Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 2. T ANÜGYI ÉS ISKOLAI SZABÁLYOZÁS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 2. T ANÜGYI ÉS ISKOLAI SZABÁLYOZÁS."— Előadás másolata:

1 Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 2. T ANÜGYI ÉS ISKOLAI SZABÁLYOZÁS

2 T ANTERV : „ Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között” (Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek o.)‏ Kétféle értelmezés (a felhasználás szerint): 1. ~ mint oktatáspolitikai eszköz a beavatkozás mértékét és irányát szabja meg: - az oktatásirányítás meghatározza az iskolák tartalmi munkáját (kisebb vagy nagyobb mértékben) bemeneti-kimeneti szabályozás: vizsgatúl laza- vizsgatantervNAT,(kerettanterv)‏ tantervelőíró KimenetBemenet

3 T ANTERV 2. ~ mint pedagógiai dokumentum Pedagógiai dokumentumként érvényesek rá mindazok a jellemzők, amelyeket a helyi tantervekről is tudunk: A tanítási-tanulási folyamat tervezése, megvalósítása, értékelése, szabályozása stb.

4 T ANTERVEK : A tanterv: – oktatásirányítási eszköz – pedagógiai dokumentum Miniszteri rendelet - iskolafokozatok szerint - NEFMI-kerettanterv, különböző akkreditált tantervek léteznek Kormányrendelet óvoda: OAP iskola: NAT kollégium: KOP KERETTANTERVEKALAPTANTERVEK óvoda: nevelési program, benne foglalkozási tervek iskola: Helyi pedagógiai program: benne a helyi tanterv

5 S ZABÁLYOZÁSTAN A legfőbb kérdés: Hogyan lesz a központi programból helyi program? A jelenlegi rendszer elvileg kétszintű: 5 Központi előírás NAT Helyi program Helyi tanterv

6 S ZABÁLYOZÁSTAN Gyakorlatilag azonban: Háromszintű tartalmi szabályozás van 6 Helyi programok Helyi tanterv Választható központi programok Kerettanterv A Kerettanterv B Kerettanterv CK ERETTANTERV D Kötelező központi programok NAT

7 N AT - TÖRTÉNELEM 7 Az első hatályos Nemzeti alaptanterv (1995): 16 éves korig szólt nincsenek tantárgyak és óraszámok, csak műveltségterületek és %-os arányok a tantestületekre bízza a tantárgyi keretek és óraszámok kialakítását a legelső helyi tantervek ez alapján készültek 262 oldal

8 N AT - TÖRTÉNELEM 2000: 2000: fordulat a szabályozásban, mert a kerettantervek kötelezőek lettek: Korábban a NAT-ra épülő kerettantervek csak választhatók voltakKerettanterv: Iskolatípusra és iskolafokozatra szól (általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai) Konkrét tantárgyakat és óraszámokat határoz meg Továbblépési feltételeket tartalmaz konkrét követelmények helyett Bevezeti a tantárgyi modulokat Bizonyos belső átcsoportosítást lehetővé tesz 8

9 N AT - TÖRTÉNELEM 9 A második Nemzeti alaptanterv (2003): 18 éves korig szólt nincsenek tantárgyak és óraszámok, kevesebb konkrét tartalmi elem már előkerül a kompetenciafogalom, de még nem alapkategória 170 oldal

10 N AT - TÖRTÉNELEM 10 A jelenleg hatályos Nemzeti alaptanterv (2007): tartalmazza a kulcskompetencia- területeket külön oktatásszervezési rendelkezések: angol nyelvi felkészítés képesség-kibontakoztató felkészítés HH Tanulók AJ Programja 132 oldal (?)

11 N EMZETI ALAPTANTERV Általános jellemzők:  decentralizált szabályozás  minden magyar iskolára kötelező osztályig  alapot jelent a kerettantervek és helyi tantervek készítéséhez Nem szab meg:  konkrét tantárgyi kereteket (csak műveltségterületeket);  kötelező tantárgyi óraszámokat (csak arányokat javasol)  évfolyamokra lebontott tartalmakat, követelményeke t Forrás: 

12 N EMZETI ALAPTANTERV Szerkezete: műveltségterületek a szaktudományos tárgyak helyett belső képzési szakaszok (1-4., 5-6., 7-8., 9-10., évfolyamra) kiemelt fejlesztési feladatokat, amelyek minden műveltségterületen megjelennek kulcskompetencia-területek, amelyek minden műveltségterületen megjelennek fejlesztési feladatok a belső képzési szakaszoknak megfelelően

13 A NEMZETI ALAPTANTERV FELÉPÍTÉSE („tartalomjegyzék”) szerepe I. A NAT szerepe a közoktatásban közös értékei II. Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei céljai III. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai I. Kulcskompetencia-területek II. Kiemelt fejlesztési feladatok differenciálás IV. Egységes alapokra épülő differenciálás esélyegyenlőség V. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei VI. A NAT és a helyi szintű szabályozás VII. A NAT felépítése 13

14 A LAPVETŐ CÉLOK Kulcskompetenciaterületek 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 14

15 A LAPVETŐ CÉLOK Kiemelt fejlesztési feladatok 1. Énkép, önismeret 2. Hon- és népismeret 3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Gazdasági nevelés 6. Környezettudatosságra nevelés 7. A tanulás tanítása 8. Testi és lelki egészség 9. Félkészülés a felnőtt lét szerepeire 15

16 K ERETTANTERVEK Általános jellemzők:  centralizált szabályozás  jelenleg választható osztályig  közvetlenül meghatározza a helyi tanterveket  iskolafokozatonként külön kerettanterv létezik Megszabja a…  konkrét tárgyakat és tantervi modulokat ;  évfolyamokra lebontott kötelező óraszámokat Forrás:

17 K ERETTANTERVEK Szerkezete:  általános célrendszer: az adott iskolafokozatra vonatkozó műveltségkép és általános fejlesztési feladatok  tantárgyi kerettanterv: éves óraszám; célok és feladatok; fejlesztési követelmények (képességfejlesztési lehetőségek); belépő tevékenységformák; témakörök és tartalmaik; a továbbhaladás feltételei (tantárgyi követelmények)

18 A HELYI TANTERV  a pedagógiai program része  a nevelőtestület alkotja meg a központi előírások és a helyi elvárások alapján (kettős legitimáció)  nagyobb az alkalmazkodás, differenciálás esélye  minden évfolyam minden tantárgyának programjaJelentősége: feltételrendszerét  figyelembe veszi az iskola feltételrendszerét értékrendjéhez  igazodik a nevelőtestület értékrendjéhez kliensek  figyelembe veszi a kliensek érdekeit pedagógiai elveik megfogalmazására  kényszeríti a pedagógusokat saját pedagógiai elveik megfogalmazására

19 A HELYI TANTERV  Stratégiai elemek:  Stratégiai elemek: (hosszabb távra érvényes, nehezebben változtatható)‏ pedagógiai koncepció  tantárgyi, foglalkoztatási rendszer  óraterv  tanulói tevékenységek rendszere  tankönyvek, alapeszközök  pedagógiai értékelés

20 A HELYI TANTERV  Taktikai elemek: tantárgyi programok: 1 tárgy 1 évfolyamon (pl. 8. kémia, 11.történelem)‏ tanári programok (tanmenet): konkrét tanulócsoportra tervezve (pl. 8.b kémia, 11.a történelem)‏ tanulói programok: az egyéni fejlesztés tervei


Letölteni ppt "Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 2. T ANÜGYI ÉS ISKOLAI SZABÁLYOZÁS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések