Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 11. Előadás A felelős kormányzás elemzése a gazdaság és a politika szférájában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 11. Előadás A felelős kormányzás elemzése a gazdaság és a politika szférájában."— Előadás másolata:

1 Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 11. Előadás A felelős kormányzás elemzése a gazdaság és a politika szférájában

2 Az 2012 november 15-én lezajlott angliai választás intézményi háttere

3 Mit is jelent mindez?  A „Bűnmegelőzési megbízottak” jogot kapnak arra, hogy kinevezzék, szükség esetén elbocsájtsák a rendőrfőnököt. Hasonlóképpen felelősek lesznek azért, hogy beszámoltathassák s helyi rendőrséget meghatározzák a költségvetés felosztását, és meghatározzák a helyi prioritásokat, annak alapján mit tekintenek a helyi polgárok a legfontosabbnak, mitől félnek leginkább.  Lehetőséget kapnak egyben feladatuk lesz, hogy a bűnözés helyi áldozataival kapcsolatot teremtsenek segítsenek nekik, és a velük való konzultáció alapján határozzák meg a speciális helyi követelményeket és prioritásokat. A rendőrfelügyelő persze megtarthatja a közvetlen kontrollt a rendőri erők felett.  A Bűnmegelőzési megbízottak Bizottsága lép majd a jelenlegi hatóság helyébe, és folyamatosan ellenőriz, és összekötő kapcsolatként funkcionális a helyi lakosok és a rendőrség között.

4 Miértek (1) 1732-ben egy Ibrahim Möteferrika - egy Kolozsváron, magyarnak és kereszténynek született, de muszlimmá és török diplomatává vált tudós - oszmán hivatalnok írja: „Miért van az, hogy az egykor a muszlim népekhez képest oly gyönge keresztény nemzetek a modern időkben annyi területen szereztek uralmat, sőt még vereséget is mértek az egykor győzedelmes oszmán hadakra?” Válaszában jellegzetes tényezőkre utalt:  az angol és holland parlamenti rendszerre,  a keresztények amerikai terjeszkedésére,  megemlíti, hogy a Oszmán birodalomban a sarija jogrendszer, míg Európában a „ráció által diktált törvények és szabályok” uralkodnak, és  Az európaiak új katonai stratégiával és eszközökkel rendelkeznek

5 Miértek (2)  J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák. (Typotex)  „Miért van az, hogy ti európaiak jöttök el hozzánk hajótokkal, fedeztek fel bennünket és hoztok termékeket, eszközöket, és nem mi megyünk és fedezünk fel titeket?”  A válasza: geográfiai, természeti és földrajzi okok együttese. Hol tudnak továbbterjedni a fajok, hol vannak olyan állatok, amelyeket háziasítani lehet, hol van lehetőség földművelésre és öntözéses földművelésre, hol tudnak a közösségek részben bizonyos autonómiával, de mégis kapcsolatban létezni.

6 Válaszok: a történelmi siker összetevői (1)  F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011)  A meghatározók az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett alkotások (konstrukciók). Fontos elemeik és részeik: szerepek, szimbólumok, ököl-szabályok, történetek (narratvák), mítoszok, hiedelmek.  Fukuyama három „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít: (1) erős állam, (2) a törvények hatalma (Rule of law), (3) Felelős kormányzás (El-, és beszámoltathatóság)

7 Válaszok: a történelmi siker összetevői (2)  N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek) Scolar  A Nyugat hat „killer app”-ja: intézményekre épülő megkülönböztető versenyelőnye:  1. Verseny (piac)  2. Tudomány (ráció)  3. Tulajdon (vállalkozás)  4. Orvostudomány (egészség)  5. Fogyasztás (jólét és növekedés)  6. Munka-etika (szorgalmasság)

8 Válaszok: a történelmi siker összetevői (3)  D. Acemoglu és J. Robinson. (2021): Why nations fail? (Miért „csődölnek be” nemzetek?)  A siker az inclusive, a kudarc az extractive intézményeknek tulajdonítható.  Az előbbi - szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban.  Az utóbbi esetén egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat

9 A kormányzás általános problémája  A kormányzás intézményi eszköz, valamilyen társulással létrehozott szerveződés működtetésre és irányítására,  A „tulajdonosok” a „közös” vagyont önálló jogi személyiséggel ruházzák fel, és annak működtetésére megbízottakat kérnek fel  A nagyszámú „tulajdonos” - a részvényesek, vagy a állampolgárok - átruházzák bizonyos döntési jogaikat az általuk választott testületekre, felhatalmazzák azokat, hogy érdekükben irányítsák a vállalatot, és rendszeresen ellenőrzik megbízottjaikat, ténylegesen az ő érdekeiknek megfelelően hozzák-e a döntéseket.  A kormányzás – mint az irányítás eszköze - a történelem során csak bizonyos fejlettségi szakaszban, bizonyos feltételek esetén jelent meg. Nem mindig volt, és nem is minden szervezete kell kormányzás útján irányítani

10 Miért fontos a kormányzás mint eszköz?  Bizonyos méretű, és komplexitású szerveződések csak így irányíthatók,  Amikor a szerveződések elérnek egy bizonyos szintet, a szervezet teljesítménye, és a tulajdonosok érdekeinek érvényesülése alapvetően a kormányzás intézményétől függ,  Nem az a fontos ki van a piramis csúcsán, hanem milyenek azok az intézmények, amelyek a döntéshozókat, és a végrehajtókat terelik.  A szervezet minősége, teljesítménye ezt követően nem egyes egyéneken, hanem az intézményen múlik.

11 A kormányzás tipikus területei 1. Vállalatok, vagy vállalat típusú szerveződések (alapítvány, kórház, egyetem stb.) 2. Állam, önkormányzat 3. Politikai párt, és más érdekképviseleti szerveződés (kamara, szakszervezet és vallási közösség) 4. „Common pool resource” - menedzsment

12 Miért fontos a kormányzás minősége? A vállalatok, a szervezetek és a társadalmak a kormányzás minőségétől függően kerülhetnek válságba, és ettől függően válaszolnak az őket ért kihívásokra:  Amikor szervezeti katasztrófa következik be (Japán – fukusimai reaktorbaleset),  Amikor világgazdasági válság van, és országoknak és vállalatoknak újra kell gondolni a működési módot,  Az arab országokon keresztülsöprő forradalmak: „miért kérdés, hogy mi lesz ez után?”  Rendszerváltások intézményi forradalmait követő „visszarendeződések” oka,  Mire célszerű figyelni az alkotmányozás folyamatában.

13 L. Tolsztoj: Anna Karenina „Minden boldog család hasonló, minden boldogtalan család a maga módján az.” Minden sikeres (nagy)vállalat egyre hasonlóbb, minden kudarcos a maga módján az. Minden sikeres társadalom egyre hasonlóbb, minden sikertelen a maga módján az.

14 A „felelős” kormányzás általános jellegzetességei A rendező modell: Felelős kormányzás Részvétel Megegyezésre törekvés Törvényesség Egyenlő jogokat biztosító Hatásosság és hatékonyság Beszámoltathatóság Átláthatóság Felelősség

15 A „felelős” kormányzás jellegzetességei (1)  Részvétel: a polgárok, és tulajdonosok részvétele az általuk létrehozott társulásuk irányításában létkérdés. A részvétel lehet közvetlen, és közvetett, képviselőkön és megbízottakon keresztül. A részvételhez világos szabályok, intézmények és tényszerű információk kellenek. Ez egyben feltételezi a szerveződés szabadságát is.  Törvényesség: Világos jogi keretekre van szükség, amelyek biztosítják a részrehajlás nélküliséget, egyenlőséget, a szabadságjogok tiszteletben tartását, különös tekintettel a kisebbségekre. Senki nem állhat a törvények felett  Átláthatóság: Az átláthatóság arra utal, hogy a döntések és azok megvalósítása a törvényeknek és a szabályoknak megfelelően történik. Azt is jelenti, hogy minderről a polgároknak lehetőségük van információt szerezni, méghozzá könnyen és a médiából hozzáférhetően  Hatékonyság és hatásosság: A kormányzás minőségét jelzi, hogy tevékenysége a valóságos problémákra irányul, és azokat hatékonyan képes megoldani

16 A „felelős” kormányzás jellegzetességei (2)  Felelősség: Az intézmények, testületek és személyek tudatában vannak, hogy feladatuk a végső tulajdonosok szolgálata, és ezt meg is teszik megfelelő módon, ütemezésben és hatékonysággal.  Egyetértésre törekvés: Minden társulásban sokféle aktor van, akik érdekei eltérőek lehetnek. A megfelelő kormányzás az érdekek összehangolására törekszik és megpróbál egyetértésen alapuló döntés meghozni, figyelembe véve a jövő nemzedékek érdekeit is.  Egyenlőség és egyenlő jogok: A tulajdonosok elégedettsége attól (is) függ, hogy úgy érzik-e, részük van az egészben, és nem zárják ki abból őket, vagyis őket is szolgálja a közös vagyon.  Elszámoltathatóság: A kormányzás minőségét alapvetően meghatározza, hogy azok akikre a döntési és működtetés jogait átruházták tudomásul vegyék, hogy minden tettükért felelősséggel viseltetnek, és azt számon is kérik tőlük. Illetve a végső tulajdonosok ezt meg is tehetik.

17 Az elsődlegesség kérdése  Vajon a jó és hatékony kormányzás hozza létre a sikert, vagy ellenkezőleg, a már sikeressé vált vállalatok és társadalmak „engedhetik” meg maguknak a „felelős kormányzás” luxusát? Vagyis, a kormányzás magas minősége előidézője vagy következménye a sikereknek?  A vállalatok világában az elemzések inkább a kölcsönhatásra utalnak. A folyamatosan fellendülő és lehanyatló iparágak esetén nagy szerepe van a zseniális feltalálónak, a karizmatikus vezetőnek, de a növekedést alapjában véve csak a „Felelős vállalatirányítás” nemzetközi szabványainak követése garantálja.  Az államok világában, bizonyos fejlődési szakaszon túl a kormányzás intézményrendszere határozza meg a társadalom „érettségét”. Ebben az értelemben a fejlett társadalmak egyre „hasonlóbbakká” válnak.

18 Hogyan mérhető a kormányzás minősége?  Az állami és a gazdasági kormányzás intézményeinek elemzése hasonló logikát követ,  Hasonlók a tekintetbe veendő tényezők is, ugyanakkor részben eltérő kérdéseket kell elemezni.  A fő figyelem: a tulajdonosok átengedett jogai, a ellenőrzés módszerei, a teljesítmény nyomon- követése, az ösztönzés, a feladatok megosztása az intézményen belül, a vezetésnek a tulajdonosok felé fordulása,  Fontos a végső tulajdonosok informáltságának, kezdeményezőkészségének, „bepillantásának”, rálátásának folyamatos biztosítása, a személyi kiválasztásra való ráhatásuk

19 A vállalati kormányzás elemzésének tapasztalatai  A 90-es években döntően az országok közötti eltérésre összepontosítottak. A főbb megállapítás: vannak olyan intézményi és jogi feltételek, amelyek segítik a hatékonyabb irányítást.  Ennek alapján kialakultak azok az általános intézményi formák, amelyek nélkülözhetetlenek a felelős vállalatirányítási gyakorlathoz  Ugyanakkor kiderült, vannak fontos történelmi különbségek, és fontos a vállalaton belüli konkrét szabályozás is. Love Inessa. (2010): Corporate Governance and Performance around the world: What we know and what we don’t. Love Inessa. (2010): Corporate Governance and Performance around the world: What we know and what we don’t. The World Bank Research Observer

20 Az államok kormányzásának „mérőszámai” A „Felelős Kormányzás Index” a Worldwide Governance Index, A Demokrácia index (Democracy Index), A Korrupciós index (Corruption Perception Index). Ezekből lehetne egy egységes mutatót, úgy hogy a WGI-ból négy, a DI-ből négy, és a CPI-ből egy mutatót veszünk, és átlagot számolunk. Ennek az indexnek a konkrét mértéke jelzi egy társadalom fejlettségét. Ettől a fejlettségtől függ az, miként reagál az adott társadalom a környezeti, gazdasági politikai és társadalmi kihívásokra.

21 A FKI alapjának tekinthető mutatók A WGI mutatói: 1. Az állampolgárok „hangja” és a vezetés beszámoltathatósága 2. A politikai stabilitás és az erőszak és fenyegetettség hiánya 3. A kormányzati hatékonyság 4. A szabályozás és a szabályozottság minősége 5. A törvények hatalma 6. A korrupció mértéke, és kontrollja A DI mutatói: 1. A választások szabadsága, 2. A kormány működésének hatékonysága 3. A politikai részvétel mértéke és lehetősége 4. A politikai kultúra szintje, 5. A állampolgári és civil jogok mértéke A CI mutatója: 1. A korrupció érzékelt szintje

22 WGI konkrét értékei Magyarország esetén Magyarország A polgárok „hangja” Politikai stabilitás Kormányzati hatékonyság Szabályozási hatékonyság Törvények hatalma Korrupció mértéke

23 A WGI (2006) összehasonlítható adatokkal DániaMagyarországCsehország Polgárok hangja Politikai stabilitás Kormányzati hatékonyság Szabályozási hatékonyság A törvények hatalma A korrupció mértéke

24 A „Felelős Kormányzás Index” 2006 OrszágokBeleszólásStabilitásHatékonyságSzabályozásTörvényességKorrupcióÖsszpont Ausztria Csehország Dánia Finnország Hollandia Japán Magyarország Nigéria Oroszország Románia Szlovákia Ukrajna

25 A „The Economist Intelligence Unit” - Demokrácia Indexe A Demokrácia Index egy 0 – 10 pontos skálát használ, és egy 60 elemből álló indikátorcsoport mérésén alapul. A 60 indikátort végül az alábbi öt alapvető csoportba rendezi: 1. A választási folyamat és a pluralizmus, 2. Civil, és állampolgári jogok, 3. A kormányzat átlátható működése, 4. A politikai döntésekben való részvétel lehetőségei 5. A politikai kultúra mértéke

26 A végső eredmények Végső soron bármely országok az alábbi négy rezsim-típus egyikbe sorolják:  Teljes demokrácia (8-10 pont)  Gyengülő (romló, hibás, repedező) demokrácia (6-7.9 pont)  Hibrid rendszer (4-5.9 pont)  Önkényuralmi rezsim (4 pont alatt)

27 Demokrácia-index 2010-ben „rezsim- típusok” szerint Országok száma Országok aránya Lakosság- arányuk a világban Teljes demokrácia Hibás (repedt) demokrácia Hibrid rendszer Önkényuralmi rendszer A világ lakossága a felmérés által megfigyelt 167 országra vonatkozik

28 A „törött”, hibás demokrácia jellemzése Ez azokra az országokra jellemző, amelyekben ugyan szabad és méltányos választásokat tartanak, azonban egy sor egyedi probléma jelentkezik:  Ilyen, a média szabadságának szűkülése,  Politikai nyomás-gyakorlás a polgárokra a szavazatuk megváltoztatására (még ha az alapvető szabadság-jogokat betartják is)  A politikai érdeklődés és az állampolgári részvétel lecsökkenése,  Előfordul, a kormányzás minőségének, a politikai kultúra szintjének csökkenése

29 A demokrácia jelentésének összefoglalása a jó kormányzás koncepciójában  Olyan döntéshozatali módok, amelyek a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak,  amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, és  amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé,  úgyhogy a társadalom tagjai egyénekként és közösségként is egyenlő jogokat élvezhetnek  És részt vehetnek a döntéshozatalban, akár közvetlenül is,  Amely azt teszi lehetővé, hogy megvalósítsák a legkiterjedtebb közösségi ellenőrzést és az egyenlőség gyakorlását.

30 Leértékelés: Olaszország - full democracy to flawed democracy Since the prime minister, Silvio Berlusconi, returned to power in 2008, the media situation has deteriorated significantly. In addition to owning and controlling Media-set, which comprises three national television channels, Mr Berlusconi also has indirect control over RAI, the state broadcaster. RAI 1, the state channel with the largest audience, has repeatedly chosen to limit coverage of, or completely ignore, negative news about Mr Berlusconi or his close associates. There has also been political pressure on RAI to cancel or curtail several popular left-leaning programmes for their criticism of Mr Berlusconi and his government.

31 Leértékelés: Szlovénia - full democracy to flawed democracy Slovenia was previously one of only two countries in eastern Europe that was considered a full democracy (in addition to the Czech Republic). In 2008 Slovenia ranked 30th out of 167 countries, putting it at the bottom of the list of full democracies. Slovenia’s relatively strong position owes much to its high scores in the electoral process and civil liberties categories. In these areas it compares well with some long-established democracies. However, political participation in Slovenia has been declining and there is widespread popular apathy and disaffection with the political elite. In recent years, there has been an extraordinary deterioration in a range of attitudes associated with democracy, In particular, surveys show a sharp decline in public confidence and trust in political institutions (political parties, government and parliament). Scarcely more than one-third of Slovenes are satisfied with the way democracy functions in their country—a significantly lower proportion than in any west European state.

32 Leértékelés: Magyarország Some negative trends have recently got worse. Hungary is perhaps the prime example among the EU’s new member states in the region. In the April 2010 election, an extreme nationalist party, Jobbik, gathered almost as many votes as the former ruling Socialists. Since winning a two thirds Parliamentary majority in the election, the centre-right Fidesz party has systematically been taking over the country’s previously independent institutions: the presidency, the state audit office and the media council are now all run by party placemen. Parliament recently voted to severely restrict the constitutional court’s right to adjudicate on budgetary matters (“Has Orban over- reached?”, The Guardian, November 25th 2010).

33 A választás szabadságának kritériumaia (Freedom House) 1. Versengő, többpárti politikai rendszer 2. A felnőttekre kiterjedő általános választójog, amelyből nincsenek rétegek csoportok kizárva, 3. Rendszeresen lezajló képviselőválasztás amely titkos szavazások és egyenlő szavazati jogon alapul, és amely mentes a tömeges választási csalásoktól, 4. Az átlagpolgár problémamentes hozzáférése a választásokon versengő politikai pártokhoz, azon keresztül, hogy a média viszonylag teljes tájékoztatást nyújt a vitákban felvetődő kérdésekről és az eltérő megközelítésekről.

34 Az Európai országok demokrácia mérőszámai (2010) OrszágokHelyezésPontszám Norvégia19.8 Dánia39.65 Csehország USA Szlovénia Szlovákia Magyarország Lengyelország Románia Ukrajna Oroszország

35 A korrupciós Index alakulása 2010-ben OrszágHelyezésPont Dánia19.3 Finnország49.2 Hollandia78.8 Szlovénia276.4 Lengyelország415.3 Magyarország504.7 Csehország534.6 Szlovákia594.3 Olaszország673.9 Románia693.7

36 A FKI egy lehetséges mutatórendszere 1. Az állampolgárok „hangja” és a vezetés beszámoltathatósága 2. A politikai stabilitás, az erőszak és a fenyegetettség hiánya 3. A kormányzati hatékonyság 4. A szabályozás és a szabályozottság minősége 5. A törvények hatalma (A „rule of law” és a „rule by law” különbsége) 6. A választások szabadsága, (DI) 7. A politikai részvétel mértéke és lehetősége 8. A politikai kultúra szintje, 9. A állampolgári és civil jogok mérték (jogállamiság-index) 10. A korrupció érzékelt szintje (CPI) 11. Gender-gap index További lehetséges mutatók: Az ellenőrzés lehetőségei: az információk hozzáférhetősége, időben való rendelkezésre állása, az intézmények „válaszadó képessége és hajlandósága”, a vélemények nyilvánosságra hozatalának lehetősége) A társadalmi szolidaritás és tolerancia mértéke Az átláthatóság mértéke az állam, az önkormányzat szférájában

37 A Felelős Vállalati Index alkotóelemei: Fegyelem (1) 1. Rendelkezik-e az adott vállalat olyan - nyilvánosságra hozott - Küldetéssel, amely kifejezetten megemlíti a felelős vállalatirányítás fontosságát? 2. A vállalati felső vezetés a részvényérték növelésére van ösztönözve, vagyis a vezetők tudatában vannak-e, hogy jövedelmük a vállalati tőkeérték növekedéséhez kapcsolt? 3. A menedzsment számára világosan kijelölik-e az üzleti befektetések határait (core business)? (Ha az elmúlt 3 évben volt a korábbi üzlethez nem kapcsolódó beruházás a válasz: NEM) 4. A menedzsment tudja-e és törekszik-e arra, hogy saját költségeinek alapján számolt „tőkeértéke” a CAMP 10% alatt maradjon?

38 A FVI alkotóelemei: Fegyelem(2) 5. A menedzsment számol-e és törekszik-e arra, hogy költségeinek „tőkeértéke” a cég alaptőkéjének 10% alatt marad? 6. Az elmúlt 5 évben előfordul-e, hogy a cég részvényt bocsátott ki, felvásárolt volna, vagy olyan új projektet indított, amelynél felmerült bármiféle bizonytalanság, ellenmondásosság, vagy később egyértelműen hibásnak bizonyult. 7. A felső vezetés tartja-e magát ahhoz, hogy csak olyan esetben használ hitelt valamely program finanszírozására, amikor annak ROA-ja, vagy ROI-ja egyértelműen magasabb mint a hitel költsége, és ahol a kamatok legalább 2.5-szörösen fedezve vannak? 8. Igaz-e, hogy az elmúlt 5 évben a cég nem épített ki „cash levels”-t ??? 9. A cég éves Beszámoló-jelentése (Annual Report-ja) tartalmaz-e egy olyan önálló fejezetet, amely a vállalat „felelős irányítási „ gyakorlatának, és megvalósulása minőségének van szentelve

39 A FVI alkotóelemei: Átláthatóság(1) 10. A vezetés előre megadja-e a későbbi ellenőrzés és teljesítmény- értékelés alapjául szolgáló három, illetve öt éves ROA és ROE célokat? 11. A cég nyilvánosságra hozza-e éves Beszámoló jelentését a pénzügyi évet követő negyedik hónapon belül? 12. A cég nyilvánosságra hozza-e féléves jelentését két hónapon belül a félévet követően? 13. A cég nyilvánosságra hozza-e negyedéves jelentését a negyedév lezárultát követő két hónapon belül,? 14. Kiadnak-e bármiféle nyilvános jelentést az Igazgatósági üléseket követően két napon belül?

40 A FVI alkotóelemei: Átláthatóság(2) 15. A jelentések kellően világosak, és informatívak, ahhoz, hogy tartalmuk megítélhető legyen a tulajdonosok és a szakértők számára? 16. A pénzügyi beszámolókat a IGAAP szabványai szerint adják-e meg? Van-e ettől elérés, és mi annak az oka? 17. A vég rendszeresen, magától értetődően és időben nyilvánosságra hozza-e a legfontosabb és a érzékenynek tekinthető információkat? 18. Az elemzőknek megfelelően jó (gyors és informatív) hozzáférése van a felső vezetéshez? A „megfelelő hozzáférés” arra utal, hogy az adatok nyilvánosságra kerülését követően azonnal elérhetők-e kiegészítő információkért, értelmezésekért, és pontosításért? 19. Rendelkezik-e a cég angol nyelvű honlappal, amelyet rendszeresen karban tartanak, és pontosítanak?

41 A FVI alkotóelemei: Függetlenség (1) 20. Igaz-e, hogy az elmúlt öt évben soha fel sem vetődött fel a kérdés, hogy egy adott döntés esetén a menedzsmentet saját érdekei vezették, szemben a tulajdonosokéval? 21. Az Igazgatóság elnöke független, külső igazgató-e? 22. Van-e a cégnek olyan végrehajtó vagy vezetési bizottsága, amely jelentősen különbözik az Igazgatóságtól tagság tekintetében, vagyis legfeljebb a fele tagja az Igazgatóságnak és nem rendelkezik benne befolyással olyan személy, aki a főbb tulajdonosi csoportot képviseli. 23. Van-e a cégnek audit-bizottsága, amely a pénzügyi jelentéseket elemzi, és ennek elnöke valóban külső és független igazgató-e?

42 A FVI alkotóelemei: Függetlenség (2) 24. Van-e cégnek ösztönzési és javadalmazási bizottsága, és ennek elnöke valóban külső és független igazgató-e? 25. Van-e a cégnek a személyi döntéseket előkészítő bizottsága, és ennek elnöke valóban külső és független igazgató-e? 26. A független könyvvizsgáló valóban függetlennek tekinthető-e, van-e más megbízatása a cégnél? 27. Tagjai-e az Igazgatóságnak olyan személyek, aki cég számára fontos bankok képviselői, vagy fontos hitelezőket képviselnek?

43 A FVI alkotóelemei: Beszámoltathatóság (1) 28. Az Igazgatóság tagjai és az ügyvezetés személyi összetétele megfelelően szétválasztott-e? Vagyis, a tagok kevesebb mint a fele résztvevője mindkét testületnek? 29. Van-e a cégnek olyan Igazgatósági tagja, aki megkérdőjelezhetetlenül és bizonyíthatóan független (nem a főbb tulajdonosi csoportok választották, és szavazott már az Igazgatóság többsége ellen? 30. A független nem-főállású igazgatók száma többségben van-e az Igazgatóságban?

44 A FVI alkotóelemei: Beszámoltathatóság (2) 31. Van-e külföldi állampolgár az Igazgatóságban? 32. Legalább minden negyedévben tart-e teljes ülést az Igazgatóság 33. Jól vannak-e felkészítve a az Igazgatóság tagjai az ülés előtt? Milyen színvonalúak az előkészítő anyagok, van-e megfelelő idő, a kérdéseket előzetesen tisztázni lehet-e? 34. A audit bizottság képes-e arra, és megteszi-e, hogy megfelelő a független könyvvizsgálót válasszon ki, és megfelelő kapcsolatot tartson vele 35. Az audit bizottság megfelelően ellenőrzi-e a független könyvvizsgálót és az általa alkalmazott eljárásokat?

45 A FVI alkotóelemei: Felelősség és felelősségre vonhatóság (1) 36. Ha bármely Igazgatósági tag az elmúlt öt évben olyan döntést hozott, amely neki és nem a tulajdonosoknak volt érdeke, akkor ezt a cég úgy tekinti-e mint amelyért felelősség terheli, és fél éven belül „megfegyelmezték-e” emiatt? 37. Volt-e az elmúlt öt évben, ha volt a cégnek problémát okozó botrányos bukás, vagy kárt okozó viselkedés, az elkövetőt azonosították-e, felelősségre vonták-e és megbüntették-e? 38. Felmerült-e bármiféle gyanú, hogy az Igazgatóság és az ügyvezetés nem a cég egészének érdekében, hanem csak a fő részvényesek érdekében lépett fel?

46 A FVI alkotóelemei: Felelősség és felelősségre vonhatóság (2) 39. Megvannak-e a mechanizmusok és eljárások arra, hogy amikor indokolt az Igazgatóság vagy az ügyvezetés tagjait meg lehessen büntetni? 40. Kimondható-e, hogy az Igazgatóság tagjainak részvényvásárlásai minden gyanú felett álnak, és méltányosak, átláthatóak, és jól nyomon követhetőek? 41. Az Igazgatóság elég kicsi-e ahhoz, hogy hatékonyan tudjon dolgozni, de elég nagy ahhoz, hogy a kérdéseket szakszerűen át tudja tekinteni? (Ha 12 főnél nagyobb – a válasz NEM!)

47 A FVI alkotóelemei: Méltányosság (1) 42. Volt-e bármilyen kétértelmű vagy ellenmondásos kérdés, vagy döntés az elmúlt öt évben, amikor a fő részvényesek a kisrészvényesek rovására érvényesítették érdekeiket? 43. Minden részvényesnek megvan-e a joga, hogy összehívja a Közgyűlést? 44. A szavazási eljárások – átengedett döntés – megfelelően rugalmasak-e? 45. Minden a Közgyűlésen való szavazáshoz szükséges információ rendelkezésre áll-e a résztvevők számára még a Közgyűlés előtt?

48 A FVI alkotóelemei: Méltányosság (2) 46. A felső vezetés minden kétségen kizáróan megtesz mindent, hogy a cég részvényeinek értéke megfeleljen a cég valóságos értékének? 47. Volt-e bármi kétségre okot adó akció, amelynek során a cég indokolatlan – és a tulajdonosok érdekét sértő - garanciát adott valamely felső vezetőjének? 48. A fő részvényes tulajdoni aránya kevesebb-e mint 40%? 48. A fő részvényes tulajdoni aránya kevesebb-e mint 40%?

49 A vállalatok „felelős kormányzásának” minősítésére használt kérdőív (1) Felelősség. 1. Milyen mértékben értik a Igazgatóság tagjai kötelezettségeiket? Teljesen, részben, gyengén, egyáltalán nem. 2. Az Igazgatóság és ügyvezetés kötelezettségei világosan le vannak fektetve írásban? Igen, nem. 3. Világosan meg van-e különböztetve az amit az Igazgatóságnak kell megtennie, és amit az Ügyvezetésnek kell megtennie? Igen, nem. 4. Világosan meg vannak-e határozva az Igazgatóság és az albizottságainak szerepe és feladatai? Igen, nem, nem-alkalmazható. Könyvvizsgálat (audit) 5. Van-e Audit-bizottság? Igen, nem. 6. Van-e a vállalatnak külső auditora? Igen, nem.

50 Kérdőív (2) 7. Van-e a vállalaton belül független auditor? Igen, nem. 8. Van-e a vállalati szabályozásban utalás arra, hogy a auditort időnként cserélni kell? Igen, nem. 9. A belső Audit bizottság készít-e és kibocsát-e olyan elemzést, amely a auditálásnak felel meg? Igen, nem, nem-alkalmazható. 10. Rögzítik-e a szabályzatok, hogy audit elemzést kötelező készíteni? Igen, nem. 11. Ezt az audit anyagot minden évben kötelező elkészíteni, és megtárgyalni? Igen, nem. Az Igazgatóság összetétele 12. Milyen az Igazgatóság mérete? 5, 7, 10 vagy több tagú?

51 Kérdőív (3) 13. Mit gondol, milyen volna az ideális méret? ………………………………………………………………………………………………………………… 14. Milyen az Igazgatóság összetétele? Csak végrehajtók, csak külsők, kevert. 15. Van-e valami írott szabály a tagok cseréjére vagy a rotációra? Igen, nem nem-alkalmazható. 16. Milyen gyakran cserélik a tagokat? Évente, két évente, három évente, egyéb. Az Igazgatóság és az ügyvezetés ösztönzése 17. Van-e ösztönzési albizottsága az Igazgatóságnak? Igen, nem. 18. Mi az összetétele az ösztönzési albizottságnak? Csak belső végrehajtók, csak belső nem-végrehajtók, csak külsők, kevert. 19. Mekkora az ösztönzési bizottság mérete? 3, 4, 5 fős, vagy több. 20. Van-e írott – és egyértelműen használható - ösztönzési politika? Igen, nem.

52 Kérdőív (4) 21. Nyilvánosságra hozza-e a vállalat ezt az ösztönzési politikáját az Éves Jelentésben? Igen, nem. 22. Nyilvánosságra hozza-e a vállalat a felső vezetés egyénekre lebontott jövedelmét? Igen, nem. A testületi ülések 23. Van-e meghatározott részvételi arány az ülésekhez? Igen, nem. 24. Milyen gyakran ül össze az Igazgatóság, és albizottságai? Havonként, negyedévente, évente, egyéb. 25. Milyen a határozatképességi követelmény az Igazgatóságban? Többség, a tagok kétharmada, egyéb. Információ 26. Hogyan értesülhet a közvélemény a vállalat ügyeiről? ……………………………………………………………………………………………

53 Kérdőív (5) 27. Van-e olyan írott politika, amely rögzíti, milyen információkat kell a vállalat vezető szerveinek nyilvánosságra hozni? Igen, nem. 28. Milyen típusú információkat szoktak nyilvánosságra hozni? Sikereket, üzleti tényeket, változásokat a pozíciókban, egyéb. 29. Milyen információkat kapnak a Igazgatóság tagjai az ülés előtt? Napirend, a tárgyalandó anyagok, az előző ülés emlékeztetője, egyéb. 30. Milyen információkat kapnak a tulajdonosok az Közgyűlés előtt? Naprend, Éves Beszámoló, Az Igazgatóság emlékeztetői, egyéb. 31. Az ülésekre kötelező-e elkészíteni az előző Emlékeztetőjét? Igen, nem. 32. Kinek a felelőssége az Emlékeztető elkészítése? Ügyvezető igazgatónak, a vállalat ügyvédjének, egy megbízottnak. 33. A Igazgatósági ülésen jóvá kell hagyni az előző ülés emlékeztetőjét? Igen, nem.

54 Kérdőív (6) 34. Az emlékeztetőben egyértelműen benne van-e mit is határoztak, és mit kell tenni? Igen, nem. 35. Az Igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja-e, hogy megtörténtek-e az intézkedések? Igen, nem. Az érdek-ütközések számontartása 36. A vállalat nyilvánosságra hozza-e az vezetők „összeférhetetlenség- gyanús„ ügyeit? ……………………………………………………………………………………………………… 37. Van-e a vállalatnak olyan politikája, amely kötelezi a felső vezetést, hogy az összeférhetetlenséget feltárja? Igen, nem. 38. Pontosan milyen témákban van tájékoztatási kötelezettsége a tagoknak? Tulajdoni részarány, üzleti kapcsolat a vállalattal, befektetése a vállalatba, egyéb.

55 Kérdőív (7) 39. Van-e a vállalatnak ezzel kapcsolatos nyilvántartása? Igen, nem. 40. Milyen időközönként frissítik és tekintik át ezt a nyilvántartás? Évente, két évente, egyéb. 41. Kötelező-e a felső vezetőknek aláírni a nyilvántartásban szereplő adatokat? Igen, nem. A probléma-felvetés és a kritika jelzésének rendszere 42. Rendelkezik-e a vállalat a kritika megfogalmazásának mindenki által elérhető rendszerével? Igen, nem. 43. Milyen jellegű ez a rendszer? Levél-szekrény, website, , egyéb. 44. A rendszer hatékonyságát és működési tapasztalatait rendszeresen felülvizsgálják-e? Igen, nem.

56 Kérdőív (8) 49. Kinek a felelőssége a tapasztalatok elemzése és a rendszer korszerűsítése? Az Igazgatóság, az ügyvezetés, az auditor, egyéb. A teljesítmény-értékelés és nyomon-követés. 50. Hogyan történik a felső vezetés teljesítményértékelése? ……………………………………………………………………………………………………… 51. A vállalat felülvizsgálja-e az Igazgatóság és a albizottságok hatásköri listáját? Igen, nem. 52. Milyen gyakran történik a teljesítményértékelés? Évente, két évente, egyéb. 53. Vannak-e írásban rögzített teljesítmény-kritériumok? Igen, nem. 54. Tartalmazza-e a jelentés az előzetesen meghatározott feladatokat/célokat, és ezek teljesülését? Igen, nem.

57 Kérdőív (9) 55. Ki értékeli az Igazgatóság teljesítményét? A tagok maguk, független tagok, a külső auditor, egyéb. 56. Milyen gyakran történik a teljesítményértékelés? Évente, fél évente, egyéb. 57. A vállalat a teljesítményértékelés során tekintetbe veszi-e a nemzetközileg elérhető „Best Practice” tapasztalatokat? Igen, nem. A Közgyűlésen történő szavazás 58. Van-e a vállalatnak „átengedett” – proxi voting - szavazási eljárása? Igen, nem. 59. Megengedett-e, hogy a tulajdonos a távollétében is szavazhasson? Igen, nem. 60. Hogyan történik a szavazási procedúra kihirdetése? ………………………………………………………………………………………..

58 Kérdőív (10) 61. Van-e a különböző témákhoz, eltérő szavazási eljárás? Igen, nem. A pénzügyi jelentés 62. Alkalmazza-e a vállalat a nemzetközi sztenderdeket (IAS)? s Igen, nem. 63. A pénzügyi jelentést (és tartozékait) aláírja-e az Elnök, a CEO, és a CFO? Igen, nem. 64. Hogyan hajtja végre a vállalat a számviteli transzakciókat? Papíron, szoftverrel, excell program segítségével. Az Igazgatóság kinevezése. 65. Van-e a vállalatnak „Jelölési bizottsága”, amely a folyamatért felelős? Igen, nem. 66. Van-e írott szabály, mit kell tekintetbe venni és hogyan kell csinálni? Igen, nem.

59 Kérdőív (11) 67. Ki tesz javaslatot a Igazgatóság tagjának jelölésére? Bármely részvényes, igazgatók, Elnök, egyéb. 68. Van-e a kiválasztásnak rögzített és formális szabálya? Igen, nem. 69. Hogyan győződik meg a jelölési bizottság, a jelölt megfelelőségéről? A számra megadott szabályokat alkalmazva, interjú alapján, egyéb. 70. A jelöltek megfelelőségét – hátterét, teljesítményét - elemzik-e? Igen, nem. 71. Továbbképzik-e a tagokat az idők során? Igen, nem. A vállalati titkár (ügyvéd). 72. Van-e előírás - valamilyen formális végzettség tapasztalatot – ennek a posztnak a betöltéséhez? Igen, nem. 73. Milyen ez az előírás? ………………………………………………………………………………………………………. 74. Világosan leírják-e a titkár feladatait és felelősségét? Igen, nem.


Letölteni ppt "Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 11. Előadás A felelős kormányzás elemzése a gazdaság és a politika szférájában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések