Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 4. Előadás A kormányzás koncepciója, mérése és gyakorlata a politikai rendszerben.

Az előadások a következő témára: "Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 4. Előadás A kormányzás koncepciója, mérése és gyakorlata a politikai rendszerben."— Előadás másolata:

1 Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 4. Előadás A kormányzás koncepciója, mérése és gyakorlata a politikai rendszerben

2 A kormányzás kérdései a politikában A kiindulópont a Demján Sándor által felvetett kérdés: mi tesz egy országot gazdaggá, sikeressé, és polgárait boldoggá? Vajon a polgárok intelligenciája? Vajon a polgárok intelligenciája? Vagy a természeti adottságok a nyersanyagkincsek? Vagy a természeti adottságok a nyersanyagkincsek? Vagy a jó király (karizmatikus vezető)? Vagy a jó király (karizmatikus vezető)? Vagy a jó kormányzás? Vagy a jó kormányzás? A válasz: az egyes országok sikerét, és polgárainak boldogságát inkább a kormányzás megfelelő intézményrendszere, mint a természeti gazdagság vagy a jó király befolyásolja.

3 R. Lynn - T. Vanhanan, (2006): IQ and Global Inequality OrszágokNemzeti IQ Belgium99 Nigéria69 Csehország98 Finnország99 Lengyelország99 Magyarország98 Románia94 Szlovákia96 Anglia100 Oroszország97 Kína105 A valóságban a „nemzeti IQ” valamiképpen a GDP/fő-re emlékeztet, de attól lehetnek eltérések.

4 Az irányítás alapkategóriái A társulások (társadalmak, szervezetek) evolúciója során részben a méretek növekedésével három részben eltérő típusú „irányítási” módszer jön létre: Vezetés = egyén gyakorolja és egyénre irányul (management or leadership). Ez a folyamatosan mozgó törzs – vagy kis csoport, kommandó - szintje. Vezetés = egyén gyakorolja és egyénre irányul (management or leadership). Ez a folyamatosan mozgó törzs – vagy kis csoport, kommandó - szintje. Irányítás (igazgatás) = egyén gyakorolja és szervezetre irányul, (direct or control). Ez a letelepedett falú, nagyobb szervezet szintje, a választott, kinevezett vagy örökölt vezető gyakorolja Irányítás (igazgatás) = egyén gyakorolja és szervezetre irányul, (direct or control). Ez a letelepedett falú, nagyobb szervezet szintje, a választott, kinevezett vagy örökölt vezető gyakorolja Kormányzás = testület gyakorolja és szervezetre irányul (governance) A nagyobb térséget, több falút átfogó állam szintje. Szabályok és kötöttségek a döntéshozatalra Kormányzás = testület gyakorolja és szervezetre irányul (governance) A nagyobb térséget, több falút átfogó állam szintje. Szabályok és kötöttségek a döntéshozatalra

5 A vezetés, az irányítás és a kormányzás szétválása Mind a gazdaságban, mind pedig az államban a fejlődés kezdeti szakaszán van egy „tulajdonos”, aki egyben vezető is. Mint az apa a családot, úgy vezeti a vállalkozó vállalkozását, és a király királyságát. Mindent személyesen dönt, és ellenőriz. Legfeljebb tanácsot hallgat meg. Mind a gazdaságban, mind pedig az államban a fejlődés kezdeti szakaszán van egy „tulajdonos”, aki egyben vezető is. Mint az apa a családot, úgy vezeti a vállalkozó vállalkozását, és a király királyságát. Mindent személyesen dönt, és ellenőriz. Legfeljebb tanácsot hallgat meg. Ahogy a (beleszólási joggal rendelkező) tulajdonosok száma megnő, és a szervezet térben és funkcionálisan is kiterjed, delegálni kell funkcionális döntéseket, és az ellenőrzést. A vállalkozó menedzserekre támaszkodik de szorosan ellenőrzi őket. A király hasonlóképpen kiépíti a funkcionális vezetést, sőt az alkotmányos monarchiában a Parlamenttel együtt, megosztva a hatalmat irányít. Ahogy a (beleszólási joggal rendelkező) tulajdonosok száma megnő, és a szervezet térben és funkcionálisan is kiterjed, delegálni kell funkcionális döntéseket, és az ellenőrzést. A vállalkozó menedzserekre támaszkodik de szorosan ellenőrzi őket. A király hasonlóképpen kiépíti a funkcionális vezetést, sőt az alkotmányos monarchiában a Parlamenttel együtt, megosztva a hatalmat irányít. Ahogy a szervezetnek nagyon sok lesz a „tulajdonosa” (Rt, vagy köztársaság) és egyre bonyolultabb lesz a külső és belső környezet, az irányítást a végső tulajdonosok jogiak egy részét testületekre ruházzák át. Ez lesz a kormányzás, amelyben egymást is ellenőrző testületek - ellensúlyok, korlátok - vannak, sőt etikai, és kulturális korlátokat is alkalmaznak. Ahogy a szervezetnek nagyon sok lesz a „tulajdonosa” (Rt, vagy köztársaság) és egyre bonyolultabb lesz a külső és belső környezet, az irányítást a végső tulajdonosok jogiak egy részét testületekre ruházzák át. Ez lesz a kormányzás, amelyben egymást is ellenőrző testületek - ellensúlyok, korlátok - vannak, sőt etikai, és kulturális korlátokat is alkalmaznak.

6 Az irányítás megváltozott szerepe a II. világháború után Egyre nagyobb számú és diverzifikált érdekű tulajdonos birtokolja a szervezeteket, A nagyszámú tulajdonosnak a vagyon-növekedést háttérbe szorító, egyéb érdekei vannak, A szervezeti méret megnő, és túlhangsúlyozódik a igazgatás a tőkemegtérülés rovására, A vállalatok globális tevékenységet folytatnak, és hatásuk a környezetre egyre sokrétűbb lesz, Egyre nagyobb számú és szerteágazóbb érdekű „stakeholder” veszi körül az üzleti szervezeteket, Egyre fontosabbá válnak az etikai kérdések, és társadalmi felelősség

7 A kormányzás egymást ellenőrző testületekre épít A testületek felelőssége korlátlan és egyetemleges, ugyanakkor egyetlen személy sem rendelkezhet korlátlan hatalommal. Felelnek a vállalat hatékony működéséért, Felelnek a vállalat hatékony működéséért, Felelősségük kiterjed az etikus és jogszerű működésre, Felelősségük kiterjed az etikus és jogszerű működésre, Felelnek saját testületük működéséért, és eredményességéért, Felelnek saját testületük működéséért, és eredményességéért, A testületeknek példamutató, és az elvárt értékeket közvetítő viselkedést kell követniük, A testületeknek példamutató, és az elvárt értékeket közvetítő viselkedést kell követniük, Felelősségük saját hibáikat kijavítani, Felelősségük saját hibáikat kijavítani, Felelősek önmaguk kritikus vizsgálatáért, Felelősek önmaguk kritikus vizsgálatáért,

8 A „felelős kormányzás” koncepciója a politikában Nem a jó kormányzó, hanem a „felelős” kormányzás a fontos! A Világ Bank évek óta vizsgálja a kormányzás minőségét, és készít rendszeresen összehasonlító elemzéseket. (World Goverance Indicators – WGI) A kormányzást úgy határozza meg mint: azt a módot, ahogyan adott közösség vezetői vagy vezetésével megbízottak a politikai hatalmat gyakorolják az ország gazdasági, társadalmi és szellemi erőforrásainak fejlesztése érdekében.

9 A jó kormányzás alapvető jellegzetességei és összetevői 1. Részvétel 2. A törvényeken alapuló szabályok 3. Átláthatóság (szabályozottság, és hozzáférhetőség) 4. Felelősség és felelősségre-vonhatóság 5. Egyetértésre, és megegyezésre való törekvés 6. Egyenlőség 7. Hatékonyság és hatásosság 8. Beszámoltathatóság 9. Világos jövőkép és jövőorientáció

10 Az állami szervezetek felelős irányítása Az állami és fél-állami szervezeteknél, önkormányzatoknál, a vállalatokhoz hasonlóan létezik, és létfontosságú a felelős irányítás. Elemei: Átláthatóság, Átláthatóság, Felelősségre-vonhatóság, Felelősségre-vonhatóság, Beszámoltathatóság, Beszámoltathatóság, Magas-szintű etikai hozzáállás, Magas-szintű etikai hozzáállás, Egyenlőség, egyenlő jogok kérdéskör kiemelt figyelemmel kísérése (nők, kisebbségek, vallási csoportok, idősek) Egyenlőség, egyenlő jogok kérdéskör kiemelt figyelemmel kísérése (nők, kisebbségek, vallási csoportok, idősek) A fenntartható fejlődés szempontjai. A fenntartható fejlődés szempontjai.

11 A kormányzás minőségének mérése a politika szférájában Egyre több nemzetközi szervezet méri, követi nyomon különböző szemszögből alakulását: Worldwide Governance Index (WGI - Good governance Index), Worldwide Governance Index (WGI - Good governance Index), The Economist Intelligence Unit” - Demokrácia Indexe, The Economist Intelligence Unit” - Demokrácia Indexe, Freedom House - Freedom Index Freedom House - Freedom Index Transparency International - Corruption Perception Index Transparency International - Corruption Perception Index

12 A jó kormányzás mérőszámai (1) A Worldwide Governance Index (WGI - Good governance Index) felmérés forrásai: Hagyományos üzleti információs ügynökségek, Közvetlen vállalati, üzleti, és háztartási adatfelvétel Nem-állami és civil szervezetek által végzett, szervezett adatfelvételek speciális kérdésekben, Önkormányzati és civil szféra vizsgálatai

13 Az országok hatékony „kormányzásának” hat dimenziója 1. Az állampolgárok „hangja” és a vezetés beszámoltathatósága Annak mértéke, amennyire az állampolgárok részt vehetnek saját kormányuk megválasztásában, amennyire ellenőrizni tudják azt a politikai intézményeken, a sajtón, és a saját szerveződéseiken keresztül, 2. A politikai stabilitás és az erőszak és fenyegetettség hiánya Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat destabilizálható és megdönthető alkotmányellenes, és erőszakos módszerekkel, beleértve a terrorizmust és hétköznapi erőszak hatására, 3. A kormányzati hatékonyság A közszolgálati javak minőségének mértéke, az állampolgárok számára szükséges szolgáltatások minősége és a hozzáférhetőség, a politikai nyomástól való függetlenség, a politikai szabályok és a törvények megfelelőségének mértéke

14 Az országok hatékony „kormányzásának” hat dimenziója 4. A szabályozás és a szabályozottság minősége Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat képes ésszerű, és az állampolgárok, és a vállalkozások tevékenységét hatékonyan szabályozó politikák, és előírások (törvények) létrehozására és működtetésére, 5. A törvények hatalma Annak mértéke, amennyire a polgároknak, és a társadalom különböző szerveződéseinek bizalma van a különböző szintű kormányzatok által meghozott szabályokban, és azok érvényesülésében, mennyire képes az adott társadalom kikényszeríteni a szabályok és törvények betartását, a bűnözés és az erőszakos cselekedetek „kezelése” a rendőrség, és a bíróság által, 6. A korrupció mértéke, és kontrollja Annak mértéke, amennyire a különböző szintű kormányzatokban a döntéshozókat a saját érdek vezeti a közérdekkel szemben, és a döntések során előnyben részesítik a saját „zsebüket” a köz „zsebével” szemben Annak mértéke, amennyire a különböző szintű kormányzatokban a döntéshozókat a saját érdek vezeti a közérdekkel szemben, és a döntések során előnyben részesítik a saját „zsebüket” a köz „zsebével” szemben

15 WGI konkrét értékei Magyarország esetén Magyarország2006200520042003 A polgárok „hangja” 1.141.181.25 Politikai stabilitás0.730.850.810.99 Kormányzati hatékonyság 0.710.750.820.86 Szabályozási hatékonyság 1.101.111.131.15 Törvények hatalma 0.730.720.830.82 Korrupció mértéke 0.510.600.670.63

16 A WGI (2006) összehasonlítható adatokkal DániaMagyarországCsehország Polgárok hangja 1.721.140.96 Politikai stabilitás 0.820.730.75 Kormányzati hatékonyság 2.290.711.01 Szabályozási hatékonyság 1.811.100.95 A törvények hatalma 2.030.73 A korrupció mértéke 2.390.510.36

17 A demokrácia erősítésének és fejlesztésének a módszerei A pluralizmus és a sokszínűség támogatása, A pluralizmus és a sokszínűség támogatása, Az általános emberi jogok támogatása, védelme, és tiszteletben tartása, Az általános emberi jogok támogatása, védelme, és tiszteletben tartása, A törvények és a törvényesség hatalmának megerősítése, A törvények és a törvényesség hatalmának megerősítése, Olyan választási rendszer létrehozása, fejlesztése és fenntartása, amely lehetővé teszi az emberek és a választópolgárok szabad véleményformálását és igazságos képviseletét valódi választási lehetőségeket nyitó, és rendszeresen megtartott szabad választásokon,, Olyan választási rendszer létrehozása, fejlesztése és fenntartása, amely lehetővé teszi az emberek és a választópolgárok szabad véleményformálását és igazságos képviseletét valódi választási lehetőségeket nyitó, és rendszeresen megtartott szabad választásokon,, Olyan jogi feltételrendszer létrehozása és fejlesztése, amely lehetővé teszi és támogatja a polgárok mindegyikének a részvételét a közösség irányításában, és a demokrácia fejlesztésében, Olyan jogi feltételrendszer létrehozása és fejlesztése, amely lehetővé teszi és támogatja a polgárok mindegyikének a részvételét a közösség irányításában, és a demokrácia fejlesztésében, A demokrácia folyamatos fejlesztése a jó kormányzás intézményei és módszerei segítségével, A demokrácia folyamatos fejlesztése a jó kormányzás intézményei és módszerei segítségével, A demokrácia erősítése a fenntartható növekedés és fejlődés megvalósításával, A demokrácia erősítése a fenntartható növekedés és fejlődés megvalósításával, Folyamatosan erősíteni a társadalmi integrációt, és a szolidaritást. Folyamatosan erősíteni a társadalmi integrációt, és a szolidaritást.

18 A demokratikus kormányzás elvei (1) Az emberi jogok helyzete és az alapvető szabadsági jogok tekintetbe vétele az adott országban, a lehetőség, hogy megőrizzék emberi méltóságukat, Az emberi jogok helyzete és az alapvető szabadsági jogok tekintetbe vétele az adott országban, a lehetőség, hogy megőrizzék emberi méltóságukat, Az emberek úgy látják van beleszólásuk azokba döntésekbe, amelyek befolyásolják életüket, Az emberek úgy látják van beleszólásuk azokba döntésekbe, amelyek befolyásolják életüket, Az emberek képesek beszámoltatni a döntéshozókat, Az emberek képesek beszámoltatni a döntéshozókat, Magától értődő, és méltányos szabályok intézmények és gyakorlat szabályozza a társadalmi kapcsolatokat. Magától értődő, és méltányos szabályok intézmények és gyakorlat szabályozza a társadalmi kapcsolatokat. A nők egyenjogú partnerei a férfiaknak a privát és a közösségi szférában, és a döntésekben. A nők egyenjogú partnerei a férfiaknak a privát és a közösségi szférában, és a döntésekben.

19 A demokratikus kormányzás elvei (2) Az emberek szabadok a faji, vallási, a nemi és bármely egyéb jellegű megkülönböztetésektől. Az emberek szabadok a faji, vallási, a nemi és bármely egyéb jellegű megkülönböztetésektől. A jövő nemzedékének érdekei megfelelően tükröződnek a napi politikában, és döntésekben. A jövő nemzedékének érdekei megfelelően tükröződnek a napi politikában, és döntésekben. A gazdasági és a társadalompolitika tekintettel van, sőt felelősséggel kezeli az emberek szükségleteit és törekvéseit.. A gazdasági és a társadalompolitika tekintettel van, sőt felelősséggel kezeli az emberek szükségleteit és törekvéseit.. A gazdasági és társadalompolitikák a szegénység megszüntetésre, és a az emberek előtt álló lehetőségek kiszélesítését célozzák A gazdasági és társadalompolitikák a szegénység megszüntetésre, és a az emberek előtt álló lehetőségek kiszélesítését célozzák

20 A jó-létet garantáló intézmény-rendszer gyakorlata 1. Az intézmények arra való nyitottsága, hogy lehetőséget adjon az embereknek képviseletet nyújtó szerveződések létrehozására, 2. A polgárok részvétele azoknak a közösségi szolgáltatásoknak a tervezésében, menedzsmentjében, és kiértékelésében, amelyeket ők finanszírozzák és számukra hoztak létre, 3. Az intézmények konkrét és szerteágazó felelőssége a polgároknak, 4. A nyújtott szolgáltatások, akciók és projektek hatékonysága célirányossága, 5. A intézmények által kezdeményezett akciók összhangja a tényleges társadalmi, gazdasági és társadalmi fejlődéssel, 6. A fenntartásban való arányos és igazságos részvétel, 7. A sokféle társadalmi szervezet és egyén bevonása a tervezésbe, a végrehajtásba, és az ellenőrzésbe

21 A „emberi” kormányzás alapelvei Társadalmi felelősség Társadalmi felelősség A polgárok képzése és oktatása, A polgárok képzése és oktatása, Egyenlő szabadságjogok mindenki számára, Egyenlő szabadságjogok mindenki számára, Részvétel és beleszólás Részvétel és beleszólás Fenntarthatóság és jövőorientáció Fenntarthatóság és jövőorientáció A szolgáltatást nyújtó és a kedvezményezett együttműködése és közös munkája, A szolgáltatást nyújtó és a kedvezményezett együttműködése és közös munkája, A nemzetközi összehasonlításban értékelt versenyképességre való törekvés A nemzetközi összehasonlításban értékelt versenyképességre való törekvés Az elvárt (és elvárható) adminisztrációs előírásokkal való megegyezés, az elvárható minimális minőség elérése, Az elvárt (és elvárható) adminisztrációs előírásokkal való megegyezés, az elvárható minimális minőség elérése, Megbízhatóság és bizalom Megbízhatóság és bizalom

22 A jó kormányzás mérőszámai (2) A „The Economist” által működtetett intézet a „The Economist Intelligence Unit” rendszeresen elemzi a világ országainak helyzetét. Összeállítják, és nyilvánosságra hozzák az egyes országok un. Demokrácia Indexét. A Demokrácia Indexet öt tényező alkotja: 1. A választás szabályozása, és a szabad választás biztosítása, 2. Az egyéni szabadságjogok mértéke és biztosítottsága, 3. Az állam hatékony és átlátható működése 4. A polgárok részvételének biztosítása 5. A politikai kultúra szintje és elterjedtsége

23 A „Felelős Kormányzás Index” 2006 OrszágokBeleszólásStabilitásHatékonyságSzabályozásTörvényességKorrupcióÖsszpont Ausztria1.551.041.621.531.871.99 Csehország0.960.751.010.950.730.36 Dánia1.720.822.291.812.032.39 Finnország1.631.472.081.701.952.57 Hollandia1.670.771.861.651.752.05 Japán0.911.111.291.271.401.32 Magyarország1.140.730.711.100.730.51 Nigéria-0.78- 1.99-0.96- 0.89- 1.27- 0.76 Oroszország- 0.87- 0.74-43- 0.45- 0.91- 0.76 Románia Szlovákia0.990.850.911.080.430.35 Ukrajna- 0.11- 0.27- 0.57- 0.47- 0.72- 0.67

24 A „The Economist Intelligence Unit” - Demokrácia Indexe A Demokrácia Index egy 0 – 10 pontos skálát használ, és egy 60 elemből álló indikátorcsoport mérésén alapul. A 60 indikátort végül az alábbi öt alapvető csoportba rendezi: 1. A választási folyamat és a pluralizmus, 2. Civil, és állampolgári jogok, 3. A kormányzat átlátható működése, 4. A politikai döntésekben való részvétel lehetőségei 5. A politikai kultúra mértéke

25 Ahol nem elegendő az adat kiegészítik azokat Egyes országok esetén, ha a méréshez nincs elegendő információ bizonyos kiigazítást tesznek a következő szempontok alapján: Egyes országok esetén, ha a méréshez nincs elegendő információ bizonyos kiigazítást tesznek a következő szempontok alapján: 1. Az országos választás milyen mértékben szabad és igazságos, 2. A választópolgárok védettsége (hogy szabadon nyilváníthassanak véleményt), 3. Külföldi kormányok befolyása a kormányzásra, 4. Az állami hivatalok képessége, hogy a megadott politikát gyakorlatban is megvalósíthassák 4. Az állami hivatalok képessége, hogy a megadott politikát gyakorlatban is megvalósíthassák

26 A végső eredmények Végső soron bármely országok az alábbi négy rezsim-típus egyikbe sorolják: Teljes demokrácia (8-10 pont) Teljes demokrácia (8-10 pont) Gyengülő (romló, hibás, repedező) demokrácia (6-7.9 pont) Gyengülő (romló, hibás, repedező) demokrácia (6-7.9 pont) Hibrid rendszer (4-5.9 pont) Hibrid rendszer (4-5.9 pont) Önkényuralmi rezsim (4 pont alatt) Önkényuralmi rezsim (4 pont alatt)

27 Demokrácia-index 2010-ben „rezsim- típusok” szerint Országok száma Országok aránya Lakosság- arányuk a világban Teljes demokrácia 2615.612.3 Hibás (repedt) demokrácia 3331.737.2 Hibrid rendszer 5319.814.0 Önkényuralmi rendszer 5032.936.5 A világ lakossága a felmérés által megfigyelt 167 országra vonatkozik

28 A „törött”, hibás demokrácia jellemzése Ez azokra az országokra jellemző, amelyekben ugyan szabad és méltányos választásokat tartanak, azonban egy sor egyedi probléma jelentkezik: Ilyen, a média szabadságának szűkülése, Ilyen, a média szabadságának szűkülése, Politikai nyomás-gyakorlás a polgárokra a szavazatuk megváltoztatására (még ha az alapvető szabadság-jogokat betartják is) Politikai nyomás-gyakorlás a polgárokra a szavazatuk megváltoztatására (még ha az alapvető szabadság-jogokat betartják is) A politikai érdeklődés és az állampolgári részvétel lecsökkenése, A politikai érdeklődés és az állampolgári részvétel lecsökkenése, Előfordul, a kormányzás minőségének, a politikai kultúra szintjének csökkenése Előfordul, a kormányzás minőségének, a politikai kultúra szintjének csökkenése

29 Leértékelés: Olaszország - full democracy to flawed democracy Since the prime minister, Silvio Berlusconi, returned to power in 2008, the media situation has deteriorated significantly. In addition to owning and controlling Media-set, which comprises three national television channels, Mr Berlusconi also has indirect control over RAI, the state broadcaster. RAI 1, the state channel with the largest audience, has repeatedly chosen to limit coverage of, or completely ignore, negative news about Mr Berlusconi or his close associates. There has also been political pressure on RAI to cancel or curtail several popular left-leaning programmes for their criticism of Mr Berlusconi and his government.

30 Leértékelés: Szlovénia - full democracy to flawed democracy Slovenia was previously one of only two countries in eastern Europe that was considered a full democracy (in addition to the Czech Republic). In 2008 Slovenia ranked 30th out of 167 countries, putting it at the bottom of the list of full democracies. Slovenia’s relatively strong position owes much to its high scores in the electoral process and civil liberties categories. In these areas it compares well with some long-established democracies. However, political participation in Slovenia has been declining and there is widespread popular apathy and disaffection with the political elite. In recent years, there has been an extraordinary deterioration in a range of attitudes associated with democracy, In particular, surveys show a sharp decline in public confidence and trust in political institutions (political parties, government and parliament). Scarcely more than one-third of Slovenes are satisfied with the way democracy functions in their country—a significantly lower proportion than in any west European state.

31 Leértékelés: Magyarország - 2010 Some negative trends have recently got worse. Hungary is perhaps the prime example among the EU’s new member states in the region. In the April 2010 election, an extreme nationalist party, Jobbik, gathered almost as many votes as the former ruling Socialists. Since winning a two thirds Parliamentary majority in the election, the centre-right Fidesz party has systematically been taking over the country’s previously independent institutions: the presidency, the state audit office and the media council are now all run by party placemen. Parliament recently voted to severely restrict the constitutional court’s right to adjudicate on budgetary matters (“Has Orban over- reached?”, The Guardian, November 25th 2010).

32 A választás szabadságának kritériumai (Freedom House) 1. Versengő, többpárti politikai rendszer 2. A felnőttekre kiterjedő általános választójog, amelyből nincsenek rétegek csoportok kizárva, 3. Rendszeresen lezajló képviselőválasztás amely titkos szavazások és egyenlő szavazati jogon alapul, és amely mentes a tömeges választási csalásoktól, 4. Az átlagpolgár problémamentes hozzáférése a választásokon versengő politikai pártokhoz, azon keresztül, hogy a média viszonylag teljes tájékoztatást nyújt a vitákban felvetődő kérdésekről és az eltérő megközelítésekről.

33 Az Európai országok demokrácia mérőszámai (2010) OrszágokHelyezésPontszám Norvégia19.8 Dánia39.65 Csehország168.19 USA178.18 Szlovénia327.69 Szlovákia387.35 Magyarország437.21 Lengyelország487.05 Románia566.60 Ukrajna676.30 Oroszország1074.26

34 Bizalom a politika résztvevőiben Európában Trust political parties Trust government Trust parliament Satisfied with democracy Trust political parties Trust government Trust parliament Satisfied with democracy 2007 2009 2007 2009 2007 2009 2007 2009 2007 2009 2007 2009 2007 2009 2007 2009 EU27 18 16 34 29 35 30 58 53 EU-15 21 18 38 31 40 35 59 58 Czech Rep. 11 12 21 37 16 15 51 48 Hungary 8 9 21 14 21 15 24 23 Slovakia 13 18 40 36 37 35 35 40 Poland 8 7 17 16 10 11 48 44

35 A világ értékelése 2010-be. Az Economist értékelői szerint a világban egészében véve a demokrácia némileg visszaesett 2008 óta. Az Economist értékelői szerint a világban egészében véve a demokrácia némileg visszaesett 2008 óta.

36 A jó kormányzás mérőszámai (3) A korrupció mértéke – az elemezések szerint – meghatározó tényezője egy ország gazdasági politikai és társadalmi helyzetének és fejlettségének. Transparency International (TI) a korrupciót mint a kiválasztott és megbízott hatalmi pozíciót betöltő személyek által személyes érdekből és nyereség reményében elkövetet visszaélést határozza meg. Ez a definíció magában foglalja mind a magán, mind pedig a közösségi szférában elkövetett korrupciós gyakorlatot. A Korrupciós Percepciós Index (Corruption Perceptions Index - CPI) a világ mintegy 170 országát aszerint rangsorolja mennyire értékelik az adott ország kormányzati és önkormányzati szektorait korruptnak különböző gazdasági, politikai, civil és tudományos intézmények. A Korrupciós Index egy aggregált mutató, amely sokféle egymást is kiegészítő és ellenőrző forrás együtteséből született. Ezért képezheti alapját a nemzetközi összehasonlításnak

37 A Transparency International elemzése: korrupciós index - 2010 Belorusszia Csehország Dánia Észtország Finnország Görögország Hollandia Lengyelország Magyarország Moldva Olaszország Románia Szlovákia Ukrajna USA

38 A Transparency International elemzése 14. Belorusszia 127 (2.5) 8. Csehország 425441 53 (4.6) 1. Dánia 121 1 (9.3) 4. Észtország 26 (6.5) 2. Finnország 223 4 (9.2) 12. Görögország 78 (3.5) 3. Hollandia 878 7 (8.9) 6. Lengyelország 436462 41 (5.3) 7. Magyarország 32 (5.2) 40 (5.2) 40 (5.3) 50 (4.7) 13. Moldávia 105 (2.9) 10. Olaszország 67 (3.9) 11. Románia 635850 69 (3.7) 9. Szlovákia 525950 59 (4.3) 1. Ukrajna 134 (2.4) 4. USA 141820 22 (7.1) 2000 2003 2006 2010

39 A korrupciós Index alakulása 2010-ben OrszágHelyezésPont Dánia19.3 Finnország49.2 Hollandia78.8 Szlovénia276.4 Lengyelország415.3 Magyarország504.7 Csehország534.6 Szlovákia594.3 Olaszország673.9 Románia693.7

40 További elemzések vannak, amelyek az önkormányzatok mérésére szolgálnak. Ezek áttekinthető, és gyakorlatban is alkalmazható módszertant nyújtanak az önkormányzatok kormányzásának minősítésére.

41 A gazdasági és a társadalmi környezet típusai „Európát a törvény kormányozza, Ázsiát a hagyomány vezeti, Afrikát a szeszély irányítja” – a mondást Linné-nek a 18. század nagy svéd természettudósának tulajdonítják. Európa minden sikere – a versenyképes gazdagság és a működőképes társadalom - végső soron a törvények hatalmára vezethető vissza. A törvények hatalma (rule of law) azt jelenti, hogy a törvény korlátot jelent a mindenkori hatalomnak. A törvények útján történő kormányzás (rendeleti kormányzás, vagy rule by law) azt jelenti, ha valamit meg tenni a hatalom, arra hoz egy törvényt. A törvények hatalma sajátos környezetet teremt: Mindenki tudja, mire számíthat, cselekedetei milyen következményre vezetnek, és ebből neki milyen haszna vagy éppen kára keletkezik. Ez pedig azt jelenti minden polgár számára: jövőd tőled függ, sorsodat magad alakítod.

42 A három környezettípus A törvények hatalma olyan környezetet teremt, amely kiszámítható, és amely lehetőséget ad a racionális változtatásra. A törvények hatalma olyan környezetet teremt, amely kiszámítható, és amely lehetőséget ad a racionális változtatásra. A hagyomány a múltban gyökeredző, érzelmekkel telített szokásokat, és racionálisan nehezen változatható szabályokra utal. A hagyomány a múltban gyökeredző, érzelmekkel telített szokásokat, és racionálisan nehezen változatható szabályokra utal. A szeszély uralta környezet ugyanakkor kaotikusságot és kiszámíthatatlanságot sugároz. Az ilyen körülmények között élők úgy érzik, minden a véletleneken, a hatalom pillanatnyi kényén múlik. A szeszély uralta környezet ugyanakkor kaotikusságot és kiszámíthatatlanságot sugároz. Az ilyen körülmények között élők úgy érzik, minden a véletleneken, a hatalom pillanatnyi kényén múlik.

43 A szeszély veszélye A külső befektetők az általuk tapasztalt szeszélyt kockázatot növelő tényezőnek tekinti, amelyért ellenértéket várnak. Ezért emelkedik CDS felárat, ezért állítják le befektetéseit, vagy vonják vissza azokat. Mindez a szeszély ára! Ezt kérik mindenhol és mindenkitől, aki – lehet nem szavakkal – de intézkedéseivel azt mondja: „megtehetek bármit, mert nekem így teszik”. A külső befektetők az általuk tapasztalt szeszélyt kockázatot növelő tényezőnek tekinti, amelyért ellenértéket várnak. Ezért emelkedik CDS felárat, ezért állítják le befektetéseit, vagy vonják vissza azokat. Mindez a szeszély ára! Ezt kérik mindenhol és mindenkitől, aki – lehet nem szavakkal – de intézkedéseivel azt mondja: „megtehetek bármit, mert nekem így teszik”. A hazai polgár viselkedésében újra felerősödhet az un. tanult tehetetlenség (learned helplessness). A tanult tehetetlenség különös viselkedési modelljét eredetileg állatoknál azonosították. A kutyák fájdalmas áramütést kaptak, amit úgy kerülhettek el, ha átugrottak az alacsony kerítésen. Amikor azonban ketrecbe tették őket, így nem kerülhették el a fájdalmas áramütést, egy ideig próbálkoztak, majd feladták: lefeküdtek, vonyítottak, és még ha újra lehetőségük lett átugrani, akkor sem tették ezt meg. A hazai polgár viselkedésében újra felerősödhet az un. tanult tehetetlenség (learned helplessness). A tanult tehetetlenség különös viselkedési modelljét eredetileg állatoknál azonosították. A kutyák fájdalmas áramütést kaptak, amit úgy kerülhettek el, ha átugrottak az alacsony kerítésen. Amikor azonban ketrecbe tették őket, így nem kerülhették el a fájdalmas áramütést, egy ideig próbálkoztak, majd feladták: lefeküdtek, vonyítottak, és még ha újra lehetőségük lett átugrani, akkor sem tették ezt meg. Az emberben is kifejlődhet ilyen viselkedési forma olyan körülmények között, amikor valamilyen kikerülhetetlen – vagy annak tűnő - negatív jelenség hatása alá kerül. Ilyenkor gyakran végleg feladja a törekvését, hogy saját jövőjét formálja, és védekezésképpen olyan beállítódást alakít ki, hogy minden, ami vele történik – ami többnyire rossz – az elkerülhetetlen és sorsszerű. Az emberben is kifejlődhet ilyen viselkedési forma olyan körülmények között, amikor valamilyen kikerülhetetlen – vagy annak tűnő - negatív jelenség hatása alá kerül. Ilyenkor gyakran végleg feladja a törekvését, hogy saját jövőjét formálja, és védekezésképpen olyan beállítódást alakít ki, hogy minden, ami vele történik – ami többnyire rossz – az elkerülhetetlen és sorsszerű.

44 Az önkormányzati szervezetek jellegzetességei Működésük részleteit törvényi szabályok irányítják, Működésük részleteit törvényi szabályok irányítják, Az irányításnak és a vezetésnek összpontosítani kell bizonyos adminisztratív szabályokra és iránymutatásokra, Az irányításnak és a vezetésnek összpontosítani kell bizonyos adminisztratív szabályokra és iránymutatásokra, A bürokráciának központi szerepe van a helyi szabályok előkészítésében és működtetésében, A bürokráciának központi szerepe van a helyi szabályok előkészítésében és működtetésében, A helyi önkormányzatokban szétválik a „politika” és az „adminisztráció”, A helyi önkormányzatokban szétválik a „politika” és az „adminisztráció”, Elfogadott és elvárt a folyamatosan növekvő költségvetés, Elfogadott és elvárt a folyamatosan növekvő költségvetés, A szakembereknek alapvető szerepe van a önkormányzatok szolgáltatásainak nyújtásában. A szakembereknek alapvető szerepe van a önkormányzatok szolgáltatásainak nyújtásában.

45 Beszámoltathatóság Kollegialitás Elkötelezettség Hatékonyság Hatásosság Szakértelem Becsületesség Részrehajlás-mentesség Korrupciótól mentesség Törvényesség Az önkormányzatok kormányzásával összefüggő értékek (1)

46 Engedelmesség Nyereségesség Megbízhatóság Válaszadási hajlandóság Önmegvalósítás Magas minőség Társadalmi igazságosság Fenntarthatóság Átláthatóság Az összeférhetetlenség biztosítása Az önkormányzatok kormányzásával összefüggő értékek (2)

47 Democratic governance = Good governance from a human development perspective People’s human rights and fundamental freedoms are respected, allowing them to live with dignity. People’s human rights and fundamental freedoms are respected, allowing them to live with dignity. People have a say in decisions that affect their lives. People have a say in decisions that affect their lives. People can hold decision-makers accountable. People can hold decision-makers accountable. Inclusive and fair rules, institutions and practices govern social interactions. Inclusive and fair rules, institutions and practices govern social interactions. Women are equal partners with men in private and public spheres of life and decision-making. Women are equal partners with men in private and public spheres of life and decision-making. People are free from discrimination based on race, ethnicity, class, gender or any other attribute. People are free from discrimination based on race, ethnicity, class, gender or any other attribute. The needs of future generations are reflected in current policies. The needs of future generations are reflected in current policies. Economic and social policies are responsive to people’s needs and aspirations. Economic and social policies are responsive to people’s needs and aspirations. Economic and social policies aim at eradicating poverty and expanding the choices that all people have in their lives. Economic and social policies aim at eradicating poverty and expanding the choices that all people have in their lives.

48 A világ egészében demokratikusabbá válik

49 A demokrácia jelentésének összefoglalása a jó kormányzás koncepciójában Olyan döntéshozatali módok, amelyek a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak, Olyan döntéshozatali módok, amelyek a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak, amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, és amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, és amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé, amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé, úgyhogy a társadalom tagjai egyénekként és közösségként is egyenlő jogokat élvezhetnek úgyhogy a társadalom tagjai egyénekként és közösségként is egyenlő jogokat élvezhetnek És részt vehetnek a döntéshozatalban, akár közvetlenül is, És részt vehetnek a döntéshozatalban, akár közvetlenül is, Amely azt teszi lehetővé, hogy megvalósítsák a legkiterjedtebb közösségi ellenőrzést és az egyenlőség gyakorlását. Amely azt teszi lehetővé, hogy megvalósítsák a legkiterjedtebb közösségi ellenőrzést és az egyenlőség gyakorlását.

50 A jó kormányzás Világ bank által azonosított legfontosabb dimenziói Kormányzati, és önkormányzati menedzsment színvonala, és hatékonysága, Kormányzati, és önkormányzati menedzsment színvonala, és hatékonysága, Beszámoltathatóság, és ellenőrizhetőség Beszámoltathatóság, és ellenőrizhetőség A fejlődés és fejlesztést szolgáló jogi feltételrendszer, A fejlődés és fejlesztést szolgáló jogi feltételrendszer, Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés