Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hatékonyság és eredményesség a közoktatásban Radó Péter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hatékonyság és eredményesség a közoktatásban Radó Péter."— Előadás másolata:

1 Hatékonyság és eredményesség a közoktatásban Radó Péter

2 Hatékonyság és eredményesség a közoktatásban Mennyit költünk és mennyit vagyunk képesek költeni a közoktatásra? Mennyit költünk és mennyit vagyunk képesek költeni a közoktatásra? Hatékonyan használjuk-e az elérhető erőforrásokat? Hatékonyan használjuk-e az elérhető erőforrásokat? A közoktatás eredményessége. A közoktatás eredményessége. A ráfordítások és az eredményesség közötti kapcsolat indikátorai. A ráfordítások és az eredményesség közötti kapcsolat indikátorai. A ráfordítások és eredményesség közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusok. A ráfordítások és eredményesség közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusok. Merre tovább? Merre tovább?

3 Az egy tanulóra eső kiadás az egy főre eső GDP arányában (kiadások a finanszírozási képesség alapján)

4 A közoktatási kiadások aránya az összes közkiadáson belül (finanszírozási prioritások)

5 Hatékonyság Az egy főre eső kiadásokat meghatározó tényezők: az átlagos osztálylétszám

6 Hatékonyság Az egy főre eső kiadásokat meghatározó tényezők: a tanár-diák arány (munkaerő igény)

7 Hatékonyság A közoktatás munkaerő igénye kelet-közép-európai összehasonlításban 1000 lakosra jutó ISCED 1-3 tanár évesre jutó ISCED1-3 tanár Magyarország14,179,1 Csehország10,672,8 Szlovákia12,458,2 Lengyelország13,462,6

8 Hatékonyság Az egy főre eső kiadásokat meghatározó tényezők: pedagógus bérek

9 A magyar közoktatás hatékonyság profilja Az ország finanszírozási képességéhez viszonyítva relatíve magas szinten tartott munkaerő igényt relatíve alacsonyan tartott pedagógus bérekkel kompenzálva a nemzetközi átlagnak megfelelően finanszírozzuk a közoktatási szolgáltatásokat. → Ez megfelel a szakszervezetek prioritásainak → Nem generál komolyabb foglalkoztatási válságot → Erősen megnehezíti teljesítményelvárások megfogalmazását a pedagógusokkal szemben → Fenntartja azt az oktatáspolitikai gyakorlatot, amely a problémákra feladatnövekedéssel járó válaszokat ad → A puha költségvetési korlátokkal párosulva mindez a fenntartókat és az intézmények vezetőit nem teszi érdekeltté a kiadások minimalizálásában és az eredmények maximalizálásában

10 Eredményesség: mihez képest? Változó, intézményközpontú minőségfelfogás → újfajta célkijelölési mechanizmus (folyamatok szabályozása ↔ elvárt tanulási eredmények rögzítése) Változó, intézményközpontú minőségfelfogás → újfajta célkijelölési mechanizmus (folyamatok szabályozása ↔ elvárt tanulási eredmények rögzítése) Változó célok (inherens célok leértékelődése, eszközjellegű célok felértékelődése) → új eredményességi indikátorok („kompetenciák”) Változó célok (inherens célok leértékelődése, eszközjellegű célok felértékelődése) → új eredményességi indikátorok („kompetenciák”) Belső és külső eredményesség világos szétválasztása és összekapcsolása Belső és külső eredményesség világos szétválasztása és összekapcsolása Eredményesség: hazai mércék hiánya – a tantervi liberalizálás nem párosul mindenkire érvényes egységes és minimális teljesítmény-követelményekkel (standardokkal) Eredményesség: hazai mércék hiánya – a tantervi liberalizálás nem párosul mindenkire érvényes egységes és minimális teljesítmény-követelményekkel (standardokkal) Külső eredményességi elvárások hiányában és a szelekción alapuló, arra épülő intézményi stratégiák miatt a közoktatási intézmények nem eredményorientáltak ( → felelősségáthárítás) Külső eredményességi elvárások hiányában és a szelekción alapuló, arra épülő intézményi stratégiák miatt a közoktatási intézmények nem eredményorientáltak ( → felelősségáthárítás) Hazai mércék hiányában kitüntetett szerepe van a nemzetközi összehasonlításnak Hazai mércék hiányában kitüntetett szerepe van a nemzetközi összehasonlításnak

11 Átlagos megértő olvasás eredmények néhány európai országban (PISA 2006)

12 A magyar közoktatás teljesítmény profilja Matematikai és olvasás szövegértés kompetenciák terén a PISA vizsgálatokban a nemzetközi átlag alatt, természettudományos kompetenciák terén és a problémamegoldás képessége tekintetében a nemzetközi átlag körül teljesítenek a magyar tanulók A magyar tanulók százaléka nem vagy csak igen kevéssé rendelkezik a mindennapokban való eligazodáshoz szükséges legalapvetőbb képességekkel (1 vagy 1 alatti szint) A PISA felmérésben résztvevő országok között az iskolák közötti teljesítménykülönbségek mértéke Magyarországon – közvetlenül Törökország mögött – a második legnagyobb. Magyarországon befolyásolja a legnagyobb mértékben a szülők iskolai végzettsége és egyéb családi háttérjellemzője a tanulók iskolai teljesítményét → A relatíve alacsony teljesítmény oka az alulteljesítők nagy száma = a relatíve magas teljesítményű szegmensek fenntartásának ára a tanulók jelentős részéről való lemondás

13 Költséghatékonyság: a ráfordítások és eredmények közötti kapcsolat

14 Az eredmények ára Halász Gábor EAG adatok alapján Ráfordítás (USD PPP) PISA matematika pontszám Ráfordítás/ PISA pontszám Szlovákia Csehország Lengyelország Magyarország

15 A ráfordítások és eredmények egyensúlyának biztosítása Alapkérdés: a kapacitások hozzáigazíthatóak-e a csökkenő tanulólétszámhoz úgy, hogy az együtt járjon az eredményesség javulásával?

16 Kinek kell a felelőssége? (A jelenlegi helyzet) Az erőforrások hatékony felhasználásának felelőssége egyértelműen a központi irányításnál van, ennek periodikus forráskivonással és túlszabályozással igyekszik megfelelni. Az önkormányzatok és az iskolavezetés nem érdekelt a pénzügyi és humán erőforrásokkal való hatékony gazdálkodásban. Az erőforrások hatékony felhasználásának felelőssége egyértelműen a központi irányításnál van, ennek periodikus forráskivonással és túlszabályozással igyekszik megfelelni. Az önkormányzatok és az iskolavezetés nem érdekelt a pénzügyi és humán erőforrásokkal való hatékony gazdálkodásban. A tanítás-tanulás eredményességének biztosítása egyértelműen az oktatási intézmények felelőssége de az alulteljesítés nem derül ki, tehát nem is lehet következménye. A tanítás-tanulás eredményességének biztosítása egyértelműen az oktatási intézmények felelőssége de az alulteljesítés nem derül ki, tehát nem is lehet következménye. A fenntartókkal kapcsolatban nem fogalmazódnak meg eredményességi elvárások, az országos oktatásirányítás pedig erre jórészt alkalmatlan fejlesztési programokkal törekszik az eredményesség javítására. A fenntartókkal kapcsolatban nem fogalmazódnak meg eredményességi elvárások, az országos oktatásirányítás pedig erre jórészt alkalmatlan fejlesztési programokkal törekszik az eredményesség javítására. → A hatékonyság és eredményesség biztosítása egyetlen szinten sem kapcsolódik össze. Mivel az eredményességért viselt felelősség nem vonható el az intézményektől, a kérdés az, hogyan ösztönözhetőek az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodásra?

17 Merre tovább? Standardokon alapuló minimális teljesítményelvárások rögzítése, a szakmai elszámoltathatóság érvényesítése. Standardokon alapuló minimális teljesítményelvárások rögzítése, a szakmai elszámoltathatóság érvényesítése. Az egy tanulóra eső kiadásokról és a tanulói teljesítményekről szóló adatok összehasonlíthatóvá és hozzáférhetővé tétele. Az egy tanulóra eső kiadásokról és a tanulói teljesítményekről szóló adatok összehasonlíthatóvá és hozzáférhetővé tétele. Célzott beavatkozás, a tanulásfejlesztésre orientált iskolafejlesztés (minőségirányítás) általánossá tétele az alulteljesítő oktatási intézményekben. Célzott beavatkozás, a tanulásfejlesztésre orientált iskolafejlesztés (minőségirányítás) általánossá tétele az alulteljesítő oktatási intézményekben. Dereguláció, rugalmas létszám-gazdálkodási szabályok, az intézményekhez telepített feladatok felülvizsgálata. Dereguláció, rugalmas létszám-gazdálkodási szabályok, az intézményekhez telepített feladatok felülvizsgálata. Az iskolavezetők és a fenntartók érdekeltté tétele a hatékony gazdálkodásban. Az iskolavezetők és a fenntartók érdekeltté tétele a hatékony gazdálkodásban. Önbejelentkezésen alapuló fejlesztés helyett az alulteljesítő intézmények célzott, forrásokat és külső szakmai támogatást egyaránt hozzáférhetővé tevő fejlesztése, az iskolafejlesztés tudáshátterének és eszközeinek gazdagítása. Önbejelentkezésen alapuló fejlesztés helyett az alulteljesítő intézmények célzott, forrásokat és külső szakmai támogatást egyaránt hozzáférhetővé tevő fejlesztése, az iskolafejlesztés tudáshátterének és eszközeinek gazdagítása.

18 Végül Sajnálatos módon nem mondtam semmi újat.


Letölteni ppt "Hatékonyság és eredményesség a közoktatásban Radó Péter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések