Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kaposi József 2011. október. Alapelvek Az oktatás közfeladat:  a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kaposi József 2011. október. Alapelvek Az oktatás közfeladat:  a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus."— Előadás másolata:

1 Kaposi József október

2 Alapelvek Az oktatás közfeladat:  a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum:  üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából,  a laikusokhoz is szól,  alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

3 A tantervi szabályozás szintjei Kormányrendelet Min.rend. Helyi NATKTHT KTHT

4 NAT meghatározása az új törvény tervezetében „Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.”

5 A NAT-munkálatok főbb elemei  A NAT küldetésének újradefiniálása  A nevelés és az értékek hangsúlyozása  A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése  A társadalmi szolidaritás megerősítése  Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése  A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése  A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése  Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

6 Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek  Természettudományos és technikai  Fenntarthatóságra nevelés  Családi életre nevelés  Munkára nevelés  Közösségi életre és közösségi tevékenységekre nevelés Kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák

7 Hangsúlyos tantárgyközi elemek (mely műveltségi területen jelenik meg kiemelten)  Egészségtudatosság (Testnevelés és sport, Életvitel és gyakorlat, Ember és természet)  Környezettudatosság (Ember és természet, Földünk – környezetünk, Életvitel és gyakorlat)  Erkölcsi, morális tudatosság (Ember és társadalom)  Jogi és állampolgári tudatosság (Ember és társadalom)  Gazdasági és pénzügyi tudatosság (Ember és társadalom, Földünk – környezetünk, Életvitel és gyakorlat, Matematika)  Média és médiumtudatosság (Művészetek, Informatika, Magyar nyelv és irodalom)  Önismeret, szereptudatosság (Testnevelés és sport, Életvitel és gyakorlat)  Fogyasztóvédelem (Életvitel és gyakorlat, Informatika)

8  Három iskolai szakaszban:  évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg)  Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása  „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája”  Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában  Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz) Közműveltségi tartalmak

9 Régi és új tartalmak MűveltségterületekBeépítendő tartalmak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Élő idegen nyelvek, klasszikus nyelvek Matematika Ember és társadalom Etika, Hon- és népismeret, Pszichológia, Filozófia,Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Honvédelmi ismeretek Ember a természetben Környezetismeret, Természetismeret, Fizika, Biológia, Kémia, Egészségtan (Elsősegély) Földünk és környezetünk Társadalmi, gazdasági ismeretek, Művészetek Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, Dráma, Tánc (Néptánc), Mozgókép- és médiaismeret. Informatika Életvitel és gyakorlat Technika, Családi életre nevelés, Pályaorientáció, Gazdálkodási kultúra, Közlekedési ismeretek, Testnevelés és sport Egészséges életmódra nevelés

10  meghatározó szempont legyen az életkori sajátosságok figyelembe vétele,  legyen életszerű, differenciált felépítésű az elméleti tudás megszerzése,  integráltan jelenjenek meg a kereszttantervi elemek (kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek),  legyen utalás a műveltségterület belső- külső kapcsolódásaira,  hangsúlyos legyen a tehetséggondozás  jelenjen meg minden műveltségterületben az informatika használata Általános elvárások

11  a médiumok alkotó használata;  az informatika alkalmazása;  a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;  az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása;  a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;  a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek;  az egészséges életmód kialakítása; Műveltségi területek általánosan kiemelt területei

12 Műveltségi területek speciális elemei  a magyar és az európai közös kulturális szimbólumok használata (Magyar nyelv és irodalom);  a kapcsolati kultúra – interkulturális készségek fejlesztése (Idegen nyelv);  a problémafelvetés pontos megfogalmazása és a modellalkotás folyamata (Matematika);  a történeti gondolkodásmód kialakítását (Ember és társadalom);  a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítése (Ember és természet)

13 Műveltségi területek speciális elemek  törekvés a természetföldrajzi-ökológiai és a társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára (Földünk- környezetünk);  önkifejezés, tehetséggondozás és közösségépítés kiemelt kezelése (Művészetek);  kapcsolat létesítse a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel (Informatika);  az életben való gyakorlati boldoguláshoz szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozása (Életvitel és gyakorlat);  a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetése (Testnevelés és sport);

14 Magyar nyelv és irodalom Kiemelten érvényesíti:  a műveltségterület kapcsolódását a kultúra állandó és változó elemeihez,  a magyar és az európai közös kulturális szimbólumok használatához,  a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez,  a médiumok alkotó használatához,  az emberismeret és a közösségi élet etikai kérdéseihez.

15 Idegen nyelv Kiemelten kezeli:  a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározását,  a több tanult nyelvre tekintettel a fejlesztési célok, kompetenciák rendszerszintű (nem nyelvenkénti) kezelését,  a kiemelt fejlesztési területek, a tématerületek és a tantárgyközi elemek jelzését  a kapcsolati kultúra – interkulturális készségek fejlesztését.

16 Matematika Kiemelten kezeli:  a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztését;  a problémafelvetés, pontos megfogalmazását és a modellalkotás folyamatát,  a műveltségterület összehangolását más tudományterületekkel,  a tanulást, mint szellemi munkát, illetve a kreativitás fejlesztésének eszközét;  az informatika alkalmazását.

17 Ember és társadalom Kiemelten kezeli:  a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolatokat,  a narratív megismerési mód alkalmazását,  a történeti gondolkodásmód kialakítását,  a kulturális kódrendszer megismerését  és a kollektív identitásképzést,  a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését.

18 Ember a természetben Kiemelten kezeli:  a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítését,  a műveltségterület kapcsolódását a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz,  a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását.

19 Földünk és környezetünk Kiemelten törekszik:  A természetföldrajzi-ökológiai és a társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára,  az Ember a természetben és az Ember és társadalom műveltségterülethez kapcsolódásra, - a kulturális földrajz elemeinek megjelenítésére.

20 Művészetek Kiemelten kezeli:  az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést,  az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást,  a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait,  a dráma és média integratív elemeit,  a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését,  a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését,  a műveltségterület-közi jelleg érvényesülését pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel.

21 Informatika Kiemelten fontosnak tartja, hogy:  az informatikai műveltségi tartalmak ne korlátozódjanak csak az informatika tantárgyra,  a tantárgyi keretben elsajátított kompetenciák felhasználhatók legyenek valamennyi műveltségterületen,  kapcsolatot létesítsen a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel,  foglalja magába az informatika műveltségterület a könyvtár- és könyvtárhasználati ismereteket is.

22 Életvitel és gyakorlati ismeretek Kiemelten kezeli:  az életben való gyakorlati boldoguláshoz szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozását,  az életvezetési elemek (pl. továbbtanulás, pályaválasztás, munkába állás) gyakorlati megismertetését,  a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztését.

23 Testnevelés és sport Kiemelten figyelemmel van:  a testi, lelki, szellemi képességek és készségek egymásra hatására, a tehetséggondozásra,  az állóképesség, a csapatjátékokban erősödő együttműködési képesség (fair play szellem) fejlesztésére,  a szocializáció és a szabálykövető magatartás alkalmazására,  az egészséges életmód kialakítására;  a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetésére,  a saját felelősség felismerésére az egészség életmód kialakításában és megerősítésében.

24 1-4. évfolyam  A műveltségterület egyes tartalmai, olvasmányok, tevékenységek révén kerülnek feldolgozásra.  A tanulók ebben a képzési szakaszban a történelmi látásmód alapelemeit (időbeliség, helyszín, szereplők) sajátíthatják el a személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén keresztül. Alapelvek és célok 1. (Történelem)

25 5-8. évfolyam  A történelem tananyag feldolgozásának alapelve a történetek elbeszélésén, megjelenítésén alapuló és tevékenységközpontú történelemtanítás, amelynek egyik eszköze a jelentős történelmi személyiségek bemutatása.  Fontos szempont a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális, vallási értékeinek megismertetése, valamint hogy megismerjék a történelmi múltat feldolgozók (történész, régész, nyelvész) munkájának alapelemeit.  A képzési szakasz második felében a történelmi gondolkodás továbbfejlesztése áll a középpontban, a történelmi dokumentumok feldolgozása pedig a társadalmi és állampolgári normák elsajátítására is irányul. Alapelvek és célok 2. (Történelem)

26 9-12. évfolyam  A tanítás a forrás- és tevékenységközpontú tananyag- feldolgozásra épül.  Ennek keretében a diákoknak meg kell ismerkedniük a történelmi múlt különböző forrásainak (szöveges, képi, audiovizuális) általános jellemzőivel, feldolgozási szempontjaival, továbbá el kell elsajátítaniuk az a képességet, hogy a különböző típusú forrásokban meglássák az azt létrehozó szerzők nézőpontját.  Kiemelt szerepe van a problémaközpontú és elemző tanításnak is, amely segít a történelmi problémahelyzetek megértésében, illetve a mában felmerülő problémák történeti gyökereinek megértésében. Alapelvek és célok 3. (Történelem)

27 Fejlesztési feladatok

28 5-8. évfolyamon: évfolyamon a fentiek a következőkkel egészülnek ki: - család és lakóhely;- nők és férfiak életmódja; - betegségek, járványok;- erőforrások, termelési kultúrák; - hétköznapok, ünnepek;- szegények gazdagok világa; - öltözködés, divat;- környezet, környezet-átalakítás; - gyermekek nevelése és oktatása;- falvak és városok; - békék, háborúk és hadviselés;- felfedezők és feltalálók. - közlekedés, úthálózat, hírközlés; - államformák és államszervezet;- politikai és katonai szövetségek; - birodalmak;- földrajzi környezet szerepe; - hatalommegosztás formái, szintjei;- kisebbség-többség; - reform – kompromisszum;- eszmék, ideológiák; - vallások, vallásújítók;- világkép ; - korok, korstílusok;- a sajtó, a tömegtájékoztatás és a propaganda. Közműveltségi tartalmak 1. (Történelem - hosszmetszeti témák)

29 1. Az őskor és az ókori Kelet 2. Az antikvitás 3. A középkori Európa 4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába 5. A világ és Európa a kora újkorban 6. Magyarország a XVII-XVIII. században 7. Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon 8. A nemzetállamok kora 9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében 10. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében 11. A globalizálódó világ és Magyarország Közműveltségi tartalmak 2. (Történelem - témák)

30 5-8. évfolyam9-12. évfolyam 6. Magyarország a XVII-XVIII. században 1. Végvári küzdelmek. 2. Bocskai István és a hajdúk. 3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. 4. Zrínyi Miklós a hadvezér. 5. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései. 6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok. 1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. 2. A török kiűzése és a Rákóczi- szabadságharc. 3. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. 4. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus. Közműveltségi tartalmak 3. (Történelem – 6. téma felosztása)

31 5-8. évfolyam9-12. évfolyam 7. Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon 1.A francia forradalom vívmányai és árnyoldalai. 2.Napóleon fölemelkedése és bukása. 3.Az ipari forradalom találmányai. 4.A magyar reformkor képviselői (Széchenyi, Kossuth, Kölcsey, Wesselényi). 5.A forradalom és szabadságharc személyiségei és célkitűzései Magyarországon. 1.A francia forradalom eszméi, irányzatai, vezetői és árnyoldalai. 2.A napóleoni háborúk és hatásuk Európára és Magyarországra. 3.A XIX. század uralkodó eszméi. 4.Az ipari forradalom és hatásai. 5.A reformkor fő kérdései, személyiségei, a nemzeti kultúra. 6.Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Közműveltségi tartalmak 3. (Történelem – 7. téma felosztása)

32 A kerettanterv és az új köznevelési törvény „A Nat-ban foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által rendeletben kiadott kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti vagy kétévfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

33 A tervezett koncepció  Alapgondolata: külön kerettantervi csomagok legyenek minden iskolatípusra / képzési formára  Kerettantervi csomagok tartalma:  általános bevezetők,  tantárgy kerettantervek (kötelező és szabadon választható)  Az iskolák feladata/lehetősége: a helyi oktatási program összeállítása az adott csomagban található előírások, tantervek alapján Kulcsszavak: egységes szabályozás; moduláris struktúra; szabályozott választási keretek a helyi tantervek számára

34 Tervezett kerettantervi csomagok  1-4. évfolyam  5-8. évfolyam  8 osztályos gimnázium  6 osztályos gimnázium  4 osztályos gimnázium8  Szakközépiskola  Szakiskola (közismereti és szakképzési program)  Nemzetiségi iskolák  Két tanítási nyelvű iskolák  Speciális nevelési igényű tantervek

35 A kerettantervi csomag 1-4. évfolyamon 1-4 évfolyam Kötelező órák tantervei (pl.: Magyar nyelv és irodalom, Matematika) Szabad órakeretben választható tantárgyak tantervei (pl.: Dráma és tánc, Hon- és népismeret) Tagozatos órák tantervei (pl.: Művészet, Testnevelés) Cél: A művészeti képzés és a testnevelés kereteinek bővítése.

36 5-8 évfolyam Kötelező órák tantervei (pl.: Matematika, Történelem, Fizika, Biológia) Szabad órakeretben választható tantárgyak tantervei (pl.: Médiagyakorlat, Közlekedéskultúra) Tagozatos órák tantervei (pl.: Idegen nyelv, Informatika) A kerettantervi csomag 5-8. évfolyamon Cél: Egységesség (kötelező órák) és differenciáltság (szabadon felhasználható órák) együttes érvényesítése.

37 9-12 évfolyam Kötelező órák tantervei (pl.: Matematika, Idegen nyelv, Magyar nyelv és irodalom) Szabad órakeretben választható tantárgyak tantervei (pl.: Művészetek, Természettudományi gyakorlatok) Tagozatos órák tantervei (pl.: Matematika, Informatika, Művészet) A kerettantervi csomag évfolyamon Cél:  évf.: egységesség biztosítása;  évf.: széleskörű differenciálás, figyelembe véve az érettségi standardokat;

38 Összegzés  a kompetenciafejlesztési elvárások és tartalmak összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal;  a fejlesztés és az ismeretátadás tanórai szinten is komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg;  hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek);  ezek az új ismeretkörök kereszttantervi szálként hassák át az iskolai pedagógia gyakorlatot.

39 Összegzés  Létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely az iskolai tudás tartószerkezete.  A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek.  Az ismeretközvetítés és a képesség- tehetségfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani.  A műveltségtartalmak szimbolikus és nemegyszer átélhető üzeneteket tartalmaznak.


Letölteni ppt "Kaposi József 2011. október. Alapelvek Az oktatás közfeladat:  a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések