Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium."— Előadás másolata:

1 Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

2 A korrupció természete  Mögöttes tényezők: egyéni hajlandóságon túl inkább társadalmi tényezők!  A társadalomban és intézményeiben uralkodó morális állapotok  Szolgáltatások-ellenszolgáltatások stabil struktúrája  Büntetlenség pszichológiája  Erős kooperatív kapcsolat

3 A korrupció Magyarországon I.  TI korrupció érzékelési indexe (CPI): Pontszám: 4,7 (2009: 5,1) Helyezés: 50. (2009: 46.)

4 A Korrupció Magyarországon II.  A vesztegetettek több mint 90 %-a (ön)kormányzati szereplő, a vesztegetők 60%a az üzleti szféra, 32%-a egyéb intézmény képviselője, 8 %-a (ön)kormányzati szereplő.  A vesztegetettek 48 %-a nem vezető beosztású, 52 %-a vezető vagy vállalkozó. A vesztegetőknél ez az arány 59:41  A korrupciós szolgáltatás 89%-ban nem anyagi, ellenben a korrupciós jutalék 93%-ban anyagi jellegű.

5 A Korrupció Magyarországon III.  A korrupciógyanús esetekben részt vevő intézmények rangsora: rendőrség (34,5%), minisztériumok (32,2%), önkormányzatok (18,7%), VPOP (11%), APEH (5,2%), bíróság (3,2%)  Korrupciós esetek típusai: ellenőrzések (44%), közbeszerzés (20%), engedélyek (15,2%), állami támogatás (1,4%), egyéb (19,4%).

6 A Korrupció Magyarországon IV.  Egy nemzetközi felmérésben a megkérdezettek feltételezése szerint az egyes szabályelkerülés gyakorisága: cseheknémete k osztráko k svédekmagyarok adócsalás12% 8% 82% szemetel és <10% <78% gyorshajt ás <10%15%<10% 70% korrupci ó <25% <50%

7 Közérdekű bejelentés  Közérdekű bejelentés: Ha a munkavállalónak tudomása van arról vagy kellő alappal feltételezi, hogy a munkáltató magatartása vagy a munkáltató működés körébe tartozó okok következtében a közérdek bármilyen sérelme következett be vagy következhet be, bejelentéssel fordulhat a munkáltatóhoz, továbbá a munkáltató tevékenységének felügyeletére jogosult szervhez, az erre kialakított eljárásrendben meghatározott szervhez vagy a közérdekvédelmi feladatok ellátásra külön törvényben kijelölt szervhez.

8 Jogszabályok  Alkotmány 64. §: mindenkinek joga van ahhoz, hogy írásban panaszt vagy kérelmet terjesszen elő  évi XXIX. törvény: panasz és a közérdekű bejelentés fogalmairól ( §)  Btk §: aki a közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el  39/1999. (BK. 24.) BM utasítás a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok egységes intézéséről

9 A működés tapasztalatai I.  Végül nem állt fel a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal  Az utóbbi fel évtizedben a Btk §-a alapján nem indult bírósági eljárás  A korrupcióról nem alkotható reális kép, a számadat hiánya és látens jellege miatt  A vesztegetések önfeljelentése nem jelenik meg külön, csupán büntethetőséget megszüntető okként től

10 A működés tapasztalatai II.  A Gallup Intézet 2007-es felmérése szerint a megkérdezettek 30%-a tenne bejelentést nevének megadásával, 27% anonim módon  Viszont a megkérdezettek 69%-a nem tudja, hogy hova forduljon ha korrupciót észlel.

11 A tapasztalatok nyomán..  Az alapos bejelentők részére nagyobb védelem, de a magánbosszú megnyilvánulásainak kiszűrése  A bejelentésekre indult ügyek hatékony kivizsgálása  Az új Alkotmányban részletezett „Közpénzügyi”fejezet  Közigazgatási bíráskodás útján hatékonyabban érvényesített közérdek, állami vagyon védelme

12 Modellek I. USA  1863: False Claims Act  Whistleblower Protection Act (1978, 1994):  Aki nem áll kapcsolatban a kormánnyal, eljárást indíthat olyan állami szerződésekben részes felekkel szemben, akik csalást követtek el.  Ha az ügy sikeres, a bejelentő jutalma a megállapodás összegének a 15-25%-a és ügyvédi költségeinek megtérítése.  Dél-Karolina: a bejelentők akár pénzjutalomban is részesülhetnek.

13 Modellek II. Nagy-Britannia Public Interest Disclosure Act (1998):  Nem tesz különbséget a köz- es a magánszektorban dolgozók között,  azokat védi, akiket közérdekű bejelentésük miatt bocsát el vagy büntet meg munkáltatójuk,  a titkosszolgálati és a rendvédelmi szervek nem tartoznak a hatálya alá,  meghatározott út/lehetőségek – védelem mértéke változik: (1) szervezeten belüli jelentés (2) törvény által meghatározott szervhez fordulás (3) média (legkevesebb védelem).

14 Modellek III. Németország  Történelmi és kulturális örökség problémája – eltérés az angolszász megoldástól;  szövetségi közigazgatási szabályozás (2006);  szervezeteken belül kapcsolattartókat neveztek ki, akikhez a visszásságokról szerzett információkkal lehet fordulni;  etikai kódexek szerepe

15 Irányok I.  A GDP 5%-át kitevő mértékű korrupciós pénzek kifolyásának megakadályozása  A nagy jelentőségű ügyek feltárása  Minél több korrupciós ügyet leplez le a média, a társadalom annál jobbnak látja a korrupciós helyzetet.  A besúgás/magánbosszú intézményesítése a megalapozott panaszokat is ellehetetleníti (pl.: legyen tanúként meghallgatható)

16 Irányok II. Közigazgatási bíráskodás  Közigazgatási bíráskodás révén a döntésben jobban érvényesíthető lesz a közérdek  Állami vagyon védelme, kezelésének szabályai  Állami tisztviselők felelősségének megállapítása  Egy jól működő rendszerre alkalmazott nyilvánossági szabállyal sokkal több érhető el!

17 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések