Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A NAT és a megújuló tanárképzés rendszere Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Veszprém, 2012. szeptember 18.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A NAT és a megújuló tanárképzés rendszere Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Veszprém, 2012. szeptember 18."— Előadás másolata:

1 A NAT és a megújuló tanárképzés rendszere Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Veszprém, szeptember 18.

2 A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 szeptember vége Pedagógiai program/ helyi tanterv október-december NATKTHT KTHT

3 A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése.Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése. A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése A NAT 2012 főbb jellemzői

4 Változás: Fejlesztési célok „hálózata” Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

5 Közműveltség Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

6 a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata A műveltségi területek kiemelt közös céljai

7 kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét; A műveltségi területek általános jellemzői

8 Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok tantárgyanként – Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9- 12, évfolyam) Közműveltségi tartalmak tantárgyanként – Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9- 12, évfolyam) Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás. A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg. Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja. A műveltségi területek szerkezete

9 „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” Forrás: Nemzeti alaptanterv A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT)

10 Kerettantervi rendelet (tervezet) A pedagógiai szakaszokra a Kormányrendelet és e rendelet alapján készített kerettantervek egységes szerkezetűek. A kerettanterv a pedagógiai szakaszokra egy vagy két évfolyamos bontásban meghatározza: a) a kerettantervben meghatározott tantárgyakra érvényes közös, átfogó célokat és feladatokat, b) a fejlesztési célok – nevelési területek kapcsolódását, c) a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, d) a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit, e) a műveltségi területekben meghatározott tantárgyak éves, vagy kétéves óraszámait.

11 Kerettantervi mappák Egységes struktúrájú kerettantervi mappakialakítása történt meg: Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projektben) További fejlesztések: Nemzetiségi iskolák – alsó tagozat – felső tagozat – négy évfolyamos gimnázium SNI kerettantervek – alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára – felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Két tanítási nyelvű iskolák – felső tagozat – négy évfolyamos gimnázium

12 Kerettantervek: 1–4. évf. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Választható tantervek Emelt szintű képzéshez: Ének-zene További tantervek: Dráma és tánc Néptánc Készülő új tantervek Családi életre nevelés Sakk Lovaskultúra

13 Kerettantervek: 5–8. évf. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat (több változat) Testnevelés és sport

14 Emelt szintű képzésekhez: Matematika Idegen nyelv Ének-zene További tantervek: Természettudományi gyakorlatok Hon- és népismeret Dráma és tánc Készülő új tantervek:  Családi életre nevelés  Lovaskultúra  Pénzügyi és gazdasági kultúra Kerettantervek: 5–8. évf. Választható tantárgyak

15 Magyar nyelv és irodalom I. és II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Kerettantervek: 9–12. évf. Kötelező tantárgyak

16 Emelt szintű képzésekhez: Matematika Idegen nyelv Biológia Fizika Kémia További tantervek: Filozófia Természettudományi gyakorlat [csak 6 és 8 évf. esetén] Készülő új tantervek: Családi életre nevelés Pénzügyi és gazdasági Vállalkozzunk! Munkapiac Sakk Kerettantervek: 9–12. évf. Választható tantárgyak

17 Az egyes kerettantervi mappák felépítése Célok, feladatok Fejlesztési területek – nevelési célok Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Egységesség és differenciálás Műveltségterületek és óraszámok A tantárgyi kerettantervek értelmezése

18 A tantárgyi kerettantervek felépítése A TANTÁRGY NEVE Tantárgyi célok, feladatok A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban A tantárgy sajátos fejlesztési céljai

19 Kerettantervi szerkezet Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Órakeret A javasolt óraszám Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

20 Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév) A kerettanterv adaptációja szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával. Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő: -a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; -döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; -az értékelési rendszer kialakítása; -a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése

21 A megújuló tanárképzés rendszeréről

22 Az új koncepció alapelemei A tanárképzés megújításának célja: a folyamatosság és a szükségszerű változtatás egyensúlyban tartása, a köznevelés igényeinek erőteljesebb figyelembevétele, a munkaerőpiaci követelményeknek való megfelelés mellett a tanár nemzetstratégiai szerepének elismerése és megerősítése. A tanárképzés megújításának alapelve: a tanár elhivatottságának és képzettségének jelentőségét hangsúlyozó szemlélet érvényesítése

23 Az új szemlélet sarokkövei a diszciplináris tudáshoz jobban illeszkedő – a képzési idő hosszabb szakaszában jelenlévő – pedagógiai-pszichológiai ismeretek, a hangsúlyossá váló gyakorlati képzés (1 tanév), ezzel párhuzamosan az ön-, és továbbképzés jelentőségének, és idejének növekedése, a szakok esetében a korlátozott dualitás elve, amely csak az ún. nagyszakok (10) esetében szünteti meg az egységességet, a munkaerőpiaci igényekre válaszoló, az elhelyezkedést segítő irányított szakválasztás, és képzési tartalom, a képzési túlkínálat valóságos szükségletekhez és kilátásokhoz való igazítása, a pedagógus pálya kiszámíthatóbbá tétele, összekapcsolva a bevezetendő pedagógus életpálya modellel, a tanárutánpótlást garantáló államilag finanszírozott hallgatói helyek biztosítása a tanárképzésben.

24 Az átalakítás alapvető célkitűzései Célkitűzések: tanári szakma professzionalizálása, a képzés minőségének biztosítása, a tanárok professzionális felkészítése hivatásuk eredményes gyakorlására. Ezek elemei: a leendő tanárok szaktudományos felkészültségének növelése, a képzési idő és a két tanári szakképzettség azonos arányának biztosításával.

25 Az új rendszer jellemzői I. A tervek szerint az osztatlan tanárképzés új rendszerében 10 szakon – köztük a történelmen is – ismét különválik az általános iskolai (4+1 éves) és a középiskolai tanárok (5+1 éves) képzése. A többi szakon csak egyféle képzés (öt- vagy hatéves) indul. A tervezet szerint a hallgatóknak már a képzés elején két szakot kell választaniuk, szakonként azonos kreditértékkel. a kisebb szakokat (művészettörténet, filozófia, etika, kommunikáció stb.) csak másodikként lehetne felvenni.

26 Az osztatlan képzésben a felvétel konkrét tanári szakra történik egy bemenettel, de két kimeneti lehetőséggel (általános iskolai, illetve a középiskolai tanár). Az új, duális tanárképzési rendszerben így az első három év (180 kredit) közös, vagyis azonos szakterületi követelményekre épül. A harmadik év során történik a kimeneti szint megválasztása. A gyakorlati év (jelenleg fél év) megduplázódik - 1 év lesz, Ez olyan iskolai közegbe vezeti el a hallgatót, ahol a végzését követően álláshoz, tanári kinevezéshez juthat. Az új rendszer jellemzői II.

27 Az új tanárképzés a köznevelési igényekhez és a végzés után ellátandó óraszámhoz igazítja a tanár szakos képzési kínálatot, az első és második szakok választási lehetőségeinek szabályozásával irányítja és optimalizálja a szakválasztást. a pedagógusképzés minőségét szolgálják az képzőhelyeken kötelezően megszervezendő Tanárképző Központok: – végzik a képzéssel párhuzamos és az azt követő iskolai tanítási gyakorlatok koordinálását, – ellátják a pályakövetéssel összefüggő tanár-továbbképzési és pedagógusminősítési feladatokat. A rendszer január 1-jétől kerül bevezetésre.

28 Az új tanárképzés előnyei és kritikája Előnyök: az egy bemenet és két kimenet rendszere a hallgatókat feltételezhetően folyamatos teljesítménynövelésre ösztönzi, a közös első három év átjárhatóvá teszi az osztott diszciplináris képzést, kezdetektől folyamatosan biztosítja a pedagógiai felkészítést. Kritikák: az egységes tanárképzési rend megbontása, a kétszakos diszciplináris felkészítés növekvő kreditértéke, a kétszakos diszciplináris felkészítés aránya az általános pedagógia és pszichológia rovására.


Letölteni ppt "A NAT és a megújuló tanárképzés rendszere Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Veszprém, 2012. szeptember 18."

Hasonló előadás


Google Hirdetések