A korszerű képzések néhány alapkérdése TÁMOP 544 C Útitársak projekt Dr. Budai István Győr, 2010. november 19.

Az előadások a következő témára: "A korszerű képzések néhány alapkérdése TÁMOP 544 C Útitársak projekt Dr. Budai István Győr, 2010. november 19."— Előadás másolata:

1 A korszerű képzések néhány alapkérdése TÁMOP 544 C Útitársak projekt Dr. Budai István Győr, 2010. november 19.

2 Miller-Seller (1985) képzésfejlesztési modelljei „Átadó”: tények, adatok, tananyag, a tudományok logikája alapján, verbalizáció, külső értékelés „Átadó”: tények, adatok, tananyag, a tudományok logikája alapján, verbalizáció, külső értékelés „Kapcsolatépítő”: diákok valós életre felkészítése, elméleti és gyakorlati problémákkal szembesítve, kompetenciák fejlesztése „Kapcsolatépítő”: diákok valós életre felkészítése, elméleti és gyakorlati problémákkal szembesítve, kompetenciák fejlesztése „Átalakító”: kiindulás a diákok személyiségéből, a tanulnivaló szabad megválasztása, önmagukhoz mért fejlődés értékelése „Átalakító”: kiindulás a diákok személyiségéből, a tanulnivaló szabad megválasztása, önmagukhoz mért fejlődés értékelése

3 Ismeretátadás problémája

4 Rendszerszemléletű képzésfejlesztés Helyzetelemzés, szükségletfelmérés Helyzetelemzés, szükségletfelmérés Képzési filozófia (misszió) Képzési filozófia (misszió) Kompetenciák – célok Kompetenciák – célok Belépési követelmények Belépési követelmények Tanárok szakmai identitása, orientációja Tanárok szakmai identitása, orientációja Feltételrendszer, források Feltételrendszer, források

5 Rendszerszemléletű képzésfejlesztés (2) Képző program: problémák köré rendeződés Képző program: problémák köré rendeződés Alkalmazható tanulásirányító, támogató stratégiák, modellek Alkalmazható tanulásirányító, támogató stratégiák, modellek Monitorozás Monitorozás Értékelés: eredmény, folyamat, diákok, tanárok stb. Értékelés: eredmény, folyamat, diákok, tanárok stb.

6 Képzési filozófia Viszonyunk: A szakmához, a szakemberhez – milyen szakembert képzelünk el (ld: ip közösségi fejlesztő kompetencia rendszere) A szakmához, a szakemberhez – milyen szakembert képzelünk el (ld: ip közösségi fejlesztő kompetencia rendszere) Képzési tartalomhoz és a tanulásirányítási stratégiákhoz – multi-dimenzionális megközelítés Képzési tartalomhoz és a tanulásirányítási stratégiákhoz – multi-dimenzionális megközelítés A diákokhoz – tanárokhoz: szerepük a képzési folyamatban: hallgató, résztvevő, közreműködő, gyakornok, alkotó, feltaláló, facilitátor stb. A diákokhoz – tanárokhoz: szerepük a képzési folyamatban: hallgató, résztvevő, közreműködő, gyakornok, alkotó, feltaláló, facilitátor stb.

7 És a projekt képzéseiben, moduljaiban? Közösségfejlesztés Közösségfejlesztés Társadalmi felelősségvállalás növelése Társadalmi felelősségvállalás növelése Kompetencia alapúság Kompetencia alapúság Interprofesszionális szellemiségű Interprofesszionális szellemiségű IntegráltIntegrált KomplexKomplex

8

9 Kompetencia Képesség, hogy a megszerzett tapasztalatokra, tudásra és a különböző készségekre alapozva különböző helyzetekben jobb teljesítményt tudjunk nyújtani. Mire képes, mit tud megcsinálni (kreatívan hasznosat, biztosat, hatékonyat), nem csupán mit tud! Kifejez: Adott ügyben való illetékességet, tevékenységre való jogosultságot Adott ügyben való illetékességet, tevékenységre való jogosultságot Pozitív hozzáállást Pozitív hozzáállást Személyességet, aktív, alkotó létet és működést Személyességet, aktív, alkotó létet és működést Mérhető teljesítményt Mérhető teljesítményt Szakértelmet stb. Szakértelmet stb.

10 A tradicionális és az interprofesszionális szisztéma összehasonlítása Tradicionális Interprofesszionális Képzés„Kisiskolás” de absztraktÉletteli, konkrét Képzési célok„Mi tudás”„Know-how tudás” Tartalmak minőségeElavult tudásMegújítható tudás Tanítási módszerIsmétlésekFelfedezés HangsúlyokTartalmakStruktúrák Képzés bázisaA tudás akadémiai rendszerezésének passzív elfogadása Folyamatos kritikai és episztemológiai elutasítás A képzésLeragad az „elszigetelődésnél” kialakítja az ismeretek abszolútumát, amely „megöli” az életet Áthidalja a képzés és a társadalom közti szakadékot, reális tudást alakít KövetelményHierarchikus, rígid, leíró rendszerRekonstruálható alap, teljességre törekvés Előnyben részesíti az:Izolációt, versenytKollektív tevékenységet, kutatást

11 A képzési kultúra-metodika fejlesztése Alap: A képzések résztvevőit (diákokat) a fókuszba Mit? Mit? Miért? Miért? Hogyan csinálnak vmit a tanulás (képzés) folyamatában? Hogyan csinálnak vmit a tanulás (képzés) folyamatában?

12

13 Hogyan irányítsuk a tanulást? Korábbi tapasztalatok (gazdagabbak, mint gondoljuk) alapul vétele – az elmélet- gyakorlat viszonya Korábbi tapasztalatok (gazdagabbak, mint gondoljuk) alapul vétele – az elmélet- gyakorlat viszonya A motiválás folyamatossága A motiválás folyamatossága Cselekvés közbeni tanulás (élmény, részvétel, kooperáció) (vö: szociális munka folyamata) és adjunk értelmet a cselekedeteknek – reflexió (belső dialógus) és annak leírása, prezentálása (külső dialógus) Cselekvés közbeni tanulás (élmény, részvétel, kooperáció) (vö: szociális munka folyamata) és adjunk értelmet a cselekedeteknek – reflexió (belső dialógus) és annak leírása, prezentálása (külső dialógus)

14 „…a tudás magában a cselekvésben van. A teljesítmény spontán, gyakorlott végrehajtásával teszünk róla tanúbizonyságot, és sokszor képtelenek vagyunk ezt verbálisan egyértelműen kifejezni.” (Schön 1991) „…a tudás magában a cselekvésben van. A teljesítmény spontán, gyakorlott végrehajtásával teszünk róla tanúbizonyságot, és sokszor képtelenek vagyunk ezt verbálisan egyértelműen kifejezni.” (Schön 1991)

15 A tanár legyen Seliger szerint (2000): szerény: „…azt tanulják, amit akarnak…” tisztelettel: „…a diákok szakértői saját tanulásuknak…” - így tud az ügyek szakértőjévé válni(vö: kliens szakértője saját életének) tisztelettel: „…a diákok szakértői saját tanulásuknak…” - így tud az ügyek szakértőjévé válni(vö: kliens szakértője saját életének) kíváncsi: erőfeszítései milyen hatással vannak a tanulási folyamatra stb. kíváncsi: erőfeszítései milyen hatással vannak a tanulási folyamatra stb.

16 A képzés és a szakma módszereinek összekapcsolása Tapasztalat alapú tanulás/képzés Tapasztalat alapú tanulás/képzés Reflektív professzionalizmus Reflektív professzionalizmus Problémaközpontú tanulás (PBL) képzés Problémaközpontú tanulás (PBL) képzés A tudás megkonstruálása A tudás megkonstruálása

17 Tanulási stílusok (Kolb ciklusai 1984) A minőségi tanulás: konkrét megfigyelés, élmény – mi történik, mit tapasztalok? konkrét megfigyelés, élmény – mi történik, mit tapasztalok? reflexió és elemzés – mi történt, miért, mit jelent, miért? reflexió és elemzés – mi történt, miért, mit jelent, miért? absztrakció és tervezés – milyen következtetést, mi jó, hasznos, mit lehet csinálni? absztrakció és tervezés – milyen következtetést, mi jó, hasznos, mit lehet csinálni? új helyzetben történő cselekvés – miként tudom hasznosítani? új helyzetben történő cselekvés – miként tudom hasznosítani? A folyamat ciklikus, oly módon, hogy az a tanuló, aki magába szívott egy sor tanulási tapasztalatot, hajlandó ezt a folyamatot ismételten elvégezni egy másik tanulási helyzetben és újabb tapasztalatot szerezni. A folyamat nagy mértékben függ egyének különbözőségétől.

18 Reflektív professzionalizmus Schön,D. (Educating the Reflective Practitioner 1987): Reprezentáció és jelentés adás szükséges a (fel)használók tapasztalatainak, érzéseinek együttes feldolgozásával, visszatükrözésével (reflexióval). Folyamatos interakció és kölcsönös reflexió a (fel)használók és a szolgáltatók között

19 Fő kérdései: Mit tudunk arról, amit csinálunk? Mit, miért csinálunk?Mit, miért csinálunk? Hogyan kell/lehet azt csinálni?Hogyan kell/lehet azt csinálni? Miképpen válunk kompetenssé?Miképpen válunk kompetenssé? A gyakorlat quasi művészi alkotó munka, nem technikusi! Következésképp cselekvőképesek lesznek a (fel)használók is (vö: empowerment!).

20 Reflexiós folyamat Reflexió a tevékenységre (reflexion about doing) Reflexió a gondolkodásra (thinking about thinking) Tevékenység (doing)

21 Reflection in action: a tevékenység és az eredmények kritikus vizsgálata (reflexiója), a tevékenység és az intuitív tudás közti kapcsolatok keresése (próbálkozás + intuíció) Reflection in action: a tevékenység és az eredmények kritikus vizsgálata (reflexiója), a tevékenység és az intuitív tudás közti kapcsolatok keresése (próbálkozás + intuíció) Reflection on action: a tevékenységről alkotott korábbi gondolatok kritikus újra vizsgálata (reflexiója) Reflection on action: a tevékenységről alkotott korábbi gondolatok kritikus újra vizsgálata (reflexiója)

22 Reflexiós folyamat (2) Schön,D. (Educating the Reflective Practitioner 1987 Reflexió a tevékenységre (reflexion about doing) Reflexió a gondolkodásra (thinking about thinking) Tevékenység (doing)

23 Konstruktivista megközelítés Középpontjában a szakemberek és a szolgáltatások (fel)használói közötti közvetlen kapcsolat áll, amelynek során beszélgetéseken keresztül érti meg a szakember és a problémával küszködő személy önmaga a nehézségeit, veszteségeinek okait, itt tehát az elfogadás és a törődés iránti szükséglet kielégítése van a folyamat fókuszában.

24 Tanulási folyamat ebben: Életközelség Életközelség Ötletek, elképzelések fejlesztése Ötletek, elképzelések fejlesztése Szerkezetek építése Szerkezetek építése A megélt valóság (tapasztalat) különböző értelmezéseinek keresése A megélt valóság (tapasztalat) különböző értelmezéseinek keresése A problémák több szempontú elemzése A problémák több szempontú elemzése Reflexiók, absztrakciók Reflexiók, absztrakciók Különböző problémák megértésén és kezelésén keresztül képesek jelentéseket (tudást) konstruálni és nem rekonstruálni Különböző problémák megértésén és kezelésén keresztül képesek jelentéseket (tudást) konstruálni és nem rekonstruálni Tanár lehetőségeket kínál, beavat, segít, vezet… Tanár lehetőségeket kínál, beavat, segít, vezet…

25