Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alternativitás az oktatásban Neveléselmélet XII..

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alternativitás az oktatásban Neveléselmélet XII.."— Előadás másolata:

1 Alternativitás az oktatásban Neveléselmélet XII.

2 Reformpedagógiai iskolák A legfontosabb jellemzői:  XIX. – XX. század fordulóján kibontakozó mozgalom,  h atározott pedagógiai elmélet és gyakorlat,  középpontjában a gyermeki lét és fejlődésének sajátosságai áll,  a gyermek nem kicsinyített felnőttnek tekinti,  elmarasztalták a korabeli herbarti pedagógiát, mert:

3 elmarasztalták a korabeli herbarti pedagógiát, mert: - az a gyermeket receptív /befogadó/ lénynek tartja, - az emlékezetre támaszkodik, ismereteket halmoz, - az elraktározott ismeretek mennyisége a központi kérdés - a tankönyvek az ismeretek betanulását szolgálják, - a vizsga célja a betanult ismeretek ellenőrzése, - a külső fegyelem fenntartása a cél, -az érdeklődést jutalom és büntetés segítségével keltik fel, a gyerekek közti kölcsönös segítséget büntetik. a gyerekek közti kölcsönös segítséget büntetik.

4 Maria Montessori – Montessori pedagógia gyermeki aktivitás és szabadság, gyermekhez méretezett terek, tevékenységet befolyásoló, irányító eszközök, ritmikus mozgás, csendtartás,

5 Rudolf Steiner – Waldorf iskola Rudolf Steiner – Waldorf iskola antropozófia, együttműködő iskola, 1-8. osztálytanító, epochális oktatás, euritmia, művészeti nevelés, munkára nevelés,

6 Peter Petersen – Jéna- plan- iskola az iskola a gyermeki élet természetes színtere, vegyes életkorú osztályok, ritmikus hetirend, művelődési alapformák (beszélgetés, játék, munka, ünnep), csoportmunka,

7 Célestin Freinet – A Modern Iskola az élet által az életre nevelni, kísérletező tapogatózás (séták), műhelysarkok, szabad önkifejezés (fogalmazás, nyomda, újság), Freinet – technikák, közösségi élet

8 A valamilyen szerű iskolák jellemzői: - reform iskolákból nem a teljes koncepciót veszik át, hanem csak ötleteket, megoldásokat, és ezeket ötvözik a hagyományossal, - f ontos, hogy a kiválasztott elemek integrálódjanak. - f ontos, hogy a kiválasztott elemek integrálódjanak.

9 Hagyományostól eltérő iskolák 1. elméletileg komplexen megalapozott pedagógiai vagy pszichológiai nézetrendszer megvalósítása, - pedagógiai vagy pszichológiai nézetrendszer megvalósítása, - egy szakértő, kutató és a köréje szerveződő pedagógusok szervezik, - egy szakértő, kutató és a köréje szerveződő pedagógusok szervezik, - az iskola céljából választja a tartalmat, j ól dokumentált, megismerhető - az iskola céljából választja a tartalmat, j ól dokumentált, megismerhető

10 Hagyományostól eltérő iskolák 2. A pedagógiai elmélet egy–egy érvényes összefüggéséből kiinduló - egy–egy pedagógiai megállapításból indulva, ezzel összhangban kívánják megváltoztatni a gyakorlatot, - egy–egy pedagógiai megállapításból indulva, ezzel összhangban kívánják megváltoztatni a gyakorlatot, - részletes szakmai koncepciót előzetesen nem készítenek, - részletes szakmai koncepciót előzetesen nem készítenek, - kutató, vagy gyakorlati szakember indítja, - kutató, vagy gyakorlati szakember indítja, - veszélye, hogy szakmai „csőlátás” alakulhat ki, - veszélye, hogy szakmai „csőlátás” alakulhat ki,

11 Hagyományostól eltérő iskolák 3. oktatás tartalmából kiinduló 3. oktatás tartalmából kiinduló a vertikális és horizontális tananyag elrendezést változtatják meg, - a vertikális és horizontális tananyag elrendezést változtatják meg, - képzési idő megnyújtása, profilváltás, - képzési idő megnyújtása, profilváltás, - kevéssé dokumentált, - kevéssé dokumentált,

12 Hagyományostól eltérő iskolák 4. utólagosan racionalizálható 4. utólagosan racionalizálható - pedagógiailag tehetséges személy, látens koncepciója, - pedagógiailag tehetséges személy, látens koncepciója, - általában nagyon sikeres, de egy konkrét személyhez kötött, - általában nagyon sikeres, de egy konkrét személyhez kötött, - nem akarja, vagy nem tudja verbalizálni a koncepciót, - nem akarja, vagy nem tudja verbalizálni a koncepciót,

13 Hagyományostól eltérő iskolák. „Hétköznapi elméletekre épülő” 5. „Hétköznapi elméletekre épülő” gyakorlati érzékkel rendelkező kolléga változtatása, - gyakorlati érzékkel rendelkező kolléga változtatása, - nincs hozzá tudományos elméleti háttér, - nincs hozzá tudományos elméleti háttér, - gyakori a próba –szerencse, a divatot követő, vagy presztízs alapon bevezetett újdonság, - gyakori a próba –szerencse, a divatot követő, vagy presztízs alapon bevezetett újdonság, - sokszor eredménytelen, - sokszor eredménytelen,

14 Az alternatív iskolák eltérnek külső környezetükben esztétika, felhasznált anyagok, osztálytermi tér elrendezés) Az alternatív iskolák eltérnek külső környezetükben (esztétika, felhasznált anyagok, osztálytermi tér elrendezés)

15 a tananyag elrendezésében, (új tantárgyak, műveltségtömbök, projektorientált oktatás)

16 széles tevékenységrendszer kínálatában

17 az oktatási idő tagolásában (45’, rugalmas időbeosztás, epochális oktatás) hétfőkeddszerdacsütörtökpéntek humán blokkreál blokk humán blokk reál blokkhumán blokk Speciális készségfejlesztő foglalkozások tánc angol, német origami sakk, fazekas angol, német szám. tech, önismeretfej -lesztő HETITERV: gyülekezés, beszélgető kör, intenzív tanulás, szabad sáv, ismétlő sáv, speciális foglalkozások

18 az alkalmazott tanulásszervezési módokban (frontális, csoport, páros, egyéni munka)

19 értékelés (nincs osztályzás, személyre szóló szöveges értékelés, vizsgák)

20 motiváció (belső szükségletek kielégítésére alapozott)

21 tanárszerep megváltozása (a tanár segítő, facilitátor, háttérből irányító)

22 az oktatás tartalmában („szabad tanterv”) tanulócsoportok kialakításában (érdeklődés szerint, több korcsoport együtt, nívócsoportban) alkalmazott módszerekben (kooperatív módszerek, vita, projekt) iskolai kommunikációban (kétirányú, partneri, kölcsönös D-D, T-D, T-SZ)


Letölteni ppt "Alternativitás az oktatásban Neveléselmélet XII.."

Hasonló előadás


Google Hirdetések