LOGISZTIKAI KÖLTSÉGELEMZÉS

Az előadások a következő témára: "LOGISZTIKAI KÖLTSÉGELEMZÉS"— Előadás másolata:

1 LOGISZTIKAI KÖLTSÉGELEMZÉS
Mi a kontrolling? Mutatószámok Megjegyzés hozzáadásához kattintson ide.

2 Mi a kontrolling? A kontrolling, mint alkalmazott gazdaságtani módszer az Amerikai Egyesült Államokból ered. Az első gyakorlati alkalmazások termelési rendszerek esetében kb re tehetők. Nyugat-Európában az 1950-es 1960-as években, Magyarországon környékén alkalmazták először gyakorlatban is ezt az elemző módszert. A következőkben nézzünk meg néhány megközelítést arra vonatkozóan, hogy különböző terminológiák hogyan látják a kontrolling célját, jelentőségét, alapfogalmát! Miért hasznos a bemutató a közönségnek? – A felnőtt közönség érdeklődőbb, ha tisztában van azzal, hogy mennyire és miért fontos a bemutató tárgya. Az előadó jártassági szintje a bemutató tárgyában: röviden ismertesse ezt a területet, vagy vázolja, hogy a résztvevőknek miért érdemes önre figyelniük.

3 Mi a kontrolling? A kontrolling a felső vezetés szintjén érvényesülő koordinációs funkció, amely a vagyont, a likviditást és az eredmény tervezését helyezi a középpontba. A kontrolling a teljesítmények és a ráfordítások elemzése. (Nem kerül-e többe a leves, mint a hús?). A kontrolling: vezetői információs rendszer. A kontrolling: nyereség-menedzsment, a vagyon, a pénzügyi helyzet és a nyereség kapcsolatának vizsgálata.

4 Mi a kontrolling? A kontrolling terv-tény eltérést vizsgál. A rendelés alakulása, árbevételt és költségeket befolyásoló hatása kiemelt jelentőségű információ. A kontroller a menedzser partnere, az eltéréseket mutatja ki, és javaslatot tesz a megfelelő döntések meghozatalára. A kontroller leggyakrabban a vállalaton belüli vezetői tanácsadó. HASONLAT: A menedzser a kapitány, aki a felelősséget viseli, a kontroller a kormányos, aki a SIKER (likviditás, profit, hatékonyság) nevű kikötőbe vezeti a hajót. A kontroller feladata a zátonyok és az útiránytól való eltérés korai felismerése és a kapitány tájékoztatása.

5 Mi a kontrolling? A kontrolling rendszer elemei:
stratégiai és operatív tervezési és ellenőrzési rendszer, részletes költség-, eredmény- és teljesítmény-elszámolási rendszer, mutatószám-rendszerek kifejlesztése, a beszámolási rendszer (jelentések) olyan fejlesztése, amely a vezetési szinteknek megfelelő információkat szolgáltat,

6 Mi a kontrolling? A kontrolling szakmai területek szerinti tartalma:
pénzügyi, beruházási, beszerzési, termelési, értékesítési kontrolling, Valamennyinél a tevékenységek naturális és pénzben kifejezett terv- és tényszámainak figyelése és értékelése az alapvető cél.

7 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling
A logisztikai kontrolling célja: állandó gazdaságossági kontroll a költségek és a teljesítmények terv-tény összehasonlítása felett, döntés-előkészítő információk megszerzése, rendezése és szolgáltatása.

8 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling
A logisztikai kontrolling tevékenységei: célkitűzés, tervezés a logisztikai célok a vállalati célrendszerben beszerzési, termelési és értékesítési célokat jelentenek, amelyek meghatározott tervek formájában öltenek testet:

9 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling
a tényhelyzet mérése a logisztikai területek mindenkori pillanatnyi állapotának rögzítése, mérése megköveteli a beszerzési rendelések helyzetének, a gyártás előrehaladásának és az értékesítés volumenének naprakész ismeretét

10 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling
a terv-tény eltérés elemzése csak akkor, ha az eltérés a megadott tűréshatárokat túllépi, ilyenkor fel kell tárni az okokat, majd döntés-előkészítő információkat, intézkedési tervet kell előterjeszteni:

11 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling
beavatkozás, intézkedés, alapvető kérdés, hogy mit és hogyan kell változtatni, az elemzések eredményeként összeállított javaslatok alapján kell döntést hozni a beavatkozásra: beszerzési és készlettervek módosítása, rendelésállományok módosítása, pénzügyi források átcsoportosítása, gyártási folyamat átütemezése.

12 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling
eredmények ellenőrzése, visszamérés a célok elérésének fokát, mértékét bemutató dokumentumok, esetleg célkitűzés-megváltoztatási javaslat készítése. A fent megfogalmazott öt fő tevékenységből álló többlépcsős szabályzási körfolyamatot szemlélteti a köv. ábra, amely fő vállalati funkciókra lebontva ábrázolja a kontrolling szabályzási folyamatrendszerét.

13

14 Mi a kontrolling? Logisztikai kontrolling
A logisztikai teljesítmények költségei: a vállalat saját logisztikai teljesítményei területén - üzemeltetési költségek, munkabérköltségek,valamint az irányítás költségei, külső logisztikai szolgáltató (pl. fuvarozó) által végzett munka esetén a szolgáltatásért fizetett költségek. A logisztikai teljesítmény- és költségelemzés általánosságban a kihasználás, a termelékenység és a hatékonyság vizsgálatára terjed ki, és ezekhez igazíthatók a logisztikai funkciókhoz is kapcsolódó értékelő mutatószámok.

15 MUTATÓSZÁMOK

16 MUTATÓSZÁMOK A logisztikai rendszerek összetettsége és a logisztikai teljesítményekkel szemben támasztott magas igények szükségessé teszik a célirányos tervezés, az irányítás, az ellenőrzés és a logisztikán belüli részterületek koordinációját. E tevékenységek célja, hogy: a gazdaságosságot folyamatosan ellenőrizze a költségek és a teljesítmény előirányzott és teljesített eredményeinek összehasonlításán keresztül, valamint a döntésekhez szükséges információkat megszerezze, szelektálja és előkészítse.

17 MUTATÓSZÁMOK A költségek és a teljesítmények átfogó számítása és a logisztikai mutatószámok rendszere mind hozzásegít, hogy a logisztikai történésekről a lehető legfrissebb képet kapjuk. Fényt kell deríteni a költségek és teljesítmények közötti ok-okozati összefüggésekre. Ez utóbbi előfeltétele, hogy pontosan meghatározzuk a teljesítmény vonatkoztatott nagyságát és az alapul szolgáló input / output kapcsolatokat.

18 MUTATÓSZÁMOK A logisztikai költségek és teljesítmények adataiból képzett mutatószámok értékeinek értelmezése és elemzése csak a logisztika szerkezetének ismeretében lehetséges. Amikor a mutatószámok elemzéséhez hozzáfogunk, először a szerkezet mutatószámait és bizonyos keretszámokat kell kidolgoznunk, melyek a teljesítendő feladatok nagyságára (a teljesítmény nagyságára és szerkezetére), a feladatot ellátók számára és kapacitására (különös tekintettel a munkatársak számára és a tárgyi eszközök kapacitására), valamint a vizsgált időszakra eső költségekre vonatkoznak.

19 MUTATÓSZÁMOK A rendelkezésünkre álló adatokból különböző mutatószámokat lehet levezetni segítségül a logisztika irányításához, melyek a következők: a produktivitás mutatószámai, melyek a munkatársak és az üzem műszaki berendezéseinek termelékenységét mutatják, a gazdaságosság mutatószámai, melyek az egyes meghatározott logisztikai költségek bizonyos teljesítményegységekhez fűződő viszonyát vizsgálják, valamint a minőség mutatószámai, melyek a célok teljesítésének a mértékét segítenek megítélni.

20 MUTATÓSZÁMOK A következőkben a logisztikai mutatószámokat a fenti típusok alapján fogjuk megvizsgálni.

21 MUTATÓSZÁMOK A logisztikai kontrolling keretében alkalmazni javasolt mutatószámok főbb csoportjai a következők: bázis- (vagy más néven keret-) mutatószámok: a logisztikai teljesítmények nagyságát és struktúráját jellemző adatok, pl. beszállított árumennyiség, az árumennyiség megoszlása stb., a szállítójárművek, anyagmozgató gépek kapacitása, dolgozók létszáma stb., költségadatok.

22 MUTATÓSZÁMOK termelékenységi mutatószámok:
a gépek, eszközök, dolgozók kapacitásának kihasználtságát jellemzik. gazdaságossági mutatószámok: a meghatározott teljesítményegységre eső logisztikai költségeket fejezik ki. minőségi mutatószámok: a logisztikai szolgáltatások színvonalát jellemzik, pl. a hiányos be- és kiszállítások aránya, balesetek, árukárok előfordulási gyakorisága stb.

23 MUTATÓSZÁMOK A mutatószámok a felhasználás céljától függően meghatározhatók: egy-egy vállalati logisztikai alrendszerre (pl. alapanyag raktár, csomagoló stb.) vonatkozóan (lokális mutatószámok), vagy ezek súlyozásával az egyes üzemegységekre, vagy akár az egész vállalatra vonatkozóan (globális mutatószámok).

24 MUTATÓSZÁMOK A vállalati logisztikai rendszerek értékelésekor külön célszerű meghatározni: a beszerzést, a külső-belső anyagmozgatást, a raktározást és komissiózást, valamint az elosztást (szállítást) jellemző mutatószámokat. Az egyes részterületekkel kapcsolatosan több különböző mutatószám meghatározásával mutatószám rendszerek képezhetők, amelyek segítségével a folyamatok komplex értékelése, folyamatos kontrollja megvalósítható.

25 MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai
Termelékenységi mutatószámok pl.: az áruátvételi produktivitással kapcsolatos mutatók: A lebonyolított küldések munkaóránként számított száma = = az érkező küldemények száma / a munkaórák száma, mely az áruátvétel munkatársainak produktivitását minősíti. Az alacsony produktivitást többek között a megfelelő segédeszközök hiánya vagy a rossz szervezés okozhatja.

26 MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai
Gazdaságossági mutatószámok: pl.: átlagos rendelési költség = = a rendelés beszerzési költsége = = az összes beszerzés költsége / a rendelések száma. Megmutatja egy rendelés lebonyolításának átlagos költségét. Ez nem mindig elegendő információ, hiszen kis mennyiségű megrendeléseknél a megrendelés értékéhez képest sokkal magasabb a beszerzés költsége.

27 MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai
Minőségi mutatószámok: Átlagos várakozási idő az áru megérkezésekor. Különösen azoknak az elemeknek a megérkezésekor kell a várakozási idő rövidségét biztosítani, amelyekre sürgősen szükség van. Mivel a beérkező anyagok várakozási ideje a lebonyolítás teljes idejének részeként a tervben szerepel, fontos, hogy a tervben szereplő időt ne lépjék túl. Ha az áruk szállítása rendszertelen, és időnként szélsőséges terhelés jelentkezik rövid időn belül, kiegyenlíthetjük a terhelést, ha a szállítókkal és szállítmányozókkal fix határidőben állapodunk meg. (Állandó időciklusú beszerzés.)

28 MUTATÓSZÁMOK A beszerzési logisztika mutatószámai
Minőségi mutatószámok: pl.: a hibás szállítások aránya százalékban = = a hibás mennyiségű szállítások száma x 100 / az összes szállítások száma. pl.: a reklamációk aránya százalékban = = a kifogásolt szállítmányok száma x 100 / az összes szállítások száma. Érdemes kiszámítani a reklamációk arányát egy időszak teljes vételi volumenéhez viszonyítva, egyes szállítókra, bizonyos anyagcsoportokra, illetve az egyes beszerzett cikkekre nézve is.

29 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai
A disztribúciós rendszerbe épülő raktárakba az árut be- és onnan elszállítják. A járművekről való le- és felrakás, valamint a raktárba történő be- és kitárolás az anyagmozgatás témakörébe esik. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a mutatószámokat, melyek a szállítási és az anyagmozgatási tevékenységet jellemzik. Jelentőségük elsősorban a saját járműparkkal rendelkező disztribútorok esetében van, de a saját és a szolgáltatásként igénybevett fuvareszközök gazdaságosságának összehasonlítására is fel lehet használni őket.

30 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai
Az anyagok és áruk fuvarozása a térbeli távolságok áthidalását szolgálja. A szállítási rendszer megtervezésének és irányításának célja: a meglévő kapacitás maximális kihasználása, ami a szállítási költségek és az üresjáratok minimumra csökkentését, valamint az eszközök alkalmazásának és idejének magas kihasználtságát jelenti, a szolgáltatás magas foka (a megbízások rövid várakozási ideje, a fuvarozás gyorsasága), nagy rugalmasság (a szállított cikkek széles skálája, az üzemi körülményekhez való könnyű alkalmazkodás).

31 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai
Az anyagmozgatás és a szállítás termelékenységi mutatószámai: pl.: a szállítás időtartama: A szállítás időtartama szállítási megbízásonként = = a szállítás összes ideje / a fuvarozási megbízások száma.

32 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai
pl.: a kihasználtság foka: A fuvareszközök kihasználtsága százalékban = = a tényleges használatban töltött órák száma x 100 / a fuvareszköz használatban tölthető órái. Ez pontosan megmutatja, hogy milyen a szállítóeszközök kihasználtsága. Alacsony kihasználtságuk a túlméretezett kapacitásra, a szállítás nem megfelelő tervezésére vagy a nem megfelelő szállítási eszközök igénybevételére vezethető vissza.

33 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai
Az anyagmozgatás és a szállítás gazdaságossági mutatószámai pl.: szállítási költségek: A megbízásonkénti átlagos szállítási költség = = az összes szállítási költség / a megbízások száma; Egységnyi tömegre számított fuvarozási költség = = az összes szállítási költség / a szállítmányok össztömege; A szállítás költsége tonna-kilométerenként = = az összes szállítási költség / a szállítmányok össztömege / a fuvareszközök által megtett összes út hossza.

34 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai
pl.: üzemeltetési költségek: Az egyes fuvareszközök átlagos üzemeltetési költsége = = a szállítóeszközök összes üzemeltetési költsége / a fuvareszközök száma Mivel típusonként jelentősen eltérhetnek ezek az értékek, minden típusra külön ki kell számítani ezt a mutatót.

35 MUTATÓSZÁMOK Az anyagmozgatás és a szállítás mutatószámai
Az anyagmozgatás és a szállítás minőségi mutatószámai: A szolgáltatás foka: A szolgáltatás foka százalékban = = a teljesített fuvarok száma x 100 / a megrendelt szállítások száma. A határidők betartása: A határidők betartása százalékban = = nem pontos szállítások száma x 100 / összes szállítások száma.

36 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
Az egyes alkatrészek vagy termékek raktározása az anyagáramlás megszakítását jelenti. Mégsem küszöbölhető ki teljesen, mert a raktározás képes az anyagáramlás és anyagszükséglet között a mennyiség és/vagy az időzítés szempontjából egyensúlyt teremteni, biztonságot nyújt előre nem látható események kockázata ellen, lehetővé teszi a választék kialakítását, módot ad a spekulációra küszöbön álló áremelkedéskor és lehetővé teszi, hogy bizonyos termékek érjenek, vagyis minőségük javuljon.

37 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
A komissiózás fogalma: a szükségleteknek megfelelően a raktárban több árucikkből részmennyiségeket állítanak össze a rendelkezésre álló összmennyiségekből (sortiment). Ma a raktározás jellemzői helyett a felhasználók kívánságai állnak a figyelem középpontjában.

38 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
Termelékenységi mutatók: A terület kihasználtsága: A terület százalékos kihasználtsága = = a polccal borított terület x 100 / a raktár teljes területe. Mivel a kihasználtság foka döntő mértékben a raktározott cikkektől függ (pl. terjedelmes-e az árucikk vagy apró), nem lehet a mutatószám maximális értékét meghatározni. Ismeretében azonban végiggondolható, hogy ki van-e használva megfelelőképpen a raktár, illetve, hogy a raktár mérete nem lett-e időközben kicsi.

39 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
A raktár belmagasságának kihasználtsága: A raktár belmagasságának kihasználtsága százalékban = = a hasznosított belmagasság x 100 / a hasznosítható belmagasság. Ismeretében végiggondolható, hogy nem lehetne-e jobban kihasználni a raktár belmagasságát.

40 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
A tér kihasználtsága: A tér százalékos kihasználtsága = = a raktározott árucikkek térfogata x 100 / a polcok térfogata.

41 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
A komissiózás ideje: A komissiózás megbízásonkénti ideje = = a komissiózásra fordított összes idő / a komissiózási megbízások száma. Megmutatja, hogy egy megbízás komissiózása átlagosan mennyi idő alatt megy végbe.

42 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
A raktározás és a komissiózás gazdaságossági mutatószámai A raktárhely költségei: A raktárhely átlagos költségei = = a raktári berendezések összes költsége / a raktárhelyek száma.

43 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
A raktári mozgatások költsége: Az egyes raktári mozgatások költsége = = a raktári személyzet és eszközök költségei / valamennyi áru összes be- és kimenetelének száma. Ez a mutatószám, ha megfelelőképpen finomítjuk, értékes információval szolgálhat arra nézve, hogy a megbízások mely mérete és fajtája jár aránytalanul magas költséggel.

44 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
A komissiózási költségek megbízásonként: A megbízásonkénti komissiózás költségei = = az összes komissiózás költsége / a komissiózási megbízások száma.

45 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
Minőségi mutatószámok: A komissiózási hibák aránya: A komissiózási hibák százalékos aránya = = a komissiózásban elkövetett hibák x 100 / az összes komissiózás száma. A a rossz komissiózás miatt visszaküldött szállítmányok számával lehet mérni. Amennyiben magas ez a szám, érdemes felülvizsgálni a komissiózási szerződéseket, a munkatársak terhelését és a határidők szorítását, a személyzet képzettségét, valamint általában a bonyolítás szervezését.

46 MUTATÓSZÁMOK A raktározás és a komissiózás mutatószámai
A határidők pontos betartása: A határidők pontos betartása százalékban = = a határidők betartásával teljesített megbízások x 100 / az összes teljesített megbízás. Célszerű kiszámolni ezt a mutatót a késve, illetve az idő előtt teljesített megbízásokra.

47 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai
Az elosztási logisztika a termelés és az értékesítés közötti kapcsolat. Magába foglalja az összes raktározási, anyagmozgatási és szállítási feladatot a termék megszületésétől a megrendelőig, valamint az ehhez kötődő információs, irányítási és ellenőrzési tevékenységeket. Célja, hogy a 7M elvnek megfelelően biztosítsa az áruk célba juttatását, miközben megtalálja az optimális állapotot egy bizonyos szállítási szolgáltatás és a keletkező költségek között. A feladat tehát a kiválasztott értékesítési utak optimális kiszolgálása.

48 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai
Termelékenységi mutatószámok: Az áruelosztás lebonyolításának termelékenysége = = a [pl. havi] feladások száma / a [pl.hónap] munkanapjainak száma. A megbízások teljesítésének termelékenysége = = a feldolgozott megbízások száma / a munkatársak száma vagy = a feldolgozott megbízási diszpozíciók száma / a munkatársak száma. A szállítási megbízásonkénti szállítási idő = = időegység [pl. hónap] munka napjainak [esetleg óráinak] száma / a szállítási megbízások száma időegység [pl. hónap] alatt.

49 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai
Gazdaságossági mutatószámok: Az ügyfélmegbízások teljesítésének költségei: Az ügyfélmegbízások teljesítésének átlagos költségei = = a megbízások lebonyolításának összköltsége / feldolgozott megbízások száma. Ha magasak, az okot a lebonyolítás hatékonyságában, az adatfeldolgozási támogatottság mértékében, a megbízások struktúrájában, a munkatársak képzettségében vagy a vállalat többi funkcionális területéhez való kapcsolódási pontok kialakításában kell keresni.

50 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai
Szállítási költségek: Az egyes szállítási megbízások szállítási költségei = = a szállítási megbízások összköltsége / teljesített szállítási megbízások száma A saját szállítások költségeinek viszonya az idegen szállítások költségeihez = = a saját fuvarok átlagos költsége / az idegen fuvarok átlagos költsége

51 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai
Minőségi mutatószámok Átlagos szállítási idő: Az átlagos szállítási idő = = a megbízás beérkezésétől a kiszállításig eltelt idő [napokban] A mutató a kiszállításig eltelt időtartamot mutatja. Ez az időtartam a megbízás teljesítésének idejéből, a kiszállítási raktár rendelkezésre állási idejéből, valamint adott esetben – ha a termékek nincsenek raktáron – a gyártási időből tevődik össze.

52 MUTATÓSZÁMOK A disztribúciós logisztika mutatószámai
Szállítási készség: A szállítási készség %-ban = = az azonnal kiszolgált igények száma x 100 / az összes igények száma, vagy = az azonnal kiszolgált igények összértéke x 100 / a teljes rendelésállomány Téves szállítások hányada: Téves szállítások hányada %-ban = = a téves szállítások száma x 100 / szállítások teljes száma

53 MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása
Az ügyfelek logisztikai teljesítményeket igényelnek, ami pénzbe kerül és forrásokat köt le. A logisztikus feladata tehát, hogy alacsony költségszint mellett optimális, az ügyfelek igényeit kielégítő logisztikai teljesítményt állítsanak elő. Az alkalmazott logisztikai eljárások szintjét mutatószámokkal mérjük, melyeket egyrészt egy korábbi időszakban mért hasonló mutatókkal, másrészt a tervszámokból képzett mutatókkal hasonlítunk össze. Azt a kérdést azonban, hogy mennyire bizonyul jónak a logisztika, a megelőző időszakhoz, illetve a tervhez való hasonlításon túl akkor tisztázhatjuk, ha más vállalatok ugyanilyen mutatóival is összevetjük.

54 MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása
Ha a saját logisztikai teljesítmény magasabb költségek mellett rosszabb, sürgős segítségre van szükség. Ha a saját logisztikai teljesítményünk jobb, mint egy hasonló más cégé és még a költségek is alacsonyabbak, akkor meg kell határozni azokat a területeket, ahol még vannak javítási lehetőségek. Két fontos dolgot kell szem előtt tartani:

55 MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása
a logisztikai teljesítmény sok tényezőtől függ, ezért egyetlen mutatóval nem lehet kellően jellemezni. Szükség van egy viszonylag kevés, maximum 7 – 9 mutatóból álló rendszerre, melyet táblázatba összefoglalva vezetői információs táblának is szoktak nevezni;

56 MUTATÓSZÁMOK A mutatószámrendszer kialakítása
szükség van egy (vagy több) olyan másik vállalatra, akinek a logisztikai teljesítményével valóban össze lehet vetni a mutatóinkat. Ma már léteznek olyan kutatóintézeti publikációk, melyekben sok vállalat egységes elvek alapján megszerkesztett és kiszámított mutatószámai szerepelnek. Alkalmazásuknál természetesen vigyázni kell, hogy a működési és egyéb feltételek hasonlóak legyenek, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek.