Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Őrlési melléktermékek Gabona és hüvelyes magvak hántolása, őrlése során képződő melléktermékek korpák döntően a héjrészt, az aleuron réteget és a csírát.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Őrlési melléktermékek Gabona és hüvelyes magvak hántolása, őrlése során képződő melléktermékek korpák döntően a héjrészt, az aleuron réteget és a csírát."— Előadás másolata:

1 Őrlési melléktermékek Gabona és hüvelyes magvak hántolása, őrlése során képződő melléktermékek korpák döntően a héjrészt, az aleuron réteget és a csírát tartalmazza, de a kiőrlés fokától függően több-kevesebb endospermium részt is fontos minősítő paraméterük az aleuron réteg és az endospermium részaránya, ettől függően fehéje-tartalmuk 10-16% között változik Nmka-tartalmuk 55-60%, rosttartalmuk 8-14% P, K, Mn és Zn-tartalma úgyszintén jelentős, P-tartalmuk mintegy 50%-a viszont fitin kötésű A B-csoportba tartozó vitaminokban, elsősorban niacinban, piridoxinban, pantoténsavban gazdagok  Malomipari melléktermékek

2 A kiőrlés fokának hatása a gabonaipari melléktermékek vázanyagának összetételére

3 búzakorpa a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre nyersrostban, fehérjében és foszforban gazdagabb, mint maga a szem összetétele és minősége változhat, célszerű ezért gyakrabban bevizsgáltatni elsősorban tehenekkel, kocákkal, hízókkal etetik fiatal állatok tápjaiban rosttartalma limitáló tényező rozs-, árpa-, kukorica- és zabkorpa kevesebb fehérjét tartalmaznak kevesebb képződik belőlük, ritkán használjuk takarmányként etetésük előtt célszerű bevizsgáltatni őket

4 takarmánylisztek a korpáknál kevesebb héj és aleuron részt, viszont több endospermiumot tartalmaznak energiatartalmuk nagyobb, fehérje és rosttartalmuk kisebb, mint a korpáké döntően búzából, kisebb mennyiségben árpából, kukoricából, rozsból is képződik gabonamagvak csírája az őrlés előtt elkülönítik, mivel nagy olajtartalma miatt hátrányosan befolyásolná a liszt eltarthatóságát 26-29%-os nyersfehérje-, 6-8%-os zsírtartalmú, kevés rostot tartalmazó, értékes takarmány E-vitamin-tartalma említésre méltó avasodásra hajlamos

5  Növényolaj-ipari melléktermékek olajpogácsa régebben az olajat a magvakból préseléssel nyerték, az így képződött melléktermék volt az olajpogácsa, ami még jelentős, 10%-os zsírt tartalmazott. extrahált darák napjainkban az olajiparban a préselést valamilyen zsíroldószerrel és hőkezeléssel végzett kivonás, ún. extrahálás követ. A képződött melléktermékek ekkor az extrahált darák. Ezek jellemzője, hogy magas a fehérje-tartalmuk (25-40%), zsírtartalmuk kicsi (1-2%). A zsírszerű anyagok kivonásával elveszítik ízletességüket is.

6 extrahált napraforgódara hazai viszonylatban a legtöbb ebből képződik antinutritív, toxikus anyagokat nem tartalmaz az I. osztályú, 10-12%-os rosttartalmú termék fehérjetartalma 40%-os is lehet lizinben szegény, kéntartalmú aminosav szintje viszont nagyobb, mint a pillangós magvaké jelentős a P-tartalma rosttartalma fontos minősítő paraméter, a héj az olajkivonás során elveszti a rugalmasságát, töredezett éles, szilánkos lesz, ami sértheti a bél nyálkahártyáját, célszerű emiatt apróra darálni elsősorban kérődző takarmány, de a kis rosttartalmú termékekből baromfi és sertéstápokban is szerepelhet 5-10%-os arányban

7 Különböző minőségű extrahált napraforgó- darák táplálóanyag-tartalma

8 extrahált szójadara a monogasztrikusok meghatározó fehérje- takarmánya nagyrészt importáljuk magas fehérje- (44-48%) és lizin-tartalmú, limitáló aminosava a metionin zsírtartalma csupán 1-2% többféle antinutritív anyagot tartalmaz (szojin, tripszin inhibitorok, alfa-galaktozidák pl. raffinóz, sztachióz stb.), amelyek hőlabilisak tósztolás: speciálisan a szója antinutritív anyagainak inaktiválására kidolgozott hőkezelési eljárás (kb 120 o C; perc) nagy K-tartalma miatt hasmenést okozhat minden fajjal etethető, felhasználását jórészt ára limitálja

9 A hőkezelés hatékonyságának mérése történhet: ureáz aktivitás KOH fehérje oldhatóság PDI fehérje oldhatósági index TIU egység NIR állatkísérlet (emészthetőség, hasznosíthatóság) A tripszin inhibitor és az ureáz aktivitás a szójában hasonlóan változik. karbamid + H 2 O + ureáz = CO 2 + NH gramm szójához 10 ml karbamid oldatot keverünk 2.30 percre 30 o C –os vízfürdőbe helyezzük 3. Kiszámítjuk a pH változást (végső pH – kezdeti pH) Ureáz-aktivítás mérés

10 KOH-ban oldódó fehérje gramm szóját 20 percen keresztül 75 ml 0,2%-os KOH oldattal keverünk 2.Centrifugáljuk, majd szűrjük 3.Megmérjük az oldat N-tartalmát 1.8 gramm szójához 150 ml vizet keverünk as fordulatszámon 10 percig centrifugáljuk 3. Szűrjük 4.Mérjük az oldatba ment N mennyiségét Fehérje oldhatósági index (PDI)

11 Optimális értékek Ureáz index 0,05-0,2 KOH oldhatóság % PDI oldhatóság %

12 A szójadara hőkezelésének hatása a kétfajta fehérjeoldhatóságra és a broilercsirkék súly- gyarapodására ( Batal, et al., 2000 ).

13 A hőkezelés hatása a szója emészthetőségére és a fehérje biológiai értékére

14 Szója túlhevítésének hatása az emészthető lizin-tartalomra

15 extrahált repcedara nagy mennyiségben áll rendelkezésre a hagyományos fajták daráit jobbára kérődzőkkel etették, az abrak max. 7-8%-áig nagyobb arányban etetve mustárolaj-glikozid tartalma egészségkárosító hatású (gyomor-, bél-, vesebántalmak) fehérjetartalma jelentős (36-38%), lizin és kéntartalmú aminosav tartalma kiegyensúlyozott rosttartalma 12-15%, foszforban gazdag (8-9 g/kg) 00-ás vonalak, lehetőség a monogasztrikusok takarmányozására is extrahált gyapotmagdara elsősorban fehérje-kiegészítő (36-39% ny.fehérje) lizin és kéntartalmú aminosavainak mennyisége kisebb, mint a többi extrahált daráé rosttartalma 10-15% E-vitamin antagonista hatású anyagot (gossipol) tartalmaz, amire a kérődzők kevésbé érzékenyek elsősorban kérődző takarmány

16 extrahált lenmagdara a legjobb étrendi hatású extrahált dara fehérjetartalma 30-34%, biológiai értéke közepes nyálkaanyagai miatt kedvező hatású az emésztőszervi betegségekben szenvedő állatoknak linamarin glikozidát főleg az éretlen magok tartalmazhatnak extrahált földimogyoró dara takarmányértékét a héjtalanítás mértéke nagyban befolyásolja a héjtalanított magból készülő darának magas a fehérjéje (48%) és kevés (6-8%) a rostja potenciálisan aflatoxint tartalmazhat a takarmányok maximálisan megengedhető aflatoxin szintje 0,05mg/kg kérődzőkkel, lovakkal az abrak maximum 10-15%-ában célszerű etetni

17  Cukoripari melléktermékek nedves répaszelet a cukorrépát mosása, szeletelése és a cukrot vízzel történő kioldása után visszamaradó melléktermék szárazanyaga préselést követően 18-20%-osra nő terimés takarmány, laktagóg marhával kg etethető, de felhasználható a sertések és a lovak takarmányozásában is frissen kell felhasználni, vagy silózással lehet tartósítani (pl. kukorica szecskával, szálastakarmányokkal) szárított répaszelet energiatartalma közelít a gabonákéhoz fehérjetartalma 10%, rostja 16-18% etetés előtt célszerű áztatni, mert nagy a vízfelvevő képessége darálva monogasztrikusok tápjaiban is felhasználható

18 melasz az oldatban lévő cukor kikristályosítása után visszamaradó, viszkózusan folyó sötétbarna színű melléktermék, ami még 45-50% cukrot tartalmaz nyersfehérjéjének zöme amid anyagokból áll (betain, glutaminsav) sok káliumot tartalmaz, ami miatt nagyobb adagban etetve hasmenést okozhat marhákkal 1-2, lovakkal 1, sertésekkel 0,5 kg etethető belőle szoktatást követően silózási és granulálási adalékanyagként is használható

19  Sörgyári melléktermékek malátacsíra a kicsirázott árpa, a maláta vékony gyökere, amelyet eltávolítnak a maláta pörkölés, őrlése és főzése előtt nyersfehérje-tartalma kb. 25%, lizinben és metioninban gazdag nyersrostja 10-15%, foszforban (7-9g/kg) és B-csoportbeli vitaminokban gazdag szarvasmarhákkal max. 3kg/nap, lovakkal, juhokkal az abrak 20, sertésekkel az abrak 10-15%-ában szerepeltethető sörtörköly az édes cefre leszűrését követően visszamaradó melléktermék, a keményítőn kívül tartalmazza a teljes maláta őrleményt (zsír, rost, fehérje) a nedves sörtörköly 20-22% sza.-tartalmú, laktagóg hatású teheneknek 10-15kg, kocáknak, juhoknak 0,5-1 kg adható naponta könnyen megromlik, penészesedik szárított formában is forgalmazzák

20 sörélesztő a cefrében leülepedett élesztő szűrésével, sajtolásával, szárításával nyert igen értékes melléktermék 50%-os fehérjetartalmú, gazdag lizin, treonin és triptofán forrás, limitáló aminosava a metionin a B12 kivételével valamennyi B-csoportba tartozó vitamint tartalmazza elsősorban sertés- és baromfi-takarmányként használható gazdaságosan (3-5%)

21  Szeszipari melléktermékek A szeszgyártás egyszerű cukrokból, keményítőből kiinduló folyamat. A cukrot az élesztőgombák közvetlenül alkohollá tudják erjeszteni, a keményítőnek viszont előzetesen le kell bomlania egyszerű cukrokká (pl. gabonamagvak csíráztatása során). A lepárlatlan alkoholtartalmú anyag a cefre, majd a lepárlást követően képződő melléktermék a szeszgyári moslék és a szeszélesztő. szeszmoslék az alapanyaghoz képest kevés szénhidrátot tartalmaz, a lepárlás során a fehérje általában nem denaturálódik a friss szeszmoslék csupán 6-8%-os szárazanyag-tartalmú a gabonákból származó szeszmoslék kedvezőbb összetételű és jobb étrendi hatású, mint a a cukorrépa, a gyümölcs, a melasz vagy a burgonya alapú melléktermék híg moslékként marhákkal, tehenekkel etethető (15- 25kg/nap)

22 vinasz a melasz alapú szeszgyártás 60-70%-os sz.a.-tartalomra besűrített mellékterméke kukoricamoslék a legnagyobb jelentőségű hazánkban elsősorban hízómarhákkal (10-20kg/nap), kisebb mennyiségben tehenekkel etethető szárított formában kérődzők és sertések tápjaiban szerepeltethető (5-15%) répa- és burgonyamoslék a vinasznál kedvezőbb összetételű, de csak maximum a fele etethető a kukoricamosléknál szereplő értékeknek szeszélesztő lepárlás után szeparálást, sűrítést, szárítást követően képződik, takarmányértéke megegyezik a sörélesztőével

23  Keményítőgyári melléktermékek Hazánkban keményítő gyártásra burgonyát vagy gabona magvakat használnak. Az alapanyag zúzása, őrlése utána keményítőt kioldják, kimossák. Az oldás után a szitán, szűrőn visszamaradó rész a törköly, ami a keményítő ülepítését követően oldatban marad az a moslék. Nagy víztartalmúak, romlandók, frissen a termelődés helyéhez közel célszerű felhasználni takarmányozási céllal. burgonya-, búza-, kukoricatörköly 10-15% sz.a. tartalmú, fehérjében szegény melléktermékek sertéssel és marhával etethetők táplálóanyag-tartalmuk előzetes vizsgálata indokolt kukorica glutén a kukorica alapú keményítőgyártás során keletkezik magas (40-50%) fehérjetartalmú, fehérjéjének biológiai értéke közepes sárga színe miatt alkalmas az állati termékek színének befolyásolására

24  Konzervgyári melléktermékek Zöldségek, gyümölcsök konzervgyári feldolgozása során idényjelleggel képződő melléktermékek. Takarmányértéküket nagymértékben befolyásolja a feldolgozás módja. Gyorsan romlanak, táplálóanyag-tartalmuk változó. paradicsomtörköly a paradicsom héj és mag részét tartalmazza fehérjetartalma kb. 20% célszerű etetés előtt finomra darálni, egyébként a magok nem hasznosulnak elsősorban kérődző takarmány almatörköly az almalé előállításakor keletkező 10-15% sz.a.-tartalmú termék a héj és a hús részt tartalmazza mivel édes ízű a kérődzők (15-20kg) és a sertések (3-5kg) is szívesen fogyasztják


Letölteni ppt "Őrlési melléktermékek Gabona és hüvelyes magvak hántolása, őrlése során képződő melléktermékek korpák döntően a héjrészt, az aleuron réteget és a csírát."

Hasonló előadás


Google Hirdetések