Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kompetencia alapú képzés A kulcskompetenciák 2010.december 3. PPKE - Mentorpedagógus Összeállította: Lovász Judit hallgató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kompetencia alapú képzés A kulcskompetenciák 2010.december 3. PPKE - Mentorpedagógus Összeállította: Lovász Judit hallgató."— Előadás másolata:

1 Kompetencia alapú képzés A kulcskompetenciák 2010.december 3. PPKE - Mentorpedagógus Összeállította: Lovász Judit hallgató

2 A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. A Pedagógiai lexikon (1997) szerint „alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők”. Kompetencia, Kulcskompetenciák AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS -TANÁCS AJÁNLÁSA (2008. április 23.) a következő meghatározást adja: „kompetencia”: a tudás, készségek és személyes, szociális és/vagy módszertani képességek használatának bizonyított képessége munkahelyi vagy tanulási helyzetekben a szakmai és személyes fejlődés érdekében. Az Európai Képesítési Keretrendszer a kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából írja le.

3 Az Európai Bizottság munkacsoportokat hozott létre, amely a ma is aktuális nyolc kulcskompetenciát megalkotta. A munkacsoport 2004 decemberére a következő meghatározást fogadta el: „A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek és attitűdök átvihető, többfunkciós készletét képviselik, melyre minden egyénnek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, beilleszkedéshez és munkavállaláshoz. Ezeket a kötelező iskolai oktatás vagy képzés befejezéséig ki kell fejleszteni, és az egész életen át tartó tanulás részeként a további tanulás alapjául kell szolgálniuk.”

4 2006-ban készült el az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról.az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról A meghatározott kulcskompetenciák a következők: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás elsajátítása 6. Szociális és állampolgári kompetenciák 7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia 8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség

5 2006. „A kompetencia – Kihívások és értelmezések” (Demeter Kinga) tanulmányaiból arra következtethetünk, hogy a kompetenciák aktuálisan 3 nagy osztályra bonthatók: alap –, általános - és kulcskompetencia I.Alapkompetenciák -Anyanyelvi olvasás -Szövegmegértés -Szóbeli és írásbeli szövegalkotás -Számolási és mérési képességek II. Általános, vagy kereszttantervi kompetenciák - Intellektuális k. (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás) - Módszertani k. (hatékony munkamódszerek alkalmazása, információs és kommunikációs technológiák) - Személyi- és szociális k.(identitás, együttműködés másokkal) III. Kulcskompetenciák

6 A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőképesség A NAT szerinti kiemelt fejlesztési feladatok: • Énkép, önismeret • Hon-es népismeret • Európai azonosságtudat –egyetemes kultúra • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Gazdasági nevelés • Környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi es lelki egészség • Felkészülés a felnőtt élet szerepeire

7 Magyarországon a nyolc kulcskompetenciára épülő európai referenciakeret a 2007-es felülvizsgálat eredményeként bekerült a Nemzeti alaptantervbe (NAT), ugyanabban a formában, ahogyan azokat az Európai Referenciakeret tartalmazza.Nemzeti alaptantervbe Az egyetlen szemléletbeli eltérés az, hogy a matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciákat a NAT nem egységben kezeli, hanem a matematikai kompetenciát a természettudományostól elválasztja. Így a magyar közoktatási rendszerre a NAT 9 kulcskompetencia fejlesztését deklarálja, amelyek azonban tartalmukban és megközelítésükben (sőt nagyrészt megnevezésükben is) teljesen azonosak az EU-s nyolc kulcskompetenciával.

8 Az egyes kompetenciák fejlesztése során figyelembe kell venni, hogy a kompetencia minden esetben hasznosítható tudást, ismeretekbe ágyazott képességfejlesztést és alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítását jelenti. Példa: gondolkodási műveletek kulcsszavak, tételmondatok ismeretek, - a lényegkiemelés, szövegértés képesség - a motiváció, akarat, önfegyelem, önismeret attitűd. Véleményem szerint helyes az a hazai szemlélet, amely a matematikai Kompetenciát külön kezeli a természettudományostól. Ezt tükrözi a NAT és a az oktatás feladatrendszere. Hiszen a számosság nem csupán a természet, hanem a társadalom Sajátossága is.

9 A három osztály (az alap- általános- és kulcskompetencia) kompetenciatartalmainak részletezése, a különféle alrendszerei, nem mutatnak rá világosan arra, hogy az alap-, az általános- és a kulcskompetenciák tartalmai, saját osztályukon belül, és osztályaik között, hogyan viszonyulnak egymáshoz. A felosztás – véleményem szerint – nem áttekinthető és nem logikus, mert nem látható az egyes kompetenciák helye a rendszerben: a kompetenciák közötti alá-, fölé- és mellérendelt viszonyok. Ez okozhatja, hogy a kifejezéseket tetszőlegesen értelmezve használják, ahol a kompetencia fogalma mintegy divat-fogalom jelenik meg. Rövid tudományos pályafutása után feltételezhetően eljár az idő e fogalom divatos használata fölött.

10 Értelmezési bizonytalanságok tapasztalhatók a kompetencia-fogalom körül a gyakorlati életben és az elméleti munkákban. Napjainkban – az általános műveltséget nyújtó nevelést- képzést, valamint a szakképzést egyaránt kompetenciákhoz kötik, és kompetencia alapú képzésnek nevezik. Hogyan tovább? A ma még lemaradók felzárkóztatása érdekében több erő- feszítésre lenne szükség. Minőségi nevelés-oktatás-képzés kellene a kezdetektől. -védőnői hálózat (felvilágosítás) - óvoda (részképességek fejlesztése, iskola-előkészítés) - iskola (szükség esetén korrekciós osztályokkal) - szakiskolai rendszer.

11 Az alkalmazás buktatói Inadekvát és tisztázatlan a fogalomhasználat Akadályozottá válik a valódi hatékonyságelemzés Tévesek lehetnek a következtetések - a közoktatásirányítás számára, - az intézmény fenntartók részére, - az intézményszervezés- és vezetés számára, - a képzés követelményrendszerének megalapozásához


Letölteni ppt "Kompetencia alapú képzés A kulcskompetenciák 2010.december 3. PPKE - Mentorpedagógus Összeállította: Lovász Judit hallgató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések