Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogorvoslati lehetőségek a közbeszerzési eljárással kapcsolatban Budapest, 2004. szeptember 23.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogorvoslati lehetőségek a közbeszerzési eljárással kapcsolatban Budapest, 2004. szeptember 23."— Előadás másolata:

1 Jogorvoslati lehetőségek a közbeszerzési eljárással kapcsolatban Budapest, szeptember 23.

2 A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat A korábbi Kbt. felülvizsgálata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályait is érintette. A felülvizsgálat célja: –Jogharmonizációs követelmények teljesítése –Gyakorlati tapasztalatok feldolgozása, hasznosítása  Jogorvoslat szabályai is változtak.

3 A jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok Jogorvoslati eljárások számának alakulása: évig növekvő tendencia évtől csökkenés: –2001: 830 db jogorvoslati eljárás –2002: 791 db –2003: 693 db Kérelemre indult eljárások száma: »2002: 577 db »2003: 556 db

4 Az új Kbt. jogorvoslatra vonatkozó szabályai HETEDIK RÉSZ § Általános rendelkezések § A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása, a határozata elleni jogorvoslat ( §) A közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek (bíróság) ( §) Békéltetés (általános, különös) – §; § Az Európai Bizottság eljárása §

5 Jogharmonizációs követelmények Az európai közösségi jog a közbeszerzésekkel, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat kérdését is szabályozza. Indoka: –a közbeszerzéseknek az Európai Unió egész területére kiterjedő versenyeztetése megköveteli az átláthatóság és diszkriminációmentesség biztosítását. –a megfelelő jogorvoslat hiánya elrettentheti a cégeket az ajánlattételtől más tagállamokban, és ezzel veszélyezteti az egységes közösségi közbeszerzési piacot. –a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a különböző közbeszerzési eljárásokban résztvevő személyek – jogsértés esetén - hatékony és megkülönböztetés nélküli jogorvoslatban részesülhessenek.

6 Jogharmonizációs követelmények (folyt.) A közösségi jogalkotó nem látta elégségesnek, kellően hatékonynak a tagállamokban már meglévő jogorvoslati lehetőségeket.  A jogorvoslat kérdése is szabályozásra került közösségi szinten: irányelvek útján.

7 A jogorvoslati irányelvek (I.) Az ún. klasszikus szektor tekintetében: 89/665/EGK irányelv az árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. Módosította a 92/50/EGK irányelv, amely az irányelv hatályát a szolgáltatás-megrendelésekkel kapcsolatos jogorvoslatra is kiterjesztette.

8 A jogorvoslati irányelvek (II.) Az ún. közszolgáltatók tekintetében: 92/13/EGK irányelv a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásaira vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

9 A jogorvoslati irányelvek (III.) A jogorvoslatok alapelveit határozzák meg. Ugyanakkor a tagállamok feladata a részletszabályok kidolgozása. Viszonylag tág mozgásteret biztosítanak a tagállamok számára az irányelvi rendelkezések nemzeti jogba történő átültetése és a jogorvoslati rendszer kialakítása terén.

10 A hazai szabályozás Az 1995-ben kialakított rendszer lényege: a Közbeszerzési Döntőbizottság, mint jogorvoslati fórum (ideiglenes intézkedés lehetőségével) bírósági felülvizsgálat lehetősége

11 A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat „régi-új” szabályai A jogorvoslati fórumrendszer és a jogorvoslati eljárás szabályai nem kerültek gyökeresen átalakításra. –DE: vannak kisebb-nagyobb változtatások + új jogintézmények (példálózva): »békéltetés (általános, különös) »egyszerű közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat lehetősége – korábban: szabadkézi vételes elj. – ø volt biztosított megfelelő jogorvoslat (DB hatásköre nem terjedt ki, csak kártérítés, szerz. érvénytelensége iránti per a polgári bíróság előtt) »előminősítési ügyekben való jogorvoslat lehetősége » értesítési kötelezettség – ajánlattevő, egyéb érdekelt köteles értesíteni az ajánlatkérőt: 323. § (5) bek. »Európai Bizottság eljárása

12 A jogorvoslati fórumrendszer KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG –Közbeszerzések Tanácsa mellett működik (KT: független, csak az Ogy-nek alárendelt szervezet) –országos hatáskörű szervként, kizárólagos illetékességgel intézi a közbeszerzési jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatokat –feladata: a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése –tagjai: közbeszerzési biztosok: a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban a Tanács nevezi ki és menti fel őket DE: nagyon fontos a 400. § (6) bek.: nem lehet a közbeszerzési biztosokat utasítani a jogorvoslati eljárás és a határozat vonatkozásában

13 A jogorvoslati fórumrendszer (II.) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozta ellen - az eljárás gyorsítása érdekében – államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, azaz határozata ellen nem lehet fellebbezni. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen igénybevehető jogorvoslat formája: a bírósági felülvizsgálat. »Ezt keresettel kell kérni a bíróságtól. (Fővárosi Bíróság, határozata ellen fellebbezéssel lehet élni a másodfokú bírósághoz – Ítélőtábla; ennek határozatával szemben szűk körben felülvizsgálati eljárást lehet kezdeményezni.)  a bíróság is fontos része a jogorvoslati fórumrendszernek

14 Mi képezheti jogorvoslat tárgyát? - Kbt § (1) bekezdés „A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye.”  nemcsak a törvénybe, de a végrehajtási jogszabályokba ütköző magatartás, mulasztás miatt is kezdeményezhető jogorvoslat; minden olyan beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslatnak lehet helye, amely a törvény értelmében közbeszerzésnek [2. § (1) bek.] minősül: bármilyen tárgyú közbeszerzés esetén igénybe vehető (új közbeszerzési tárgyak: építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió) különböző értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekkel, így az egyszerű közbeszerzési eljárással kapcsolatban is a Döntőbizottság hatásköre nem terjedt ki a szabadkézi vétellel történő beszerzésekkel kapcsolatos jogvitára.

15 A Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörének elhatárolása: Kbt § (2) bek. „A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita – kivéve a szerződés 303. §-ba ütköző módosítása vagy 304. §-ba, illetőleg 306. § (2) bekezdésébe ütköző teljesítése miatti jogvitát –, illetőleg a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.”  –a bíróság hatáskörébe tartozik: a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita (pl. szerződésszegés esetei, a szerződés érvénytelensége); a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények (pl. kártérítési igény).

16 A Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörének elhatárolása (folyt.) Kivétel: a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a törvénybe ütköző módon történő módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása – Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre. a Kbt.a szerződés módosítását csak meghat. feltételek fennállása esetén teszi lehetővé + meghatározott követelményeket támaszt a teljesítéssel kapcsolatban is – e szabályok megsértéséhez pedig megfelelő szankciót is kapcsol annak érdekében, h a szerz. utólagos módosítása, ill. nem megfelelő teljesítése ne szolgálhasson a a Kbt. versenyeztetési szabályainak utólagos kijátszására. Ha törvénysértő módon történik a módosítás, teljesítés: jogorvoslati eljárás kezdeményezhető – Tájékoztatót kell közzétenni 5 munkanapon belül 307. § (1) bek. (hirdetmény útján) a Közbeszerzési Értesítőben. – eljárás-indítási joggal rendelkeznek mindazok, akik egyébként is kezdeményezhetnek jogorvoslati eljárást.

17 Tervpályázati eljárással kapcsolatos jogorvoslat § (3) bek. „Ahol e rész közbeszerzést, illetőleg közbeszerzési eljárást említ, azon a tervpályázati eljárást is érteni kell.”  az új törvény a tervpályázati eljárást, mint sajátos versenyeztetési eljárást is szabályozza (jogharmonizációs kötelezettségként); a közösségi jog követelménye, hogy a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatban is hatékony, gyors, diszkriminációmentes jogorvoslat álljon az érintettek rendelkezésére; a tervpályázati eljárásra vonatkozó korábbi szabályok [16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet] nem biztosítottak megfelelően gyors és hatékony jogorvoslatot (csak a bírósághoz fordulás lehetőségét mondják ki: csak a bírósághoz fordulhat az állítólagos jogsérelmet szenvedett fél).

18 A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA A Közbeszerzési Döntőbizottság –az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény (=Áe.) szabályai + – a Kbt.-ben meghatározott eljárási szabályok szerint jár el.  Az Áe. csak mögöttes jogszabály, a Kbt. pedig csak azokat az eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek eltérést jelentenek az Áe.-hez képest.

19 A Döntőbizottság hatásköre, illetékessége (318. §) Hatáskör: –a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra, tervpályázati eljárásra vonatkozó jogszabályba ütköző magatartás, mulasztás miatti indult eljárás lefolytatása (a törvény önkéntes alkalmazása esetén is!); –közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a törvény kogens szabályaiba ütköző módosítása (303. §) vagy teljesítése [304. §, 306. § (2) bek.] miatti eljárás lefolytatása. (Minden egyéb, a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződéssel kapcsolatos jogvita a bíróság hatáskörébe tartozik!!!) Illetékesség: –az ország egész területére kiterjed.

20 A Döntőbizottság összetétele Főszabály: –három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el kivétel: az éves statisztikai összegezés megküldésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatti jogorvoslat – egy közbeszerzési biztos jár el. –a tanács tagjait és elnökét a Döntőbizottság elnöke jelöli ki: január 1-jétől: két tagnak jogi szakvizsgával, egynek az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi/főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie; az elnök kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező személy lehet január 1-je és december 31. között: legalább egy tagnak kell jogi szakvizsgával rendelkeznie [403. § (3) bek.]. A közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó kizáró okok és kizárási eljárás ( §).

21 A jogorvoslati eljárás megindítása Kérelemre –eljárás indítására jogosultak [323. § (1) bek.]: ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás [érdekeltség(!)]; az olyan egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás [érdekeltség(!)]; –értesítési kötelezettség [323. § (5) bek.] Hivatalból –eljárás kezdeményezésére jogosultak [Kbt § (1) bek.]: KT tagja, elnöke; ÁSZ; KEHI; közig. hivatal; Magyar Államkincstár; „ombudsman”; támogatást nyújtó; központosított közbeszerzés során ajánlatkérésére feljogosított szervezet. –Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke – hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, egyszerűsített eljárás (329. §)

22 Eljárás-indítási határidők: kérelemre induló eljárásoknál Szigorú jogvesztő határidők! [323. § (2)-(4) bek.]: 1.) szubjektív határidő: jogsértés megtörténtétől számított 15 napon belül [323. § (3) bek: meghatározza, hogy biz. esetekben mit kell a jogsértő esemény bekövetkezése időpontjának tekinteni.] a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül későbbi tudomásra jutás esetén: a tudomásra jutással veszi kezdetét a határidő [324. § (4) bek.: vélelmet állít fel a tudomásszerzés időpontjára]; 2.) objektív (jogvesztő) határidő: jogsértés megtörténtétől számított 90 nap.

23 Eljárás-indítási határidők: hivatalból való eljárás kezdeményezés esetén Szigorú jogvesztő határidők [327. § (2) bek.] szubjektív határidő: jogsértés megtörténtétől, ill. tudomásrajutástól számított számított 15 nap (a tudomásrajutással kapcsolatos vélelem itt nem érvényesül(!); objektív határidő (differenciált szabályozás): –ellenőrzésre jogosult szervezetek (pl. ÁSZ, KEHI) esetében 1, ill. 3 év; –egyéb szervek esetében: 90 nap.

24 Ideiglenes intézkedések (332. §) kérelemre és hivatalból egyaránt mindaddig, amíg a szerződést meg nem kötik köteles az eset összes körülményét (a beszerzéshez fűződő közérdek súlyát is) mérlegelni, és ez alapján dönteni az ideiglenes intézkedés megtételéről. közbeszerzési eljárás felfüggesztése; szerződés megkötésének megtiltása; ajánlatkérő felszólítása, hogy a kérelmezőt az eljárásba vonja be.

25 Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése Előzetes döntéshozatalai eljárás lényege, a közösségi jog egységes értelmezésében betöltött szerepe – EK-Szerződés 234. cikk. Döntőbizottság is fordulhat az Európai Bírósághoz.

26 A Döntőbizottság eljárása Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme: tárgyalás: Döntőbizottság maga dönti el, hogy tart-e tárgyalást vagy sem. nyilvános

27 Rendbírság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet ha –hamis adatot közöl, illetőleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat; –felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg; –a gazdasági, szakmai, illetőleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza; –nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. önálló jogorvoslat ellene

28 Elintézési határidő Főszabály: –tárgyalás tartása esetén: 30 nap –tárgyalás nélküli elbírálás esetén: 15 nap –egy alkalommal legfeljebb 10 nappal meghosszabbítható Kivétel: Szerződés Kbt.-be ütköző módosítása, teljesítése miatti jogorvoslati eljárásban: 60 nap, 30 nappal meghosszabbítható

29 A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata A közbeszerzési ügyben eljáró tanács többségi szavazás alapján hozza. Az érdemi határozat többféle lehet: »hatáskör hiányának megállapítása »alaptalan kérelem elutasítása »hivatalból indított eljárás megszüntetése jogsértés hiányában »kérelem visszavonása esetén az eljárást megszüntetése »a jogsértés megtörténtének megállapítása (és jogkövetkezmény alkalmazása) 340. § (2)-(6) bekezdések: a jogorvoslati eljárást lezáró határozatban alkalmazható jogkövetkezmények (ezek együttesen is alkalmazhatóak).

30 Jogkövetkezmények alkalmazható jogkövetkezmény attól is függ, hogy a megtámadott közbeszerzési eljárás a jogvita időszakában milyen stádiumban van. szerződés megkötése előtt (reparáció, közbeszerzési eljárás jogszerű befejezésének biztosítása): »ajánlatkérő bármely döntésének megsemmisítése »ajánlatkérő döntése meghozatalának feltételhez kötése »a jogsértő felhívása a törvénynek megfelelő eljárásra szerződés megkötése esetén: jogsértés megállapítása

31 Jogkövetkezmények (II.) Jogsértés megállapítása esetén:  közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltás legfeljebb öt évre (csak súlyos és ismételt jogsértés esetén; időtartama - mérlegelés alapján)  minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlés (ha a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak)  ajánlatkérő tanúsítványának visszavonása  közbeszerzési törvény kötelező alkalmazása a még hátralévő beszerzésekre  bírság kiszabása (mérlegelés/kötelező)

32 Jogkövetkezmények (III.) - bírság Mérlegelés  a közbeszerzési törvény szabályait megszegő,  a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő  szervezettel/személlyel, valamint  a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel/szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel/ szervezettel szemben  közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés jogsértő módosítása, teljesítése esetén Kötelező  a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzése  éves statisztikai összegezés meg nem küldése

33 Bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet közbeszerzési eljárás rosszhiszemű, jogtalan mellőzése esetén: –a beszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, –de legalább kettőmillió forint, –természetes személyek tekintetében pedig kettőszázezer forint.

34 új döntés, szerződéstől elállás Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetőleg az ajánlattevőként szerződő fél – a KD határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül – elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.

35 Jogorvoslat a Döntőbizottság határozata ellen Eljárás során hozott határozatok ellen: csak akkor, ha a törvény azt kifejezetten engedi: –rendbírságot kiszabó határozat –jogorvoslati kérelmet a 325. § (3) bek. alapján elutasító hat. –jogorvoslati eljárás felfüggesztését elrendelő határozat a jogorvoslatnak csak akkor van halasztó hatálya a végrehajtásra, ha ezt a törvény kimondja Fővárosi Bíróság, nemperes eljárás keretében + végzése ellen fellebbezésnek, felülvizsgálatnak nincs helye Ügy érdemében hozott határozatok ellen nincs helye fellebbezésnek, azaz államigazgatási úton nincs további jogorvoslat bírósági felülvizsgálat: Pp. XX. fejezete szerinti eljárás keretében jár el a bíróság a Kbt.-ben szabályozott – az eljárás gyorsítását szolgáló – eltérések megváltoztathatja a Döntőbizottság határozatát

36 A közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek A közbeszerzési eljárás eredményeképpen az ajánlatkérő polgári jogi szerződést köt a nyertes ajánlattevővel a közbeszerzés tárgyában.  polgári jog (Ptk.) hatálya alá tartozik Szerződésszegés Semmisségi perek (előfeltétel: jogsértés DB általi megállapítása) Kártérítési perek (előfeltétel: jogsértés DB általi megállapítása) Kbt § 92/13/EGK irányelv 2. cikke

37 A Ptk §-a (2) bekezdése alkalmazható a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében. A Közbeszerzési Döntőbizottság a polgári jog általános szabályai szerint pert indíthat a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása iránt.

38 Békéltetés Általános békéltetés bármely ajánlatkérő (klasszikus vagy közszolgáltató) közbeszerzési eljárásával kapcsolatban igénybevehető bármilyen értékű közbeszerzéssel kapcsolatban Nem kezdeményezhető azonban a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt! Különös békéltetés csak közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérők közbeszerzési eljárásával kapcsolatban csak a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban alapja: a 92/13/EGK irányelv cikkei által szabályozott eljárás

39 Európai Bizottság eljárás- kezdeményezési joga A közösségi irányelvek által szabályozott eljárás: »89/665/EGK irányelv 3. cikke; »92/13/EGK irányelv 8. cikke. Az Európai Bizottság akkor kezdeményezhet eljárást, amennyiben a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi rendelkezések nyilvánvaló és egyértelmű megsértését észleli. A szerződés megkötését követően a Bizottságnak már nincs lehetősége az eljárás kezdeményezésére.


Letölteni ppt "Jogorvoslati lehetőségek a közbeszerzési eljárással kapcsolatban Budapest, 2004. szeptember 23."

Hasonló előadás


Google Hirdetések