Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A különleges bánásmódot igénylő gyerekek. Áttekintés  Alkalmazkodási problémák: - definiálás - típusok - Mit tehetünk?  Tehetséges gyerekek: - speciális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A különleges bánásmódot igénylő gyerekek. Áttekintés  Alkalmazkodási problémák: - definiálás - típusok - Mit tehetünk?  Tehetséges gyerekek: - speciális."— Előadás másolata:

1 A különleges bánásmódot igénylő gyerekek

2 Áttekintés  Alkalmazkodási problémák: - definiálás - típusok - Mit tehetünk?  Tehetséges gyerekek: - speciális nevelési problémáik - típusaik

3 Alkalmazkodási zavarok, magatartási problémák Definíciós megközelítések:  Intézményi normák felől  A gyermek beállítódása felől  A szociális készségek felől Kialakulásának okai:  Veleszületett és környezeti tényezők (család és iskola) együttesen

4 A magatartási zavarok típusai  agresszív viselkedés: A követelmények elkerülése támadással.  regresszív viselkedés: A követelmények elkerülése visszavonulással.

5 Az agresszivitás Jelei, gyakorisága és előrejelzések  J elei gyerekeknél és serdülőkorban  USA: vidéki gyerekek 4%-a, városi gyerekek 9%-a  Háromszor annyi fiú, mint lány  7-8 éves korban agresszív gyerekek 40 %-a visszaeső fiatalkorú bűnöző lesz  Minimális együttműködési készségek hiányában: képzetlenség, munkanélküliség, alkoholizmus, antiszociális viselkedés, depresszió stb.  De: bizonyos háttértényezők (család) preventív szerepet játszanak.

6 Egy híres „rossz gyerek”

7

8 „Diligence: „Conduct has been exceedingly bad. He is not to be trusted to do any one thing. He has however notwithstanding ? decided progress.” „No. of times late: 20. Very disgraceful. Very bad.”

9 General conduct: Very bad – is a constant trouble to everybody.and is always in some serape or other. Headmaster’s remarks: He cannot be trusted to behave himself anywhere – He has very good abilities.

10

11 Az agresszív gyerekek jellemzése  Alacsony önbecsülés.  Magukat „rossznak” tartják.  Boldogtalanok, elégedetlenek az életükkel. „Az egész világ ellenük van.”  Érzelmi kommunikáció fejletlensége.  A szociális készségek fejletlensége miatt magányosak.  Gyakori kísérőjelenségek: diszlexia, hiperaktivitás, néha alacsony IQ.

12 Az agresszív viselkedés okai  Öröklött és környezeti tényezők  A szülők nevelési stílusa  A szülő gyermek interakciók jellegzetességei  Csecsemőkori anya-gyermek kötődés jellegzetességei  Szociális készségek fejletlensége miatt barátok hiánya  Egyéb egyéni jellegzetességek (hiperaktivitás, alacsony IQ)

13 Segítségnyújtás Szülői nevelési tréning: Lehetőleg 12 éves kor alatt! Együttműködés hangsúlyozása Legalább 10 alkalom + egy „emlékeztető” pár hónappal később Viselkedésmodifikáció: a szülő konkrét utasításokat és visszacsatolást kap, miközben a gyerekkel foglalkozik. Elemei:  Közös játék  A helyes viselkedés elismerése  Világos elvárások  A fegyelmezetlenség nyugodt, de következetes kezelése  „Vészhelyzetek” elkerülése

14 Pedagógiai segítségnyújtás  Erősen strukturált tanítás  A tanári figyelem megfelelő használata  Pozitív megerősítés, dicséret, bátorítás  Világos szabályok, következetesség, NYUGALOM!!!  Viselkedésformálás, zsetonprogram, szerződések  Személyes kapcsolat a gyermekkel  Szociális készségfejlesztés, konfliktusmegoldás stb. tanítása  speciális programok (iskolán kívüli kiscsoportos tanulás, táborozás, „túlélő” programok)

15 Hiperaktivitás (FIMOTA)  FIgyelemzavar-MOzgászavar-TAnulási zavar  3 altípus  Gyakorisága: 3-5 %  Oka: ismeretlen, öröklött  Jelei: - Figyelmetlenség - túlmozgás - impulzivitás

16 Figyelmetlenség  Rövid ideig tud koncentrálni, figyelmét könnyű elterelni  A figyelem, mint pszichés folyamat összetett, több helyen megtörhet: -fókuszálás, szelektálás, utasítás követése stb.  A figyelmetlenség jelei

17 Túlmozgás  Keze, lába folyamatosan mozog, fészkelődik a padban, billeg.  Feláll és elhagyja a helyét az osztályteremben.  Szaladgál és ugrál, amikor nem kellene (felnőtt: megfoghatatlanul nyugtalan)  Nem tud csendben játszani.  Egyfolytában beszél.

18 Impulzivitás  A túlmozgással együtt a gátló mechanizmusok elégtelen működéséből ered.  A gyerek képtelen várni:  Válaszol, mielőtt a kérdést befejeztük volna.  Nem tudja kivárni, hogy rá kerüljön a sor.  Félbeszakít másokat.  Látszólag kockázatvállaló magatartást mutat, pedig csak tette, ami „jött”.

19 Mit tegyen a tanár a hiperaktív gyerekekkel?  Legyen tisztában a rendellenességgel.  Kiszámítható, következetes óravezetés.  Kőkeményen tartassa be a szabályokat, de mindig maradjon nyugodt, és ne legyen ellenséges!  Alakítsa a tananyagot és a tanítási módszereket a gyerek(ek)hez! (rugalmasság)  Képes változatos és aktív tevékenységeket tervezni! (nem folyamatos üldögélés!)  érdekes és kevésbé érdekes feladatok váltogatása a gyermek „hangulatának” megfelelően.

20  „Vészhelyzetben” ügyesen visszavonul.  Nem ad túl sok házi feladatot.  A gyermek szemébe néz, amikor hozzá beszél. (szuggerál)  Rövid, érthető utasítások.  Fizikai közelség  Azonnali visszajelzések (megerősítés)  humorérzék, érdeklődés a gyermek iránt  jól kommunikál a szülőkkel.

21 Regresszív (visszahúzódó) magatartászavarok  Szociális szorongás: társas és nyilvános helyzetektől való félelem.  Leggyakoribb formái: nyilvános beszéd, szereplés, tanárokkal vagy felettesekkel való kommunikáció, vizsgázás, szociális események általában (pl. buli tele ismeretlenekkel) Fizikai reakciók kísérik Okok: örökölt, környezet befolyásolja melyik és milyen súlyossággal jelentkezik Előfordulási gyakoriság: 10% Mikor kezdődik? 40 % 10 éves kor előtt 95 % 20 éves kor előtt Következményei (munka, magánélet, pszichés egészség)

22 Szociális szorongás jelei gyerekeknél  Sírás, hisztériás roham, kapaszkodás, „megmerevedés”  Szemkontaktus hiánya  Nem vagy alig beszél, akkor is csak nagyon halkan.  Nem akar iskolába menni (esetleg ezért beteget játszik).  Láthatólag nagyon ideges, amikor mindenki rá figyel.  Nem szeret „activity”-t játszani, szerepelni, hangosan olvasni, nyilvánosan vitatkozni, nem kérdez és nem jelentkezik.  Retteg a feleléstől, vizsgáktól.  Mindig egyedül van az udvaron, a csoport „peremén” mozog.  Nincs barátja (esetleg 1 vagy 2).  Sokat van egyedül a szobájában.  Sokat számítógépezik vagy tévézik.

23 Mit tehetnek a tanárok a szorongó gyerekekért?  Ügyeljünk arra, hogy a gyereket ne érje megaláztatás az órán, ill. ne jöjjön zavarba!  Ugyanakkor hosszú távon ne hagyjuk, hogy elkerülje a számára kellemetlen helyzeteket, így ne alakítson ki bizonyos készségeket!  Próbáljunk baráto(kat)t találni a szorongó számára! (Ültetés, iskolán kívüli feladatok)  Csoportmunka tudatos alkalmazása és tervezése.  Pozitív megerősítés fontossága.  Külön dicséret a szociális erőfeszítésekért.  Ha van: speciális program alkalmazása.

24 Szelektív mutizmus Gyermekkori szorongásos magatartászavar: bizonyos helyzetekben a gyermek képtelen megszólalni. Ugyanakkor más társas helyzetekben, amikor biztonságban érzi magát, tud beszélni.  Tanárnak fontos emlékezni arra, hogy a gyermek nem „direkt” csinálja, nem makacskodik, hogy ezzel irányítani próbáljon.  Ne próbáljuk megszólalásra kényszeríteni a gyereket!

25 A tehetséges gyerekek különleges problémái Eltérő nézetek a problémák gyakoriságáról – okai A problémák csoportosítása  Engodén problémák  Exogén problémák

26 Endogén problémák  Belső diszinkrónia  Társas kapcsolatok  Maximalizmus  A kockázatvállalás kerülése  Túlzott önkritika  Sokoldalú tehetség  Egzisztenciális depresszió  Tehetség és fogyatékosság

27 Exogén problémák  Konformitás  individualizmus  Kortárscsoport és társadalom elvárásai  Társas kapcsolatok  Depresszió  Családi kapcsolatok  Helyszín és szerencse faktorok

28 A problémák megelőzése és orvoslása  szülők képzése, csoportok  pedagógus szakértők képzése  felhasználó-barát iskolák, rugalmasság  biblioterápia  nyári táborok és csoportélmények  pályaválasztási tanácsadás

29 A tehetséges gyerekek típusai  „A sikeres”  „A lázadó”  „A rejtőzködő”  „A lemorzsolódó”  „A megbélyegzett”  „Az autonóm”

30 A sikeres  Jó tanuló, de szorong.  Ezzel összefüggésben: kreativitás és önállóság hiánya  Szülők, tanárok szeretik, társak elismerik.

31 Mit tehet az iskola a „sikeres” gyerekekért?  Gyorsított és dúsított tanterv mellett:  Idő a személyes érdeklődés kibontakoztatására  Hasonlóan tehetséges társak közelségének biztosítása  Önálló tanulási készségek kialakítása  Mentorok szerepe  Pályaválasztási tanácsadás

32 A lázadó  Értelmes, de beilleszkedési problémákkal küzd  Kreatív, gyors észjárás, de nem tanul rendszeresen  Iskolai szabályokat nem fogadja el, fegyelmezetlen, szembeszegül a tanárral.  A tanárok idegesítőnek találják, a diákok szórakoztatónak (bohóc!).

33 Mit tehet az iskola a lázadó gyerekekért?  Tolerancia  Tanár személye!  Kognitív és szociális készségek fejlesztése  Egyértelmű és világos kommunikáció a gyerekkel  Engedjük az érzések kifejezését  Tanulási készségek fejlesztése  Önértékelés kialakítása  Viselkedésre vonatkozó „szerződések”

34 A rejtőzködő  Serdülőkori csoportnyomás vagy nemi szerepelvárások hatására a tehetség tagadása.  Engedelmesség látszata mögött csendes ellenállás.

35 Mit tehet az iskola a rejtőzködő gyerekekért?  Felismerni!  Ne kényszerítsük őket!  Megfelelő csoportba helyezés  Modellek  Pályaválasztási tanácsadás

36 A lemorzsolódó  Magányos farkasok, „elborultak”, „veszélyesek”.  Sem a tanárok, sem a diákok nem szeretik őket.  Saját, iskolán kívüli érdeklődési körében döbbenetes tájékozottság

37 Mit tehetünk a lemorzsolódó gyerekekért?  Többféle értékelési eljárás alkalmazása  Alternatív programok  Osztálytermen kívüli tanulási lehetőségek  terápia

38 A megbélyegzett  Másképp is „más”  „Másság” miatt frusztráció, harag, tehetetlenség, beilleszkedési zavarok.  Emiatt tehetség nem tud kibontakozni, ingadozó teljesítmény.

39 Hogyan segítheti az iskola a megbélyegzetteket?  Felvétel tehetséggondozó programokba, szakkörökbe, haladó csoportokba.  A szükséges (fizikai) körülmények biztosítása  Alternatív tanulási élmények  Egyéni tanácsadás  Biztosítsunk lehetőséget, hogy be tudjon illeszkedni társai közé!

40 Az autonóm  Képes összeegyeztetni a „rendszer” követelményeit és saját érdeklődését.  Fejlett szociális készségek  Belső motiváció, autonómia.

41 Mit tehet az iskola az autonóm tehetségekért?  Gyorsított és dúsított tanterv  Hosszútávú önálló tanulási tervek  Idő- és térbeli megkötések feloldása  Mentortanár kijelölése  Kapcsolatteremtés felsőoktatási intézmények ill. munkahelyek felé


Letölteni ppt "A különleges bánásmódot igénylő gyerekek. Áttekintés  Alkalmazkodási problémák: - definiálás - típusok - Mit tehetünk?  Tehetséges gyerekek: - speciális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések