Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012. március 22.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012. március 22."— Előadás másolata:

1 Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, március 22.

2 Alapelvek Az oktatás közfeladat: • a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A Nat szimbolikus dokumentum: • üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, • a laikusokhoz is szól, • alapjai az egységességnek, differenciálásnak és a tehetséggondozásnak.

3 A Nat törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: • az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, • az iskolák közötti átjárhatóságot, • meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, • kötelező rendelkezéseket állapít • meg az oktatásszervezés körében, • különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

4 A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása • A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése • A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése • A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

5 A Nat struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei • A köznevelés feladata és értékei – Fejlesztési területek – nevelési célok – Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek • A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás – A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés • A kulcskompetenciák • Műveltségi területek – A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai • 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

6 A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: • a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, • a közjóra való törekvés megalapozása, • a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

7 Fejlesztési területek – nevelési célok • Az erkölcsi nevelés • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A testi és lelki egészségre nevelés • A családi életre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság • Pályaorientáció • Gazdasági és pénzügyi nevelés • Médiatudatosságra nevelés • A tanulás tanítása

8 A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok • Az erkölcstan oktatása • A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok • Egész napos iskola • A mindennapos testnevelés • A mindennapos művészeti nevelés • Az idegennyelv-oktatás • Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata • A szakiskolai nevelés • A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata • Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei • A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

9 A kulcskompetenciák • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos és technikai kompetencia • Digitális kompetencia • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség • A hatékony, önálló tanulás

10 A Műveltségi területek 1.Magyar nyelv és irodalom 2.Idegen nyelvek 3.Matematika 4.Ember és társadalom 5.Ember és természet 6.Földünk – környezetünk 7.Művészetek 8.Informatika 9.Életvitel és gyakorlat 10.Testnevelés és sport

11 • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata; Műveltségi területek közös kiemelt céljai

12 • kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; • az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; • nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; • hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét; Műveltségi területek általános jellemzői

13 Kiemelt célok: • az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása; • az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése és eszközszintű használata; • képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként olvassanak és olvasóként írjanak. Kiemelt feladat: • az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó képességek fejlesztése; Magyar nyelv és irodalom

14 • irodalomismeret és - értés nem lehetséges a művek ismerete nélkül; • a 20. századi magyar irodalom több, meghatározó irodalmi vonulatát nevesíti; • a kortárs irodalom jelentősebb arányban van jelen; • a nemzeti kánon részét képező alapvető művek könyv nélküli tudása minden képzési szinten követelmény; Jellemzők

15 Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam epika: • magyar népmesék, népballadák, műmesék, más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi és még két mű; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső két-három novellája; Mikszáth Kálmán két-három műve; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond két műve, Örkény István egy-két novellája, Petőfi Sándor: János vitéz; • egy XX. századi magyar ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (Csukás István, Fekete István, Gion Nándor, Lázár Ervin, Mándy Iván, Móra Ferenc, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből); • két-három magyar kortárs szépprózai alkotás; • egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészlet a világirodalomból.

16 líra • Ady Endre: A föl-földobott kő, Sem utódja, sem boldog őse… és még két műve; Arany János: Családi kör; Babits Mihály egy-két műve, Balassi Bálint egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez és még egy műve; Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; József Attila: Mama, Rejtelmek és még két műve, Juhász Gyula egy-két műve, Kosztolányi Dezső két műve, Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt; Petőfi Sándor: Az Alföld, Egy gondolat bánt engemet, István öcsémhez, Nemzeti dal, Reszket a bokor, mert..és még öt műve; Radnóti Miklós: Nem tudhatom és még egy műve, Szabó Lőrinc két műve, Tóth Árpád egy-két műve, Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy műve; Weöres Sándor két műve; • öt magyar kortárs lírai alkotás. • a dráma és a színház világa: • egy színmű. Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam

17 Kiemelt célok: • a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározása; • a nyelvtanulási stratégiák kialakítása; • a kommunikatív kompetencia fejlesztése; • a célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése; • a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása. Idegen nyelv

18 • 4.évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell idegen nyelvet tanulni (hamarabb is elkezdhető); • az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelv kötelező; • gimnáziumokban, ill. olyan szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak, két idegen nyelv kötelező; • igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás; Feltételek

19 Normál képzés4. évf.8. évf.12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2B1 Második idegen nyelv ––A2 Elérendő szintek Emelt szintű képzés 4. évf.6. évf.8. évf.10. évf.12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1A2-B1B1-B2B2-C1 Második idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1A2B1-B2 Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:

20 Matematika Kiemelt célok: • a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztése; • a problémafelvetésének, pontos megfogalmazá- sának és a modellalkotás folyamatának segítése; • a műveltségterület összehangolása más tudományterületekkel; Tervezet kialakításának fő koncepciója: • a tananyagtartalomban jelentős hangsúlyeltolódások legyenek;

21 1-4. évfolyam • Fejben történő műveletvégzés; • Egyszerűbb mértékegység átváltások; • A mindennapi életben előforduló problémák; • Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése; 5-8. évfolyam • hétköznapok matematikája; • matematikai modell; • algoritmus, kiszámíthatóság; évfolyam • hétköznapok matematikája; • matematikai modell; • algoritmus, kiszámíthatóság Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan! Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén! Alapelvek, célok

22 Statisztika, valószínűség: Statisztika • Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. • Számtani közép kiszámítása. A valószínűség-számítás elemei • Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. • Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása. Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam

23 Ember és társadalom Kiemelt célok: • a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolat erősítése; • a narratív megismerési mód alkalmazása; • a történeti gondolkodásmód kialakítása; • kollektív identitásképzés; • problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek megteremtése);

24 • 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén); • az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba; • a évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban; Közműveltségi tartalmak (Történelem)

25 5-8. évfolyamon: évfolyamon a fentiek a következőkkel egészülnek ki: - család és lakóhely;- nők és férfiak életmódja; - betegségek, járványok;- erőforrások, termelési kultúrák; - hétköznapok, ünnepek;- szegények gazdagok világa; - öltözködés, divat;- környezet, környezet-átalakítás; - gyermekek nevelése és oktatása;- falvak és városok; - békék, háborúk és hadviselés;- felfedezők és feltalálók. - közlekedés, úthálózat, hírközlés; - államformák és államszervezet;- politikai és katonai szövetségek; - birodalmak;- földrajzi környezet szerepe; - hatalommegosztás formái, szintjei;- kisebbség-többség; - reform – kompromisszum;- világkép, eszmék, ideológiák; - vallások, vallásújítók;- a sajtó, a tömegtájékoztatás és a propaganda. - korok, korstílusok;- önfeláldozó magatartásformák Hosszmetszeti és visszatérő témák (Történelem )

26 1.Az őskor és az ókori Kelet 2.Az antikvitás 3.A középkori Európa 4.A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába 5.A világ és Európa a kora újkorban 6.Magyarország a XVII-XVIII. században 7.Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon 8.A nemzetállamok kora 9.Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében 10.Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében 11.A globalizálódó világ és Magyarország Témakörök (Történelem)

27 5-8. évfolyam9-12. évfolyam 6. Magyarország a XVII-XVIII. században 1. Végvári küzdelmek. 2. Bocskai István és a hajdúk. 3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. 4. Zrínyi Miklós a hadvezér. 5. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései. 6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok. 1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. 2. A török kiűzése és a Rákóczi- szabadságharc. 3. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. 4. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban. 6. téma felosztása

28 Ember és természet Kiemelt célok: • a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések érvényesítése - integrált szemlélet; • új, egységes szerkezet kiépítése; • a műveltségterület kapcsolódása a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz; • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását; • mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat közvetítése; • a tanulókat motiválása a természettudományi tantárgyakra épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra.

29 • Tudomány, technika, kultúra; • Anyag, energia, információ; • Rendszere; • Felépítés és működés kapcsolata; • Állandóság és változás; • Az ember megismerése és egészsége; • Környezet és fenntarthatóság. Integrált szemlélet Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek: Ezek biztosítják a természettudományosan vizsgálható problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges gondolkodásmódot, természettudományos műveltséget.

30 Szükségszerű a: • tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív tanulás lehetőségének biztosítása; • a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális számának előírása; • az elsősegélynyújtás és alapfokú újraélesztés gyakorlatának elsajátítása. Tevékenykedtető, cselekvő szerep Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam) • Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. • Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

31 Az online véleményezés eredményei számokban 648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás

32 A szöveghez érkezett online vélemények aránya

33 Beérkezett vélemények ( /levél) számadatai Március 2-áig beérkezett vélemények száma: 68* * nem tartalmazza a március 2-át követően és a közigazgatási egyeztetés kereteiben érkezett véleményeket (kb.: 30 db melyek 90%-a intézményi észrevétel)

34 Néhány azonosított probléma I. Magyar nyelv és irodalomAz irodalmi kánon kérdései Memoriter szerepe Életkori sajátosság figyelembevétele Idegen nyelvAz elérendő nyelvi szintek problémái Matematika A mindennapok és a matematika viszonyának kérdései Ember és társadalom Nemzeti identitás erősítésének problematikája A nemzetiségek szerepének megerősítése Ember és természetAz integratív szemlélet körül kialakult viták Gyakorlat előtérbe helyezése (kísérlet, megfigyelés stb.)

35 Földünk – környezetünk Az Ember és természettel kapcsolatos átfedések kezelése Művészetek A népművészet határozottabb megjelenítése Informatika 10 ujjas vakon gépelés (a Fidelitas is jelezte) Életvitel és gyakorlatTúl sokféle tartalom - tisztább profil igénye Gyakorlat előtérbe helyezése Testnevelés A sport és egészség témaköre (prevenció, gyógytorna, test-specifikus edzés) Néptánc beemelése Néhány azonosított probléma I.

36 A kerettantervek törvényi háttér „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: • a nevelés és oktatás céljait, • a tantárgyi rendszert, • az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát • a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, • továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, • és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

37 Kerettantervi kutatások Főbb területek: • A tartalmi szabályozás vizsgálata – Hazai folyamatok – Nemzetközi kitekintés • A jelenlegi kerettantervek elemzése • Az iskolák implementációs gyakorlata – A kerettanterv-választás szempontjai – A helyi tanterv készítésének gyakorlata

38 Jóváhagyott kerettantervek Az OH által nyilvántartott : 69 db – Általános iskola: 40 db • 1-4. évfolyam: 31 db • 5-8. évfolyam: 39 db – 8 osztályos gimnázium: - – 6 osztályos gimnázium: 1 db – 4 osztályos gimnázium: 19 db – Szakközépiskola: 2 db – Szakiskola: 12 db – Nemzetiségi: - – Két tanítási nyelvű: 2 db – SNI: 6 db – Felnőttoktatás: 1 db

39 Nemzetközi kitekintés - tendenciák • Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban) • A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések) • Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

40 A kerettantervek elemzése – következtetések • Az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formára van szükség, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre. • A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. • A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. • A differenciálás lehetőségét biztosítania kell a kerettantervnek (pl. alternatívák megjelenítése az órakeretekre, tananyagok variációjának lehetősége). • NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de ne érjen el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget.

41 Az iskolák implementációs gyakorlata tapasztalatok (N = 200) • Nagy heterogenitás figyelhető meg az alkalmazott kerettantervek vonatkozásában • Az egyes kerettantervek implementációja az esetek mintegy ötven százalékában tiszta formai átemeléssel történt • A leggyakoribb módosítások az óraszámokat érintették, kisebb mértékben képzési modulok, tantárgyi programok beépítése, illetve intézményi profilhoz igazítás történt • A saját fejlesztések hosszabb távú beépülési aránya alacsony

42 Felhasználás A kutatási eredmények beépülnek: • a kerettantervek szerkezetének kialakításába és tartalmi elemeinek meghatározásába; • a tantárgyi bizottságok felkészítésébe; • az iskolák számára készülő, a helyi tanterv felülvizsgálatát segítő útmutatóba.

43 • 1-8. évfolyam • 8 osztályos gimnázium • 6 osztályos gimnázium • 4 osztályos gimnázium • Szakközépiskola • Szakiskola (közismereti és szakképzési program) • Nemzetiségi iskolák • Két tanítási nyelvű iskolák • Speciális nevelési igényű tantervek nyelvi előkésztő osztályokkal is számolva Tervezett kerettantervi mappák

44 • Bevezetés, sajátos köznevelési funkciók bemutatása; • Az adott iskolafokozat/típus céljainak, feladatinak bemutatása; • A tantárgyi rendszer bemutatása és az óraszámok meghatározása; • A helyi adaptáció feladatainak bemutatása, így különösen: • a tantárgyi rendszer kialakításának szabályai; • a tankönyvek és taneszközök alkalmazásának elvei és gyakorlata; • a tanulók értékelésének elvei és gyakorlata; • a szükséges pedagógus-továbbképzések. A tervezett kerettantervi struktúra

45 Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok Tantárgyak minimális óraszámmal Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének-zene, Testnevelés stb. Szabad órakeretben választható tantárgyak Dráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb. Tagozatos tantervek Informatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb. A kerettantervek tervezett tantárgyi rendszere

46 • A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal. • A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg. • Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek). • A bevezetés tervezett időpontja: szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon. Összegzés


Letölteni ppt "Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012. március 22."

Hasonló előadás


Google Hirdetések