Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A takarmányok összetétele

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A takarmányok összetétele"— Előadás másolata:

1 A takarmányok összetétele
N tartalmú anyagok

2 A takarmányok N tartalmú anyagai
Meghatározás: N x 6.25 (Kjeldahl módszer) Elnevezések: 1./ Nyersfehérje: valódi fehérje amid anyagok 2./ Em. nyersfehérje 3./ Em. valódi fehérje

3 Takarmányok csoportosítása fehérjetartalmuk szerint:
1./ Kis fehérjetartalmú takarmányok: max. 15 % fehérjét tartalmaznak pl.: gabonamagvak 2./ Közepes fehérjetart. takarmányok: 15-24 % fehérjét tartalmaznak pl.: fűféle zöldtakarmányok, réti széna, silókukorica 3./ Nagy fehérjetart. takarmányok: 24 %-nál több nyersfehérjét tart.: pl.: pillangós zöldtakarmányok, hüvelyes magvak, extr. darák, állati eredetű takarmányok (tejpor)

4 Arg. His, iLeu, Leu, Lys, Met, Phe, Tre, Trp, Val,
AMINOSAVAK 1./ Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak: Arg. His, iLeu, Leu, Lys, Met, Phe, Tre, Trp, Val, (Gly, Pro) bfi Met-Cis, ill. Phe Tyr 40 % = transzaminálás Limitáló aminosav 2./ Nem esszenciális (nélkülözhető) aminosavak: Asp. Ala, Glu, Ser, Oxi-Pro, (Pro, Gly) (Arg) bfi sertés

5 A fehérje értékesülését (beépülését, transzformációját) befolyásoló tényezők
1./ Limitáló aminosavak mennyisége 2./ E:NE= 1,1:1 (hízósertés) 2./ Megfelelő mennyiségű energia

6 Az aminosavak hozzáférhetősége
- elvileg minden aminosav emészthető - nem minden felszívódott aminosav épül be! Befolyásolja: fehérje emészthetősége tak.-ban lévő redukáló cukrok mennyisége peroxidált lipidek mennyisége időtényező: patkány 6 óra sertés 24 óra aminosav balance – imbalance fehérje denaturáció

7 Az aminosavak hozzáférhetősége 2.
aminosav antagonizmus (Leu-Val, Phe-Val, Leu-iLeu) aminosav mérgezés Vitaminellátottság (Tiamin, riboflavin)

8 A fehérje biológiai értéke
feh. minősége=biológiai értéke =takarmány-értéke Megállapítása: 1./ Kémiai módszerek: Nyersfehérje, – valódi fehérje, – aminosav tart. megállapítása indexek (pl: E/N, Tofv, Tefv, stb.) 2./ In vitro enzimes módszerek: Proteázokkal történő enzimes hidrolízis után a fehérjéből felszabaduló aminosavak meghatározása

9 A fehérje biológiai értéke 2.
3./ Biológiai módszerek: 3.1. A testtömeg változásán alapuló módszerek 3.2. Az állati test N tartalmának változásán alapuló módszerek: 3.3. Egyes szervek N anyagforgalmán alapuló módszerek

10 A kérődző állatok fehérjeellátása:
Bendőben: A bendőfolyadék sza. tart %-a mikroorganizmus 1 ml bendőfolyadékban: baktérium protozoa Fehérjeforrások: növényi eredetű fehérjék amid anyagok NPN anyagok 2./ Protozoák v. infuzóriumok (bendő mikrofauna) Hatásuk: növényi fehérje-protozoa feh. baktérium feh. – protozoa feh. 1./ Bendőbaktériumok: fakultatív anaerob fajok pH = Hatásuk: növényi feh. – aminosavak – NH3 amidanyagok: - NH3 fehérje-aminosav-baktérium feh. ammónia-aminosav-baktérium feh.

11 NPN anyagok (Non Protein Nitrogen)
Fehérje kiegészítők, NEM a takarmány alkotó anyagai 1./ Karbamid: 1 kg = 0.47 kg N 0.47 x 6.25 = 2.92 kg nyersfehérje gyakorlat: l kg karbamid = 2 kg fehérje 2./ Ammóniumkarbonát: 0.29 kg N bomlékony 3./ Ammóniumszulfát: 0.21 kg N (az NPN anyagok 10 %-ában S tart. anyagot kell adni!) 4./ Ammóniumklorid: 0.19 kg N 5./ Ammóniumhidroxid: 0.4 kg N (0.25 %-os szalmiákszesz = 0.1 kg N)

12 Karbamid szerepe Ammónia útja: baktérium – aminosav – fehérje
CO/NH2/2 + H2O + UREÁZ = CO2 + 2NH3 Ammónia útja: baktérium – aminosav – fehérje felesleg: 1./ felszívódik a bendőből – vér – máj:karbamid – nyál – bendő (rumino-hepatikus körforgalom) 2./ bendő – vér – vese – vizelet

13 A karbamid-etetés szabályai:
1./ Adag: szmha: g/nap/100 kg testtömeg DE: egyszeri etetésre: max.= 10 g/100 kg testtömeg juh: g/nap/100 kg testtömeg 2./ Az állat fehérje szükségletének maximálisan 25 %-át lehet karbamiddal fedezni 3./ Szoktatás: 5-8 nap 4./ Az adagban mindig legyen szénhidrát: 1/3 könnyen oldódó cukor 2/3 nehezen oldódó keményítő

14 A karbamid-etetés szabályai 2.
5./ Karbamid hatás retardálása: a./ bevonó anyagokkal –lebontás késleltetése b./ felületaktív anyagokkal (pl: bentonit) c./ a pH befolyásolásával ureáz pH = 7-nél a legaktívabb →pH érték 7 alá csökkentése 6./ karbamidot és más NPN anyagokat ne etessünk együtt más ureáz aktivitást fokozó anyagokkal, pl.: szója 7./ kéndús takarmány, vagy más kénforrás adagolása lényeges pl.: 5 % (NH4)2SO4 8./ foszfor kiegészítés: g/100 g karbamid

15 Monogasztrikus állatok fehérjeellátása
Aminosav komplettálás A magyar takarmánybázis LIZIN-ben szegény! Sertés: Lizin Metionin, cisztin beállítása M + C igény 66 % a Lys %-ában gabonafélék – Lys hiány, Met felesleg állati eredetű tak. – Lys felesleg Baromfi: Metionin, cisztin (toll) Lizin beállítása =Kristályos aminosav-készítmények használata


Letölteni ppt "A takarmányok összetétele"

Hasonló előadás


Google Hirdetések