Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

LMP_PS025G2 2011. Február 26.. Kötelező olvasmányok: Atkinson, Richard C.: Pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 2000., pp. 422-512. Tóth László: Pszichológia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "LMP_PS025G2 2011. Február 26.. Kötelező olvasmányok: Atkinson, Richard C.: Pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 2000., pp. 422-512. Tóth László: Pszichológia."— Előadás másolata:

1 LMP_PS025G Február 26.

2 Kötelező olvasmányok: Atkinson, Richard C.: Pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 2000., pp Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, Pedellus Kiadó, pp Vajda Zsuzsanna - Kósa Éva: Neveléslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, pp

3 EGYÉNI BÁNÁSMÓD, DIFFERENCIÁLT KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEI

4 Reformpedagógiai iskolák A legfontosabb jellemzői: XIX. – XX. század fordulóján kibontakozó mozgalom, XIX. – XX. század fordulóján kibontakozó mozgalom, h atározott pedagógiai elmélet és gyakorlat, h atározott pedagógiai elmélet és gyakorlat, középpontjában a gyermeki lét és fejlődésének sajátosságai áll, középpontjában a gyermeki lét és fejlődésének sajátosságai áll, a gyermek nem kicsinyített felnőttnek tekinti, a gyermek nem kicsinyített felnőttnek tekinti, elmarasztalták a korabeli herbarti pedagógiát elmarasztalták a korabeli herbarti pedagógiát

5 elmarasztalták a korabeli herbarti pedagógiát, mert: az a gyermeket receptív /befogadó/ lénynek tartja, az a gyermeket receptív /befogadó/ lénynek tartja, az emlékezetre támaszkodik, ismereteket halmoz, az emlékezetre támaszkodik, ismereteket halmoz, az elraktározott ismeretek mennyisége a központi kérdés az elraktározott ismeretek mennyisége a központi kérdés a tankönyvek az ismeretek betanulását szolgálják, a tankönyvek az ismeretek betanulását szolgálják, a vizsga célja a betanult ismeretek ellenőrzése, a vizsga célja a betanult ismeretek ellenőrzése, a külső fegyelem fenntartása a cél, a külső fegyelem fenntartása a cél, az érdeklődést jutalom és büntetés segítségével keltik fel, az érdeklődést jutalom és büntetés segítségével keltik fel, a gyerekek közti kölcsönös segítséget büntetik. a gyerekek közti kölcsönös segítséget büntetik.

6 John Dewey ( ) - Laboratóriumok és tevékenységek köré szerveződő terek - Egyéni fejlesztési terv - Egyéni haladási napló - Feladatok választása, sokszínű feladatok - Egyéni feladattervek

7 Maria Montessori ( ) Montessori pedagógia gyermeki aktivitás és szabadság, gyermekhez méretezett terek, tevékenységet befolyásoló, irányító eszközök, ritmikus mozgás, csendtartás

8 Célestin Freinet ( ) A Modern Iskola az élet által az életre nevelni, az élet által az életre nevelni, kísérletező tapogatózás (séták), kísérletező tapogatózás (séták), műhelysarkok, műhelysarkok, szabad önkifejezés (fogalmazás, nyomda, újság), szabad önkifejezés (fogalmazás, nyomda, újság), közösségi élet közösségi élet

9 Peter Petersen( ) Jénaplan- iskola az iskola a gyermeki élet természetes színtere, az iskola a gyermeki élet természetes színtere, vegyes életkorú osztályok, vegyes életkorú osztályok, ritmikus hetirend, ritmikus hetirend, művelődési alapformák (beszélgetés, játék, munka, ünnep), művelődési alapformák (beszélgetés, játék, munka, ünnep), csoportmunka, csoportmunka,

10 Rudolf Steiner – Waldorf iskola antropozófia (emberi bölcsesség fejlődéslélektana), antropozófia (emberi bölcsesség fejlődéslélektana), együttműködő iskola, együttműködő iskola, 1-8. osztálytanító, 1-8. osztálytanító, epochális oktatás, epochális oktatás, művészeti nevelés, művészeti nevelés, munkára nevelés, munkára nevelés,

11 Az egyéni bánásmód szemlélete napjainkban.

12 A tanuló fejlődését meghatározó tényezők 1. A gyermek fizikai-biológiai állapota 2. A gyermek intrapszichés szintje 3. A gyermek interperszonális kapcsolatai 4. A gyermek helye a családban, közösségekben, stb. 5. A gyermek lakóhelyi környezete 6. A gyermek kultúrája, mint identitás 7. A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések

13 A gyermeki fejlődés zavarai. /teljesség igénye nélkül/ Biológiai alapfunkciók zavarai (alvás- és evészavarok) Szorongásos rendellenességek(fóbiák,kényszerbetegség) Beszédzavarok Magatartászavarok (nehezen nevelhetőség) Identitászavarok Az intézményes segítségnyújtás színterei, a nevelési tanácsadó és a pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége.

14 Az átlagtól való eltérés, a normál fejlődésmenettől való eltérés okai.

15 A normál fejlődést megzavaró tényezők (A tanulási problémák oki háttere) Szomatikus okok: genetikai, veleszületett születés előtt, után, alatt szerzett károsodás megkésett fejlődés agyi eredetű funkciózavarok integrációs zavarok motorikus zavarok érzékszervi károsodás betegségek

16 A normál fejlődést megzavaró tényezők (A tanulási problémák oki háttere) Pszichikus okok tanulási stílus, tanulási hibák koncentrálási nehézség viselkedési zavar pszichszomatikus zavar hiányos éntudat, szorongás hiányos motiváltság túlterheltség

17 A normál fejlődést megzavaró tényezők (A tanulási problémák oki háttere) Környezeti okok – iskolai okok – teljesítményorientáltság – túlzott anyagbőség – haladási tempó – túl sok inger – didaktikai metodikai hiány – iskolai és oktatási szervezési hiányosságok – iskolai adminisztráció – középréteg elvárásainak megfelelés – lelki egészség elhanyagolása

18 A normál fejlődést megzavaró tényezők (A tanulási problémák oki háttere) Környezeti okok – szociális okok környezeti szegénység család nyelvhasználata nevelési szokások, szükségletek kedvezőtlen életkilátások szociális megbélyegzés – pl. származás teljesítmény központú társadalom

19 1.Teljesítmény- és képességbeli eltérések Lassú tanulók. Az alulteljesítő tanulók. Tanulási zavarokkal küzdő tanulók (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia.) Gyógypedagógiai problémák Tehetséges tanulók.

20 A lassú tanulók Lassú tanulóknak nevezzük, akik számottevően lassabb ütemben képesek tanulni, intelligenciájuk többnyire a 70 és a 85 közötti IQ tartományba esik, azaz az átlagosnál szerényebb képességűek.

21 Az alulteljesítő tanulók Iskolai alulteljesítésről beszélünk, ha adott tanuló tartósan a képességei alatt teljesít, elmaradva attól, ami a képességei, vagy a múltbéli teljesítménye alapján tőle elvárható lenne. Az alulteljesítés lényege tehát, hogy a lehetséges teljesítmény és a megvalósuló teljesítmény hosszabb időn át jelentősen különbözik egymástól.

22 A tanulási zavarral küzdő tanulók Tanulási zavarokkal küzdőknek azokat a tanulókat nevezzük, akik az iskolai alaptárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet az általános intelligenciájuk ezt nem indokolja.

23 Tanulási zavar A gyakorlatban a pedagógus többnyire három ilyen formával találja szembe magát: a diszlexiával, a diszgráfiával és a diszkalkuliával.

24 Akadályozott tanulók hallásukban akadályozottak, mozgásukban akadályozottak, beszédben akadályozottak, tanulásban akadályozottak látásukban akadályozottak

25 Tehetséges tanuló Renzulli (1978) megalkotta „három-komponens-modell”-jét, melyek a következő komponensekből állnak: magas intellektuális képességek, melyeket általában intelligencia-, teljesítmény-, vagy alkalmassági tesztekkel mérik, a kreativitás, melyet pszichometriai módszerekkel nem lehet pontosan meghatározni, a motiváció a harmadik személyiségjellemző, amit a rendkívüli teljesítményekhez szükséges feltételnek tekintünk. A motiváció szolgáltatja a cél eléréséhez szükséges energiát, és ez határozza meg az irányt, de ugyanakkor szabályoz is. Renzulli elméletét egészíti ki Mönks, szerinte fontos a család, az iskola és a kortársak szerepe a tehetség kibontakozásában.

26 2. Szociokulturális eltérések Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, gyermekbántalmazás

27 Hátrányos helyzetű tanuló Hátrányos helyzetű tanulók azok, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolai végzettsége, ill. alacsony műveltségi szintje. Mindezek következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége.

28 Veszélyeztetett, bántalmazott tanuló Azokat a tanulókat nevezzük veszélyeztetettnek, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. A kialakulásához vezető tényezők a család, illetve a szűkebb társadalmi környezet elhanyagoló nevelése, gondozása, valamint a családon belüli devianciák halmozott előfordulása.(pl. alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény) Következmény lehet a tanulónál is megjelenő deviáns magatartási formák, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás.

29 3. Magatartási és szocializációs zavarok Magatartási és szocializációs zavarok csoportjai, kezelésük

30 A nehezen nevelhető, szociálisan inadaptált tanuló Nehezen nevelhető tanulók azok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai, kisebb pszichés sérülések esetleg környezeti okok miatt eltérnek társaiktól. A nehezen nevelhetőség gyakran szociális inadaptációként fogható fel. A szociálisan inadaptált tanuló a felnőttekhez, ill a kortársakhoz való viszonyában zavar látható. Olyan zavar, ami a társas viszonyok zavarára épül.

31 Deviáns viselkedésű tanuló Deviáns viselkedésű gyermekek és fiatalok azok, akik a társadalmi együttélés szabályaitól, normáitól eltér, tehát egy szabály nélküli magatartás, amely antiszociális magatartásformákban jelenik meg. Súlyosság alapján megkülönböztetünk szabálysértő, törvénysértő és bűnöző magatartást. Kialakuláshoz vezető tényezők közül a súlyosan veszélyeztető családi környezet, a családon belüli devianciák jellemzők.

32 SNI definíciók A / Jellemzően organikus eredetű rendellenességek, orvosilag egyértelműen diagnosztizálhatóak, mint a hallássérülés, a látássérülés, a középsúlyos vagy a súlyos értelmi fogyatékosság, a halmozott fogyatékosság. Az érintett tanulók különböző szociális réteghez tartoznak. ( pl. Akadályozottak) B/ A tanulók sajátos nevelési igényei lényegében a pszichikus fejlődés zavarát jelenti (pl. Tanulási zavarok) C/ A tanulók sajátos nevelési igényei elsődlegesen szociális- gazdasági, kulturális és/vagy nyelvi faktoroknak köszönhetőek.(pl. Hátrányos helyzetűek)

33 „Tanulási zavar”: alapkultúrtechnikák elsajátításának zavara (dys-) Viselkedési, magatartási zavarok Oppozíciós zavarok (ellenséges, dacos magatartás.) Diszputív: Agresszió, kriminalitás, szabálysértés

34 Hiperaktivitás: Extrém expanzív viselkedés, nyugtalanság Nem tud egyhelyben maradni, izeg-mozog Nehezen marad meg a helyén Nyugtalanság alvás közben Állandóan mozgásban van

35 Impulzivitás: Gondolkodás előtt cselekszik Extrém gyakori tevékenységváltás Feladatát nehezen tudja megszervezni Állandó felügyeletet igényel Játékban, csoportban nem várja ki a sorát Gyakran közbeszól

36 Figyelemzavar: Nem fejezi be, amit elkezdett Gyakran tűnik úgy, hogy nem figyel Figyelme könnyen elterelhető Feladatra nehezen összpontosít Játékhelyzetben nehezen marad meg

37 Figyelemzavar hiperaktivitással Két tünet egyforma súlyú Figyelemzavar áll előtérben Hiperaktivitás áll előtérben

38 Tanulási problémák Tanulási nehézségek és zavarok Tanulási akadályok Átmeneti Tartós Tanulási nehézség Tanulási zavar Lemaradó tanulók Lassan tanulók Helytelen szokásokkal, módszerekkel tanulók Percepciózavar Motoros műk. zavar Kommunikációzavar Kognitív funkciók zavara Tartós átfogó Tanulási akadályozottság Dislexia Disgraphia Discalculia Hiperaktivitás Beilleszkedési zavarok Magatartás zavarok Általános pedagógiai kompetencia (felzárkóztatás) Gyógypedagógiai kompetencia (diagnózison alapuló egyéni fejlesztés)

39 PEDAGÓGIAI MUNKÁT SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK

40 Nevelési Tanácsadó első „szűrő” a tanév rendjéhez igazodva, bármikor kérhető amennyiben problémát állapít meg, szakvéleményt készít és saját rendszerében ellátja a tanulót amennyiben fogyatékosság, vagy a megismerés és viselkedés zavarai miatt a tanulási, beilleszkedési folyamat tartós akadályozottságának gyanúja merül fel, átirányítja a gyermeket a szakértői bizottsághoz

41 Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság komplex vizsgálatot végez (pszichológiai, gyógypedagógiai- pedagógiai, szakorvosi) szakértői véleményt készít, mely tartalmaz: - állapotleírás - diagnózist - intézményes nevelésre vonatkozó javaslattételt - korrekciós és nevelési javaslatokat - a különleges gondozás formáit, jogszabályi hivatkozással - szakirodalmi ajánlást

42 Fejlesztő terápiás eljárások (a teljesség igénye nélkül)

43 Fejlődés-lélektani szemléletű, idegrendszert fejlesztő terápiák Közös bennük: - terápiás regresszió - a tünet csak egy hibás vagy megrekedt fejlődés eredménye, a terápia célja, hogy az eredeti fejlődést újra beindítsa, segítse - megfelelő számú testi interakció Alapozó terápia: mozgásformákkal HRG: vízbeni mozgások Ayres: eszközökkel

44 Alapozó Terápia - Felépítés A tünet alá megy, lépcsőnként halad, hogy a normál fejlődési folyamatot biztosítani tudja. Elemi mozgás- minták + ruganyosság + egyensúly Mozgáskoord. megalapozása Mozgáskoord. tökéletesítése Finom- motorika f. Dominancia kialakítása

45 Alapozó Terápia - Hatásmechanizmus Az agy gyermekkorban még nagyon képlékeny, lehetséges a szinaptikus hálózat újrarendeződése Az Alapozó T lényegében az egész agyra hat, az átrendeződés funkcióátvételt tesz lehetővé, ami stabilizálja a kapcsolatokat Másik hatás: agytörzsi ingerlés révén a dendritek növekedésére

46 Az alapozó terápia célcsoportjai (5-16 év) : Nagycsoportos gyerekeknél kialakulatlan kézdominancia - nagymozgás és finommozgás ügyetlensége - beszédfejl. zavar, megkésett beszédfejl. Iskolás diszlexiásoknál, diszgráfia alaki zavarainál Intelligencia-határeset, debilitás, MCD Iskolaéretlen óvodások Hiperaktivitás+figyelemzavar

47

48 HRG: Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Lényege: Langyos vízben végzett mozgások Hatása: az idegrendszer kéreg alatti szabályozásának normalizálódására van pozitív hatása. Ezzel párhuzamosan a sikeres viselkedésszervezéshez és a kognitív funkciók végrehajtásához szükséges agykérgi sémák is "bejáratódnak", ami a pozitív transzfer- folyamatok kialakulását segíti elő. A mozgás, figyelem, „szófogadás”, beszéd, beilleszkedési és gondolkodási folyamatok javulása figyelhető meg.

49 HRG: Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alkalmazása: Egészséges gyerekeknél figyelmet, kötődést erősíti Koraszülötteknél, volt koraszülött gyerekeknél Figyelemzavar esetén Megkésett pszichomotoros fejlődés esetén Részképességzavaros gyerekeknél Értelmi fogyatékosoknál Hátrányos szociokulturális helyzet esetén Felnőtt agysérülteknél

50 HRG

51 Ayres - szenzoros integrációs terápia Szenzoros integráció: az agyműködés környezeti ingereket szervező képessége, amelynek eredményeképp az adaptív mozgás- válasz megszülethet. A vesztibuláris rsz. részvétele alapvető ebben Ayres szerint Magasabb és alacsonyabb struktúrák integrálódnak Korai fejlődési hiányosságok a gyerek környezeti alkalmazkodását később is befolyásolják

52 Ayres - szenzoros integrációs terápia Diagnosztika: Saját teszteket dolgozott ki a SZI mérésére Vizuális és szomatoszenzoros percepc., motorikum Kisebbeknél poszturális kontroll, reflexintegráció Terápia: Nyelve a beszéd és a mozgás Fő területei a vesztibuláris és taktilis ingerlések Sok eszköz (háló, gumilabda, henger stb.) Leghatékonyabb eleme a játék (hintázás, pörgés)

53 Ayres - szenzoros integrációs terápia Felhasználási lehetőségei Tanulási zavarok kezelésére Fogyatékkal élők adaptációját segíti Beszédzavarok terápiájában Hiperaktív gyerekek komplex terápiájára Agysérülteknél Időskori demenciáknál

54

55 MELLÉKLET

56 Általános megfigyelési szempontsor A pedagógiai tevékenység során szerzett tapasztalatok, észrevételek a gyermek értelmi fejlődésére vonatkozóan Figyelme: (koncentrált, kitartó, rendszeres, kevésbé tartós, nem rendszeres, képtelen figyelmét összpontosítani, stb.) Megértése, felfogásmódja: (gyors és biztos, lassú, de biztos, lassú és bizonytalan, gyors de felszínes, stb.) Emlékezete: (könnyen értelmesen jegyez meg, könnyen mechanikusan jegyez meg, nehezen hiányosan jegyez meg, verbális emlékezete van, vizuális emlékezete van, motorikus emlékezet jellemzi, stb.) Megfigyelőképessége: (egészre lényegre irányuló, egy területen alapos, erősebb irányításra szorul, lényegtelen esetleges jegyekre irányul, stb.) Gondolkodása: (fejlett kombinatív készség jellemzi, logikus következtetés jellemzik, fejlett absztraháló készsége van, irányítással problémamegoldásra képes, önálló problémamegoldásra képes, problémamegoldásra nem képes, felszínes gondolkodás jellemzi, stb.) Érdeklődése: (sokoldalú, tartós, egy területre koncentrál, sokoldalú felszínes, kialakult, változó, stb.) Tanulásmódja: (könnyen értelmesen eredményesen tanul, lassan értelmesen tanul, nehezen kevés eredménnyel tanul, stb.) Kifejezőkészsége: (fejlett szóbeli világos pontos, fejlett írásbeli világos pontos, nehézkes, pontatlan, stb.) Munkatempója: (gyors, átlagos, lassú) Egyéb észrevételek a tanuló értelmi fejlődésére vonatkozóan.

57 A tanuló viselkedésére, jellemvonásaira vonatkozó észrevételek Az iskolai munkában: (törekvő, készséges, megbízható, alapos, hangulata szerint változó, megbízhatatlan, zavaró, ellenszegülő, stb.) Társaival szemben: (segítőkész, barátságos, élénk, együtt érző, nyílt, fegyelmezett, szerény csendes, zárkózott, passzív, érvényesülésre törő, önző, uralkodó, stb.) Önértékelése: (megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalommal rendelkezik, felértékeli önmagát, túlzott magabiztosság jellemzi, stb.) Fegyelmezettsége: (meggyőződésből fegyelmezett, érzelmi indítékokból fegyelmezett, félelemből fegyelmezett, elismerésért fegyelmezett, fegyelmezetlen, rendbontó, stb.) Akarati vonások: (kitartó, szava álló, változó szorgalmú, biztatást igénylő, akarati erőfeszítésre nem képes, stb.) Érzelmi élete: (vidám, lelkes, optimista, lobbanékony, kiegyensúlyozott, tartózkodó, zárkózott, szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő, félénk, visszahúzódó, szorongó, stb.) Reagálása a jutalmazásra, büntetésre: (tartósan, mélyen érinti, kisség érzéketlen, rövid ideig hatékony, elhárítja, önigazolást keres, agresszív, dacos, megsértődik, nehezen viseli el a bírálatot, stb.)

58 Az otthoni tanulás Mennyi időt vesz igénybe. Hogyan tanul (önállóan, segítséggel, stb.) Megvannak-e az eredményes tanulás feltételei. Mennyi a gyermek szabadideje, mivel tölti ezt szívesen (játék, olvasás, számítógépezés, sport, stb.) A szülőknek van-e problémájuk a gyermek otthoni tanulása kapcsán.

59 A gyermek iskolai tanulmányi eredménye A gyermek csoportban elfoglalt helye

60 A tanuló osztályon kívüli tevékenysége Órán kívüli iskolai tevékenységét (pl. szakkör, stb.) Iskolán kívüli tevékenységét (magán nyelvtanár, stb.) Figyelemre méltó eredményeit.

61 Pályaérdeklődés pályaválasztási szándék Mi motiválja a tanuló pályaválasztását? Pályaelképzelése reális-e? Milyen változások vannak az évek múlásával.


Letölteni ppt "LMP_PS025G2 2011. Február 26.. Kötelező olvasmányok: Atkinson, Richard C.: Pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 2000., pp. 422-512. Tóth László: Pszichológia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések