Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Közoktatási vezetőképzés I évfolyam. Az oktatás jogszabályi környezete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Közoktatási vezetőképzés I évfolyam. Az oktatás jogszabályi környezete."— Előadás másolata:

1 1 Közoktatási vezetőképzés I évfolyam

2 Az oktatás jogszabályi környezete

3 3 Normatívitás és fejlődés Az emberek egymáshoz való viszonyát a társadalmi fejlődés során a hagyományok, a közösen kialakított szabályok, normák befolyásolták. Magatartásszabályok, normák:/mi a lényegük, hatásuk,,/ Korlátozzák a közösség tagjainak cselekvési lehetőségeit a közösség életének működő képessége és fennmaradása érdekében, Biztonságot nyújtanak az egyénnek. A szabályokat a közösség kéri számon az egyéntől.

4 4 JOG (IUS)‏ JOGI NORMA I. TÁRSADALMI NORMÁK – ERKÖLCSI NORMÁK – JOGI NORMÁK 1. A jogi és a társadalmi normák viszonya NEM JOG (NON IUS)‏ TÁRSADALMI NORMA )‏ ( MÉG NEM JOG, DE MÁR FELVETŐDÖTT A SZABÁLYOZÁS SZÜKSÉGESSÉGE ÚJ TÁRSADALMI VISZONYOK: - DROG - SZÁMÍTÓGÉPES BŰNÖZÉS - TERORIZMUS

5 5 I. Társadalmi normák – erkölcsi normák – jogi normák 1. A jogi és a társadalmi normák viszonya Közös tartalom: A norma jelleg (általános tartalma szerint mindkettő magatartásszabály.)‏ A társadalmi normák : olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba, és azt általában alkalmazzák is. (A társadalmi normák egyidősek az emberi társadalommal – társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom. )

6 6 I. Társadalmi normák – erkölcsi normák – jogi normák A NORMA FUNKCIÓI  MAGATARTÁSMINTÁT NYÚJTANAK  KÖZREMŰKÖDNEK A KONFLIKTUSOK RENDEZÉSÉBEN  LEHETŐVÉ TESZIK MÁSOK MAGATARTÁ- SÁNAK AZ ÉRTÉKELÉSÉT  LEHETŐVÉ TESZIK MÁSOK MAGATARTÁSÁNAK AZ ELŐREBECSLÉSÉT

7 7 2. A JOGI ÉS ERKÖLCSI NORMÁK JOGERKÖLCS ÁLTALÁBAN A TÁRSADALOM SZEM- PONTJÁBÓL JELENTŐSEBB MAGA- TARTÁSOK KÉPEZIK AZ ALAPJÁT A JOGI KÉNYSZER SÚLYA, SZIGORA, ÁLTALÁBAN JELENTŐSEBB A KÉNYSZERT ERRE HIVATOTT SZERVEZET ALKALMAZZA (JOGKÖ- VETŐ MAGATARTÁS BIZTOSÍTÁSA)‏ A NORMA MEGFOGALMAZÁSA PON- TOS, ÁLTALÁNOS, EGYSÉGES ÁLTALÁBAN A TÁRSADALOM SZEMPONTJÁBÓL KEVÉSBÉ JELENTŐS MAGATARTÁSOK KÉPEZIK AZ ALAPJÁT AZ ERKÖLCSI KÉNYSZER SÚLYA, SZIGORA ÁLTALÁBAN ENYHÉBB A KÉNYSZERT NEM ERRE HIVATOTT SZERVEZET ALKALMAZZA (KÖZÖSSÉG, ÁLTALÁBAN INFORMÁLIS A NORMA MEGFOGALMAZÁSÁNAK PON- TOSSÁGA, ÁLTALÁNOSSÁGA, EGYSÉ- GESSÉGE KEVÉSBÉ ÉRVÉNYESÜL AZONOSSÁGOK TÁRSADALMI VISZONYOK, EMBERI MAGATARTÁSOK SZABÁLYOZÓI NORMAKÉPZŐ TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE I. Társadalmi normák – erkölcsi normák – jogi normák

8 A jogszabály belső tartalma Tartalmazni kell: Feltétel Rendelkezés Szankció

9 Példa Jogszabály:” A fenntartó a szervezeti és m ű ködési szabályzat jóváhagyását akkor tagadhatja meg ha jogszabályt sért” Feltétel: Jogszabálysértést tartalmaz Rendelkezés: el kell bírálni a fenntartónak Szankció: megtagadhatja a jóváhagyást

10 10 Alapfogalmak Kérem meghatározni! A jog : az ember cselekedeteinek, magatartásának az állam által elvárt és elrendelt szabályozója, A jogszabály az állam által meghatározott és kikényszeríthető magatartásszabály, amelynek megszegését szankcionálja (Szüdi: feltétel, rendelkezés, szankció), A jogszabály funkciója a társadalom életének szervezése, a közösség szempontjából fontos cselekvés biztosítása.

11 11 Jogi alapfogalmak Közjog: az állam szervei és a polgárok egymás közötti kapcsolatát szabályozza Magánjog: a különböző életviszonyokban egymással kapcsolatba kerülő személyek viszonyait, magatartásformáit rendezi kötelezettségek terhelik a jogalanyokat.

12 12 Jogi alapfogalmak Jogág: Azonos életviszonyokat szabályozó jogszabályok összessége (pl. büntetőjog, családjog, munkajog, államigazgatási jog)‏ Jogrendszer: Egy adott állam összes, jogszabályokból felépülő együttese. Jogviszony: Személyek közötti függőségi kapcsolat, melyben meghatározott jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik a jogalanyokat

13 Természetes személy Természetes személy jogalanyisága Bármely jogiszonynak alanya lehet. kötelezettségek jogok cselekvőképesség Azt, hogy a jogviszony alanya hogyan szerezhet jogokat és vállalhat köte- lezettségeket cselekvő- képességének foka hatá- rozza meg. JOGKÉPESSÉG

14 Cselekvőképesség Cselekvőképes Saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Korlátozottan cselekvőképes Érvényes jognyilatkozatot törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok) hozzájárulásával tehet. Cselekvőképtelen Helyette törvényes képviselője tehet jognyilatkozatot. Cselekvőképes Korlátozottan Csel.képtelen Életkor: 14 – 18 év Életkor: 18 évtől Életkor: 14 év alatt

15 15 A jogforrások hierarchiája Törvény : Országgyűlés adhat ki Törvényerejű rendelet: rendszerváltás előtt Elnöki Tanács adta ki Kormány rendelet : Kormány adhat ki az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján Miniszteri rendelet: Miniszter adhat ki, ha arra kormány rendeletben, vagy törvényben felhatalmazást kapott

16 16 A jogforrások hierarchiája Önkormányzati rendelet: önkormányzat alkothat törvény által nem rendezett társadalmi viszonyok szabályozására, illetőleg törvényi falhatalmazása alapján annak végrehajtására Az alacsonyabb szintű jogszabályok rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintű jogszabályok előírásaival !

17 A jogszabályok hatálya Személyi hatály: kikre nézve tartalmaz rendelkezéseket Időbeli hatály: mikortól, mely időtartamra Tárgyi hatály: mely kört érint, mely tevékenységre terjed ki Területi hatály: földrajzi körülhatárolás

18 Meghatározott feltételek bekövetkezése esetén meghatározott: 1. magatartást, cselekvést ír elő, 2. cselekvéstől való tartózkodást rendel el, 3. vagy a cselekvés szabad megválasztást kínálja fel. JOGSZABÁLYOK BELSŐ TARTALMA parancsoló tiltó megengedő

19 19 A jogforrások jelölése A törvényeket római számmal kell jelölni, feltüntetve a kiadás évét, például a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV.törvény A törvényerejű rendelet jelölése arab számmal történik feltüntetve a kiadás évét, például 1989.évi törvényerejű rendelet a sportági szakszövetségekről A kormányrendeleteket arab sorszámmal jelölik, törve a kiadás évével, zárójelben feltüntetve a megjelenés hónapját, napját, utalva a kiadóra például 243/2003.(XII.17.)Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról A miniszteri rendelet jelölése hasonló a kormányrendeletéhez azzal az eltéréssel, hogy a kormány helyett a rendeletet kiadó miniszterre történik utalás, például 11/1994.(VI.8.)MKM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

20 A jogrendszer tagozódása 1. Közjog Szabályozási tárgya a közérdek, a közösség, a társadalmi rend, az állami szervezetrendszer, az egyes polgárok és az állam viszonya. 2.Magánjog A szabad tulajdonosok autonóm cselekvési lehetőségeinek a jog által is körülhatárolt területe.

21 Közjoghoz tartozó jogágak: · alkotmányjog, · közigazgatási jog, · pénzügyi jog, · nemzetközi jog, · büntetőjog.

22 Magánjoghoz tartozó jogágak: · polgári jog, · munkajog, · társasági jog, · családjog.

23 23 Az Alkotmány A Magyar Köztársaság alaptörvénye a többször módosított 1949.évi XX. törvény, az Alkotmány/ jelenleg 2012-től új/ Az Alkotmány rendezi: az ország államformáját, meghatározza az állami szerveket, ezek működésének alapjait és megállapítja feladataikat rendelkezik a legfontosabb alkotmányos alapelvekről meghatározza az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit meghatározza Magyarország fővárosát, Himnuszát és nemzeti jelképeit, címerét és zászlaját.

24 élethez való jog emberi méltósághoz való jog védelmez való, jogorvos- lathoz való jog a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága a férfiak és nők egyen- jogúsága szülők joga a gyermeküknek adandó nevelés megválasztására nemzeti és etnikai kisebbségek jogai A jóhírnévhez, személyes adatok védelméhez való jog alapvető alkotmányos jogok IMIPIMIP Alkotmányos alapjogok

25 Alkotmánybíróság Tagjait az OGY választja ( 12 év ) Függetlenek összeférhetetlenségi szabályok mentelmi jog Tisztség megszűnése: életév betöltésével - megbízatási időtartam leteltével - halállal - lemondással - összeférhetetlenség kimondásával - felmentéssel - kizárással teljes ülés hatásköre az Alkotmánybíróság elnöke állapítja meg

26 Az Alkotmánybíróság feladat- és hatásköre utólagos normakontroll előzetes normakontroll jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata alkotmányjogi panasz elbírálása mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése hatásköri ütközések megszüntetése alkotmányértelmezés amit az alkotmány, vagy külön törvény a hatáskörébe utal

27 27 A jogszabályok értelmezése A jogszabályok a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában a Magyar Közlönyben jelennek meg, az azonos évben kiadott joganyagot hivatalos gyűjteményben közzéteszik Legfontosabb teendő megkeresni(megtalálni) az azonos tárgyat, területet szabályozó összetartozó jogszabályok hatályos szövegét, (Jogtár!!)‏ Jogszabály értelmezésére, s ennek megfelelő döntésre csak a jogszabály alkalmazónak van joga! Döntését saját maga változtathatja meg, vagy erre a jogorvoslati rend keretében kerülhet sor A jogszabályok helyes értelmezéséhez segítséget nyújthatnak az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság döntései.

28 Ezen kívül jogi iránymutatásokat bocsátanak ki az alábbiak: Országgyűlés, kormány irányelvet, melyben általános érvényű célokat, állásfoglalásokat határoznak meg Ugyanezen szervek elvi állásfoglalásban jogszabály értelmezést bocsátanak ki. A miniszter irányelve ajánlást ad a jogszabály végrehajtás fő irányaira, míg tájékoztatója a jogszabály végrehajtásáért felelő szervet informálja. - A Magyar Nemzeti Bank elnöke jegybank rendelkezést, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke pedig statisztikai közleményt ad ki. - A jogforrások rendszerében egyre jelentősebb szerepet töltenek be a nemzetközi szerződések. A nemzetközi szerződések a Magyar Közlönyben való kihirdetésükkel a belső jog forrásává válnak.

29 29 Miért kell szabályozni a közoktatást? Alkotmányos elvek, alapjogok Alkotmányos elvekre épülő más törvények: például a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.évi IV. törvény; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993.évi LXXVII.törvény; a szakképzésről szóló 1993.évi LXXVI. törvény Nemzetközi szerződések, például a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény( New York,1989.), az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény ( Róma,1950.)‏

30 30 A közoktatást szabályozó főbb jogszabályok Fontosabb törvények: A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. A Munka Törvénykönyvéről szóló1992.évi XXII. tv éviXXX. tv. a közalkalmazottak jogállásáról évi LXXVI. tv. a szakképzésről Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv évi XXXVII. Tv. A tankönyvpiac rendjéről 2005.évi CXXXIX. tv. a felsőoktatásról Az éves költségvetésről szóló törvények

31 31 A közoktatást szabályozó főbb jogszabályok Fontosabb kormányrendeletek : 138/1992.(X.8) Korm. Rendelet a közalk. jogállásáról szóló tv végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 137/1996.(VIII.28.) Korm.r. az Óvodai országos nevelési program kiadásáról 100/1997.(VI.13) Korm.r. az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról 277/1997.(XII.22.) Korm.r. a pedagógus továbbképzésről, a szakvizsgáról 20/1997(II.13) Korm.r. a közoktatásról szóló tv. Végrehajtásáról 243/2003.(XII.17.) Korm.r. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 17/2005(II.8.) Korm. r. a diákigazolványról 307/2006.(XII.23.) Korm.r. a Oktatási Hivatalról 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról

32 32 A közoktatást szabályozó főbb jogszabályok Fontosabb miniszteri rendeletek: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM. rendelet 14/1994.(VI.24.)MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 10/1994(V.13,)OM.r. a pedagógiai, szakmai szolgáltatásokról 46/2001.(XII.22.)OM.r. a Kollégiumi nevelés orsz. alapprogr.-nak kiadásáról 40/2002(V:24.)OM.r. az érettségi vizsga részletes követelményeiről 3/2002.(II.5.)OM.r. a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 31/2005(XII.22.)OM.r. a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról.3232

33 A közoktatás rendjét és a kulturális javakat veszélyeztető szabálysértések (218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről)‏ Milyen jogszabálysértések fordulhatnak elő a közoktatásban?? Mi a következményük??

34 Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése § (1) Aki a)az iskolai végzettséget igazoló, illetőleg az államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi, B az előírt engedély hiányában iskolai oktatást, kollégiumi nevelést folytat, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal

35 (2) Aki a) a tanulót, a szülőt vagy a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján létrehozott szervezeteiket a közoktatásra vonatkozó jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, b) anélkül, hogy a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezésekben meghatározottak szerint erre jogosult lenne, szakértői véleményt készít, c) a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, ötvenezer forint pénzbírsággal sújtható.

36 3) Aki a) az iskolai oktatást a tanév rendjétől eltérően szervezi meg, b) a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, c) a gyermek-, tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

37 (4) Aki a) a közoktatás információs rendszerében történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, a változásjelentést, az adatszolgáltatást nem teljesíti, b) az állami vizsgák megszervezésekor a vizsgaszabályzatban meghatározottaktól szándékosan eltér, c) az osztály, csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi, d) a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

38 5) Aki a gyermeket, tanulót a közoktatásra vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével hátrányosan megkülönbözteti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 6) Az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott szabálysérté-sek miatti eljárás az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatáskörébe tartozik. * (* 261/2004. (IX. 22.) Korm. rendelet)‏


Letölteni ppt "1 Közoktatási vezetőképzés I évfolyam. Az oktatás jogszabályi környezete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések