Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Nemzeti alaptanterv változásai 2012. február 24. Horváth Zsuzsanna OFI

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Nemzeti alaptanterv változásai 2012. február 24. Horváth Zsuzsanna OFI"— Előadás másolata:

1 A Nemzeti alaptanterv változásai 2012. február 24. Horváth Zsuzsanna OFI horvath.zsuzsanna@ofi.hu

2 A készítés keretei Bizottságok neveiTagok száma NAT bizottság 9 Szerkesztőbizottság 4 Védnöki testület11 Alapfokú bizottság10 Középfokú bizottság 9 Szakiskolai bizottság 4 Szakmai bizottságok (kb. 10x6 – bizottságonként változó létszám) 60 SNI bizottság 4 Kormányzati intézmények, szakmai szervezetek, civilek, magánszemélyek javaslatai, kérései kb. 500 Nemzetiségi irányelvek kidolgozásában részt vevők31 A folyamat közben véleményezők az OFI munkatársai, a tárcaközi egyeztetésben érintettek

3 A NAT jelene: vitaanyaga 2012. február 6-tól március 2-ig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján www.ofi.hu

4 Véleményező felület nyitó oldal

5 Véleményező felület általános kérdések

6 A Nemzeti alaptanterv jogszabályi környezete Nemzeti köznevelési törvény Törvény a szakképzésről  a NAT érvényessége a szakképző intézményekben A NAT Kormányrendelete (készülőben) Kerettantervi rendelet (készülőben) A tartalmi szabályozás szintjei, dokumentumai A szabályozó dokumentumok szerepe, érvényessége A kerettantervek tartalmi jellemzői

7 A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet Miniszteri rendelet, kerettantervek Pedagógiai program/ helyi tanterv NATKTHT KTHT

8 Kerettanterv, pedagógiai program, helyi tanterv A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek [a kerettanterv a szerző kiemelése] biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. (NKT, 3. A pedagógiai munka szakaszai. 5. § Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. (NKT, 21. A pedagógiai program. 26.§ 2. )

9 A kerettanterv feladata A kerettantervek határozzák meg az alaptantervben megfogalmazottak alapján a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, írják le az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, kiterjedtségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához.

10 A NAT érvényessége a szakközépiskolában és a szakiskolában

11 1995 1-10. évfolyam Fejlesztési területek Műveltségterületek 2003 1-12. évfolyam Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (fejlesztési feladatok, műveltségi tartalmak nélkül) 2007 1-12. évfolyam Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (fejlesztési feladatok, műveltségi tartalmak nélkül) 2011 1-12. évfolyam Kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok Kulcskompetenciák Műveltségi területek, fejlesztési feladatok, közműveltségi tartalmak. A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés / bővülés

12 A NAT-munkálatok főbb elemei A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok kiegészítése A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése A tantárgyközi tartalmak szerepének növekedése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

13 A NAT jellemzői (1) Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés, A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák Műveltségi területek 1.Magyar nyelv és irodalom 2.Idegen nyelv/ek és klasszikus nyelvek 3.Matematika 4.Ember és társadalom 5.Ember és természet 6.Földünk és környezetünk 7.Informatika 8.Életvitel és gyakorlat 9.Művészetek 10.Testnevelés és sport

14 A NAT jellemzői (2) KULCSKOMPETENCIÁK  Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás A műveltségterületek közös szerkezete Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok tantárgyanként – Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam) Közműveltségi tartalmak tantárgyanként – Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam) Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás; A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg; Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.

15 A fejlesztési területek- nevelési célok A nevelési célok legalább négyféle módon érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulhatnak meg a köznevelés folyamatában beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; tematizálják az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket adnak az egyéb nem tanórai keretekben folyó iskolai foglalkozások, programok számára.

16 Tantárgy, tantárgyköziség, kereszttantervi területek, modultárgy „befogadó” tantárgy Fejlesztési területek, nevelési célok + kulcskompetenciák = integrálandó területek Az Európai Unió fejlesztési „üzenete”: a kulcskompetenciák fejlesztése Társadalmi elvárások pl. erkölcsi nevelés, családi életre nevelés, gazdasági, pénzügyi nevelés, testi-lelki egészség Nemzetközi és hazai civil kezdeményezések (pl. önkéntesség) Egy részük a globalizáció és az urbanizált élet hatását ellensúlyozni kívánó, a jövő nemzedéket felvértező szándékból fakad (pl. médiatudatosság, ökológia, fenntarthatóság, egészséges életmód, drogprevenció) Más részük az eredményes iskolai pályafutást és a társas-társadalmi szocializációt célozza (pl. anyanyelvi kommunikáció, a tanulás tanulása, pályaorientáció)

17 Közműveltségi tartalmak - feltevések, célok - Létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely az iskolai tudás tartószerkezete. A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek. A fejlesztés és az ismeretátadás tanórai szinten is komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhat meg. Hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák. Ezek az új ismeretkörök kereszttantervi szálként képesek áthatni az iskolai pedagógia gyakorlatot. A tartalmi elemek közlése nem tükröz lezárt rendszert Az elemek listája nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenti.

18 A közműveltség alapelemei Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere. A közműveltség alapelemei


Letölteni ppt "A Nemzeti alaptanterv változásai 2012. február 24. Horváth Zsuzsanna OFI"

Hasonló előadás


Google Hirdetések