mennyiségre, árra, stb-re is lehet számolni!

62 62 Gazdasági folyamatok elemzése megoszlási viszonyszám, ha a 3 cikkcsoport egyenkénti forgalmi adatait évenként az összforgalomhoz viszonyítjuk: I. fé-i ért.-i forgalom megoszlása cikkcsoportonként: A: (900/2200) * 100 = 41 % B: (500/2200) * 100 = 23 % C: (800/2200) * 100 = 36 % a megoszlások összege mindig 100 %! mennyiségekre is lehet számolni!

63 63 Gazdasági folyamatok elemzése mindkét értékindex: ha az értékesítési forgalom (ár x mennyiség => p x q) változása egyik időszakról a másikra, mindkét tényezőváltozás következménye. jelölések: p 0, q 0 : bázisidőszaki ár-, mennyiségadatok p 1, q 1 : tárgyidőszaki ár-, mennyiségadatok I É =

64 64 Gazdasági folyamatok elemzése mennyiségváltozás volumenindex: ha az értékesítési forgalom (ár x mennyiség => p x q) változása egyik időszakról a másikra, kizárólag a mennyiségváltozás következménye. jelölések: p 0, q 0 : bázisidőszaki ár-, mennyiségadatok p 1, q 1 : tárgyidőszaki ár-, mennyiségadatok I V =

65 65 Gazdasági folyamatok elemzése árváltozás árindex: ha az értékesítési forgalom (ár x mennyiség => p x q) változása egyik időszakról a másikra, kizárólag az árváltozás következménye. jelölések: p 0, q 0 : bázisidőszaki ár-, mennyiségadatok p 1, q 1 : tárgyidőszaki ár-, mennyiségadatok I Á =

66 66 Gazdasági folyamatok elemzése Feladat: számítsa ki és év vonatkozásában I É, I V és I Á értékét! egységár 2003-ban: 3150/700=4,5 eFt/t egységár 2004-ben: 3700/550=6,72 eFt/t I É = (550 x 6,72)/(700x4,5) = 1,175 => 118 % I V = (550 x 6,72)/(700x6,72) = 0,7857 => 78,6 % I Á = (700 x 6,72)/(700x4,5) = 1,493 => 149 %

67 67 Gazdasági folyamatok elemzése Az árrugalmassági együttható megmutatja, hogyan változik az értékesített mennyiség a keresletet befolyásoló (ár) tényezőhöz képest. rugalmatlan kereslet: E < 1 rugalmas kereslet : E > 1 közömbös kereslet : E = 1

68 68 Gazdasági folyamatok elemzése Az árrugalmassági együttható: ahol: Δp=p 1 -p 0 Δq=q 1 -q 0

69 69 Gazdasági folyamatok elemzése Feladat: számítsa ki az előző táblázat alapján és év vonatkozásában az árrugalmassági együttható értékét! állapítsa meg, hogy rugalmas, vagy rugalmatlan esetről van-e szó! E Á =[( )/550] / [( )]/3700 = -1,835 az értékesítés igen rugalmasan követi az árváltozást (E Á >> 1).

70 70 Gazdasági folyamatok elemzése Számtani átlag: az átlagolandó értékek összegét elosztjuk azok számával. Számtani átlag az átlagolandó értékek összege az átlagolandó értékek száma

71 71 Gazdasági folyamatok elemzése Pl (számtani átlag): a 2001 – évi összes értékesítés átlaga = = 1/7 * ( ) = 1750

72 72 Gazdasági folyamatok elemzése Helyzeti középértékek: Helyzeti középértékek: Módusz: a leggyakrabban előforduló ismérvérték. pl.: a 2001 – évi összes értékesítés módusza = 1000 Medián: a mennyiségi ismérvnek az a („középen elhelyezkedő”) értéke, amelyiknél ugyanannyi kisebb, mint amennyi nagyobb érték fordul elő. pl.: a 2001 – évi összes értékesítés mediánja =

73 73 A gazdasági/társadalmi folyamatok mejelenítésére leggyakrabban használt grafikus ábrák

74 74 1. Sík oszlopdiagram Az egyedi ismérvértékek, vagy trend ábrázolása céljából.

75 75 2. Térbeli oszlopdiagram Az egyedi ismérvértékek, vagy trend ábrázolása céljából.

76 76 3. Síkbeli vonalgrafikon Az egyedi ismérvértékek, átlagértékek, indexek, vagy trend ábrázolása céljából.

77 77 4. Térbeli lapgrafikon Az egyedi ismérvértékek, átlagértékek, indexek, vagy trend ábrázolása céljából.

78 78 5. Sík kördiagram Az viszonyszmok ábrázolása céljából.

79 79 6. Térbeli kördiagram („robbantott torta”) Az viszonyszmok ábrázolása céljából.

80 80 LOGISZTIKAI KÖLTSÉGELEMZÉS Mi a kontrolling? Mutatószámok

81 81 Mi a kontrolling? A kontrolling, mint alkalmazott gazdaságtani módszer az Amerikai Egyesült Államokból ered. Az első gyakorlati alkalmazások termelési rendszerek esetében kb re tehetők. Nyugat- Európában az 1950-es 1960-as években, Magyarországon környékén alkalmazták először gyakorlatban is ezt az elemző módszert. A következőkben nézzünk meg néhány megközelítést arra vonatkozóan, hogy különböző terminológiák hogyan látják a kontrolling célját, jelentőségét, alapfogalmát!

82 82 Mi a kontrolling? A kontrolling a felső vezetés szintjén érvényesülő koordinációs funkció, amely a vagyont, a likviditást és az eredmény tervezését helyezi a középpontba. A kontrolling a teljesítmények és a ráfordítások elemzése. (Nem kerül-e többe a leves, mint a hús?). A kontrolling: vezetői információs rendszer. A kontrolling: nyereség-menedzsment, a vagyon, a pénzügyi helyzet és a nyereség kapcsolatának vizsgálata.

83 83 Mi a kontrolling? A kontrolling terv-tény eltérést vizsgál. A rendelés alakulása, árbevételt és költségeket befolyásoló hatása kiemelt jelentőségű információ. A kontroller a menedzser partnere, az eltéréseket mutatja ki, és javaslatot tesz a megfelelő döntések meghozatalára. A kontroller leggyakrabban a vállalaton belüli vezetői tanácsadó. HASONLAT:menedzser a kapitány a kontroller a kormányos HASONLAT: A menedzser a kapitány, aki a felelősséget viseli, a kontroller a kormányos, aki a SIKER (likviditás, profit, hatékonyság) nevű kikötőbe vezeti a hajót. A kontroller feladata a zátonyok és az útiránytól való eltérés korai felismerése és a kapitány tájékoztatása.

84 84 Mi a kontrolling? A kontrolling rendszer elemei: A kontrolling rendszer elemei: stratégiai és operatív tervezési és ellenőrzési rendszer, részletes költség-, eredmény- és teljesítmény- elszámolási rendszer, mutatószám-rendszerek kifejlesztése, a beszámolási rendszer (jelentések) olyan fejlesztése, amely a vezetési szinteknek megfelelő információkat szolgáltat,

85 85 Mi a kontrolling? A kontrolling szakmai területek szerinti tartalma: pénzügyi, beruházási, beszerzési, termelési, értékesítési kontrolling, Valamennyinél a tevékenységek naturális és pénzben kifejezett terv- és tényszámainak figyelése és értékelése az alapvető cél.

86 86 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling A logisztikai kontrolling célja: A logisztikai kontrolling célja: 1. állandógazdaságossági kontroll 1. állandó gazdaságossági kontroll a költségek és a teljesítmények terv-tény összehasonlítása felett, 2. döntés-előkészítő információk 2. döntés-előkészítő információk megszerzése, rendezése és szolgáltatása.

87 87 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling A logisztikai kontrolling tevékenységei: célkitűzés, tervezés a logisztikai célok a vállalati célrendszerben beszerzési, termelési és értékesítési célokat jelentenek, amelyek meghatározott tervek formájában öltenek testet:

88 88 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling a tényhelyzet mérése a logisztikai területek mindenkori pillanatnyi állapotának rögzítése, mérése megköveteli a beszerzési rendelések helyzetének, a gyártás előrehaladásának és az értékesítés volumenének naprakész ismeretét

89 89 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling a terv-tény eltérés elemzése csak akkor, ha az eltérés a megadott tűréshatárokat túllépi, ilyenkor fel kell tárni az okokat, majd döntés- előkészítő információkat, intézkedési tervet kell előterjeszteni:

90 90 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling beavatkozás, intézkedés, alapvető kérdés, hogy mit és hogyan kell változtatni, az elemzések eredményeként összeállított javaslatok alapján kell döntést hozni a beavatkozásra:  beszerzési és készlettervek módosítása,  rendelésállományok módosítása,  pénzügyi források átcsoportosítása,  gyártási folyamat átütemezése.

91 91 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling eredmények ellenőrzése, visszamérés a célok elérésének fokát, mértékét bemutató dokumentumok, esetleg célkitűzés- megváltoztatási javaslat készítése. A fent megfogalmazott öt fő tevékenységből álló többlépcsős szabályzási körfolyamatot szemlélteti a köv. ábra, amely fő vállalati funkciókra lebontva ábrázolja a kontrolling szabályzási folyamatrendszerét.

92 92

93 93 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling A logisztikai teljesítmények költségei: a vállalat saját logisztikai teljesítményei területén - üzemeltetési költségek, munkabérköltségek,valamint az irányítás költségei, külső logisztikai szolgáltató (pl. fuvarozó) által végzett munka esetén a szolgáltatásért fizetett költségek. A logisztikai teljesítmény- és költségelemzés általánosságban a kihasználás, a termelékenység és a hatékonyság vizsgálatára terjed ki, és ezekhez igazíthatók a logisztikai funkciókhoz is kapcsolódó értékelő mutatószámok.

94 94 MUTATÓSZÁMOK

95 95 MUTATÓSZÁMOK A logisztikai rendszerek összetettsége és a logisztikai teljesítményekkel szemben támasztott magas igények szükségessé teszik a célirányos tervezés, az irányítás, az ellenőrzés és a logisztikán belüli részterületek koordinációját. E tevékenységek célja, hogy: a gazdaságosságot folyamatosan ellenőrizze a költségek és a teljesítmény előirányzott és teljesített eredményeinek összehasonlításán keresztül, valamint a döntésekhez szükséges információkat megszerezze, szelektálja és előkészítse.

96 96 MUTATÓSZÁMOK A költségek és a teljesítmények átfogó számítása és a logisztikai mutatószámok rendszere mind hozzásegít, hogy a logisztikai történésekről a lehető legfrissebb képet kapjuk. Fényt kell deríteni a költségek és teljesítmények közötti ok-okozati összefüggésekre. Ez utóbbi előfeltétele, hogy pontosan meghatározzuk a teljesítmény vonatkoztatott nagyságát és az alapul szolgáló input / output kapcsolatokat.

97 97 MUTATÓSZÁMOK A logisztikai költségek és teljesítmények adataiból képzett mutatószámok értékeinek értelmezése és elemzése csak a logisztika szerkezetének ismeretében lehetséges. Amikor a mutatószámok elemzéséhez hozzáfogunk, először a szerkezet mutatószámait és bizonyos keretszámokat kell kidolgoznunk, melyek a teljesítendő feladatok nagyságára (a teljesítmény nagyságára és szerkezetére), a feladatot ellátók számára és kapacitására (különös tekintettel a munkatársak számára és a tárgyi eszközök kapacitására), valamint a vizsgált időszakra eső költségekre vonatkoznak.

98 98 MUTATÓSZÁMOK A rendelkezésünkre álló adatokból különböző mutatószámokat lehet levezetni segítségül a logisztika irányításához, melyek a következők: a produktivitás mutatószámai, melyek a munkatársak és az üzem műszaki berendezéseinek termelékenységét mutatják, a gazdaságosság mutatószámai, melyek az egyes meghatározott logisztikai költségek bizonyos teljesítményegységekhez fűződő viszonyát vizsgálják, valamint a minőség mutatószámai, melyek a célok teljesítésének a mértékét segítenek megítélni.

99 99 MUTATÓSZÁMOK A következőkben a logisztikai mutatószámokat a fenti típusok alapján fogjuk megvizsgálni.

100 100 MUTATÓSZÁMOK A logisztikai kontrolling keretében alkalmazni javasolt mutatószámok főbb csoportjai a következők: 1)bázis- 1)bázis- (vagy más néven keret- ) mutatószámok: a logisztikai teljesítmények nagyságát és struktúráját jellemző adatok, pl. beszállított árumennyiség, az árumennyiség megoszlása stb., a szállítójárművek, anyagmozgató gépek kapacitása, dolgozók létszáma stb., költségadatok.

101 101 MUTATÓSZÁMOK 2)termelékenységi 2)termelékenységi mutatószámok: a gépek, eszközök, dolgozók kapacitásának kihasználtságát jellemzik. 3)gazdaságossági 3)gazdaságossági mutatószámok: a meghatározott teljesítményegységre eső logisztikai költségeket fejezik ki. 4)minőségi 4)minőségi mutatószámok: a logisztikai szolgáltatások színvonalát jellemzik, pl. a hiányos be- és kiszállítások aránya, balesetek, árukárok előfordulási gyakorisága stb.

102 102 MUTATÓSZÁMOK felhasználás céljától függően A mutatószámok a felhasználás céljától függően meghatározhatók: logisztikai alrendszerre egy-egy vállalati logisztikai alrendszerre (pl. alapanyag raktár, csomagoló stb.) vonatkozóan (lokális mutatószámok), vagy ezek súlyozásával üzemegységekre az egyes üzemegységekre, vagy akár egész vállalatra az egész vállalatra vonatkozóan (globális mutatószámok).

103 103 MUTATÓSZÁMOK A vállalati logisztikai rendszerek értékelésekor külön célszerű meghatározni: A vállalati logisztikai rendszerek értékelésekor külön célszerű meghatározni: a beszerzést, a külső-belső anyagmozgatást, a raktározást és komissiózást, valamint az elosztást (szállítást) jellemző mutatószámokat. Az egyes részterületekkel kapcsolatosan több különböző mutatószám meghatározásával mutatószám rendszerek képezhetők, amelyek segítségével a folyamatok komplex értékelése, folyamatos kontrollja megvalósítható.

104 104 MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai 1)Termelékenységi mutatószámok pl.: az áruátvételi produktivitással kapcsolatos mutatók: pl.: az áruátvételi produktivitással kapcsolatos mutatók: A lebonyolított küldések munkaóránként számított száma A lebonyolított küldések munkaóránként számított száma = áruátvétel munkatársainak produktivitását minősíti. = az érkező küldemények száma / a munkaórák száma, mely az áruátvétel munkatársainak produktivitását minősíti.  Az alacsony produktivitást többek között a megfelelő segédeszközök hiánya vagy a rossz szervezés okozhatja.

105 105 MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai 2)Gazdaságossági mutatószámok: pl.: átlagos rendelési költség = pl.: átlagos rendelési költség = = a rendelés beszerzési költsége = a rendelés beszerzési költsége = = = az összes beszerzés költsége / a rendelések száma. Megmutatja egy rendelés lebonyolításának átlagos költségét. Ez nem mindig elegendő információ, hiszen kis mennyiségű megrendeléseknél a megrendelés értékéhez képest sokkal magasabb a beszerzés költsége.

106 106 MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai 3)Minőségi mutatószámok: Átlagos várakozási idő az áru megérkezésekor. Különösen azoknak az elemeknek a megérkezésekor kell a várakozási idő rövidségét biztosítani, amelyekre sürgősen szükség van. Átlagos várakozási idő az áru megérkezésekor. Különösen azoknak az elemeknek a megérkezésekor kell a várakozási idő rövidségét biztosítani, amelyekre sürgősen szükség van. Mivel a beérkező anyagok várakozási ideje a lebonyolítás teljes idejének részeként a tervben szerepel, fontos, hogy a tervben szereplő időt ne lépjék túl. Mivel a beérkező anyagok várakozási ideje a lebonyolítás teljes idejének részeként a tervben szerepel, fontos, hogy a tervben szereplő időt ne lépjék túl. Ha az áruk szállítása rendszertelen, és időnként szélsőséges terhelés jelentkezik rövid időn belül, kiegyenlíthetjük a terhelést, ha a szállítókkal és szállítmányozókkal fix határidőben állapodunk meg. (Állandó időciklusú beszerzés.) Ha az áruk szállítása rendszertelen, és időnként szélsőséges terhelés jelentkezik rövid időn belül, kiegyenlíthetjük a terhelést, ha a szállítókkal és szállítmányozókkal fix határidőben állapodunk meg. (Állandó időciklusú beszerzés.)

107 107 MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai 3)Minőségi mutatószámok: pl.: a hibás szállítások aránya százalékban = pl.: a hibás szállítások aránya százalékban = = = a hibás mennyiségű szállítások száma x 100 / az összes szállítások száma. pl.: a reklamációk aránya százalékban = pl.: a reklamációk aránya százalékban = = = a kifogásolt szállítmányok száma x 100 / az összes szállítások száma.  Érdemes kiszámítani a reklamációk arányát egy időszak teljes vételi volumenéhez viszonyítva, egyes szállítókra, bizonyos anyagcsoportokra, illetve az egyes beszerzett cikkekre nézve is.

108 108 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai A disztribúciós rendszerbe épülő raktárakba az árut be- és onnan elszállítják. A járművekről való le- és felrakás, valamint a raktárba történő be- és kitárolás az anyagmozgatás témakörébe esik. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a mutatószámokat, melyek a szállítási és az anyagmozgatási tevékenységet jellemzik. Jelentőségük elsősorban a saját járműparkkal rendelkező disztribútorok esetében van, de a saját és a szolgáltatásként igénybevett fuvareszközök gazdaságosságának összehasonlítására is fel lehet használni őket.

109 109 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai Az anyagok és áruk fuvarozása a térbeli távolságok áthidalását szolgálja. A szállítási rendszer megtervezésének és irányításának célja: a meglévő kapacitás maximális kihasználása, ami a szállítási költségek és az üresjáratok minimumra csökkentését, valamint az eszközök alkalmazásának és idejének magas kihasználtságát jelenti, a szolgáltatás magas foka (a megbízások rövid várakozási ideje, a fuvarozás gyorsasága), nagy rugalmasság (a szállított cikkek széles skálája, az üzemi körülményekhez való könnyű alkalmazkodás).

110 110 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai Az anyagmozgatás és a szállítás termelékenységi mutatószámai: Az anyagmozgatás és a szállítás termelékenységi mutatószámai: 1)pl.: a szállítás időtartama: A szállítás időtartama szállítási megbízásonként = = a szállítás összes ideje / a fuvarozási megbízások száma.

111 111 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai 2)pl.: a kihasználtság foka: A fuvareszközök kihasználtsága százalékban = = a tényleges használatban töltött órák száma x 100 / a fuvareszköz használatban tölthető órái. Ez pontosan megmutatja, hogy milyen a szállítóeszközök kihasználtsága. Alacsony kihasználtságuk a túlméretezett kapacitásra, a szállítás nem megfelelő tervezésére vagy a nem megfelelő szállítási eszközök igénybevételére vezethető vissza.

112 112 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai Az anyagmozgatás és a szállítás gazdaságossági mutatószámai Az anyagmozgatás és a szállítás gazdaságossági mutatószámai 1)pl.: szállítási költségek: a) A megbízásonkénti átlagos szállítási költség = = az összes szállítási költség / a megbízások száma; b) Egységnyi tömegre számított fuvarozási költség = = az összes szállítási költség / a szállítmányok össztömege; c) A szállítás költsége tonna-kilométerenként = = az összes szállítási költség / a szállítmányok össztömege / a fuvareszközök által megtett összes út hossza.

113 113 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai 2)pl.: üzemeltetési költségek: Az egyes fuvareszközök átlagos üzemeltetési költsége = = a szállítóeszközök összes üzemeltetési költsége / a fuvareszközök száma Mivel típusonként jelentősen eltérhetnek ezek az értékek, minden típusra külön ki kell számítani ezt a mutatót.

114 114 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai Az anyagmozgatás és a szállítás minőségi mutatószámai: Az anyagmozgatás és a szállítás minőségi mutatószámai: 1)A szolgáltatás foka: A szolgáltatás foka százalékban = = a teljesített fuvarok száma x 100 / a megrendelt szállítások száma. 2)A határidők betartása: A határidők betartása százalékban = = nem pontos szállítások száma x 100 / összes szállítások száma.

115 115 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai Az egyes alkatrészek vagy termékek raktározása az anyagáramlás megszakítását jelenti. Mégsem küszöbölhető ki teljesen, mert a raktározás képes az anyagáramlás és anyagszükséglet között a mennyiség és/vagy az időzítés szempontjából egyensúlyt teremteni, biztonságot nyújt előre nem látható események kockázata ellen, lehetővé teszi a választék kialakítását, módot ad a spekulációra küszöbön álló áremelkedéskor és lehetővé teszi, hogy bizonyos termékek érjenek, vagyis minőségük javuljon.

116 116 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai A komissiózás fogalma: A komissiózás fogalma: a szükségleteknek megfelelően a raktárban több árucikkből részmennyiségeket állítanak össze a rendelkezésre álló összmennyiségekből (sortiment). Ma a raktározás jellemzői helyett a felhasználók kívánságai állnak a figyelem középpontjában.

117 117 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai Termelékenységi mutatók: Termelékenységi mutatók: 1)A terület kihasználtsága: A terület százalékos kihasználtsága = = a polccal borított terület x 100 / a raktár teljes területe. Mivel a kihasználtság foka döntő mértékben a raktározott cikkektől függ (pl. terjedelmes-e az árucikk vagy apró), nem lehet a mutatószám maximális értékét meghatározni. Ismeretében azonban végiggondolható, hogy ki van-e használva megfelelőképpen a raktár, illetve, hogy a raktár mérete nem lett-e időközben kicsi.

118 118 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai 2)A raktár belmagasságának kihasználtsága: A raktár belmagasságának kihasználtsága százalékban = = a hasznosított belmagasság x 100 / a hasznosítható belmagasság. Ismeretében végiggondolható, hogy nem lehetne-e jobban kihasználni a raktár belmagasságát.

119 119 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai 3)A tér kihasználtsága: A tér százalékos kihasználtsága = = a raktározott árucikkek térfogata x 100 / a polcok térfogata.

120 120 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai 4)A komissiózás ideje: A komissiózás megbízásonkénti ideje = = a komissiózásra fordított összes idő / a komissiózási megbízások száma. Megmutatja, hogy egy megbízás komissiózása átlagosan mennyi idő alatt megy végbe.

121 121 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai A raktározás és a komissiózás gazdaságossági mutatószámai A raktározás és a komissiózás gazdaságossági mutatószámai 1)A raktárhely költségei: A raktárhely átlagos költségei = = a raktári berendezések összes költsége / a raktárhelyek száma.

122 122 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai 2)A raktári mozgatások költsége: Az egyes raktári mozgatások költsége = = a raktári személyzet és eszközök költségei / valamennyi áru összes be- és kimenetelének száma. a megbízások mely mérete és fajtája jár aránytalanul magas költséggel. Ez a mutatószám, ha megfelelőképpen finomítjuk, értékes információval szolgálhat arra nézve, hogy a megbízások mely mérete és fajtája jár aránytalanul magas költséggel.

123 123 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai 3)A komissiózási költségek megbízásonként: A megbízásonkénti komissiózás költségei = = az összes komissiózás költsége / a komissiózási megbízások száma.

124 124 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai Minőségi mutatószámok: Minőségi mutatószámok: 1)A komissiózási hibák aránya: A komissiózási hibák százalékos aránya = = a komissiózásban elkövetett hibák x 100 / az összes komissiózás száma. A a rossz komissiózás miatt visszaküldött szállítmányok számával lehet mérni. magas Amennyiben magas ez a szám, érdemes felülvizsgálni a komissiózási szerződéseket, a munkatársak terhelését és a határidők szorítását, a személyzet képzettségét, valamint általában a bonyolítás szervezését.

125 125 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai 2)A határidők pontos betartása: A határidők pontos betartása százalékban = = a határidők betartásával teljesített megbízások x 100 / az összes teljesített megbízás. Célszerű kiszámolni ezt a mutatót a késve, illetve az idő előtt teljesített megbízásokra.

126 126 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai Az elosztási logisztika a termelés és az értékesítés közötti kapcsolat. Magába foglalja az összes raktározási, anyagmozgatási és szállítási feladatot a termék megszületésétől a megrendelőig, valamint az ehhez kötődő információs, irányítási és ellenőrzési tevékenységeket. 7M Célja, hogy a 7M elvnek megfelelően biztosítsa az áruk célba juttatását, miközben megtalálja az optimális állapotot egy bizonyos szállítási szolgáltatás és a keletkező költségek között. A feladat tehát a kiválasztott értékesítési utak optimális kiszolgálása. A feladat tehát a kiválasztott értékesítési utak optimális kiszolgálása.

127 127 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai Termelékenységi mutatószámok: Termelékenységi mutatószámok: 1)Az áruelosztás lebonyolításának termelékenysége = = a [pl. havi] feladások száma / a [pl.hónap] munkanapjainak száma. 2)A megbízások teljesítésének termelékenysége = = a feldolgozott megbízások száma / a munkatársak száma vagy = a feldolgozott megbízási diszpozíciók száma / a munkatársak száma. 3)A szállítási megbízásonkénti szállítási idő = = időegység [pl. hónap] munka napjainak [esetleg óráinak] száma / a szállítási megbízások száma időegység [pl. hónap] alatt.

128 128 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai Gazdaságossági mutatószámok: Gazdaságossági mutatószámok: 1)Az ügyfélmegbízások teljesítésének költségei: Az ügyfélmegbízások teljesítésének átlagos költségei = = a megbízások lebonyolításának összköltsége / feldolgozott megbízások száma. Ha magasak, az okot a lebonyolítás hatékonyságában, az adatfeldolgozási támogatottság mértékében, a megbízások struktúrájában, a munkatársak képzettségében vagy a vállalat többi funkcionális területéhez való kapcsolódási pontok kialakításában kell keresni.

129 129 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai 2)Szállítási költségek: Az egyes szállítási megbízások szállítási költségei = = a szállítási megbízások összköltsége / teljesített szállítási megbízások száma A saját szállítások költségeinek viszonya az idegen szállítások költségeihez = = a saját fuvarok átlagos költsége / az idegen fuvarok átlagos költsége

130 130 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai Minőségi mutatószámok Minőségi mutatószámok 1)Átlagos szállítási idő: Az átlagos szállítási idő = Az átlagos szállítási idő = = a megbízás beérkezésétől a kiszállításig eltelt idő [napokban] A mutató a kiszállításig eltelt időtartamot mutatja. Ez az időtartam a megbízás teljesítésének idejéből, a kiszállítási raktár rendelkezésre állási idejéből, valamint adott esetben – ha a termékek nincsenek raktáron – a gyártási időből tevődik össze. A mutató a kiszállításig eltelt időtartamot mutatja. Ez az időtartam a megbízás teljesítésének idejéből, a kiszállítási raktár rendelkezésre állási idejéből, valamint adott esetben – ha a termékek nincsenek raktáron – a gyártási időből tevődik össze.

131 131 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai 2)Szállítási készség: A szállítási készség %-ban = vagy = az azonnal kiszolgált igények száma x 100 / az összes igények száma, vagy = az azonnal kiszolgált igények összértéke x 100 / a teljes rendelésállomány 3)Téves szállítások hányada: Téves szállítások hányada %-ban = = a téves szállítások száma x 100 / szállítások teljes száma

132 132 A mutatószámrendszer kialakítása MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása pénzbe kerül és forrásokat köt le Az ügyfelek logisztikai teljesítményeket igényelnek, ami pénzbe kerül és forrásokat köt le. alacsony költségszint mellett optimális teljesítményt A logisztikus feladata tehát, hogy alacsony költségszint mellett optimális, az ügyfelek igényeit kielégítő logisztikai teljesítményt állítsanak elő. szintjét mutatószámokkal mérjük Az alkalmazott logisztikai eljárások szintjét mutatószámokkal mérjük, melyeket egyrészt egy korábbi időszakban mért hasonló mutatókkal, másrészt a tervszámokból képzett mutatókkal hasonlítunk össze. a megelőző időszakhoz, illetve a tervhez való hasonlításon túl ha más vállalatok ugyanilyen mutatóival is összevetjük Azt a kérdést azonban, hogy mennyire bizonyul jónak a logisztika, a megelőző időszakhoz, illetve a tervhez való hasonlításon túl akkor tisztázhatjuk, ha más vállalatok ugyanilyen mutatóival is összevetjük.

133 133 A mutatószámrendszer kialakítása MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása Ha a saját logisztikai teljesítmény magasabb költségek mellett rosszabb, sürgős segítségre van szükség. Ha a saját logisztikai teljesítményünk jobb, mint egy hasonló más cégé és még a költségek is alacsonyabbak, akkor meg kell határozni azokat a területeket, ahol még vannak javítási lehetőségek. Két fontos dolgot kell szem előtt tartani:

134 134 A mutatószámrendszer kialakítása MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása 1)a logisztikai teljesítmény sok tényezőtől függ, ezért egyetlen mutatóval nem lehet kellően jellemezni. Szükség van egy viszonylag kevés, maximum 7 – 9 mutatóból álló rendszerre, melyet táblázatba összefoglalva vezetői információs táblának is szoktak nevezni;

135 135 A mutatószámrendszer kialakítása MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása 2)szükség van 2)szükség van egy (vagy több) olyan másik vállalatra, akinek a logisztikai teljesítményével valóban össze lehet vetni a mutatóinkat. Ma már léteznek olyan kutatóintézeti publikációk, melyekben sok vállalat egységes elvek alapján megszerkesztett és kiszámított mutatószámai szerepelnek. Alkalmazásuknál természetesen vigyázni kell, hogy a működési és egyéb feltételek hasonlóak legyenek, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek.

136 136 A vasúti közlekedés A vasúti közlekedés hazai szabályozása A szállítás önköltségének számítása

137 137 A vasúti közlekedés hazai szabályozása. A vasúti közlekedés fejlődése az angol ipari forradalomig vezethető vissza. James Watt a XVIII. sz. végén találta fel a gőzgépet. Ezt tovább fejlesztve 1814-ben Stephenson megalkotta az első gőzmozdonyt. A gőzvasutak történetét szeptember 15-től számítják, amikor átadták a Liverpool és Manchester közötti közforgalmú vasutat.

138 138 A vasúti közlekedés hazai szabályozása. Az első vasútvonal Magyarországon a Pest- Vác vasútvonal (1846. június 15.) volt, míg a második vasútvonal pedig Pest és Szolnok között létesült (1847. szeptember 1-jén.). Gróf Baross Gábor Fontos megemlíteni Gróf Baross Gábor nevét aki1886-tól 1889-ig volt Magyarország közlekedésügyi minisztere. Az ő nevéhez fűződik a mai vasúti hálózat és a tarifareform alapjainak lerakása, valamint a MÁV megalakulása is.

139 139 A vasúti közlekedés hazai szabályozása. Kandó Kálmán Ugyancsak jelentős világviszonylatban is Kandó Kálmán tevékenysége, akinek a nevéhez a vasút-villamosítás illetve a villanymozdony megalkotása fűződik. Az első villamosított vasútvonal a Budapest- Hegyeshalom közötti, míg a második Budapest- Hatvani volt.

140 140 A vasúti közlekedés hazai szabályozása. Az 1920-as Trianoni békeszerződés jelentősen megcsapolta Mo. vontatott (teher- és személykocsik) és a vontató járműveinek a számát valamint vasút vonalainak a hosszát is. A két világháború által okozott pusztítás is ugyan ilyen volt. Az újjáépítésnek köszönhetően a vasút ismét fejlődésnek indult, de így is közel év lemaradást kell behoznunk. Az Európai Unió közlekedés politikája a vasút fejlődését követeli és ezért is, támogatja azt a közúttal szemben. Eszerint a vasutat két részre kell osztani számviteli értelemben, mégpedig pálya és kereskedő vasútra, amit további újabb két csoportra tudunk bontani (áru- és személyszállítás).

141 141 A szállítás önköltségének számítása Az évi XCV. Törvény (95. törvény) szól a vasútról, míg a 153/1996 (X. 15)-i kormányrendelet pedig a vasúti árufuvarozási szerződésekkel foglalkozik. Az évi XCV. Törvény (95. törvény) szól a vasútról, míg a 153/1996 (X. 15)-i kormányrendelet pedig a vasúti árufuvarozási szerződésekkel foglalkozik. A megállapítható díjakat a Magyar Árufuvarozási Üzletszabályzat (MÁÜ) tartalmazza. A megállapítható díjakat a Magyar Árufuvarozási Üzletszabályzat (MÁÜ) tartalmazza.

142 142 Magyar Árufuvarozási Üzletszabályzat (MÁÜ) Mit nevezünk díjszabásnak? Általános és különleges feltételek gyűjteményét A díjszámítás módját A díjtételeket Mi a jogi szabályozása a MÁÜ-nek? Törvény Polgári Törvény Könyv Kormányrendelet

143 143 Magyar Árufuvarozási Üzletszabályzat (MÁÜ) A MÁÜ tartalma és felépítése: A MÁÜ megállapítja, hogy: mely vasúttársaságok területén érvényes (MÁV és a GySEV vonalain). a hivatalos pénznemet  belföldi forgalomban (Ft)  nemzetközi forgalomban (€) a változások közzétételét (hol és milyen formában kell).

144 144 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén 1. számú melléklet 1. számú melléklet tartalmazza a díjtétel táblázatot: külön-külön a belföldi és a nemzetközi forgalom áruira vonatkozó díjtétel táblázatot. 2. számú mellélet 2. számú mellélet tartalmazza a Záhonyban felmerülő költségeket: az átrakási és áttengelyezési tarifákat.

145 145 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén Definíciók: Definíciók: Fuvardíj fogalma: a fuvarozó által nyújtott szolgáltatások + a nyereség pénzben kifejezett értéke. Díjegység : egy szállítási egység (egy személy, 100 kg áru, stb.) egy km távolságra történő fuvarozásának díja. Díjtétel : díjegység a díjszámítási távolság függvényében.

146 146 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén Díjtétel változatok: Díjtétel változatok:  egységes alapú A díjegység bármely távolságra való számításnál ugyanaz, a díjtétel egyenesen arányosan változik a távolsággal.  változó alapú A díjtétel:  progresszív (távolság és tömeg növekedésével az díjegység növekszik)  degresszív (távolság és tömeg növekedésével az díjegység csökken)  különleges alapú

147 147 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén Díjszámítási súly : fuvarozandó áru tömege bevallás, mérlegelés, kerekítés, vagy szabvány alapján.

148 148 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén legalább egyikének Kocsirakományú küldemény bármely áru, mely az alábbi követelmények legalább egyikének eleget tesz: tömege 5 tonna vagy több a fuvaroztató így kívánja továbbítani jogszabály kizárólagos kocsihasználatot ír elő (például a veszélyes áruk) ömlesztett állapotban rakták be kitölti a kocsi térfogatát élőállat magánkocsiban adták fel a fuvaroztató a vasúti kocsit saját eszközzel lezárja Kisáru: a vasút más áruval összerakva is szállíthatja

149 149 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén Fuvardíj megállapításának lépései: Fuvardíj megállapításának lépései: 1./ Fuvarozási mód megállapítása Fuvarozási mód lehet :  belföldi/külföldi/tranzit  kocsirakományú/kisáru/gyűjtő/speciális/konténeres A megfelelő fuvarozási mód kiválasztása a díjszámítási táblázat kiválasztása miatt szükséges.  Megállapítás a fuvarlevél, vagy a fuvaroztató kívánsága alapján történhet.

150 150 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén Közepes belföldi konténer forgalomra megnyitott állomások BajaBarcs Békéscsaba Bp-JózsefvárosCeglédDebrecen DunaújvárosEgerGyôr HatvanKalocsaKarcag KaposvárKecskemét-alsóMátészalka Miskolc-GömöriNagykanizsaNyíregyháza PécsSalgótarján KülsôSátoralajújhely SiófokSopronSzeged SzekszárdSzékesfehérvárSzolnok SzombathelyTapolcaTata VácVeszprémZalaegerszeg

151 151 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén 2./ Fuvarozás útirányának meghatározása a távolság meghatározása érdekében Más megállapodás hiányában az árut a legrövidebb útvonalon kell továbbítani. Amennyiben a fuvaroztatónak más kívánsága van, és azt a fuvarlevélen bejegyezte, illetve a kísérő másként rendelkezik, azon az útvonalon kell az árut továbbítani. A vasúttársaság az útvonalról értesítést ad. Ha a szállítás a vasúttársaság hibájából kerülő úton történik, akkor is a rövidebb út szerint kell számolni.

152 152 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén Távolság meghatározás módszerei: közvetlen gócponti csomóponti (MÁV csomóponti km mutatója alapján)

153 153 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén 3./ Küldemény áruosztályának meghatározása (értékalpú díjszabás esetén) 4./ Díjszámítási tömeg megállapítása Lépései: Célja a tömegalosztály és a díjtétel meghatározása. Lépései: átváltás kilogrammra kerekítés felfelé 100 kg-ra díjszámítási tömegegység = az előbbi kerekített súly osztva 100-zal (ezzel számoljuk az alapdíjat) kerekített súly átváltása tonnára, ebből tömegalosztály megállapítása (5,10,15,20,25 t)

154 154 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén 5./ Távolságra és áruosztályra érvényes díjtétel kiválasztása 6./ Vasúti kocsi típus és darabszám megállapítása Vizsgálni kell, hogy az áru : igényel-e különleges kocsit térfogata alapján befér-e a kocsiba össztömege meghaladja-e a kocsi teherbírását rakodás szempontjából (ajtó magasság) milyen árumennyiség helyezhető el benne.

155 155 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén 7./ Tömeg és díjtétel segítségével a továbbítási díj megállapítása (alapfuvardíj) Alapdíj = díjszámítási tömegegységek * díjtétel Alapdíj = díjszámítási tömegegységek * díjtétel Ugyanakkor van néhány módosító tényező is. Ilyen például: lehetőség van arra, hogy a következő tömegalosztály (alacsonyabb) díjtétele alapján határozzuk meg a fuvardíjat, ha az kedvezőbb. (és nem a 25t -ás a jelenlegi, mert azután nincs több osztály). Persze ekkor nem az előbbi díjszámítási tömegegységgel kell számolni, hanem a következő tömegalosztály legkisebb súlyával.

156 156 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén magánkocsiban továbbítják a küldeményt, (pl.: MÁV és a Posta kapcsolata) ilyen esetben belföldi és export/import forgalomban 30% -kal, tranzitforgalomban 10%-kal csökkenteni kell az alapfuvardíjat az árú különleges kocsit igényel, (pl.: tartály-, élőállat szállító-, hűtőkocsi) ilyen esetben belföldi és export/import forgalomban 20% -kal emelni kell az alapfuvardíjat

157 157 Díjtétel 100 kg-ra Ft-ban Km5t10t15t20t25t ………………

158 158 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén 8./ Teljes fuvardíj = alapfuvardíj + mellékdíjak Mellékdíjak fajtái-1: kezelési költség (helyhez kötött létesítmények üzemelési díja egy vasúti kocsi kapacitására vetítve - tonnakapacitásra, vagy négyzetméterre) rakszerek használati díja átrakási/áttengelyezési díj átrakáshoz kocsikiállítási díj süllyesztett rakfelületû kocsi pótdíj be-, és kirakási díj távhordási díj rakományigazítási díj fekbér, álláspénz élô állatoknál mérlegelési díj közreműködési díj értesítési díj várakozási díj

159 159 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén Mellékdíjak fajtái-2: rakszerek késedelmi díjai ponyvahasználati díj fertőtlenítési-tisztítási díj értékbevallási díj érdekbevallási díj utánvétdíjak állatok ellátásáért járó díj kísérő menetdíja darabszámlálási díj újrafeladási díj szerződés módosításának végrehajtása árurögzítési díj lemondási díj kocsi-odaállítási díj jegyzőkönyv felvételi díj mintavételezési díj fuvarlevél és egyéb űrlapok díja

160 160 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén három mindig A mellékdíjak közül három mindig szerepel, ezek : kezelési költség értesítési díj fuvarlevél és egyéb űrlapok díja A többi mellékdíj csak különleges esetekben, illetve a fuvaroztató igényei alapján szerepel a fuvardíjban.

161 161 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén Egy részletezett példa vasúti árufuvarozás alapdíjának számolására Egy részletezett példa vasúti árufuvarozás alapdíjának számolására Útvonal: Díjszámítási távolság: Rakomány: Útvonal: Békéscsaba-Hódmezővásárhely Díjszámítási távolság: 71 km Rakomány: kg tégla

162 162 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén A fuvarozási mód: A fuvarozási mód: belföldi (Békéscsaba- Hódmezôvásárhely), kocsirakományú (több mint 5t). A díjszámítási tömegegység: A díjszámítási tömegegység: 187 (18700 kg kerekített díjszámítási tömegből), a 18.7 t a 15 t-ás tömegalosztályba esik. Így már a megfelelő táblázatból kiválasztható a díjtétel. (71 km és 15 t = 80) Alapdíj = = Ft Alapdíj = díjtétel (táblázatból) * díjszámítási tömegegység = 80 * 187 = Ft

163 163 A szállítási díjak vasút igénybevétele esetén ha az kedvezőbb! Van lehetőség arra, hogy a következő tömegalosztály díjtétele alapján határozzuk meg a fuvardíjat, ha az kedvezőbb! Persze ekkor nem az előbbi díjszámítási tömegegységgel kell számolni, hanem a következő tömegalosztály legkisebb súlyával. Ebben az esetben a 20 t-ás tömegalosztály következik és a kezdő súly kg (200 tömegegység), vagyis: Alapdíj = = Ft Alapdíj = 20 t díjtétel * új díjszámítási tömegegység = 67 * 200 = Ft

164 164 A szállítás önköltségének számítása

165 165 A szállítás önköltségének számítása A szállítással kapcsolatban a logisztikus egyik fő feladata kiválasztani az azonos célt azonos minőségben megvalósító változatok közül a legalacsonyabb költségszintűt. Ehhez tisztában kell lennie a szállítás önköltségének számítási módszerével, hiszen csak így tudja eldönteni, hogy egy ajánlat minden felmerülő költséget tartalmaz- e, azaz összehasonlítható-e egy másikkal.

166 166 A szállítás önköltségének számítása Az önköltség számítás alapelve itt is az, hogy minden költséget vegyünk figyelembe, ami a szállítással kapcsolatban felmerül és csak azokat a költségeket vegyük figyelembe, amelyek a szállításhoz kapcsolhatók, de ezeket csak egyszer vegyük figyelembe. A fuvarozási önköltségszámítás gyakran elkövetett hibája, hogy egy megelőző időszakban (pl. egy év) a járművel (vagy a teljes járműflottával) kapcsolatban felmerült összes költséget elosztják az időszak alatt megtett összes kilométerrel, azt esetleg korrigálják a közben bekövetkezett (vagy várt) inflációval és az így kapott érték lesz az alapja a jövőben megteendő azon ajánlatoknak, amelyek ugyanarra a fuvareszközre (flottára) vonatkoznak.

167 167 A szállítás önköltségének számítása A módszer két alapvető hibája: Csak szigorúan ugyanannyi megtett kilométer esetén ad jó költségbecslést. Nem tudja figyelembe venni, hogy a rövid távolságú szállítási feladatok fajlagosan magasabb tényleges önköltségűek, mint a hosszú távolságúak. A helyes önköltség számítási eljárás, ha a felmerülő költségeket legalább két csoportra osztjuk. Az elsőbe a tevékenységgel arányos (proporcionális), változó költségeket, míg a másikba az úgynevezett fix költségeket soroljuk, melyek azonos nagyságrendben merülnek fel függetlenül a tevékenység terjedelmétől.

168 168 A szállítás önköltségének számítása A változó költségek (v) közé tartoznak: az üzem- és kenőanyag-, a gumi-, a megtett kilométertől függő karbantartási - javítási munkák költségei, az autópálya használati díjak stb. A fix költségek (f) közé sorolhatjuk: a gépkocsi amortizációját, a biztosítási költségeket, a járművel kapcsolatos adókat, a hiteltörlesztést, a munkabért és közterheit, a távolléti (kiküldetési) díjakat, az étkezési hozzájárulást, a szállásköltséget, az általános költségeket, stb.

169 169 A szállítás önköltségének számítása A változó költségeket célszerűen kifejezhetjük kilométerre vetítve (a: Ft/km). Ezzel beszorozva egy fuvarfeladat által megkövetelt távolságot (x), értékelhető adatot kapunk az árajánlathoz (v). ÉS:

170 170 A szállítás önköltségének számítása A fix költségek ekkor még nincsenek figyelembe véve. Ezek általában időegységenként (pl. évente) merülnek fel. Ha egy konkrét szállítási feladat időszükségletét (t) ismerjük például munkanapokban, akkor az ezen időtartamra eső állandó költségeket (b: Ft) ki tudjuk számítani úgy, hogy az év folyamán felmerülő fix költségek (f: Ft) összegét osztjuk az éves munkanapok számával (m) és szorozzuk a időszükséglettel.

171 171 A szállítás önköltségének számítása Egy konkrét fuvarfeladat önköltsége tehát [Ft-ban]:

172 172 A szállítás önköltségének számítása A helyes módszerrel a kilométerekre vetített szállítási önköltség képe egy hiperbola: Ha: a fajlagos klts = K/x, és: K/x = y, akkor:

173 173 A szállítás önköltségének számítása a Költségek km-enként= FAJLAGOS KÖLTSÉG Ft/km km/év y=a+b/x

174 174 A szállítás önköltségének számítása (x h ), A versenyképes árajánlathoz hozzátartozik, hogy a lehető legnagyobb arányú legyen az úgynevezett hasznos kilométer (x h ), azaz a rakottan megtett út. Ha a jármű egy feladat teljesítése után üresen jön vissza, akkor ezen kilométerek költségeit vagy a megrendelőnek kell kifizetnie, vagy a fuvarozó „nyeli le” veszteségként. Az első esetben az ajánlat versenyképtelenné válhat, a második esetben a fuvarozó csődbe mehet, ha ez rendszeresen ismétlődik.

175 175 cégek legalapvetőbb törekvése ezért a jármű futáskihasználtsági fokának(η), növelése A fuvarozó cégek legalapvetőbb törekvése ezért a jármű futáskihasználtsági fokának (η), azaz a hasznos kilométerek arányának növelése. A szállítás önköltségének számítása

176 176 A szállítás önköltségének számítása Az üres kilométerek arányának csökkentése érdekében a fuvarozó cégek állandó versenyben állnak egymással. az informatikai rendszer fejlődött Az utóbbi években gyorsan fejlődő szállítási vállalkozásoknál éppen ezért az informatikai rendszer fejlődött gyorsabban. Elterjedt a számítógépes adatcsere, a korszerű távközlési eszközök használata és legújabban a műholdas járműkövetési rendszer. Ma már a gépkocsival közvetlen számítógépes összeköttetést lehet teremteni. Mindezek lehetővé teszik a járművek késedelem nélküli átirányítását, a feladatok optimálását, a lehető legkevesebb üres kilométer megtételét.

177 177 A szállítás önköltségének számítása Minél nagyobb a jármű kihasználtsági foka vagyis az eladott kilométerek aránya, annál kisebb a fajlagos önköltség. Ezt azért fontos szem előtt tartani, mert a szállítási szektorban meglévő nagy konkurencia harc miatt a kilométerek eladási ára nagyon nyomott. Eredményt csak az alacsony önköltséggel dolgozó vállalatok tudnak elérni.

178 178 A szállítás önköltségének számítása A fuvaroztatók ma már nem fogadják el automatikusan az eladási ár = önköltség képletet. A fuvarozónak úgy kell gazdálkodnia, hogy az eladási ár – önköltség ≥ 0 legyen. Az egyenlőség a lassú, de biztos tönkremenetelt jelenti. Csak átmenetileg megengedhető!

179 179 A szállítás önköltségének számítása pl: fajlagos változó költségei a = 2 € / km Az elmúlt években Franciaországban a teherfuvarozás fajlagos változó költségei a = 2 € / km körül alakultak. fix költségek2 000 € / nap A fix költségek nagyságrendje € / nap volt. évi km futásteljesítményt és 200 munkanapot Egy járműnél évi km futásteljesítményt és 200 munkanapot figyelembe véve a teljes éves szállítási költség: km * 2 € / km * € / nap = € / év.

180 180 A szállítás önköltségének számítása pl: Ha mindent kilométerre vetítenénk (a helytelen önköltség számítási módszer szerint), akkor: / = 6,0 € / km lenne az önköltség. Erre némi hasznot téve, 6,2 € / km ajánlati árral lehetne számolni. Egy két nap alatt megtehető Párizs – Marseille 850 km-es út eszerint a számítási mód szerint: 850 * 6,2 = € –ba kerülne.

181 181 A szállítás önköltségének számítása pl: A változó és fix költségek különválasztásával ugyan ez az út: 850 km * 2,0 € / km = € és € / nap * 2 nap = € € - ba kerülne. Az első módszer alkalmazásával – = 430 € veszteség keletkezett volna a fuvaron. a tényleges fajlagos költség / 850 = 6,7 € / km. Ezen a távolságon a tényleges fajlagos költség / 850 = 6,7 € / km.

182 182 KÜLÖNFÉLE SZÁLLÍTÁSI MÓDOK A szállítmányozó, mint komplex logisztikai szolgáltató a különféle szállítási módok igénybevételi lehetőségének, tarifarendszerének, gyakorlatának és egyéb sajátosságainak jó ismerője kell hogy legyen. (mód) Egy bonyolult feladat megoldása több közlekedési alágazat (mód) igénybevételét is igényelheti. kombinált vagy multimodális Ilyenkor kombinált vagy multimodális szállításról beszélünk. intermodális Ha az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig, intermodális a szállítás.

183 183 KÜLÖNFÉLE SZÁLLÍTÁSI MÓDOK A kombinált szállítás A kombinált szállítás célja különböző közlekedési alágazatok olyan egyettműködésének megvalósítása, ami a szállítási láncok kialakításakor az egyes közlekedési alágazatok előnyeinek egyesítését teszi lehetővé, a hátrányok egyidejű kiküszöbölésével.

184 184 KÜLÖNFÉLE SZÁLLÍTÁSI MÓDOK két fő csoportja A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja alakult ki: konténeres a konténeres, amikor két vagy több alágazat együttműködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat; „huckepack” (háton hordozás): „huckepack” (háton hordozás): egyik alágazat járművén továbbítják a másik alágazat szállítójárművét (pl. hajón szállítják a kamiont rakományával együtt.)

185 185 KÜLÖNFÉLE SZÁLLÍTÁSI MÓDOK kombinált szállítási rendszerek igénylik a jó szervezést, A kombinált szállítási rendszerek megegyeznek abban, hogy igénylik a jó szervezést, összehangolást. A szállítmányozónak e területeken tehát komoly üzleti lehetőségei vannak, ha az egyes alágazatok között nemzetközi szinten is képes koordinálni és optimálni. A nemzetközi árufuvarozásra alágazatonként más- más nemzetközi szabályozás érvényes. A nemzetközi árufuvarozásra alágazatonként más- más nemzetközi szabályozás érvényes. Ezek egységesítik a fuvarleveleket, segítenek eligazodni a tarifa rendszerben, szabályozzák a be- és kirakodás költségviselésével kapcsolatos kérdéseket, stb.

186 186 Fuvardíj szerkezete (TENGERI) árujegyzék Az árukat árujegyzék szerint sorolják kategóriákba, ez az osztályba sorolás jellemző az egyes konferenciára vagy független hajózási vállalatra. súly vagy térfogat alapján,mindig a hajó számára kedvező módon A fuvardíjat súly vagy térfogat alapján, mindig a hajó számára kedvező módon kell fizetni. ömlesztett vagy csomagolás nélküli áru paralelepipedonnal Az ömlesztett vagy csomagolás nélküli áru térfogatát - ahogy a csomagolt esetében is – a burkoló paralelepipedonnal számítják ki. darabszámvagy érték A fuvardíjat darabszám (pl.: gépkocsi) vagy érték (pl.: nagy értékű áru) alapján is meghatározhatják.

187 187 Fuvardíj szerkezete (TENGERI) általános feltételeiben minimumdíjnak A fuvardíj nem lehet kevesebb, mint a társaság vagy konferencia általános feltételeiben meghatározott összeg; ezt nevezik a minimumdíjnak. szolgáltatásokat is tartalmaz „vonalfeltételek” A fuvardíj bizonyos szolgáltatásokat is tartalmaz, melyeket fontos behatárolni; ezeket határozzák meg a „vonalfeltételek” vagy Liner terms-ek. pótdíjak Magára a fuvardíjra pótdíjak is rakódhatnak: súlyos vagy terjedelmes csomagok (12 m-nél hosszabb) veszélyes vagy szennyező áru.

188 188 Fuvardíj szerkezete (TENGERI) Pótdíjak számolhatók fel Pótdíjak számolhatók fel az alábbi esetekben is : fűtési vagy rakterületi pótdíj fűtési vagy rakterületi pótdíj (BAF Bunker Adjustement factor) pénzparitási pénzparitási pótdíj (CAF Currency Adjustement Factor) kikötői zsúfoltság,másodrendű kikötő kikötői zsúfoltság, másodrendű kikötő használata miatti járó pótdíj kikötői illeték. az árura kirótt kikötői illeték.

189 189 Fuvardíj szerkezete (TENGERI) Kedvezményes fuvardíjak, illetve stornórendszer elfogadjaés kizárólagosságot A legtöbb konferencia kedvezményt ad a fuvardíjból, ha a megrendelő elfogadja a feltételeket és kizárólagosságot ad rakományai tekintetében a konferencia tagvállalatai számára. A visszafizetések vagy azonnal vagy pedig időben elcsúsztatva „hűség” után. A visszafizetések - melyek a szállítmányozón keresztül jutnak el a megrendelőhöz - vagy azonnal (7,5 - 9,5 %-os kedvezmények), vagy pedig időben elcsúsztatva ( %- os kedvezmények), az év végén, hat hónapi „hűség” után.

190 190 Fuvardíj szerkezete (TENGERI) Liner terms (vonalfeltételek)-1 a fuvardíjba beletartozó szolgáltatások A „liner terms”-ek határozzák meg a fuvardíjba beletartozó szolgáltatások körét. Tulajdonképpen az érintett kikötő vonalainak szokásos feltételeit határozzák meg. rakparttól, a daru alatti területtől vagy a fedélzettől a berakodási kikötőben, ill. a fedélzetig a daru alatti területig vagy a rakpartiga kirakodási kikötőben : A fuvardíj szólhat a rakparttól, a daru alatti területtől vagy a fedélzettől (raktérbe helyezéssel vagy anélkül) a berakodási kikötőben, ill. a fedélzetig (raktérből a fedélzetre helyezéssel vagy anélkül), a daru alatti területig vagy a rakpartig a kirakodási kikötőben :

191 191 Fuvardíj szerkezete (TENGERI) Liner terms (vonalfeltételek)-2 rakpart/rakpart rakpart/rakpart opció: a fuvarozó a rakparton (sőt raktárban) veszi át az árut és a rendeltetési kikötőben a rakparton (raktárban) helyezi le; daru alatt/daru alatt daru alatt/daru alatt opció: a fuvarozó a daru sugarában veszi át az árut és a rendeltetési helyen ugyanolyan módon helyezi le; fedélzet/fedélzet fedélzet/fedélzet opció (F.I.O. - free and out-): a fuvarozó a hajó fedélzetén veszi át az árut és ugyanolyan módon adja át; minden egyéb árumozgatás külön kerül felszámításra.

192 192 A légi fuvardíjak árszabása A nemzetközi légi fuvardíjak régebben kizárólag az IATA (International Air Transport Association) és az ATAF (Association des Transporteurs Aériens Français) által megállapított tarifák voltak.

193 193 A légi fuvardíjak árszabása A légi fuvardíjakat több szempont szerint állapítják meg A szállított súly: tényleges bruttó súlyát kell érteni ezen az adott szállítmány tényleges bruttó súlyát kell érteni. Szükség esetén 500 g-ra felfelé kerekítik (kiv.: 1 kg a rakományegység Észak- Afrikában és a francia belföldi járatokon).

194 194 A légi fuvardíjak árszabása Méretek: lehetővé teszik a küldemény súlyának meghatározását. Nem okvetlenül a tényleges térfogatról van szó, hanem a legnagyobb hosszúság, a legnagyobb szélesség és a legnagyobb magasság szorzatáról. Ha a térfogat / súly arány kisebb mint 6 dm 3 / 1 kg bruttó árusúly, akkor nem térfogatra történik a díjszabás. E fölött azonban, a dm 3 -ben kifejezett térfogatot 6-tal osztják, ami megadja a díjszabás alapjául szolgáló ún. térfogatsúlyt, amelyet szintén 500 g-ra vagy 1 kg-ra felfelé kerekítenek.

195 195 A légi fuvardíjak árszabása Útvonal: az indulási és a rendeltetési repülőtér között számítva. A díj nem mindig arányos a megtett távolsággal (visszfuvar esete többek között...). Az áru jellege: amennyiben speciális tarifákat, illetve besorolást lehet alkalmazni.

196 196 A légi fuvardíjak árszabása Az érték: amennyiben „szállítmányozási érték” bejelentését kérték, ami így az érték szerinti díjszabást vonja maga után. Csomagolás: díjkedvezménnyel a rakodási egységnek megfelelő árucsomagolás díjkedvezménnyel járhat.

197 197 A légi fuvardíjak árszabása A routing: általában ennek nincs hatása a díjszabásra. Ha viszont a légitársaság saját tarifái a használatosak, akkor az adott légitársaság hálózatát kell használni (ez az eset az USA belföldi járatain). Felülfizetés szabálya: amikor az egyes súlyhatárokra degresszív tarifa van érvényben, érdemes lehet egy fiktív, magasabb súly szerint fizetni a fuvart. Ez a Felülfizetés szabálya.

198 198 A légi fuvardíjak árszabása A különböző tarifák a) Általános tarifák vagy „General cargo rates” Ez a díjszabási rendszer alapja. Mindenféle árura alkalmazható. Az alábbiakból tevődik össze: alaptarifa kg között minimumdíjjal a kis küldemények esetében mennyiségi engedmény 45 kg, 100 kg, 200 kg, 300 kg, 500 kg, 1000 kg kg... fölött, az útvonaltól függően. a mennyiségi kedvezmények az alaptarifa 70 %-át is elérhetik. Ezen tarifák viszonylag magasak, amikor kis küldeményekről van szó, viszont a mennyiségi kedvezmények az alaptarifa 70 %-át is elérhetik.

199 199 A légi fuvardíjak árszabása A különböző tarifák b) Specifikus tarifák vagy „corates” Ezek a tarifák az áru jellege szerint alakulnak. Arra szolgálnak, hogy meghatározott termékek pontos útvonalon történő forgalmát elősegítsék. Az alkalmazott súlyhatároktól függően a kedvezmények az alapdíj 80 %-át is elérhetik. Ezen tarifák alkalmazása nagyon elterjedt. Gyakorlatilag minden útvonalon létezik ilyen díjszabás.

200 200 A légi fuvardíjak árszabása A különböző tarifák c) Osztályozási tarifák vagy „Class rates” Az ezen tarifák alá eső árukat két csoportba oszthatjuk: 1. olyan áruk, melyek különleges gondosságot igényelnek és növelt díjszabás alá esnek: értéktárgyak, bankjegyek, értékpapírok, élő állatok, stb. 2. olyan áruk, melyek díjkedvezményben részesülnek: újságok, hetilapok, folyóiratok, könyvek, katalógusok, utas nélküli csomagok, stb. A kedvezmények és pótdíjak egy alapdíjból kiindulva kerülnek meghatározásra, és - 50 % és % között változhatnak.

201 201 A légi fuvardíjak árszabása A különböző tarifák d) Rakodási egységenkénti tarifa vagy „ULD charges” lehetővé teszi számukra a több, azonos rendeltetési helyű küldemény összegyűjtését egyetlen légi szállítási egységbe. A repülőtársaságok a gépeik földön történő tartózkodásának lerövidítése érdekében rakodási egységeket alkalmaznak (Unit load devices), ami lehetővé teszi számukra a több, azonos rendeltetési helyű küldemény összegyűjtését egyetlen légi szállítási egységbe. Különböző méretű és formájú gyűjtők léteznek, melyeket - bizonyos feltételekkel - ingyenesen a megrendelők rendelkezésére bocsátanak 48 órával az indulás előtt.

202 202 A légi fuvardíjak árszabása A különböző tarifák e) Kormányzati tarifa vagy „Government order rates” A kormányok által megszabott tarifák a legalacsonyabbak között vannak, és általában korlátozott időtartamig, illetve bizonyos útvonalakra és súlyhatárokra érvényesek. Például ilyen tarifa van érvényben Párizs és Dél-Amerika: Buenos Aires, Rio de Janeiro, Sao Paulo Észak-Amerika: Montreal, New-York Indiai-óceán: Mauritius-sziget között.

203 203 A légi fuvardíjak árszabása A különböző tarifák f) Gyűjtőtarifa Egyes erre jogosult fuvarügynökségek - „gyűjtők” - több feladó azonos rendeltetési helyű küldeményét összegyűjtik egyetlen rakományba. Ez az eljárás lehetővé teszi az exportőrök számára, hogy a normáltarifához képest jelentős kedvezményben részesüljenek.

204 204 A légi fuvardíjak árszabása A különböző tarifák g) ATAF szerződések Az Association des Transporteurs Français fogja össze Franciaország és a frankofon országok légitársaságait. A várható súlyra alapozó szerződéses tarifák és szállítási feltételek lehetővé teszik a termelőknek, hogy a normáltarifához képest jelentős engedményekben részesüljenek.

205 205 A légi fuvardíjak árszabása A különböző tarifák h) Repülőgép-bérleti szerződés vagy „charters” Ha a szállítandó mennyiség egy teljes repülőgép rakományát eléri, és/vagy olyan, repülőjárattal nem rendszeresen kiszolgált város a rendeltetési hely, illetve a rendszeres repülőjárat szállítási kapacitása nem elegendő, lehetséges repülőgépet bérelni. A bérleti szerződést repülőbérleti ügynökséggel vagy erre specializálódott szállítmányozási brókerrel lehet, illetve rendes repülőtársasággal vagy megrendelésre szállító (charter) társasággal.

206 206 A légi fuvardíjak árszabása A különböző tarifák i) Új tarifaszerkezetek Új tarifákat is bevezethetnek egyes repülőtársaságok, mely tarifák különbözhetnek az adott vonalon érvényes tarifáktól. árakban szerkezetében Ezen különbségek az árakban, illetve a tarifák szerkezetében nyilvánulhatnak meg. Ugyanúgy lehetnek bennük további súlyhatárok vagy a specifikus tarifák alkalmazásában egyszerűsítések is.

207 207 A légi fuvardíjak árszabása Az LTA vagy légi fuvarlevél Ez az egyetlen szükséges okmány a szoros értelemben vett fuvarhoz, és elkíséri a küldeményt a rendeltetési helyig. Az alábbiakat igazolja: a fuvarszerződés megkötését, az áru átvételét, egyben számviteli bizonylat, amelyen szerepelnek a díjszabás elemei.

208 208 Trend és korrelációszámítás STATISZTIKA: STATISZTIKA: gyakorlati tevékenység, melynek eredményei statisztikai adatok, tudományág, amely módszereket ad a gazdasági, társadalmi jelenségek vizsgálatához, gazdasági vagy társadalmi egységet jellemző mutatók összessége; tárgya lehet: gazdasági ág vagy annak részága, gazdasági rendszer vagy ennek alrendszerei, ország népessége, tudományos kutatás stb...;

209 209 Trend és korrelációszámítás felosztása a vizsgálat tárgyától függ: általános statisztika: módszereket vizsgál melyek a gazdaságban, társadalomban alkalmazhatóak, ágazati statisztika: egy-egy gazdasági ághoz kapcsolódó statisztika, gazdaságstatisztika: a társadalmi és gazdasági élet fontos kérdéseivel foglalkozó statisztika, a statisztikai munka szakaszai: programkészítés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás, elemzés, eredményközlés.

210 210 Trend és korrelációszámítás A STATISZTIKAI ADAT: mindig valamely statisztikai sokaság tagjainak száma, vagy annak másféle számszerű jellemzése. Két részből áll: szám + mértékegység. Méréssel vagy számolással juthatunk hozzá. Az így kapott számokat abszolút számoknak nevezzük. Ezekből számtani műveletekkel keletkeznek a származtatott számok.

211 211 Trend és korrelációszámítás A STATISZTIKAI ADAT: Követelménye a pontosság. Követelménye a pontosság. A még megbízható adatot szignifikánsnak nevezzük. Ha nem teljes sokaságból, csak egy minta alapján képezünk adatokat akkor azok véletlen hibától terheltek lesznek. Az az intervallum, amelybe az adat nagy valószínűséggel esik a konfidencia intervallum.

212 212 Trend és korrelációszámítás A STATISZTIKAI SOR: a statisztikai adatok valamilyen szempont szerinti felsorolása. Elemei lehetnek abszolút és származtatott adatok. A STATISZTIKAI TÁBLA: a statisztikai sorok összefüggő rendszere, megfelelő formába öntve. Rendeltetése szerint lehet: alaptábla (gyűjtőtábla), feldolgozási tábla (munkatábla) és közlési tábla (eredménytábla).

213 213 Trend és korrelációszámítás A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER: egymással kapcsolatban álló, logikailag összefüggő információk összessége. hírtúj értesülést Az információ ebben az esetben is hírt, új értesülést jelent. Akiktől az adatok származnak: adatszolgáltatók, akik felé áramlanak: felhasználók. Az egységes rendszer: adatbázis vagy adatbank.

214 214 Trend és korrelációszámítás GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁS-1: mértani alakzatok felhasználásával: többnyire koordináta-rendszerben, diagramokkal történik. A diagramok fajtái:  pontdiagram,  vonaldiagram,  oszlopdiagram,  szalagdiagram,  hisztogram.

215 215 Trend és korrelációszámítás GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁS-2: koordináta-rendszer nélkül: a leggyakoribb fajtája a kördiagram. térképes ábrázolás: a vetületi ábrázolás leggyakoribb módja. Történhet szín szerinti megkülönböztetéssel ill. lokális diagramok alkalmazásával. figurális ábrázolás: népszerűsítési célokat szolgál, a statisztikához komolytalan, hozzávetőlegesen tájékoztat;

216 216 Trend és korrelációszámítás VISZONYSZÁMOK: Két - egymással valamilyen kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa. Viszonyszám = viszonyított adat / viszonyítási alap. KÖZÉPÉRTÉKEK: A mennyiségi ismérvek egy számmal való tömör jellemzése. SZÓRÓDÁS: azonos fajta számszerű értékek különbözősége

217 217 Trend és korrelációszámítás STATISZTIKAI INDEXEK: több, eltérő tulajdonságú, gyakran különböző mértékegységű termék együttes, átlagos változásának jellemzésére alkalmas mutató. Megmutatja, hogy a viszonyított érték hányszorosa a bázisértéknek. A REPREZENTATÍV ADATFELVÉTEL: ha a vizsgálandó sokaságnak nagyon sok eleme van, akkor részsokaságot, mintát veszünk. A minta megfelelő elemszám esetén jól képviseli a részsokaságot. Az eljárást mintavételnek nevezzük.

218 218 Trend és korrelációszámítás mutatók BECSLÉS: Az alapsokaságot alkotó valószínűségi változó jellemzőinek és eloszlásának a kiszámítása a minta elemiből számított mutatók alapján. A becsült érték megállapítása becslőfüggvénnyel, matematikai képlettel történik. A becsléssel szemben két követelmény támasztható: a torzítatlanság (az alapsokaságot jellemző tényleges érték megegyezik a becsült érték várható értékével) és a konzisztencia (a torzítás mértéke egy határon belül marad).

219 219 Trend és korrelációszámítás ÖSSZEFÜGGÉS-VIZSGÁLATOK: a mennyiségi ismérvek közötti kapcsolatok (korrelációk) és törvényszerű összefüggések (regresszió) feltárása, számszerű megfogalmazása. a kapcsolat típusai és jellemzői: függvényszerű kapcsolat: az egyik változó egyértelműen meghatározza a másikat valamilyen képletes összefüggés alapján, sztochasztikus kapcsolat: az egyik tényező hatással van a másikra, de nem határozza meg egyértelműen, nincs kapcsolat

220 220 Trend és korrelációszámítás az összefüggés-vizsgálat lépései: az összefüggés-vizsgálat lépései: a) a mért adatok grafikus ábrázolása: derékszögű koordináta-rendszerben ábrázoljuk, az összefüggés a pontdiagram alakjától függ (lineáris, exponenciális, hatványkitevős, hiperbolikus, parabolikus összefüggések lehetnek) b) a közelítő, regressziós függvény felírása: az előbb kapott ábrát függvénnyel írjuk le, a mért adatok birtokában meg kell határoznunk az a,b,c együtthatót a legkisebb négyzetek elve szerint,

221 221 Trend és korrelációszámítás (korreláció) (r) c) a változók közötti kapcsolat (korreláció) szorosságának megállapítása: a kapcsolat erősségét lineáris kapcsolat esetében korreláció együtthatónak (r) nevezzük,  Az r értéke csak ezekbe az intervallumokba eshet: -1<=r<=1, 0<=|r|<=1;  |r| <=0,25:nincs vagy nagyon gyenge a kapcsolat,  0,25<|r|<=0,50:gyenge a kapcsolat,  0,50<|r|<=0,75:közepes a kapcsolat,  0,75<|r|<=1: erős a kapcsolat,  |r| = 1: függvényszerű a kapcsolat,  Az r abszolút értéke jellemzi a két változó közti kapcsolat erősségét. Ha r értéke pozitív, akkor növekvő, ha negatív, akkor csökkenő tendenciájú a kapcsolat.

222 222 Trend és korrelációszámítás IDŐSOROK VIZSGÁLATA: valamely jelenség fejlődését, időbeli alakulását tényezők idézik elő: periodikus vagy szezonális ingadozás, véletlen ingadozás, trend alapirányzat vagy trend: az idősorban tartósan érvényesülő tendencia, a fejlődés legfontosabb komponense – számításának két fő módszere van: mozgó átlagolás: az idősor hullámzását mérsékeljük átlagszámítással (kevésbé hullámzót állítunk elő), így az új idősornak az eredetinél kevesebb eleme lesz. analitikus trendszámítás: feladata a trend függvénytípusának és a konkrét függvény értékeinek meghatározása.

223 223 a szállítás önköltségének számítása TREND pl.: a szállítás önköltségének számítása a Költségek km-enként= FAJLAGOS KÖLTSÉG Ft/km km/év y=a+b/x

224 224 Az árképzési stratégia kialakításának lépései

225 árképzési célok meghatározása; 2. kereslet meghatározása; 3. költségek becslése; 4. a versenytársak költségeinek, árainak, ajánlatainak becslése; 5. az árképzés módjának kiválasztása; 6. a végső ár kialakítása. Az árképzési stratégia kialakításának lépései

226 226 Az ÁKFN-struktúra Ár Költs. összes klts (TC)Bevétel P F F változó klts (VC) állandó klts (FC) Q F Q (forgalom)

227 227 Az ÁKFN-struktúra A fedezeti mennyiség (Q F ) számítása: állandó költségek Q F = = ár – változó költségek FC = p - VC

228 228 Ár = a termék költségei + standard árrés Számítása [haszonkulcs egységár (P C )]: P C = AC*(1 + m) P C = AC*(1 + m) ahol:  AC = egységköltség (=TC/Q)  m = az ágazat szokásos haszonkulcsa A haszonkulcs elve szerinti árképzés

229 229 A haszonkulcs elve szerinti árképzés (pl.): A termék egységnyi változó költsége = 2.000,- Ft/km Állandó költség = ,- Ft/év Várható értékesítés = km/év Haszonkulcs = 20 % üzemanyag, bérpótlékok, rakodás, szállás, ellátás… a flotta karbantartási-, javítási klts-e, alapbér- és járulékai,… a flotta tervezett futásteljesítménye az ágazat szokásos haszonkulcsa.

230 230 A haszonkulcs elve szerinti árképzés (pl.): AC = ( /50000) = 3200 Ft/km P C = 3200*(1+0,2) = 3840 Ft/km Q F = /( ) = = km/év

231 231 Lényege: a beruházott tőke előre meghatározott célhozamot eredményez. Számítása (P ROI ): r t * K P ROI = ATC + ahol: Q  ATC : egységköltség (=TC/Q)  r t : várható megtérülési ráta a t-edik időszakban  K : befizetett tőke  Q : értékesített mennyiség Célhozam szerinti árképzés

232 232 Célhozam szerinti árképzés (pl.): Az előző pl kiegészítése: a termelő ,- Ft-ot fektet be, és 25 %-os tőkehozamot akar elérni. 0,25* P ROI = = = = Ft/km  Q F = / ( ) = km

233 233 A piac által megítélt értékesség szerint megállapított ár. Meghatározása: EVC ”A”márka P EVC = * P átlag ahol: EVC átlag EVC: Economic Value to the Consumer (elismert érték) Az elismert érték szerinti árképzés (P EVC ) KERESLETTŐL FÜGGŐ ÁRKÉPZÉS:

234 234 Igazodó árképzés Az árak a versenytárs áraihoz igazodnak. A kisebb vállalkozások kicsit alacsonyabb áron értékesítenek, de a különbség hosszú távon sem változik. Közös bölcsességet fejez ki, mert tisztességes hasznot biztosít, és nem vezet ellentétekhez.

235 235 Ajánlati ár tipusú árképzés Pályázatok esetén alkalmazott módszer. Verseny központú, lezárt ajánlatot tesznek a teljesítendő munkák áraira. Nem a költségekhez és kereslethez igazodik, hanem, hogy milyen árakra számít a versenytárs részéről. El akarja nyerni a megbízást, ezért az árakat illetően aláígér a többinek – de a költségek alá nem mehet!

236 236 Árengedmények (a számított árhoz képest!) (a vevő bizonyos cselekedeteit ismeri el az eladó. A nyereségesség megmaradása számítandó!) kp-fizetési engedmény: SKONTO mennyiségi engedmény: RABATT viszonteladási (funkcionális) eng.: a csatorna résztvevői kapják, ha bizonyos feladatokat átvállalnak az eladótól: szállítás, raktározás, nyilvántartás,…) időszaki (szezonális) áreng.: a csúcsidőn kívül vásárlóknak jóváírás: csereakcióknál.

237 237 Reklámár: értéken aluli ért. Alkalmi ár: pl az év egy szakában. Pénzvisszatérítés: időszakon belüli vásárláskor. Alacsony kamatú részletfizetés. Hosszú törlesztési időszak. Jótállás, javítás ingyenesen. Lélektani árengedmény: túlárazás után jelentős árengedmény. Hamar utánozzák bármelyiket, ezért a versenyelőny nem tart sokáig! Ösztönző árképzés (a számított árhoz képest!)


Letölteni ppt "1 A vállalat alapítása. 2 A vállalatalapítás jogi aktus, az adott ország társasági törvénye szabályozza, lehetőségeit főként a piac állapota határozza."

Hasonló előadás


Google Hirdetések