Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 SZOLGÁLTATÁSOK MENEDZSMENTJE 5. előadás. 2 A SZOLGÁLTATÁS- MENEDZSMENT FOGALMA A téma „őshazájának” Skandinávia tekinthető, Lévén piac-orientált megközelítés,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 SZOLGÁLTATÁSOK MENEDZSMENTJE 5. előadás. 2 A SZOLGÁLTATÁS- MENEDZSMENT FOGALMA A téma „őshazájának” Skandinávia tekinthető, Lévén piac-orientált megközelítés,"— Előadás másolata:

1 1 SZOLGÁLTATÁSOK MENEDZSMENTJE 5. előadás

2 2 A SZOLGÁLTATÁS- MENEDZSMENT FOGALMA A téma „őshazájának” Skandinávia tekinthető, Lévén piac-orientált megközelítés, így erősen megjelennek marketingből ismert fogalmak is, mint például az ügyfél kapcsolatok stb. Több szerzőre is jellemző, hogy a termelésmenedzsment évtizedek óta használt módszertanát adaptálja a szolgáltatásokra, illetve vizsgálja a két megközelítés különbségeit és hasonlóságait.

3 3 Grönroos definíciója (1988) 1. A fogyasztó által kapott haszon megértése, melyet a szervezet ajánlata elfogyasztásával nyer, illetve, hogy a szolgáltatások magukban, illetve fizikai tárgyakkal vagy más kézzel fogható dolgokkal együtt, hogyan járulnak hozzá ehhez a hasznossághoz. Azaz a fogyasztó által érzékelt teljes minőség illetve folyamatos változásának a megértése. 2. Annak megértése, hogy a szervezet (humán erőforrások, technológia és fizikai erőforrások, rendszerek, és a fogyasztók) hogy lesz képes ezt a hasznosságot és minőséget előállítani és el is juttatni a fogyasztóhoz.

4 4 Grönroos definíciója (1988) 3. Annak megértése, hogy a szervezetet fejleszteni és vezetni kell, oly módon, hogy a kívánt hasznosságot és minőséget elő tudja állítani. 4. A szervezet működtetése oly módon, hogy ez a hasznosság és minőség megteremtődjön és az ügyletben résztvevők (a szervezet, a fogyasztók, más résztvevők, a társadalom stb.) céljai teljesüljenek.

5 5 A szolgáltatás menedzsment működési filozófia a vállalatvezetés egészére jelent gondolkodásmód váltást, legyen szó alapvetően szolgáltató vagy termelő cégekről: A termék–orientált hasznosságtól a teljes körű hasznosságig a fogyasztói kapcsolatban; A rövid távú tranzakcióktól a hosszú távú kapcsolatokig; A magtermék (vagy magszolgáltatás) minőségétől (a kimenet technikai minősége) a fogyasztó által érzékelt teljes minõségig a tartós fogyasztói kapcsolatokban; A technikai megoldás (vagy a termék/szolgáltatás technikai minőségének), mint a szervezet fő folyamatának előállítástól, a teljes hasznosság és teljes körű minõség fejlesztéséig, mint fő szervezeti folyamatig.

6 6 A szolgáltatás menedzsment a hagyományos felfogáshoz képest két területen jelentett alapvető változást: (1) a teljesítmény belső következményeinek külső következményeire való fókuszálással és (2) a struktúra helyett a folyamatokra koncentrálással.

7 7 AZ ELTÉRŐ MENEDZSMENT ALAPELVEK 1. Profit teremtés és üzleti alapelv A belsőhatékonyság eléréséről és a tőke- és munkaerő termelékenységéről áthelyeződnek a teljes hatékonyságra, mint elérendő célra. Itt a profitot a fogyasztó által érzékelt minőség teremti. A nyereségességnek lehet, de nem feltétlen forrása a méretgazdaságosság, avagy a tömegtermelés elérése. Heskett (1986) ezért is javasolta a termelésben megszokott méretgazdaságosság helyett a szolgáltatóiparban a piaci gazdaságosság koncepciót. Itt ugyanis a versenyelőny és profit alapvetően nem a méretgazdaságosságból adódó költséghatékonyságból adódik, hanem a piacorientáltságból. (Léteznek természetesen szolgáltató vállalatok is - például gyorsétterem hálózatok - ahol a működés lényegi eleme a nagy méret, de itt is megjelennek helyi piaci sajátosságok.) A szolgáltatás menedzsmentben kritikus fontosságú a külső hatékonyság és a fogyasztói kapcsolatok kezelése. Természetesen nem hanyagolható el a belső hatékonyság továbbra sem, de nem élvez elsődleges szerepet. Amint a belső szempontok kezdenek dominálni, beleértve a költséghatékonyságot és termelékenységet, háttérbe szorulnak a minőségi megfontolások.

8 8 2. Döntéshozatali jogosultság A döntési pontoknak a szervezet és a fogyasztó közötti érintkezési ponthoz (interface) legközelebb kell lehelyezkedni. Ideális esetben a frontvonalban dolgozó alkalmazottaknak, akik az igazság pillanatában aktívan részt vesznek, kell, hogy legyen jogosultságuk azonnali döntések meghozatalára. Ahogy Gummerson (1989) meglehetősen sarkosan fogalmaz: „Elbutíthatjuk a frontvonal személyzetet egy robot szintjére, hogy csak néhány korlátozott, sztenderd funciót lássanak el, vagy felhatalmazhatjuk õket, hogy a rendszer eltéréseit is kezeljék… ezáltal hatékonyabbak legyenek.”

9 9 3. Szervezeti szempontok Hagyományosan bármely szervezet úgy épül fel, majd olyan struktúrában működik, melyben a vezetés különböző folyamatokon keresztül zajlik, beleértve az ellenőrzést is. Ez gyakorta vezet rugalmatlansághoz, elősegíti a centralizációt és hátráltatja az információ vertikális áramlását. A szolgáltató vállalatoknál a mechanisztikus szervezetet fel kell, hogy váltsa egy olyan kultúra, melyben a struktúra és ellenőrzés alapú eljárásokkal szemben a külső és belső hatékonyság egyensúlyára való törekvés dominál. Az ilyen kultúrában, mely rugalmas szervezeti megoldásokra épít, az erőforrások mobilizálásának képessége központi vállalati érték, mely a fogyasztói kapcsolatok tevékenységeit van hivatott támogatni. Ehhez akár változó szervezeti felépítésre vagy projekt alapú szervezetre lehet szükség.

10 10 4.Vezetői ellenőrzés A hagyományos vezetési módszerekkel ellentétben a szolgáltató vállalatoknál nem a meghatározott sztenderdek elérése és ellenőrzése alapján történik a jutalmazás. A szolgáltatások ugyanis természetüknél fogva kevésbé fedhetők le sztenderdek segítségével. Sőt, bizonyos szabadság szükségeltetik az alkalmazottaknak, hogy a fogyasztó egyedi igényeit kezelni tudják, illetve minőségi korrekciókat hajtsanak végre. Így az irányelvek jobban működnek ilyen környezetben, mint a merev előírások. A minőség technikai jellemzői valóban megragadhatók hagyományos sztenderdek által, ám a versenyben lényeges funkcionális minőség nem. Itt fokozottan megjelenik egy olyan szolgáltatási kultúrának kialakítása, mely az előre meghatározott sztenderdek betartatása helyett az alkalmazottak egyéni felelősségvállalásának és döntéseinek támogatása és bátorítása kerül előtérbe.

11 11 5. Jutalmazás A hagyományos jutalmazási rendszerekkel ellentétben, ahol a mérhető szempontok alapján történik az ellenőrzés, majd a jutalmazás is, a szolgáltató szervezetekben a fogyasztó által észlelt minőség kell, hogy az alapja legyen a teljesítményértékelésnek. Ez esetben nehéz előre meghatározott sztenderdekről beszélni.

12 12 6. Mérési szempontok A már említett ellenőrzési és jutalmazási szempont változások miatt a mérések jellege is más dimenziók mentén történik szolgáltató szervezetekben. Összhangban a vezetési és jutalmazási alapelvekkel, valamint a külső hatékonyságra törekvéssel a fogyasztói elégedettséget és a szolgáltatást minőségét kell mérni. Belső hatékonysági mérőszámok természetesen továbbra is használatban maradnak, hogy a tőke- és munkaerő termelékenység megmaradjon, de a külső hatékonyság mérése kell, hogy domináljon.

13 13 SZOLGÁLTATÁSOK ELTÉRŐ STRATÉGIÁI – AVAGY AZ ÖRDÖGI KÖR 1. A szolgáltatás menedzsment rendszer bonyolulttá válása A szolgáltatási csomagba olyan kiegészítő szolgáltatások kerülnek a vonzóvá tétel miatt, amelyet a rendszer nem bír el, legalábbis nem a minőség romlása nélkül. (Például egy légitársaság az utasok kényeztetése érdekében olyan ínyencséget próbál a menüben kínálni, amelynek előkészítése és felszolgálása a személyzet idejéből jelentősen elvesz, így sérül az eredeti szolgáltatás minősége.) A szolgáltatás nyújtásának rendszere sérül, ami külső és belső image romláshoz vezethet.

14 14 2. Ellenőrzés nélküli növekedés A szolgáltatásoknál is fennáll az a veszély - sőt a személyes intenzitás miatt még erősebben - hogy a növekedésnek (pld területi-földrajzi) komoly gátja lehet a humán erőforrások hiánya illetve képzetlensége. Így a már máshol bevált minőségű szolgáltatás az új helyen jelentős csorbát szenved. (Például egyetemek kihelyezett tagozatai.)

15 15 3. Nem megfelelő hatalmi struktúra A központi és a helyi egységek közti hatalmi viszonyok és jogosultságok tisztázatlansága, vagy túlzott centralizálása jelentős visszahúzó erő lehet a frontvonalban dolgozók számára. Különösen alacsony státuszú munkáknál gond, ha még az önállóság is megszűnik, akkor nehézzé válik a motiváció.

16 16 4. A fogyasztói elvárások és a szolgáltatási csomag meg nem felelése Bármely szolgáltatónak tisztában kell azzal lenni, hogy a fogyasztó kevésbé elemzi mag-, illetve kiegészítő elemenként a szolgáltatást. Így elő fordulhat, hogy a kiegészítő szolgáltatásunk nem megfelelő volta miatt az egész szolgáltatási csomag minőségét kérdőjelezik meg a fogyasztók. (Sokan elfeledkeznek róla, de a légitársaság alapvető feladata az egyik helyről a másikra szállítás. Nekünk utasoknak legalább annyira számítanak a kiegészítő elemek is, mint a check-in gyorsasága, az étel-ital minősége stb. Ráadásul az utasok idegessége a „becsekkelésen” dolgozókon fog csattani, akik így egy idő után kevésbé fogják élvezni a munkájukat. Senki nem szeret olyan cégnél dolgozni (néhány mazochistát kivéve…), amit állandóan szidnak az ügyfelek és vitatkozni kell velük.) Ezért a szolgáltatónak nagyon tisztában kell lenni azzal, hogy miből áll a szolgáltatás csomagja, és mit tekint minőségnek abból a vevő.

17 17 5. Nem hatékony működés menedzsment A kiskereskedelem régi mottója a „retailing is detaling”, avagy a kiskereskedelemben minden a részleteken múlik. Ez minden szolgáltatásra sokszorosan igaz. A vezetőnek tekintettel kell lenni arra, hogy minden dolgozó a saját apró területét tekinti legfontosabbnak és elvárja, hogy ott rendben menjenek a dolgok és minden szervezeti feltételt biztosítsanak munkájához, azaz a szolgáltató rendszer zavartalan üzemeltetéséhez. Mivel sok szolgáltatási iparágban meglehetősen alacsony a profithányad, így a költségérzékenység mellett a megfelelően motivált személyzet lehet a minőségi szolgáltatás záloga. Anélkül szinte lehetetlen. Az emberek nélkül nem építhető be a minőség a rendszerbe…

18 18 6. Nem megfelelő gazdasági ellenőrző rendszerek A fentiekben említett emberi tényező mellett természetesen a „kemény” elemek, mint ellenőrzési rendszerek is megfelelő színvonalon kell, hogy megtervezésre illetve kiválasztása kerüljenek, adott szolgáltatás sajátosságaihoz illeszkedően. A működés menedzsment nem megfelelő színvonalából adódó problémák (pld controlling rendszer hiányosságai, illetve nem adekvát volta) szintén gyakran vezetnek az ördögi kör kialakulásához.

19 19 Roger Dow, a Marriott kereskedelmi és marketing vezetője mondta: „Annak idején az étterem vezetőinket olyan dolgok alapján jutalmaztuk, amelyek nekünk fontosak voltak, mint például az ételek költsége. Kérdem én, mikor hallott valaki is egy vevőt az ételek költségeiről érdeklődni? Azt kell jutalmazni, amit a vevők is értékelnek a szolgáltatásban.”

20 20 7. Új munkaerő vonzásának problémája Az ördögi kör külső szemlélő számára is legnyilvánvalóbb megjelenési formája, ha egy szolgáltatás minősége visszaesik, így piaci, társadalmi megítélése is romlik. Ezután csak a kevésbé képzett és motivált munkaerőt lesz képes magához vonzani, ami értelemszerűen tovább rontja a - mindig is nagy személyes intenzitással bíró - szolgáltatás minőségét.

21 21 Az ördögi kör kivédése érdekében, illetve pozitív körré alakításában jelentős szerepe van a vezetésnek. Mennyire van hatásuk a szervezet kultúrájára? Létezik-e a vállalatnál az elérendő minőségi szolgáltatásnak jó táptalajt biztosító szervezeti kultúra? Mennyire nyilvánvaló az alkalmazottak számára, hogy milyen alapelvek, értékek és normák mentén működik a szolgáltatás kultúrája? Ezeket vallják-e illetve használják-e ügyfélkapcsolataikban azok, aki kapcsolatban állnak a vevőkkel?


Letölteni ppt "1 SZOLGÁLTATÁSOK MENEDZSMENTJE 5. előadás. 2 A SZOLGÁLTATÁS- MENEDZSMENT FOGALMA A téma „őshazájának” Skandinávia tekinthető, Lévén piac-orientált megközelítés,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések