Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tájékozott beleegyezés elve. Egyszerű beleegyezés •a hagyományos, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolat: –az orvos közli a beavatkozást, a beteg pedig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tájékozott beleegyezés elve. Egyszerű beleegyezés •a hagyományos, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolat: –az orvos közli a beavatkozást, a beteg pedig."— Előadás másolata:

1 A tájékozott beleegyezés elve

2 Egyszerű beleegyezés •a hagyományos, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolat: –az orvos közli a beavatkozást, a beteg pedig beleegyezik, mert a jó orvos-beteg kapcsolat hasonlít a jó szülő-gyermek kapcsolatra (pater (latin): apa, atya – paternalizmus; parentalizmus) •a jó szülő mindig a legjobbat akarja a gyermekének, és job- ban tudja mi a jó neki, mert nagyobb a tudása, több a ta- pasztalata és jobb az ítélőképessége •a döntés és a cselekedet etikussága nem a gyermek bele- egyezésétől függ, hanem attól, hogy azok a gyermek érdekét szolgálták-e ( akár annak ellenkezése ellenére is ) •az orvos jobban tudja, mi a beteg orvosi érdeke, és ezt kell tennie ( függetlenül a beteg beleegyezésétől ) •az orvosi paternalizmus két eleme: a beleegyezés hiánya és a jótékonyság

3 Paternalizmus •meghatározása: –egy személy ismert preferenciáinak vagy cselekedeteinek szándékos semmibevétele egy másik személy által, aki a tettét azzal indokolja, hogy az illető java vagy az illetőt érintő ártalom elkerülése volt a célja •a paternalizmus formái –gyenge/puha (korlátozott vagy szűken értelmezett) pater- nalizmus •nem kompetens vagy kétséges kompetenciájú egyén érdekében, az akarata ellenére •megakadályozni a magának okozott kárt –erős/kemény (kiterjesztett vagy szélesen értelmezett) pa- ternalizmus •kompetens egyén érdekében, az akarata ellenére •nem csupán megakadályozni a magának okozott kárt, hanem jót is tenni a számára

4 Tájékozott beleegyezés •tájékozott döntés: tájékozott beleegyezés és vissza- utasítás •szerepe: a beteg autonómiájának biztosítása •Mit jelent? –új orvos beteg-kapcsolat ( egyenrangú felek – erkölcsi és nem szakmai értelemben ) –új kommunikációs forma –új döntéshozatali mechanizmus ( közös döntéshozatal ) •Mit foglal magába? –tájékoztatás (orvos) –megértés és beleegyezés (beteg – döntésképes!) –önkéntesség (beteg)

5 A beleegyezések összevetése Egyszerű beleegyezés Szempontok Tájékozott beleegyezés alá- és fölérendeltség, orvosi dominanciával orvos-beteg kapcsolat egyenrangú felek kapcsolata aktív: dönt orvos szerepe aktív: tájékoztat, javasol és részt vesz a döntésben passzív: tudomásul vesz és engedelmeskedik beteg szerepe aktív: részt vesz a döntésben egyirányú (az orvos közöl, a beteg tudomásul vesz) kommunikáció kétirányú (folyamatos párbe- széd az orvos és a beteg kö- zött) kismértékű vagy tájékozatlan a beteg informáltsága nagymértékben tájékozott nem jön létre, nem érvényesül a beteg autonómiája létrejön, érvényesül érvényesül, de kisebb (csak a beteg orvosi érdeke) az orvos autonómiája érvényesül, de nagyobb (a beteg orvosi és egyéb érdekei is) egyoldalú: a beteg az orvos- ban bizalom kölcsönös: a beteg az orvos- ban; az orvos a betegben

6 Felvilágosítási standardok •szakmai standard –annyi felvilágosítás szükséges, amennyit a legtöbb orvos hasonló esetben nyújt a betegének ( szakmai kérdés, orvosok döntenek ) •objektív standard –a beteggel mindazt szükséges közölni, amit egy éssze- rűen gondolkodó embernek tudnia kell ahhoz, hogy meg- alapozott döntést hozhasson ( nem csak szakmai kérdés, a be- teg dönt ) •szubjektív standard –a betegnek mindent el kell mondani, ami őt érdekelheti ( nem csak szakmai kérdés, a beteg dönt )

7 A felvilágosítás tartalma •a beteg jogosult dönteni •a diagnózis és a kezelés nélküli prognózis •a tervezett/javasolt beavatkozás természete és cél- ja/haszna ( diagnosztikus vagy terápiás; kísérleti?; invazív?, hol, mikor, meddig?; menete; személyek ) •a tervezett/javasolt beavatkozás ismert, specifikus ve- szélyei ( jellege, súlyossága, valószínűsége; mikor? – alatta vagy (sokkal) utána; kezelhetőség ) •más, orvosilag elfogadható alternatív beavatkozások le- hetősége – ezek előnyei és hátrányai •a kérdezés lehetőségének felajánlása ( bátorítás és meg- értés ) •a lehetséges kezelések költsége

8 Nem szükséges beleegyezés mástól •A betegtől! – mástól még lehet vagy kell!!! •közegészségügyi szükséghelyzetekben ( mert a bele nem egyezés másokat veszélyeztetne ) •sürgős szükség esetén ( a beteg nincs abban a helyzet- ben, hogy beleegyezzen, de beleegyezése vélelmezhető; cselekvőképes, de döntésképtelen! ) •ha a beteg lemond a tájékoztatásról ( jog és nem kö- telesség; kivéve, ha másokat is veszélyeztet a beteg ) •ha a beteg cselekvőképtelen ( és döntésképtelen! ) •terápiás privilégium

9 Terápiás privilégium •meghatározása: –Az orvosnak az a lehetősége, hogy bizonyos információ- kat visszatartson, ha úgy látja, hogy annak közléséből a betegnek fizikai vagy pszichológiai kára származna. •problémák: –a gyakorlati tapasztalatok kevéssé támasztják alá a közlé- sek káros hatását –erős paternalizmus – sérti az autonómiát, mert a beteg cselekvő- képes –túl tágan értelmezhezhető  tájékozott beleegyezés •a beavatkozás visszautasításának lehetősége nem indok az alkal- mazására

10 Terápiás privilégium •alkalmazása –nyílt formában ( a beteg tudtával és beleegyezésével történik ) •akkor, ha a közlés a beteget szinte cselekvőképtelen állapotba hozná –eseti alapon ( annak kell bizonyítania, aki alkalmazni szeretné ) •megalapozott legyen a meggyőződés, hogy a közlés jelentős kárt okozna ( nem elég, ha csupán megzavarja a beteget a rossz hír ) •nem jelenti azt, hogy mindent el lehet titkolni a beteg elől –nem indok a félrevezetésre vagy a becsapásra

11 Cselekvőképesség •cselekvőképes döntés ( a konkrét helyzet az érdekes )  cselekvőképes személy ( általában véve ) •de jure ( jogilag ) cselekvőképtelen személy  de facto ( ténylegesen ) cselekvőképtelen személy •etika: döntéshozatali vagy belátási képesség •alapfeltételezés: ( ha nincs ezt cáfoló egyértelmű bizonyí- ték ) a beteg cselekvőképes  tájékoztatás –ha a tájékoztatás sikertelen, akkor felmerül a cselekvő- képtelenség gyanúja ( ha van rá lehetőség, akkor az a legjobb, ha a cselekvőképtelenséget pszichiáter állapítja meg )

12 Cselekvőképesség a cselekvőképesség megállapításának elvei: •cselekvőképes az, aki egyáltalán valamilyen dön- tésre képes ( túl tág: cselekvőképes döntés  cselekvő- képtelen döntés ) •cselekvőképes az, aki ésszerű döntésre képes ( túl homályos: mi racionális? – ha az orvos saját értékrendje szerint mérne, akkor beleegyezés helyett csak egyetértés- re lenne mód  paternalisztikus!; mások megítélése sze- rint ésszerűtlen döntést is hozhatok  autonómia! ) •cselekvőképes az, akinél maga a döntési folya- mat ésszerű ( információk figyelembe vétele, előnyök és hátrányok mérlegelése, ésszerű érvek használata, de az eredmény nem feltétlenül ésszerű; probléma: nem mindig lehet eldönteni, nem játszottak-e szerepet irracionális mo- tívumok a döntésben )

13 Cselekvőképesség a cselekvőképesség megállapításának elvei: •cselekvőképes az, aki a neki adott tájékoztatást megérti, aki képes felmérni döntései következmé- nyeit –az eltérés oka a de jure és a de facto cselekvőképesség között •mit jelent a megfelelő szintű megértés? –attól függ, hogy mekkora a döntés tétje? •visszautasítás: mekkora haszonról mondana le a beteg? •beleegyezés: mekkora kockázattal járna a beavatkozás? –ha kicsi a tét, akkor alacsonyabb szintű megértés is ele- gendő lehet, ha viszont nagy a tét, akkor mélyebb megér- tés szükséges  a cselekvőképesség megállapításának mozgó skálája

14 Cselekvőképtelen beteg •ha a beteg cselekvőképtelen –az illető törvényes képviselője ad helyette tájékozott bele- egyezést –a beteg azért felvilágosítható és véleménye figyelembe vehető, hozzájárulása kérhető –(erős) tiltakozása esetén: nincs beavatkozás – feltéve, hogy nincs komoly egészségügyi kockázata a beavatkozás elmaradásának •milyen alapon lehet a beteg helyett dönteni? –helyettesített döntés: a beteg ismert értékrendje szerint –mi áll leginkább a beteg érdekében? ( mert az értékrendje nem ismert! )

15 A kezelés visszautasítása •tájékozott és önkéntes legyen –a visszautasítás okát a beteggel meg kell beszélni –meg lehet (kell) kísérelni a beteg meggyőzését, hogy en- gedje elvégezni a beavatkozást – de kényszeríteni nem szabad bármely •Cselekvőképes betegnek joga van bármely orvosi beavatkozást visszautasítani – még életmentő vagy életfenntartó beavatkozást is. –a visszautasítás korlátja: a beavatkozás elmaradása má- sok életét vagy testi épségét nem veszélyezteti •ha az orvos visszautasítás esetén nem vállalja to- vább a beteg kezelését  más orvoshoz kell külde- nie a beteget

16 A tájékoztatás gyakorlata •érthető nyelven •nyugodt ( gondolkodás ) és bizalmas ( mások ne hallhas- sák !) körülmények között •őszinte, elfogulatlan és ( ha a beteg ezt akarja ) teljes- körű •több alkalommal ( megértés ) és folyamatosan •segédanyagok használhatók ( kiindulásként a későbbi beszélgetésekhez ), de nem pótolják a személyes tájé- koztatást ( mert ez teszi lehetővé a személyre szabott tájé- koztatást ) •kérdezés bátorítása ( a beteg nem mer kérdezni; azt hiszi, az orvos úgy is minden fontosat elmond; kiderül, mi érdekli jobban, illetve hogy mit (nem) értett meg )

17 Jogi szabályozás évi CLIV. törvény az egészségügyről II. Fejezet: A betegek jogai és kötelezettségei 2. Cím: A betegek jogai és kötelezettségei A tájékoztatáshoz való jog 13. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott tel- jes körű tájékoztatásra. (2) A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is, b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásá- nak lehetséges előnyeiről és kockázatairól, d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, h) a további ellátásokról, valamint i) a javasolt életmódról.

18 Jogi szabályozás (3) A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kér- dezésre. eredmény (4) A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges siker- telenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait. tájékoztatás (5) A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz. (8) A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájé- koztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelki- állapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak. (9) Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget – amennyiben álla- pota lehetővé teszi – arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a köz- ponti költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva.


Letölteni ppt "A tájékozott beleegyezés elve. Egyszerű beleegyezés •a hagyományos, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolat: –az orvos közli a beavatkozást, a beteg pedig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések