Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A GYERMEKVÉDELMI FELELŐSÖK KAPCSOLATRENDSZERE, A JELZŐRENDDSZERI TAGOKKAL VALÓ KAPCSOLATFELVÉTEL, KAPCSOLATTARTÁS, ESETELEMZÉSEK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A GYERMEKVÉDELMI FELELŐSÖK KAPCSOLATRENDSZERE, A JELZŐRENDDSZERI TAGOKKAL VALÓ KAPCSOLATFELVÉTEL, KAPCSOLATTARTÁS, ESETELEMZÉSEK."— Előadás másolata:

1 A GYERMEKVÉDELMI FELELŐSÖK KAPCSOLATRENDSZERE, A JELZŐRENDDSZERI TAGOKKAL VALÓ KAPCSOLATFELVÉTEL, KAPCSOLATTARTÁS, ESETELEMZÉSEK

2 I. Törvényi háttér II. A gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenységjogi szabályozás III. A gyermekvédelmi felelős munkakapcsolatai IV. A gyermekek védelmének rendszere V. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működése VI. A gyermekjóléti szolgálat kapcsolatrendszere VII. Az oktatási-nevelési intézmények jelzési kötelezettsége a gyermekjóléti szolgálat felé VIII. Kiemelt jelzési kötelezettségek

3 I. TÖRVÉNYI HÁTTÉR november 22-én a Magyar Köztársaság ratifikálta a Gyermekek jogairól szóló New Yorkban elfogadott Egyezményt november 22-én a Magyar Köztársaság ratifikálta a Gyermekek jogairól szóló New Yorkban elfogadott Egyezményt évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi LXXIX. törvény a közoktatásról Oktatási törvény évi módosítása Oktatási törvény évi módosítása Közoktatási törvény decemberi változásai Közoktatási törvény decemberi változásai 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/1998. (IV.8.) MKM. r._ a 11/1994. (VI.8.) MKM. r. módosítása 16/1998. (IV.8.) MKM. r._ a 11/1994. (VI.8.) MKM. r. módosítása 8/2000.(V.24.) OM. rendelet ( a 11/1994. (VI.8.) módosítása 8/2000.(V.24.) OM. rendelet ( a 11/1994. (VI.8.) módosítása 14/1994. MKM rendelet a szakszolgálatokról (Nev. Tan.) 14/1994. MKM rendelet a szakszolgálatokról (Nev. Tan.) évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CXXV törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CXXV törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi XLVII. törvény az egészségügyi és hozzá kapcsolódó személyes adatok kezeléséről évi XLVII. törvény az egészségügyi és hozzá kapcsolódó személyes adatok kezeléséről 218/1999. Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről 218/1999. Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről 47/2007. (V. 31.) OGY h. A "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, MK 2007/67.sz. 47/2007. (V. 31.) OGY h. A "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról, MK 2007/67.sz. 68/2007. (VI. 28.) OGY h. A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervrõl, MK 2007/82.sz. 68/2007. (VI. 28.) OGY h. A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervrõl, MK 2007/82.sz.

4 II. GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG JOGI SZABÁLYOZÁSA 1. - A Közoktatásról szóló évi LXXIX törvény 41.§.(6.) - A Közoktatásról szóló évi LXXIX törvény 41.§.(6.) „a nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és a tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. „a nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és a tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. - A nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.(8.) MKM r. 6.§.(1)- az intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermek-és ifjúságvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel és intézményekkel - A nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.(8.) MKM r. 6.§.(1)- az intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermek-és ifjúságvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel és intézményekkel A 16/1998. (IV.8.) MKM. rendelete ( a 11/1994-módosítása) előírja, hogy a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni „ a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatóval való kapcsolattartását.” Továbbá a „ az intézményi védő, óvó előírásokat”. A 16/1998. (IV.8.) MKM. rendelete ( a 11/1994-módosítása) előírja, hogy a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni „ a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatóval való kapcsolattartását.” Továbbá a „ az intézményi védő, óvó előírásokat”. (2).bekezdése ” ha a nevelési- oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól”- (2).bekezdése ” ha a nevelési- oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól”-

5 II. GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG JOGI SZABÁLYOZÁSA 2. A 11/1994.(VI.8.) MKM. rendele t tervezett(2008.) módosítása, szerint a szervezeti és működési szabályzatnak tartalmaznia kell a szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendjét, továbbá a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás kereteit. A 11/1994.(VI.8.) MKM. rendele t tervezett(2008.) módosítása, szerint a szervezeti és működési szabályzatnak tartalmaznia kell a szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendjét, továbbá a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás kereteit. - „lehetővé válik hogy együttműködjenek a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, illetve bizonyos esetekben az oktatásügyi közvetítő szolgálattal - „lehetővé válik hogy együttműködjenek a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, illetve bizonyos esetekben az oktatásügyi közvetítő szolgálattal

6 III. A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS MUNKAKAPCSOLATAI Iskolán belüli 2. Iskolán kívüli Igazgató Igazgató Ig. h. Szülők Hatóságok Intézmények Civil Szervezetek Ig. h. Szülők Hatóságok Intézmények Civil Szervezetek Tanárok Tanárok Munkaközösség vez. Diákok Munkaközösség vez. Diákok Diák mozg. tanár Diák mozg. tanár Pszichológus Pszichológus Logopédus Logopédus Fejlesztőpedagógus Fejlesztőpedagógus Iskolaorvos Iskolaorvos Védőnő Védőnő Isk. könyvtáros Isk. könyvtáros Szabadidő-szervező Szabadidő-szervező Drogügyi koordinátor Drogügyi koordinátor Büfés Büfés Takarítónők Takarítónők Portás… Portás…

7 III. A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS MUNKAKAPCSOLATAI 2. Szülők 1. Személyes kapcsolat 2. Szülői szervezetek 3. Írott tájékoztatás - tanév elején - SZMK. - körlevél az iskolába lépő új tanulók szüleinek - tanév elején - SZMK. - körlevél az iskolába lépő új tanulók szüleinek - szülői-értekezlet, - szülői-értekezlet, - eset kapcsán - tájékoztatás a szoc. juttatásokról - eset kapcsán - tájékoztatás a szoc. juttatásokról - szülői megkeresés - szülői megkeresés - fegyelmi tárgyalás - hirdetmény „Faliújság” - fegyelmi tárgyalás - hirdetmény „Faliújság” - gyejó. ellátás (v.v., stb.) - gyejó. ellátás (v.v., stb.) 2003-ban módosított gyermekvédelmi törvény 39.§.(3) szerint, a gyermekjóléti szolgálat feladata: hogy „ segítse a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,”. Ez a rendelkezés összecseng az oktatási tárca rendeletével, miszerint: A nevelési-oktatási intézmények közreműködőinek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal,...(16/1998.(IV.8.)MKM rendelet, 6.§.(1)bekezd.)

8 III. A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS MUNKAKAPCSOLATAI 3. Iskolán kívüli kapcsolatok 1. Hatóságok 2. Intézmények 3. Civil szervezetek1. Hatóságok 2. Intézmények 3. Civil szervezetek - Főv. Polg. Hiv. – Oktatási- nevelési - Ker. Polg. Hiv. – Nev. Tan., Ped. Sz. - Jegyzői Gyámhiv. – Egészségügyi int.. - Gyámhatóság - Kulturális - TEGYESZ - Gyermekvédelmi alapellátás és szakellátás alapellátás és szakellátás - Gyermekjogi képviselő - Gyermekjogi képviselő

9 A SEGÍTŐ HÁLÓZAT SZAKEMBEREI BölcsődébenÓvodábanIskolában

10 IV. A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE 1. A Gyv.t. egyik legnagyobb vívmánya, hogy a gyermeki jogok figyelembevételével elkülönítette - a prevenció szintjét (veszélyeztetettség megelőzése, családban történő nevelés segítése, pénzbeli, természetbeni, ellátások, gyv. jelzőrendszer működése) családban történő nevelés segítése, pénzbeli, természetbeni, ellátások, gyv. jelzőrendszer működése) - a hatósági beavatkozás szintjét

11 IV. A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE Önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátások 1.1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 1.2. kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény, támogatás 1.3. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 1.4. gyermektartásdíj megelőlegezése 1.5. otthonteremtési támogatás 2. Az önkormányzat által biztosított természetbeni ellátások 2.1. étkezési támogatás tankönyvtámogatás, 2.3. egészségügyi ellátás

12 IV. A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások 3.1. Gyermekjóléti szolgáltatás:- alapellátás - észlelő-jelzőrendszer - észlelő-jelzőrendszer - veszélyeztető tényezőket felderíti,.. - veszélyeztető tényezőket felderíti,.. - prevenciós programokat - prevenciós programokat - védelembe vételi eljárást kezdeményez - védelembe vételi eljárást kezdeményez 3.2. A gyermekek napközbeni ellátása: - bölcsőde (Biztos kezdet program) - bölcsőde (Biztos kezdet program) - családi napközi - családi napközi - házi gyermekfelügyelet - házi gyermekfelügyelet 3.3. Gyermekek átmeneti gondozása: - helyettes szülő - helyettes szülő - gyermekek átmeneti otthona - gyermekek átmeneti otthona - családok átmeneti otthona - családok átmeneti otthona

13 IV. A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések 4.1. védelembe vétel: a GYEJÓ javaslata alapján a jegyző védelembe veszi 4.2. családba fogadás: szülő kérésére a gyámhivatal (int.) 4.3. ideiglenes hatályú elhelyezés,- felügyelet nélkül marad a gyermek - (Rendőrség) 4.4. átmeneti nevelésbe vétel- gyámhivatal 4.5. tartós nevelésbe vétel- gyámhivatal- szülő felügyeleti joga szünetel (örökbefogadás) 4.6. utógondozás 1 évig- családba visszafogadás, vagy tartós nevelésbe vétel után. (Utógondozó otthon)

14 V. A GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény szabályozza: - az állam, a helyi önkormányzatok, - gyermekek védelmét ellátó természetes - és jogi személyek tevékenységi területeit, - akik segítséget nyújtanak a gyermekek - törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez.

15 V. A GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE 2. A törvény meghatározza a gyermekjóléti szolgálatok tevékenységének keretét, mélységét, felelősségi körét, feladatait. Feladatai: 1. a gyermek családban történő nevelésének elősegítése 2. a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése 2. a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése 3. a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése 3. a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése 39. §. (3.):" A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése a veszélyetetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése. a veszélyetetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése. 40.§.(2.) "A gyermekjóléti szolgálat - - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez." folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,". segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,".

16 V. A GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE 3. Az észlelő-jelzőrendszer tagjai A Gyvt. 17. §.(1) szerint a gyermek-és ifjúságvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat az észlelő-jelzőrendszer tagjai látják el: a.) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a.) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b.) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, b.) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, c.) a közoktatási intézmények, a nevelési-oktatási intézmények, nevelési tanácsadó, c.) a közoktatási intézmények, a nevelési-oktatási intézmények, nevelési tanácsadó, d.)a rendőrség, d.)a rendőrség, e.) ügyészség, e.) ügyészség, f.) bíróság, f.) bíróság, g.) pártfogó felügyelői szolgálat, g.) pártfogó felügyelői szolgálat, h.) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, h.) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i.) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, i.) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j.) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. j.) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Kötelesek egymással együttműködni. A Nev. Tan. által nyújtott segítség formája: esetmegbeszélés, esetmegbeszélés, konzultáció, konzultáció,

17 VI. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT KAPCSOLATRENDSZERE 1.

18 VI. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT KAPCSOLATRENDSZERE 2. Gyermekjóléti szolgálatok feladata: - észlelő - jelzőrendszer működtetése - észlelő - jelzőrendszer működtetése - esetmegbeszélések tartása - esetmegbeszélések tartása - gyermek és ifjúságvédelmi tanácskozás (éves) - gyermek és ifjúságvédelmi tanácskozás (éves) Esetmegbeszélés munkaformái: - Aktuális probléma megbeszélő csoport (konkrét eset, érintett szakemberek) - Tisztázó beszélgetések (különböző szakmák képviselőivel, külön-külön) - Általános megbeszélés (jelzőrendszeri tagokkal, havonta) - Speciális esetmegbeszélő, (település gy. és ifj. helyzetékelés, szükséges változások)

19 VII. A NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK JELZÉSI KÖTELEZETTSÉGE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK FELÉ 1. A Gyvt. 17. §.(2) a nevelési-oktatási intézmények kötelesek: jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál ( „Adatlap”- Kapcsolatfelvétel - Kapcsolattartás) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál ( „Adatlap”- Kapcsolatfelvétel - Kapcsolattartás) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető magatartása esetén. hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető magatartása esetén. (Jelzéssel bárki élhet.) (Jelzéssel bárki élhet.) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés keretében, a feladatai: a.) részletes pedagógiai vélemény készítése, a.) részletes pedagógiai vélemény készítése, b.) további vizsgálatokhoz, vizsgálatkérőlap kitöltése, b.) további vizsgálatokhoz, vizsgálatkérőlap kitöltése, c.) együttműködés kezdeményezésekor kapcsolat felvételi lap kitöltése c.) együttműködés kezdeményezésekor kapcsolat felvételi lap kitöltése d.) hatósági beavatkozás kezdeményezésekor szükséges nyomtatványok kitöltése, mellyel egyidejűleg a gyejó.-nak is jelzést kell küldeni. d.) hatósági beavatkozás kezdeményezésekor szükséges nyomtatványok kitöltése, mellyel egyidejűleg a gyejó.-nak is jelzést kell küldeni.

20 VII. A NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK JELZÉSI KÖTELEZETTSÉGE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK FELÉ 2. Magántanulói státusz iránti kérelem: Ktv.7.§ (1). A tankötelezettség- a szülő választása alapján- iskolába járással, vagy magántanulóként teljesíthető. Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

21 VII. A NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK JELZÉSI KÖTELEZETTSÉGE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK FELÉ 3. Az iskolai mulasztások jelzése: A Gyermekjóléti Szolgálatok felé a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet 12.§.(1) és 20.§.(3) pontjai szerint: A Gyermekjóléti Szolgálatok felé a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet 12.§.(1) és 20.§.(3) pontjai szerint: - Az iskola a tanköteles tanuló esetén: az első igazolatlan mulasztáskor a szülőt értesítenie kell. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha továbbra is igazolatlanul mulaszt a tanuló az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a tanuló szüleit. Ha egy tanítási évben a tanköteles korú tanuló 10 óránál többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt a szülők elleni szabálysértési eljárás kezdeményezése céljából a tankötelezettség be nem tartása miatt.

22 Tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása esetén a teendők: Első igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök értesíti a szülőt, (Írásban: iktatni kell, az iskola külön iktatókönyvébe, osztálynaplóba be kell írni az értesítés iktatószámát és a postázás dátumát.) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát elérte, az osztályfőnök a felhívja a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Az osztályfőnök (gyermekvédelmi felelős) kezdeményezésére az igazgatót Értesíti Értesíti I. Fokú Jegyzői Gyámhatóságot és a Kerületi Gyermekjóléti szolgálatot (A bejelentés nincs (A gyorsabb ügyintézés érdekében formanyomtatványhoz kötve, a gyermekvédelmi felelős bejelenti de tartalmaznia kell a gyermek az „Adatlap a gyermek személyi adatait: anyja nevét, veszélyeztetettségének jelzéséről” születési adatait, lakhelyét c. nyomtatványon) és ha van a telefonszámát.) és ha van a telefonszámát.) További intézkedés az elsőfokú Jegyzői Gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Szabálysértési feljelentést tesz. Szabálysértési feljelentést tesz. Kiskorú veszélyeztetése (A rendőrség,- büntetőeljárást foganatosítása.) Kiskorú veszélyeztetése (A rendőrség,- büntetőeljárást foganatosítása.)

23 VIII. KIEMELT JELZÉSI KÖTELEZETTSÉGEK 1. A veszélyeztetettség előidézése szempontjából: a szenvedélybetegségek gyanúja a szenvedélybetegségek gyanúja gyermekbántalmazás vélelme- családon belüli erőszak gyermekbántalmazás vélelme- családon belüli erőszak A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. 5.§.-a szerint a veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza”. WHO definícióját tartjuk elfogadhatónak: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”

24 VIII. KIEMELT JELZÉSI KÖTELEZETTSÉGEK 2. A gyermekbántalmazás a gyermek veszélyeztetettségének egyik megnyilvánulási formája, de a gyermek veszélyeztetettsége bántalmazás nélkül is megvalósulhat, így például a gyermek magatartása, a szülő egészségi állapota, anyagi körülménye, életvitele lehet veszélyeztető körülmény anélkül, hogy ez a gyermek bántalmazását is jelentené. A gyermek bántalmazása alatt azt értjük, ha valaki(k) sérülést okoz(nak) a gyermeknek, vagy a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt, történést szándékosan nem akadályozza(ák) meg. Ez a gyermek további életére kiható, jelentős mértékű sérülés lehet. Ez a gyermek további életére kiható, jelentős mértékű sérülés lehet. (Ajánlott irodalom: „A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a gyermekbántalmazási esetek ellátásában, kezelésében” című Gyermekjóléti Szolgálatok Módszertani Hírlevele (2003. március- április)

25 VIII. KIEMELT JELZÉSI KÖTELEZETTSÉGEK Felismerés: – külső jelek, jellegzetes sérülések, – testi, szellemi fejlődés elmaradása, – gyermek viselkedésének inadekvát módja. Teendők : Fokozott figyelem a gyermek iskolában megmutatkozó megnyilvánulásai során, és rendszeres kapcsolattartás szülővel, gondviselővel. 2. Rizikótényezők : – anyagi és/vagy szellemi-lelki szegénység, – alkoholizmus, – rossz családi légkör, feszültség a családtagok között, – munkanélküliség, – „nem kívánt” gyermek, gyermekével türelmetlen, agresszív szülő, – felbomlott házasságok, családi kapcsolati zavarok. DE: társadalmi és szociális helyzettől függetlenül létezik a jelenség, magasabb iskolai végzettségnél gyakoribb a lelki kínzás, zsarolás!

26 VIII. KIEMELT JELZÉSI KÖTELEZETTSÉGEK Figyelmeztető, gyanúra utaló jelek: – a gyermek viselkedése, kedélyállapota (agresszivitás, hiperaktivitás, depresszió, étvágytalanság, szemkontaktus kerülése, gyermek félénksége, kedvtelensége). – tanulmányi eredmény romlása; iskolai nehézségek, kudarcok, – külső megjelenése: alultápláltság, ápolatlanság, elhanyagolt betegségek, gyakori visszaesések, elégtelen ruházat, kimerült, éhes gyermek, gyakori sérülések. 4. Fizikai bántalmazásra utaló jelek : – a sérülés nem egyeztethető össze a sérülés keletkezéséről mondottakkal, szülő nem fordul orvoshoz, szülő nem fordul orvoshoz, – a gyermek a sérülést máshogy meséli el, mint a szülő, – a gyermek megretten a váratlan érintéstől, a fejét elrántja a simogatáskor, – üres, riadt tekintet illetve túlságosan éber, vibráló, – alázatos és engedékeny, illetve agresszív.

27 VIII. KIEMELT JELZÉSI KÖTELEZETTSÉGEK Lelki elhanyagolásra utaló jelek: – kifejezéstelen arc, szemkontaktus hiánya a felnőttel, mereven ül órákon keresztül, – természetes életöröm hiánya, érdektelenség, – játékban gátlásos, visszafogott, – korához képest komoly viselkedés, – csökkent önbecsülés, – bizalmatlanság vagy fokozott szeretetigény. Fontos megjegyeznünk, hogy a felmerült gyanú megítélése több szakember meggyőződésének együttes állásfoglalása kel hogy legyen. Különös körültekintéssel kell kezelni a gyermekeket tanulótársaik körében. (Ajánlott irodalom: „A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és kezelésére, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, – és ifjúságvédelem/

28 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dubovszky Katalin Közoktatási szakértő Gyermekvédelmi szaktanácsadó


Letölteni ppt "A GYERMEKVÉDELMI FELELŐSÖK KAPCSOLATRENDSZERE, A JELZŐRENDDSZERI TAGOKKAL VALÓ KAPCSOLATFELVÉTEL, KAPCSOLATTARTÁS, ESETELEMZÉSEK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések