Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban Dr. Bodó Márton 2012. április 4., Miskolc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban Dr. Bodó Márton 2012. április 4., Miskolc."— Előadás másolata:

1 Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban Dr. Bodó Márton április 4., Miskolc

2 „Mekkora szerepet játszanak a gyerek fejlődésében az alábbiak?” – a válaszok megoszlása (%) A feltett kérdés: Ön szerint mekkora szerepet játszanak a szülők egy gyerek fejlődésében? Nagyon nagyot, elég nagyot, elég kicsit vagy semekkorát? És mekkora szerepet játszik/játszanak...?

3 Oktatásirányítási eszközök a közoktatásban • Törvényi szabályozás (Nemzeti köznevelési törvény); • Folyamat - Tartalmi szabályozás; • Tanárképzés; • Tanár-továbbképzés; • Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere; • Kutatás – visszajelzés – korrekció • Kimeneti szabályozás (érettségi vizsga)

4 Az oktatás közfeladat nem szolgáltatás:  a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum:  üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából,  a laikusokhoz is szól,  alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak. Alapelvek

5 Nemzeti alaptanterv biztosítja:  az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét,  az iskolák közötti átjárhatóságot,  meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat,  kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében,  különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A NAT törvényi háttere

6 A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet Miniszteri rendelet, kerettantervek Pedagógiai program/ helyi tanterv NATKTHT KTHT

7 évfolyam Fejlesztési területek Műveltségterületek évfolyam Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül) évfolyam Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül) évfolyam Kiemelt fejlesztési területek Kulcskompetenciák Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak. A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés és bővülés

8 A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása • A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése • A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése • A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

9 • A közműveltséghez való méltányos hozzájutás összhangban van a közoktatás közszolgálati szerepével • A közműveltségnek szocializációs és társadalmi integrációs értéket tulajdonít. • A közműveltség az időben változó tudás mértékadó elemeinek leírása. • Elérhető, megosztható és gyarapítható tudáskészlet. • A közműveltség alapelemei rugalmasan és több irányba továbbfejleszthetők. • A tudástartalmak közvetítése személyközi viszonyok hálózatában valósul meg. A közműveltség értelmezése a NAT-ban

10 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Erkölcsi nevelés Önismeret és a társas kultúra fejlesztése Testi és lelki egészségre nevelés Családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Tanulás tanítása KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek a Nemzeti alaptantervben -2012

11 A műveltségterületek felépítése 2007  2012 Alapelvek, célok 2007  2012 Fejlesztési feladatok  Közműveltségi elemek (tantárgyanként is)

12 „ Minden, ami megtanulható, verseng egymással.” MűveltségterületekTantárgyak, beépítendő tartalmak Magyar nyelv és irodalomIKT Idegen nyelvÚj: modern nyelvek, klasszikus nyelvek MatematikaProblémamegoldó gondolkodás, tudománytörténet Ember és társadalomEtika (Emberismeret, etika), Hon- és népismeret, Filozófia,Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Honvédelmi ismeretek Ember a természetbenKörnyezetismeret, Természetismeret, Fizika, Biológia, Kémia, Egészségtan (Elsősegély) Földünk és környezetünk MűvészetekÉnek-zene, Rajz és vizuális kultúra, Dráma, Tánc (Néptánc), Mozgókép- és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlatTechnika, Családi életre nevelés, Pályaorientáció, Gazdálkodási kultúra, Közlekedési ismeretek, Testnevelés és sportEgészséges életmódra nevelés

13 • Az erkölcstan oktatása • A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok • Egész napos iskola • A mindennapos testnevelés • A mindennapos művészeti nevelés • Az idegennyelv-oktatás • Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata • A szakiskolai nevelés • A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata • Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei • A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok

14 A Műveltségi területek 1.Magyar nyelv és irodalom 2.Idegen nyelvek 3.Matematika 4.Ember és társadalom 5.Ember és természet 6.Földünk – környezetünk 7.Művészetek 8.Informatika 9.Életvitel és gyakorlat 10.Testnevelés és sport

15 • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata; Műveltségi területek közös kiemelt céljai

16 • kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; • az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; • nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; • hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét; Műveltségi területek általános jellemzői

17 Kiemelt célok: • az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása; • az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése és eszközszintű használata; • képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként olvassanak és olvasóként írjanak. Kiemelt feladat: • az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó képességek fejlesztése; Magyar nyelv és irodalom

18 Normál képzés4. évf.8. évf.12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2B1 Második idegen nyelv ––A2 Idegen nyelv Elérendő szintek Emelt szintű képzés4. évf.6. évf.8. évf.10. évf.12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1A2-B1B1-B2B2-C1 Második idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1A2B1-B2 Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:

19 1-4. évfolyam • Fejben történő műveletvégzés; • Egyszerűbb mértékegység átváltások; • A mindennapi életben előforduló problémák; • Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése; 5-8. évfolyam • hétköznapok matematikája; • matematikai modell; • algoritmus, kiszámíthatóság; évfolyam • hétköznapok matematikája; • matematikai modell; • algoritmus, kiszámíthatóság Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan! Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén! Matematika Alapelvek, célok

20 Ember és társadalom Kiemelt célok: • a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolat erősítése; • a narratív megismerési mód alkalmazása; • a történeti gondolkodásmód kialakítása; • kollektív identitásképzés; • problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek megteremtése);

21 5-8. évfolyam9-12. évfolyam 6. Magyarország a XVII-XVIII. században 1. Végvári küzdelmek. 2. Bocskai István és a hajdúk. 3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. 4. Zrínyi Miklós a hadvezér. 5. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései. 6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok. 1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. 2. A török kiűzése és a Rákóczi- szabadságharc. 3. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. 4. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban. 6. téma felosztása

22 Erkölcstan 5–8. évfolyam 1. Az emberi természet 2. Erkölcsi személyiség, emberi társaság 3. Társas kapcsolatok 4. Az emberi társadalom 5. A vallás világa 6. A kereszténység és Európa

23 Ember és természet Kiemelt célok: • a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések érvényesítése - integrált szemlélet; • új, egységes szerkezet kiépítése; • a műveltségterület kapcsolódása a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz; • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását; • mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat közvetítése; • a tanulókat motiválása a természettudományi tantárgyakra épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra.

24 • Tudomány, technika, kultúra; • Anyag, energia, információ; • Rendszere; • Felépítés és működés kapcsolata; • Állandóság és változás; • Az ember megismerése és egészsége; • Környezet és fenntarthatóság. Integrált szemlélet Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek: Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam) Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

25 Művészetek legfőbb céljai • Kiemelten kezeli: – az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést; – a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését; – az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást; – a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését; – a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait; – a dráma és média integratív elemeit; – a műveltségterületek közötti kapcsolódások lehetőségét (pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel).

26 Nemzetközi kitekintés - tendenciák • Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban) • A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések) • Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

27 Az online véleményezés eredményei számokban 648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás

28 A szöveghez érkezett online vélemények aránya

29 Néhány azonosított probléma I. Magyar nyelv és irodalomAz irodalmi kánon kérdései Memoriter szerepe Életkori sajátosság figyelembevétele Idegen nyelvAz elérendő nyelvi szintek problémái Matematika A mindennapok és a matematika viszonyának kérdései Ember és társadalom Nemzeti identitás erősítésének problematikája A nemzetiségek szerepének megerősítése Ember és természetAz integratív szemlélet körül kialakult viták Gyakorlat előtérbe helyezése (kísérlet, megfigyelés stb.)

30 Földünk – környezetünk Az Ember és természettel kapcsolatos átfedések kezelése Művészetek A népművészet határozottabb megjelenítése Informatika10 ujjas vakon gépelés Életvitel és gyakorlat Túl sokféle tartalom - tisztább profil igénye Gyakorlat előtérbe helyezése Testnevelés A sport és egészség témaköre (prevenció, gyógytorna, test-specifikus edzés) Néptánc beemelése Néhány azonosított probléma II.

31 „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:  a nevelés és oktatás céljait,  a tantárgyi rendszert,  az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát,  a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit,  továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait,  és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” A kerettantervek törvényi háttér

32 Az OH által nyilvántartott : 69 db – Általános iskola: 40 db évfolyam: 31 db évfolyam: 39 db – 8 osztályos gimnázium: - – 6 osztályos gimnázium: 1 db – 4 osztályos gimnázium: 19 db – Szakközépiskola: 2 db – Szakiskola: 12 db – Nemzetiségi: - – Két tanítási nyelvű: 2 db – SNI: 6 db – Felnőttoktatás: 1 db Jóváhagyott kerettantervek

33 A kerettantervi koncepció • Alap: külön kerettantervi „csomagok”, mappák legyenek minden iskolatípusra / képzési formára. • Kerettantervi csomagok tartalma: – általános bevezetők: célok, feladatok; – tantárgy kerettantervek. • Az iskolák feladata/lehetősége: – a szabad órakeret felhasználásával a helyi tantárgyi rendszer meghatározása; – a megfelelő tantárgyi kerettantervek beépítése, illetve elkészítése.

34 Az iskolák implementációs gyakorlata tapasztalatok (N = 200) • Nagy heterogenitás figyelhető meg az alkalmazott kerettantervek vonatkozásában • Az egyes kerettantervek implementációja az esetek mintegy ötven százalékában tiszta formai átemeléssel történt • A leggyakoribb módosítások az óraszámokat érintették, kisebb mértékben képzési modulok, tantárgyi programok beépítése, illetve intézményi profilhoz igazítás történt • A saját fejlesztések hosszabb távú beépülési aránya alacsony

35 • 1-8. évfolyam • 8 osztályos gimnázium • 6 osztályos gimnázium • 4 osztályos gimnázium • Szakközépiskola • Szakiskola (közismereti és szakképzési program) • Nemzetiségi iskolák • Két tanítási nyelvű iskolák • Speciális nevelési igényű tantervek nyelvi előkésztő osztályokkal is számolva Tervezett kerettantervi mappák

36 A kerettantervek tantárgyi rendszere Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok Tantárgyak minimális óraszámmal Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének-zene, Testnevelés stb. Szabad órakeretben választható tantárgyak Dráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb. Tagozatos tantervek Informatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb.

37 Szakiskola és Nat • A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

38 Szakközépiskola és Nat • „A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik- tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.”

39 Szakközépiskolai kerettantervek • 2012 májusában elkészül egy kerettanterv, amely a közismereti óraszámok 90%-t tartalmazza majd. • A tantárgyak jelentős részében a gimnáziumi óraszámmal azonos óraszámokkal, • A szabadon választott órakereten osztoznak a szakmai és közismereti tárgyak.

40 A mintába került tanulók 8. osztály év végi osztályzatai néhány tantárgyból (az említések számában) 40

41 Hogyan ítéled meg általános iskolai tanulmányaidat? (az említések számában) 41

42 Mi okozza a legnagyobb nehézséget a tanulásban? (az említések számában) 42

43 Mi az oka annak, hogy nem szeretsz iskolába járni? (az említések számában) 43

44 A képzéstípusonkénti teljesítmények alakulása F őváros, történelem, 9.évfolyam

45 „Szeret(ne)- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %) 45

46 Szaktárgyak struktúrája szakiskolában • évfolyamon 36 héten heti 12 óra közismereti óra, • Módszertani támogatás minden tantárgyhoz és órához külön a tanároknak és diákoknak, • A különböző tantárgyak egymásra épülő tematikával haladnak és dolgoznak. • Ütemezés: júniusig elkészül – véleményezés, átdolgozás- továbbképzés júliustól 7 régióban. • 1 év próba, amikor önkéntesen lehet bevezetni szeptembertől kötelező felmenő rendszerben.

47 Szakiskolai kerettanterv • Szakít a hagyományos tantárgyi felosztással: - Közösségfejlesztés (osztályfőnöki), -Természetismeret, -Magyar-művészet-kommunikáció- informatika-média -Történelem-társadalomismeret, -Idegen nyelv, -Matematika, -Testnevelés

48 „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy fölkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk.” Szentgyörgyi Albert


Letölteni ppt "Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban Dr. Bodó Márton 2012. április 4., Miskolc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések