Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tájékozott beleegyezés elve. Egyszerű beleegyezés a hagyományos, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolat: –az orvos közli a beavatkozást, a beteg pedig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tájékozott beleegyezés elve. Egyszerű beleegyezés a hagyományos, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolat: –az orvos közli a beavatkozást, a beteg pedig."— Előadás másolata:

1 A tájékozott beleegyezés elve

2 Egyszerű beleegyezés a hagyományos, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolat: –az orvos közli a beavatkozást, a beteg pedig beleegyezik, mert a jó orvos-beteg kapcsolat hasonlít a jó szülő-gyermek kapcsolatra (pater (latin): apa, atya – paternalizmus; parentalizmus) a jó szülő mindig a legjobbat akarja a gyermekének, és job- ban tudja mi a jó neki, mert nagyobb a tudása, több a ta- pasztalata és jobb az ítélőképessége a döntés és a cselekedet etikussága nem a gyermek bele- egyezésétől függ, hanem attól, hogy azok a gyermek érdekét szolgálták-e ( akár annak ellenkezése ellenére is ) az orvos jobban tudja, mi a beteg orvosi érdeke, és ezt kell tennie ( függetlenül a beteg beleegyezésétől ) az orvosi paternalizmus két eleme: a beleegyezés hiánya és a jótékonyság

3 Paternalizmus meghatározása: –egy személy ismert preferenciáinak vagy cselekedeteinek szándékos semmibevétele egy másik személy által, aki a tettét azzal indokolja, hogy az illető java vagy az illetőt érintő ártalom elkerülése volt a célja a paternalizmus formái –gyenge/puha (korlátozott vagy szűken értelmezett) pater- nalizmus nem kompetens vagy kétséges kompetenciájú egyén érdekében, az akarata ellenére megakadályozni a magának okozott kárt –erős/kemény (kiterjesztett vagy szélesen értelmezett) pa- ternalizmus kompetens egyén érdekében, az akarata ellenére nem csupán megakadályozni a magának okozott kárt, hanem jót is tenni a számára

4 Tájékozott beleegyezés tájékozott döntés: tájékozott beleegyezés és vissza- utasítás szerepe: a beteg autonómiájának biztosítása Mit jelent? –új orvos beteg-kapcsolat ( egyenrangú felek – erkölcsi és nem szakmai értelemben ) –új kommunikációs forma –új döntéshozatali mechanizmus Mit foglal magába? –tájékoztatás (egészségügyi dolgozó (orvos)) –beleegyezés és megértés (beteg) –önkéntesség (beteg)

5 A beleegyezések összevetése Egyszerű beleegyezés Szempontok Tájékozott beleegyezés alá- és fölérendeltség, orvosi dominanciával orvos-beteg kapcsolat egyenrangú felek kapcsolata aktív: dönt orvos szerepe aktív: tájékoztat, javasol és részt vesz a döntésben passzív: tudomásul vesz és engedelmeskedik beteg szerepe aktív: részt vesz a döntésben egyirányú (az orvos közöl, a beteg tudomásul vesz) kommunikáció kétirányú (folyamatos párbe- széd az orvos és a beteg kö- zött) kismértékű vagy tájékozatlan a beteg informáltsága nagymértékben tájékozott nem jön létre, nem érvényesül a beteg autonómiája létrejön, érvényesül érvényesül, de kisebb (csak a beteg orvosi érdeke) az orvos autonómiája érvényesül, de nagyobb (a beteg orvosi és egyéb érdekei is) egyoldalú: a beteg az orvos- ban bizalom kölcsönös: a beteg az orvos- ban; az orvos a betegben

6 A felvilágosítás tartalma a beteg jogosult dönteni a diagnózis és a kezelés nélküli prognózis a tervezett/javasolt beavatkozás természete és cél- ja/haszna ( diagnosztikus vagy terápiás; kísérleti?; invazív?, hol, mikor, meddig?; menete; személyek ) a tervezett/javasolt beavatkozás ismert, specifikus ve- szélyei ( jellege, súlyossága, valószínűsége; mikor? – alatta vagy (sokkal) utána ) más, orvosilag elfogadható alternatív beavatkozások le- hetősége – ezek előnyei és hátrányai a kérdezés lehetőségének felajánlása ( bátorítás és meg- értés ) a lehetséges kezelések költsége

7 A felvilágosítás tartalma a tervezett/javasolt beavatko- zás természete és célja/hasz- na a tervezett/javasolt beavatko- zás ismert, specifikus veszé- lyei más, orvosilag elfogadható al- ternatív beavatkozások – ezek előnyei és hátrányai a kérdezés lehetőségének fel- ajánlása a lehetséges kezelések költsé- ge a felírt gyógyszer jellemzői és al- kalmazásának célja/haszna (ható- anyag(ok), adagolás, hatásmecha- nizmus) a felírt gyógyszer ismert, specifi- kus veszélyei (gyógyszerkölcsön- hatások, mellékhatások) más, orvosilag elfogadható alter- natív gyógyszerek – ezek jellem- zői, előnyei és hátrányai a kérdezés lehetőségének felaján- lása a lehetséges gyógyszerek ára

8 Jogi szabályozás évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról A gyógyszerfelhasználással kapcsolatos betegjogok 24. § (1) A gyógyszerekkel kapcsolatos betegjogok vonatkozásában az egészségügyről szóló törvény betegjogokra vonatkozó rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Az orvosi rendelés nélkül a fogyasztó igénye alapján beszerezhető gyógyszer kiadása során (a továbbiakban: öngyógyszerezés) a gyógy- szerész köteles gondos tájékoztatást adni a) a gyógyszer terápiás és esetleges mellékhatásairól, b) több gyógyszer együttes szedése esetén a gyógyszerek kölcsönhatá- sáról, c) az orvosi kezelés, illetve közreműködés szükségességéről, ha megítélé- se szerint a felhasználó (beteg) egészségi állapota ezt indokolja, d) a gyógyszer helyettesíthetőségéről, áráról.

9 Etikai kódex A Magyar Gyógyszerészi Kamara Etikai kódexe II. A gyógyszerész a beteg szolgálatában 7. A gyógyszerésznek fokozott körültekintéssel kell válaszolnia minden olyan kérdésre, amely a kiváltott gyógyszer és a be- tegség szempontjából a beteg vagy hozzátartozója, illetve megbízottja részéről felvetődik. A beteg tájékoztatásával kapcsolatos lehetőségre a jogszabályi előírások szem előtt tartásával a figyelmet fel kell hívni. A vény nélkül kiadható gyógyszerek kiadása során tisztázni kell, hogy - ki fogja a gyógyszert alkalmazni, - milyen tüneteket kívánnak vele kezelni, - a tünetek mióta állnak fenn és mit tettek eddig ellenük, - a beteg szed-e más gyógyszert egyidejűleg, továbbá - van-e tudomása gyógyszerérzékenységről.

10 Etikai kódex A gyógyszerész kizárólag a beteg érdekét figyelembe véve tehet ajánlást a gyógyszerek vény nélkül történő kiadásánál. 8. A gyógyszerész – a gyógyszerészi gondozás szakmai sza- bályaira és a betegjogi előírásokra is figyelemmel – kellő körültekintéssel járjon el a betegségre és annak várható alakulására vonatkozó konzultáció során. Köteles a beteget orvoshoz irányítani, ha a tudomására jutott információk ezt indokolják. A gyógyszerésznek tartózkodnia kell minden olyan – az orvos iránti bizalom megingatására alkalmas – vélemény- nyilvánítástól, amely a betegségre vonatkozó orvosi diag- nózist vagy az alkalmazott terápiát értékelné a beteg vagy annak hozzátartozója jelenlétében.

11 Etikai kódex A Magyar Gyógyszerészi Kamara Etikai kódexe V. Reklám és hirdetés 5. A gyógyszerész a betegek és a vásárlók tájékoztatása során vegye figyelembe, hogy a hozzá fordulók jelentős része valamilyen panasz, betegség tünete, vagy sürgős szükség miatt fordul hozzá, és ilyen helyzetekben a fokozott kiszolgáltatottság, továbbá informáltságának hiányosságai miatt korlátozottan képes az ésszerű döntéshozatalra. Ebben a helyzetben a beteg és a vásárló kevésbé képes megítélni a túlzásokat, a pontatlanságokat és fokozottan befolyásolható. A gyógyszerész ezért a munkája során különösen

12 Etikai kódex -törekedjen a tárgyszerűségre, a korrekt, tisztességes információadásra, -az általa közöltek legyenek pontosak és érthetőek még a különösen kiszolgáltatott korosztályok, vagy más okból hátrányos helyzetben levők (betegek és vásárlók) számára is, -tartózkodjon egyes termékek indokolatlan feldicsérésétől, -ne legyen agresszív, -ne alakítson ki olyan helyzetet, amely a beteg és a vásárló számára megnehezíti az ajánlása visszautasítását, vagy olyan érzést kelt, hogy a visszautasítás rá nézve hátránnyal járhat, -tartózkodjon attól, hogy olyan termék vásárlására késztesse a beteget, a vásárlót, amely az állapotával nem összefüggő vagy nem igazolható, ami az adott esetben számára szükségtelen, -tartózkodjon attól, hogy üzletszerzési céllal olyan intézményekben, hely- színeken reklámozza a tevékenységét, vagy közvetlen megkereséssel zavarja a betegeket, gondozottakat, ápoltakat, vagy azok hozzátarto- zóit, ahol a fokozott kiszolgáltatottság köztudottan fennáll.

13 Nem szükséges beleegyezés A betegtől! – mástól még lehet vagy kell!!! közegészségügyi szükséghelyzetekben ( mert a bele nem egye- zés másokat veszélyeztetne ) sűrgős szükség esetén ( a beteg nincs abban a helyzetben, de be- leegyezése vélelmezhető ) ha a beteg lemond a tájékoztatásról ( jog és nem kötelesség; ki- véve, ha másokat is veszélyeztet a beteg ) ha a beteg cselekvőképtelen terápiás privilégium: az orvosnak az a lehetősége, hogy bi- zonyos információkat visszatartson, ha úgy látja, hogy an- nak közléséből a betegnek fizikai vagy pszichológiai kára származna –probléma: erős paternalizmus – sérti az autonómiát, mert a beteg cselekvőképes –a gyakorlati tapasztalatok kevéssé támasztják alá a közlések káros hatását

14 Cselekvőképesség cselekvőképes döntés ( a konkrét helyzet az érdekes )  cselekvőképes személy ( általában véve ) de jure ( jogilag ) cselekvőképtelen személy  de facto ( ténylegesen ) cselekvőképtelen személy etika: döntéshozatali vagy belátási képesség alapfeltételezés: ( ha nincs ezt cáfoló egyértelmű bizonyí- ték ) a beteg cselekvőképes  tájékoztatás –ha a tájékoztatás sikertelen, akkor felmerül a cselekvő- képtelenség gyanúja ( ha van rá lehetőség, akkor az a legjobb, ha a cselekvőképtelenséget pszichiáter állapítja meg )

15 Cselekvőképesség a cselekvőképesség megállapítása cselekvőképes az, aki a neki adott tájékoztatást megérti, aki képes felmérni döntései következmé- nyeit –az eltérés oka a de jure és a de facto cselekvőképesség között mit jelent a megfelelő szintű megértés? –attól függ, hogy mekkora a döntés tétje? visszautasítás: mekkora haszonról mondana le a beteg? beleegyezés: mekkora kockázattal járna a beavatkozás? –ha kicsi a tét, akkor alacsonyabb szintű megértés is ele- gendő lehet, ha viszont nagy a tét, akkor mélyebb megér- tés szükséges  a cselekvőképesség megállapításának mozgó skálája

16 Cselekvőképtelen beteg ha a beteg cselekvőképtelen –az illető törvényes képviselője ad helyette tájékozott bele- egyezést –a beteg azért felvilágosítható és véleménye figyelembe vehető, hozzájárulása kérhető –(erős) tiltakozása esetén: nincs beavatkozás – feltéve, hogy nincs komoly egészségügyi kockázata a beavatkozás elmaradásának milyen alapon lehet a beteg helyett dönteni? –helyettesített döntés: a beteg ismert értékrendje szerint –mi áll leginkább a beteg érdekében? ( mert az értékrendje nem ismert! )

17 A kezelés visszautasítása tájékozott és önkéntes legyen –a visszautasítás okát a beteggel meg kell beszélni –meg lehet (kell) kísérelni a beteg meggyőzését, hogy en- gedje elvégezni a beavatkozást – de kényszeríteni nem szabad Cselekvőképes betegnek joga van bármely orvosi beavatkozást visszautasítani – még életmentő vagy életfenntartó beavatkozást is. –a visszautasítás korlátja: a beavatkozás elmaradása má- sok életét vagy testi épségét nem veszélyezteti ha az orvos visszautasítás esetén nem vállalja to- vább a beteg kezelését  más orvoshoz kell külde- nie a beteget

18 A tájékoztatás gyakorlata érthető nyelven nyugodt és bizalmas körülmények között ( mások ne hallhassák !) őszinte, elfogulatlan és teljeskörű ( ha a beteg ezt akarja ) folyamatosan segédanyagok használhatók ( kiindulásként a későbbi beszélgetésekhez ), de nem pótolják a személyes tájékoztatást ( mert ez teszi lehetővé a személyre szabott tájékoztatást ) kérdezés bátorítása ( a beteg nem mer kérdezni; azt hiszi, az orvos úgy is minden fontosat elmond; kiderül, mi érdekli jobban, illetve hogy mit (nem) értett meg )

19

20 Titoktartás

21 Titoktartási kötelezettség ősi elv, mely már a Hippokratészi esküben is szere- pel: –”Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül bár- mit is látok, illetve hallok az emberekkel való érintkezés során, aminek nem szabad nyilvánosságra kerülnie, arról hallgatni fogok, és azt mint titkot őrzöm.” Orvosok Világszövetsége –Genfi Deklaráció ( eskü ): ”Tiszteletben fogom tartani a rám bízott titkokat, még betegem halála után is.” –Az orvosi etika nemzetközi kódexe: Az orvosk általános kötelességei: ”Az orvos tartsa tiszteletben a betegek, a kollégák és a többi egészségügyi dolgozó jogait, s őrizze meg a beteg titkait.” Az orvos kötelessége a betegek iránt: ”Az orvos abszolút titok- tartási kötelezettséggel rendelkezik mindazzal kapcsolatban, amit betegéről megtudott, még annak halála után is.”

22 Titok és titoktartás titok: olyan információ, melynek nyilvánosságra ke- rüléséből kára származhat annak, akire az informá- ció vonatkozik a titoktartás értelmezése: az egyénre vonatkozó in- formáció annak engedélye nélkül mással nem kö- zölhető –a titoktartás megszegése: engedély nélküli közlés ha a titok kiderül, az árthat –a betegnek, akire az információ vonatkozik –a hivatásnak (bizalomvesztés) –a társadalomnak (bizonyos betegségek/betegek kezelé- se nehézségekbe ütközik)

23 A titoktartási kötelesség indoklása konzekvencionalista –a titoktartás hiánya  bizalomhiány  a beteg nem vagy későn fordul orvoshoz  ha orvoshoz fordul, nem teljesen őszinte vele  a helyes diagnózis és prognózis felállítása, illetve a meg- felelő kezelés kidolgozása nehézségekbe ütkö- zik (vagy nem is lehetséges)  az orvoslás nem szolgálja teljes mértékben a betegek érdekeit, pedig éppen ez lenne a medicina elsődleges célja deontológiai – az autonómia tisztelete –a betegnek jogában áll eldönteni, hogy a rá vo- natkozó információk kivel közölhetők (ígéret!)

24 A titoktartás problémái az emberi temészet ( az információcsere fontossága ) az orvoslás jellegének megváltozása –a gyógyítás csapatmunka  sokan férnek hozzá a bete- gekre vonatkozó információkhoz –az orvoslás körének bővülése  a kényes információk körének bővülése –finanszírozás megváltozása (biztosítók) és (elektronikus) nyilvántartások  nem egészségügyi dolgozók hozzá- férése Kinek jut tudomására az információ? –egészségügyi dolgozók –nem egészségügyi dolgozók (családtagok, hatóságok, munkáltató, biztosító, stb.)

25 A titoktartás problémái ha egészségügyi dolgozóval közlik az információt: –azzal közöljék, akinek tudnia kell róla, illetve –annyit közöljenek vele, amennyit tudnia kell a beteg ellátása érdekében.  a betegek ezt elfogadják, mert érdekükben áll (a beteg konfliktusa: a titoktartási kötelezettség betartása  a lehető legjobb kezelés nyújtása)  úgy, hogy illetéktelenek ne láthassák vagy hallhassák az információt elejtett megjegyzések, kihallgatott beszélgetések –véletlen, de elkerülhető  és elkerülendő, mert indokolatlan közlés –minél többen férnek hozzá a betegekre vonatkozó információkhoz, annál nagyobb ennek az esélye –a betegeket ez vélhetőleg jobban zavarja, mint az egészségügyön belüli információ-áramlás (fontos kérdés: ismerős vagy ismeretlen ember birtokába jut-e az információ?)

26 A titoktartás megszegése a titoktartási kötelezettség nem abszolút köteles- ség  vannak esetek, amikor nem áll fenn vagy megszeghető –vélelem: a titoktartási kötelezettség betartandó (ez az alaphelyzet)  a bizonyítás terhe azon van, aki meg akarja szegni (a megszegést kell indokolni és nem a be- tartást) –a beteg felvilágosítása a titoktartásról és annak korlá- tairól indoklása –konzekvencionalista: jelentős ártalom megelőzése –Kinek az ártalma előzhető meg? a beteg ártalma  paternalisztikus harmadik fél ártalma (a beteg más(ok) számára jelent veszélyt) a társadalom ártalma (közérdek – pl. a közegészségügy terüle- tén)

27 A titoktartás megszegése harmadik fél ártalma – figyelembe veendő szempontok, amikor valaki a titoktartási kötelezettség megszegését mér- legeli: –elérhető-e máshogy a várható ártalom megelőzése? (pl.: a beteg meggyőzése, hogy maga tájékoztassa az érintett személy(eke)t) –a kár természete (fizikai, pszichológiai, anyagi) –azonosítható-e a veszélyeztetett személy? –a várható ártalom mértéke –a várható ártalom bekövetkezésének valószínűsége  (1) nagy/nagy – megszegés; (2) kicsi/kicsi – betartás; (3) nagy/kicsi vagy kicsi/nagy – egyéb szempontok mérlegelése –megakadályozható-e a várható ártalom a közlés révén, és ha igen, mekkora ennek a valószínűsége? (azonosíthatóság) –az orvos-beteg kapcsolat fennmaradása/megszakadása (nem csak a harmdik fél, hanem a beteg számára is ártalmas lehet!) –a titoktartási kötelezettség megszegésének általánosabb kihatásai: a titoktartásra vonatkozó etikai normák és jogi szabályozás meg- változása

28 Etikai kódex A Magyar Gyógyszerészi Kamara Etikai kódexe III. A gyógyszerész titoktartási kötelezettsége 1. A szakmai etika – a jogszabályi előírásokkal egybehangzóan – megkö- veteli a beteg titkai és a gyógyszerészi tevékenység során szerzett információk megőrzését. A gyógyszerész a beteg egészségi állapotára vonatkozó, illetőleg egyéb adatokat, amelyeket hivatása gyakorlása körében a betegről vagy környezetéről megtudott, mással nem közölheti. A titoktartási kötelezettség a beteg gyógykezelésének befejezése vagy annak halála után is fönnmarad. 2. A gyógyszerésznek a nyilvánosság előtt kerülnie kell minden olyan megnyilatkozást, amellyel a szakmai titoktartás kötelezettségét megsér- tené. Nem köti a gyógyszerészt titoktartási kötelezettség, ha az adat közlését jogszabály írja elő illetve arra lehetőséget ad, továbbá ha az adat közlésére az érintett személy írásban felhatalmazta, vagy éppen a beteg érdeke teszi szüségessé (pl. az orvos részére).

29 Jogi szabályozás évi CLIV. törvény az egészségügyről VI. Fejezet: Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Titoktartási kötelezettség 138. § (1) Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg. (2) A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.


Letölteni ppt "A tájékozott beleegyezés elve. Egyszerű beleegyezés a hagyományos, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolat: –az orvos közli a beavatkozást, a beteg pedig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések