Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szalayné Sándor Erzsébet1 AZ ÁRUFORGALOM SZABADSÁGA EKSZ 23 – 31. cikk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szalayné Sándor Erzsébet1 AZ ÁRUFORGALOM SZABADSÁGA EKSZ 23 – 31. cikk."— Előadás másolata:

1 Szalayné Sándor Erzsébet1 AZ ÁRUFORGALOM SZABADSÁGA EKSZ 23 – 31. cikk

2 Szalayné Sándor Erzsébet2 AZ ÁRUFORGALMAT JELLEMZŐ KÖRÜLMÉNYEK 1957-BEN… Az árumozgások ellen- őrzése = a hazai gazda-ság védelme Az importőrök és szállítmányozók számos akadályba ütköztek A tagállami piacok el voltak zárva egymástól Magas vámok és szállítási kontingensek miatt Hosszadalmas és bonyolult határátkelési szabályok miatt A tagállamok jogszabályai közti különbségek miatt

3 Szalayné Sándor Erzsébet3 MI A HELYZET MA? Kontingensek nem léteznek, más tagállamból érkező termékekkel szemben nem észlelhető nyílt elutasítás Ennek ellenére még léteznek az áruforgalmat akadályozó tényezők – bár sokkal finomabb eszközök Mi vezetett a fenti változáshoz?

4 Szalayné Sándor Erzsébet4 AZ ÁRUFORGALOM SZABADSÁGÁNAK ALAPJAI Vámunió A kivitel és a behozatal mennyiségi korlátozásának tilalma Az állami monopóliumok kiigazításá-nak kötelezettsége

5 Szalayné Sándor Erzsébet5 ÁRU Az EKSz nem tartalmaz fogalom-megjelölést!! Mégis: szükség van az áru fogalmának meghatározására, elsősorban a többi gazdasági alapszabadságtól való elhatárolás végett Áru: az Európai Bíróság joggyakorlata szerint értelmezendő!

6 Szalayné Sándor Erzsébet6 Az ÁRU besorolása I. Az Európai Bíróság (EuBí) joggyakorlata kialakított egy feltételrendszert az áru fogalmának meghatározásához: - minden indó termék, amelynek pénzbeli ill. forgalmi értéke van - ebből következően kereskedelmi ügyletek tárgya lehet (7/68 műkincs-ügy I.) (133) Későbbi ítéletekben más termékre vonatkozóan is rögzítette az EuBí az áru-fogalom feltételeit

7 Szalayné Sándor Erzsébet7 Az ÁRU besorolása II. Pl.: elektromos áram – annak ellenére, hogy fizikailag nem „fogható” ( C-393/92 Almelo ) Pl.: hanghordozó eszközök ( 55 und 57/80 membran/GEMA ) Pl: elektronikai adathordozók (C-79/89 Brown, Boveri & Cie.) Pl.: hulladék – meghatározó ismérv az újrahasznosít-hatóság (C-2/90 Hulladékimport; C-324/99 Daymler/Chrysler) Pl.: gyógyászati eszközök (gyógyszerek, szemüvegek) (C- 120/95 Decker)

8 Szalayné Sándor Erzsébet8 Mely áru tartozik az áruforgalom szabadságának hatálya alá? „… a tagállamokból származó áru” valamint „a harmadik országokból származó olyan áru, amely a tagállamokon belül szabadon forgalmazható” (EKSz 23. cikk (2) bek.)

9 Szalayné Sándor Erzsébet9 Tagállamból származó áru 1. Olyan áru, amelyet teljes egészében a tagállamokban gyártottak ill. állítottak elő 2. Olyan áru, amelynek utolsó lényeges és gazdaságilag indokolt megmunká-lására a tagállamokban került sor.

10 Szalayné Sándor Erzsébet10 A tagállamokon belül szabadon forgalmazható áruk köre EKSz 24. cikkének megfelelően: A harmadik országokból származó áru, ha: - a behozatali előírások teljesültek, valamint - az előírt vámok és az azokkal azonos hatású díjak beszedése megtörtént és - azokat sem teljesen, sem részlegesen nem térítették vissza

11 Szalayné Sándor Erzsébet11 VÁMUNIÓ EKSz 23. cikk (1) bek. EKSz cikk 1. A teljes árukereskedelemre kiterjed 2. Kiviteli és behozatali vámok tilalma 3. Vámokkal azonos hatású díjak tilalma 4. Közös vámtarifa rendszer bevezetése harmadik államokkal szemben

12 Szalayné Sándor Erzsébet12 Egységeges vámterület Ld.: 2151/84 (EGL) tanácsi rendelet (HL 1984 L 197 ) Jelenlegi vámterület: gyakorlatilag a tagállamok felségterülete, néhány kivételtől eltekintve (pl. : Helgoland (az Északi-tengerben egy német sziklasziget, mely speciális vámterületnek minősül )

13 Szalayné Sándor Erzsébet13 KÖZÖS VÁMTARIFARENDSZER Induló éve: 1968 Az Európai Közösség teljes külső határánál érvényesül A világkereskedelemben érvényesülő vámok a GATT keretében rögzítettek Az EK alapító tagállamai egyúttal mind a GATT tagállamai is voltak Az EK Közös Vámtarifarendszerét éppen ezért igen erősen és érezhetően a GATT-rendelkezésekhez igazították

14 Szalayné Sándor Erzsébet14 Kombinált Nómenklatúra 1. Fogalma: az egyes termék/árucsoportok felsorolása és osztályozása a külkereskedelmi statisztika számára is használható megjelö-lésekkel 2. Jelenlegi szabályozás (az EKSz 26. cikke alapján): 2658/87 (EGK) tanácsi rendelet, melyet a 969/2002 (EK) bizottsági rendelet módosított(!) 3. A vám átlagban 6-8% közötti nagyságrendű.

15 Szalayné Sándor Erzsébet15 VÁMKÓDEX 1. A nem-tarifális vámjog egységesítése (pl.: a vámtétel alapjának feltárási módja, stb.) 2. Jelenleg: 1992-es vámkódex (2913/92 EGK tanácsi rendelet, valamint a Bizottság 444/2002 EK rendelete a végrehajtásról) 3. EKSz 135. cikk – a tagállamok általános kötelezettséget vállalnak a vámügyekben való együttműködésre

16 Szalayné Sándor Erzsébet16 A VÁMOK EKSz 25. cikk Fogalom: vámnak minősülnek az állam által meghatározott olyan fizetési kötelezettségek, amelyeket vámnak neveznek és kivetésükre az áru határon való átlépése miatt kerül sor anélkül, hogy a hasonló hazai termékre hasonló fizetési kötelezettség állna fenn ( 299/86 Drexl) (136) Tilalom: más tagállamból származó termékekre kiviteli és behozatali vámra vonatkozik Cél: a Közösségen belül a termékek szabad mozgásának biztosítása

17 Szalayné Sándor Erzsébet17 Vámmal azonos hatású díjak I. EKSz 25. cikk A fogalom-meghatározás az EuBí joggyakorlata alapján történik Pl.: önmagában a határátlépés ténye miatt kivetett fizetési kötelezettség vámmal azonos hatású díjnak minősülhet, ha ezt a díjat az állam javára kell befizetni anélkül, hogy az állam ennek fejében valamilyen szolgáltatást nyújtana (314/82 Bizottság v. Belgium)

18 Szalayné Sándor Erzsébet18 Vámmal azonos hatású díj II. Pl. olyan fizetési kötelezettség is vámmal azonos hatású díj lehet azonban, amelyet valamely közérdekű testület javára kell befizetni (pl. szociális alap) (2 és 3/69 Diamantarbeiders) (134) Pl.: olyan fizetési kötelezettség, amelyet egyaránt ráterhelnek a saját és más tagállamból behozott termékekre, viszont a bevételből csak a belföldi gyártókat és kereskedőket támogatják, így azok számára bizonyos kompenzációt biztosítanak (77/72 Capolongo) (135)

19 Szalayné Sándor Erzsébet19 ÁRNYOLDAL (humoros EuBí-ítéletek) Az egyes termékek besorolása a Közös Vámtarifa nómenklatúrája szerint nem egyszerű kérdés! - pl. C-338/95 hálóing - Pl. C-395/93 pizsama - Pl.C-143/96 darabolt csemegepaprika

20 Szalayné Sándor Erzsébet20 A kereskedelem liberalizálása 1. Vámunió – az előzőekben már tárgyaltuk 2. A ki-és behozatal mennyiségi korlátozásának tilalma 3. Nem-tarifális korlátozások: a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású tagállami intézkedések tilalma 4. Az állami protekcionizmussal szembeni védelem külön szabályai

21 Szalayné Sándor Erzsébet21 Mennyiségi korlátozások tilalma EKSz 28 és 29. cikke „A tagállamok között tilos a kivitel és a behozatal mennyiségi korlátozása Fogalom: Kiviteli és behozatali kontingensek tilosak, amelyek nyílt vagy rejtett tagállami protekcionizmus eszközeiként a hazai termékek védelmét szolgálják

22 Szalayné Sándor Erzsébet22

23 Szalayné Sándor Erzsébet23 Mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású tagállami intézkedések tilalma EKSz 28 és 29 cikke „A tagállamok között tilos a behozatal ill. a kivitel mennyiségi korlátozása, valamint bármilyen azzal azonos hatású intézkedés.” Fogalom: minden olyan tagállami intézkedés, amely az árumozgást bármilyen irányba akadályozza vagy korlátozza Konkretizálás: az Európai Bíróság gyakorlatában

24 Szalayné Sándor Erzsébet24 A tagállami protekcionizmussal szembeni speciális rendelkezések 1. A nemzeti gazdaságoknak nyújtott tagállami támogatások külön elbírálás alá esnek (EKSz cikk) 2. Az adókkal és egyéb tagállam által kivetett adójellegű díjakkal összefüggő diszkrimináció kérdése (EKSz 90. cikk)

25 Szalayné Sándor Erzsébet25 Mennyiségi korlátozások 1. Exportkorlátozások már régen sem játszottak túl nagy szerepet a jelenlegi tagállamok közötti kereskedelmi kapcsolatokban 2. Tiszta mennyiségi korlátozások a tagállamok közötti viszonylatban már régóta nem léteznek.

26 Szalayné Sándor Erzsébet26 Mennyiséginek nem tekinthető kereskedelmi korlátozások A gyakorlati jogalkalmazásban leggyakrabban felmerülő kérdések: 1. Mi tekinthető nem-tarifális korlátozásnak (tehát mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek) és 2. Milyen esetben tekinthetők jogszerűnek és így megengedhetőnek

27 Szalayné Sándor Erzsébet27 MINTAPÉLDA 1. Egy adott tagállamban működő cég olyan csokoládét kívánt egy másik tagállamban forgalomba hozni, amelynek tömegét egy rövid időtartamú reklámkampány idejére 10%-al megnöveltek. A csomagoláson külön színcsíkkal jelölték a tömegnövekedést, ezen a „+10%” felirat szerepelt, de a színcsík a csomagolásnak több mint az egyharmadát elfoglalta.

28 Szalayné Sándor Erzsébet28 MINTAPÉLDA 1. (Folytatás)) A célországban egy fogyasztóvédő egyesület megkísé-relte betiltatni az említett árucikk forgalmazását azzal az indokkal, hogy az adott célországban tiltott, fogyasztók megtévesztésére alkalmas termékről van szó, tekintettel arra, hogy a fogyasztók a nagyméretű színcsík alapján joggal hihetik azt, hogy a termék tömege is a reklámozott 10%-nál nagyobb mértékben, közel egyharmaddal növekedett. Megtörtént-e az áruforgalom szabadságának megsértése?

29 Szalayné Sándor Erzsébet29 LOGIKAI SÉMA Annak megállapítása, hogy egy tagállami intézkedés mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül-e, nem tekinthető egyszerű és mechanikus feladatnak: 1. EKSz 28. cikkének alkalmazási körébe tartozik-e 2. Az intézkedése minősítése 3. Kimentési okok 4. Arányosság elvének érvényesülése 5. Az EKSz 28. cikkével kapcsolatos újabb bírói gyakorlat

30 Szalayné Sándor Erzsébet30 EKSz 28. cikkének alkalmazási köre (1.) 1. Egyáltalán alkalmazható-e az EKSz 28. cikke az adott tényállás kapcsán? 2. Az EuBí válasza: az EKSz 28. cikkét alap-vetően tágan kell értelmezni!!! 3. Indokolás: Dassonville-formula

31 Szalayné Sándor Erzsébet31 EKSz 28. cikkének alkalmazási köre (2./a) 8/74 DASSONVILLE (EBHT 1974, 837) Tényállás: A belga vámhatóság whisky behozatala esetén speciális, ún. eredetigazolás valódiságát bizonyító okirat bemutatását kívánta meg annak érdekében, hogy a fogyasztók biztosak lehessenek afelől, hogy eredeti, megfelelő minőségű italt fogyasztanak. A francia importőr kereskedő, Dassonville, a nem közvetlenül a gyártó cég származása szerinti országból beszerzett whiskyt az említett okirat nélkül hozta Belgiumban forgalomba, mert úgy vélte, hogy az okirat beszerzése számára aránytalanul nagy nehézséggel jár, sőt a tagállami rendelkezés rá nézve diszkriminatív jellegű. Az EKSz 28. cikkére hivatkozott.

32 Szalayné Sándor Erzsébet32 EKSz 28. cikkének alkalmazási köre (2./b) DASSONVILLE-FORMULA Az Európai Bíróság a francia importőröknek adott igazat (szemben a belga ügyészséggel), azzal az indokolással, hogy a „mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés” fogalmán minden olyan tagállami rendelkezés értendő, amely alkalmas arra, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy potenciálisan korlátozza. Ilyennek tekintendő többek között az eredetiség valódiságát igazoló okirat megkövetelése is.

33 Szalayné Sándor Erzsébet33 Közbevetett kérdés Elképzelhetőnek tartják, hogy pl. olyan származási helyre is utaló megjelölések, mint pl. „Scotch Whisky”, „Lübecker Marzipan”, „Nürnberger Lebkuchen” „Pálinka” „Tokaji” ma már a másodlagos közösségi jog által védett márkajelzések?

34 Szalayné Sándor Erzsébet34 Válasz a közbevetett kérdésre: /92/EGK rendelet (HL 1992 L 208) a földrajzi megnevezések és az eredetmegjelölé-sek alkalmazásáról mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken (azon előfeltételek meghatározása, amelyekre tekintettel mezőgazdasági termékek ill. élelmiszerek védett elnevezésre ill. megjelölésre tarthatnak igényt) /92/EGK rendelet kiterjeszti a fenti rendelet alkalmazási körét a hagyományos alapanyagokból vagy hagyományos összetételben/receptúra szerint gyártott élelmiszerekre

35 Szalayné Sándor Erzsébet35 Házi feladat: „Großglockner Alpenbitter” „Mariazeller Jagasaftl” „Jagatee” Keresse ki Magyarország csatlakozási szerződéséhez csatolt jegyzőkönyvekből azokat a megnevezéseket, amelyek kizárólagos használatát az EU engedélyezte a Magyarországon gyártott speciális termékek számára

36 Szalayné Sándor Erzsébet36 EKSz 28. cikk alkalmazási köre (2./c) Milyen intézkedések vonhatók a klasszikus Dassonville-formula alkalmazási körébe? 1. Nyíltan diszkriminatív intézkedések (az EK kezdeti éveiben még megfigyelhetők voltak ilyen tagállami rendelkezések, ma már gyakorlatilag „kihaltak” pl.: olyan előírás, amely szerint olasz irodákban csak Olivetti márkájú írógépeket volt szabad használni) 2. Rejtett diszkriminációt megvalósító tagállami intézkedések

37 Szalayné Sándor Erzsébet37 EKSz 28. cikk alkalmazási köre (2./d) Rejtett diszkriminációt megvalósító, klasszikus példák mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésre – az EuBí által megfogalmazott Dassonville-formula szerint: /84 német sörtisztasági törvény /85 „3-Glocken-Nudeln” 3. C-315/92 Clinique Laboratories 4. 16/83 Prantl 5. C-368/95 Familiapress

38 Szalayné Sándor Erzsébet38 Német sörtisztasági törvény 178/84, EBHT 1987, 1227 Tényállás: Németországban hagyományosan csak olyan sör gyártása és forgalmazása volt megengedett, amelyet az 1516-os sörtisztasági törvény szerint gyártottak (Árpa, maláta, víz és élesztő). Bármely más összetételű ill. más módon előállított sör nem kerülhetett forgalomba. Ítélet: Az EuBí megállapította, hogy e német szabály a máshol és másképpen gyártott sörök tekintetében rejtett diszkriminációt valósít meg, és nem akadályozható meg a németországi forgalomba hozataluk. Az azonban minden további nélkül megengedhető, hogy a német sörtisztasági törvény szerint előállított ital címkéjén e tényt feltüntessék.

39 Szalayné Sándor Erzsébet39 Kitekintés: sörtisztaság A világ legrégebbi, még ma is élő élelmiszertörvénye. IV. Vilmos bajor herceg 1516-ban Ingolstadtban kibocsátott törvénye a sör minőségének javítását és garantálását volt hivatott szolgálni tól kezdve e törvény a teljes Német Birodalom számára kötelezővé vált. Ma az július 29-i sör(adó)törvény (BGBl I 1993, 1399) rendelkezik róla. Már 1290-ben létezett olyan tilalom, amelynek értelmében tilos volt búzából vagy rozsból sört készíteni azért, hogy ezen értékes gabonaféléket ne „pazarolják” el.

40 Szalayné Sándor Erzsébet40 „3-GLOCKEN-NUDELN” 407/85, EBHT 1988, 4233 Tényállás: Olaszországban tilos volt olyan tésztafélék árusítása, amelyeket kemény és puha búza keverékéből gyártottak. Ezért egy bolzanói kiskereskedőt pénzbírsággal sújtott az olasz hatóság, mert boltjában Németországból származó ún. „3-Glocken-Nudeln” nevű, vegyes búzából előállított tésztát árusított. Ítélet: Az EuBí itt is megállapította a rejtett diszkriminációt, amelyet sem agrárpolitikai megfontolások, sem pedig egyéb ok nem indokolt.

41 Szalayné Sándor Erzsébet41 „Termékreleváns” tagállami intézkedés megítélése Minél „hardware”-közelibb a tagállami előírás, annál valószínűbb, hogy a Dassonville-formula alkalmazásának hatálya alá esik, ilyenek pl. az alábbi intézkedések: - Megnevezés - Forma, méret, súly - összetétel - címkézés und feliratozás - csomagolás

42 Szalayné Sándor Erzsébet42

43 Szalayné Sándor Erzsébet43 FIGYELEM! 1. Mielőtt egy tagállami intézkedést az EKSz 28. cikke, mint primer jogforrás alapján minősítünk, ellenőrizni kell, hogy esetleges másodlagos közösségi jogforrás (főként rendelet vagy irányelv) vonatkozik-e rá 2. Az áruforgalom szabadsága kizárólag a jogszerűen forgalomban lévő árukra vonatkozik – lopott vagy pl. lefoglalt termékekre nem

44 Szalayné Sándor Erzsébet44 EKSz 28. cikk alkalmazási köre (2./e) A klasszikus Dasonville-formula kiterjesztése: - eredetileg csak a nyíltan és rejtett módon diszkriminatív tagállami intézkedések eseteiről - idővel az olyan tagállami intézkedésekre, amelyek megkülönböztetés nélkül alkalmazandók a belföldi és más tagállamból származó árura egyaránt

45 Szalayné Sándor Erzsébet45 EKSz 28. cikk alkalmazási köre: KÖVETKEZTETÉSEK A 90-es évek elejére a 28. cikk alkalmazási köre már rendkívül széles volt: Az EuBí gyakorlata módot adott az áruforgalom-ban érintetteknek arra a, hogy minden ellen tiltakozzanak, ami egy másik tagállamban folytatandó tevékenységüket érintette. Az EuBí változtatni készült az addig követett értelmezési gyakorlaton, és várta az erre alkalmas ügyet.

46 Szalayné Sándor Erzsébet46 LOGIKAI SÉMA ISMÉTLÉS Annak megállapítása, hogy egy tagállami intézkedés mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül-e, az alábbi kérdéseket kell – ebben a sorrendben – tisztázni: 1. EKSz 28. cikkének alkalmazási körébe tartozik-e 2. Az intézkedés minősítése 3. Kimentési okok 4. Arányosság elvének érvényesülése 5. Az EKSz 28. cikkével kapcsolatos újabb bírói gyakorlat

47 Szalayné Sándor Erzsébet47 AZ INTÉZKEDÉS MINŐSÍTÉSE (1.) FORDULAT: A nem diszkriminatív, termékreleváns intézkedések tehát az EKSz 28. cikk alkalmazási körébe tartoznak – tilosak! 2. A tisztán termékértékesítést szabályozó tagállami intézkedések megengedettek – tehát nem tartoznak az EKSz 28. cikk alkalmazási körébe – kivéve, ha ténylegesen diszkriminatívak

48 Szalayné Sándor Erzsébet48 Az intézkedés minősítése (2./a) C-267/91 és C-268/91 Keck és Mithouard (EBHT 1993, I-6097) Tényállás: két strassburgi nagyáruház üzembentartójára, Keck és Mithouard urakra, akik kávét és röviditalt árusítottak beszerzési ár alatt, büntetést szabtak ki, mert a francia jogszabályok tiltották a beszerzési ár alatti értékesítést. Védekezésül előadták, hogy az egyes termékek veszteséges árusítása bevett és szükséges kereskedelmi gyakorlat, amelynek megtiltása különös hátránnyal járhat, továbbá álláspontjuk szerint az importált termékek forgalmazása tekintetében a más tagállamból származó versenytárssal szemben ők diszkriminált helyzetben vannak – ugyanis Németor-szágban pl. megengedett a beszerzési ár alatti értékesítés

49 Szalayné Sándor Erzsébet49 Az intézkedés minősítése (2./b) C-267/92 és C-268/91 Keck u. Mithouard (folyt.) Döntés: Az EuBí kifejtette, hogy az EKSz 28. cikkére hivatkozva nincs mód minden olyan tagállami intézkedés megtámadására, amely a kereskedelmi szabadság korlátozását eredményezi. Az EKSz 28. cikkében foglalt tilalom alkalmazását ezért olyan tá. intézkedésekre nem lehet kiterjeszteni, amelyek csak termékértékesítési körülményeket korlátoznak vagy tiltanak. Ha ezek az intézkedések a belföldi és külföldi termékeket egyformán érintik, úgy szokásos esetben nem is zárják el teljesen a piachoz való hozzáférést, és éppen ezért az EKSz 28. cikke nem is alkalmazható.

50 Szalayné Sándor Erzsébet50 Az intézkedés minősítése (3.) Keck-Formula: Azok a termékértékesítésre vonatkozó tagállami intézkedések nem vonhatók az EKSz 28. cikke alá, amelyek: - a kereskedelmi forgalomban érintett minden szereplőre alkalmazandók az adott tagállamban, valamint - amelyek a belföldi és külföldi áruk forgalmazását jogilag és ténylegesen is azonos módon érintik

51 Szalayné Sándor Erzsébet51 Az intézkedés minősítése (4.) A Keck-formula értékelése: visszavezeti az EKSz 28. cikkét az eredeti tartalmához. Ez pedig: az akadálymentes piacra-jutás elvi korlátlansága, nem pedig a külföldi termékek piacrajutást követő külön előnyben részesítése

52 Szalayné Sándor Erzsébet52 Az intézkedés minősítése (5./a) Termékértékesítési körülmény fogalma: főként olyan tagállami intézkedések, amelyek a kereskedelem térbeli, időbeli korlátozását szabályozzák, így különösen: - Nyitvatartási idők meghatározása - Árusításra alkalmas helyek kijelölése - Ármegállapítás - Reklámozás korlátozása - A közerkölcs és közrend védelmét szolgáló intézkedé-sek

53 Szalayné Sándor Erzsébet53 Az intézkedés minősítése (5./b) Példák termékértékesítésre (folyt.): - C-401 és 402/92 Tankstation t’Heukske (nyitvatartási idő korlátozása a nem utazási célú termékek benzinkúti eladása esetében) - C-145/88 Toraen Borough Council (vasárnapi árusítás tilalma) - C-69/93 és C-258/93 Punto Casa (vasárnapi munkanap tilalma) - C-391/92 Säuglingsmilch (anyatej kötelező gyógyszer-tári értékesítése Görögországban)

54 Szalayné Sándor Erzsébet54 Az intézkedés minősítése (5./c) További példák: - C-63/94 Belgapom (meghatározott minimum- nyereség alatti értékesítés tilalma) - C-292/92 Hünermund (vényköteles termékek gyógyszertáron kívüli reklámozásának tilalma) - C-412/93 Leclerc (meghatározott termékek és értékesítési szektorok tévéreklámjának tilalma)

55 Szalayné Sándor Erzsébet55 LOGIKAI SÉMA – ISMÉTLÉS Annak megállapítása, hogy egy tagállami intézkedés mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül-e, az alábbi kérdéseket kell – ebben a sorrendben – tisztázni: 1. EKSz 28. cikk alkalmazási körébe esik-e 2. Az intézkedés minősítése 3. Kimentési okok 4. Arányosság elve 5. Az EKSz 28. cikkével kapcsolatos újabb bírói gyakorlat

56 Szalayné Sándor Erzsébet56 KIMENTÉSI OKOK (1.) Az EKSz 28. cikkét sértő tagállami intézkedé-sek kimenthetők, jogszerűvé tehetők, amennyiben 1. Íratlan kimentési okok fennállnak (ld. EuBí gyakorlatot) vagy 2.az EKSz 30. cikke szerinti írott kimentési okok (kivételek) fennállnak

57 Szalayné Sándor Erzsébet57 KIMENTÉSI OKOK (2.) Korábban az EKSz 28. cikkébe ütköző tagállami intézkedések csak akkor voltak kimenthetők, ha az EKSz 30. cikkében foglalt kivételek fennálltak. A tagállami korlátozó intézkedések tehát csak az alábbiak védelme érdekében voltak jogszerűek: - közerkölcs, közrend, közbiztonság - Emberek, állatok életének, egészségének védelme, növények védelme - Művészeti, történelmi vagy régészeti értékű nemzeti kincsek megóvása, - Iparjogvédelem és kereskedelmi tulajdon védelme

58 Szalayné Sándor Erzsébet58 KIMENTÉSI OKOK (3.) Az EKSz 30. cikkben rögzített írott kimentési okok azonban nem lehetnek: - az önkényes hátrányos megkülönböztetés vagy - a leplezett korlátozás eszközei!!!

59 Szalayné Sándor Erzsébet59 KIMENTÉSI OKOK (4./a) Példa:34/79 Henn és Darby (EBHT 1979, 3795) Tényállás: Henn és Darby (britek) holland fedőcégen keresztül csomagküldő szolgálatot üzemeltettek Nagy-Britanniában – pornográf filmeket és folyóíratokat árusítottak ben egy ilyen csempészküldemény átvételekor letartóztatták, és két év szabadságvesztésre valamint pénzbüntetésre ítélték őket.

60 Szalayné Sándor Erzsébet60 KIMENTÉSI OKOK (4./b) Henn és Darby (folyt.) A brit fellebbviteli bíróság az EuBí-nak az alábbi kérdéseket tette fel: Ki határozza meg a közerkölcs fogalmát, annak alkalamzási körét? Döntés: Alapvetően minden tagállam maga jogosult a fogalmat a saját felségjoga alá tartozó tényállások esetében meghatározni, a mindenkori értékrendjének megfelelően. Így az EuBí megállapította ill. megerősí-tette az érintette termékekre vonatkozó behozatali tilalmat az EKSz 30. cikkére hivatkozva azok „visszataszító és megrontásra alkalmas jellege” miatt (ld os Customs Consolidation Act von 1876)

61 Szalayné Sándor Erzsébet61 KIMENTÉSI OKOK (5.) Példák az EKSz 30. cikkének alkalmazására 1. 16/83 „Bocksbeutel” (közrend és közbiztonség) 2. 72/83 Campus Oil (közrend és közbiztonság) /82 Sandoz (emberek élete és egészsége) 4. 40/82 Newcastle-Krankheit (állatok és növények védelme) 5. C-10/89 Kaffee Hag II (iparjogvédelem: márkavédjegy) 6. C-317/91 Audi Quattro (leplezett kereskedelmi korlátozás: megtévesztésre alkalmas szóhasználat:„Audi Qoattro” und „Espace Quadra”) 7. Etc.

62 Szalayné Sándor Erzsébet62 KIMENTÉSI OKOK (6.) Az áruforgalom első néhány évtizede után megállapítást nyert, hogy az EKSz 30. cikkében foglalt taxatív kimentési okok nem elegendőek, különösen a nem diszkriminatív tagállami intézkedések esetében. Még létezniük kell olyan kimentési okoknak, amelyekre az tagállamok adott esetben hivatkozhatnak. Alapjogeset: Cassis de Dijon-ügy

63 Szalayné Sándor Erzsébet63 KIMENTÉSI OKOK (7./a) 120/78 Cassis de Dijon (EBHT 1979, 649) Tényállás: A Rewe cég Németországban kívánta piacra dobni a francia fekete ribizli likőrt; a német hatóságok azonban ezt nem engedélyez-ték, tekintettel arra, hogy Németországban a gyümölcslikőrök forgalmazása csak akkor meg-engedett – fogyasztóvédelmi szempontok miatt – ha minimális alkoholtartalmuk legalább 25%, ami azonban az adott francia könnyűlikőr esetében nem állt fenn.

64 Szalayné Sándor Erzsébet64 KIMENTÉSI OKOK (7./b) Cassis de Dijon (folytatás) Döntés: az EuBí a fenti érvelést abszurdnak minősítette, és elutasította, valamint megállapította, hogy alapvetően minden termék, amelyet egy tagállamban szabályosan állítottak elő és szabályosan forgalomba hoztak, szabadon forgalmazhatónak kell tekinteni a többi tagállamban is (= kölcsönös elismerés elve)

65 Szalayné Sándor Erzsébet65 KIMENTÉSI OKOK (7./c) Cassis de Dijon (folytatás) Döntés: Fentiek mellett az EuBí lefektette az új, íratlan kimentési okok rendszerének az alapjait is: „Az eltérő tagállami szabályozásokból adódó kereskedelmi korlátozások akkor elfogadhatóak, ha szükségesek annak érdekében, hogy a nyomós közérdek ne sérüljön (…)” – ún. Cassis-Formula

66 Szalayné Sándor Erzsébet66 KIMENTÉSI OKOK (8.) A Cassis-Formula alapján jelenleg az alábbiak számítanak „nyomós közérdek”-nek - Hatékony pénzügyi felügyelet biztosítása - Fogyasztóvédelem - Környezetvédelem - A médiavilág sokszínűsége stb...

67 Szalayné Sándor Erzsébet67 KIMENTÉSI OKOK (9.) Példák a Cassis-Formulára /84 sörtisztasági törvény (fogyasztóvédelem – de megoldható: címkézéssel) /86 betétes üvegek (környezetvédelem – de aránytalan)

68 Szalayné Sándor Erzsébet68 LOGIKAI SÉMA - ISMÉTLÉS Annak megállapítása, hogy egy tagállami intéz-kedés mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül-e, az alábbi kérdéseket kell – ebben a sorrendben – tisztázni 1. EKSz 28. cikk alkalmazási körébe esik 2. Az intézkedés minősítése 3. Kimentési okok 4. Arányosság elve 5. Az EKSz 28. cikkével kapcsolatos újabb bírói gyakorlat

69 Szalayné Sándor Erzsébet69 ARÁNYOSSÁG ELVE (1.) EKSZ 5. cikk (3) bek. általános elv: „A Közösség tevékenysége nem léphet túl azon, ami a jelen Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.” ! Ezt az EKSz 28. cikkében foglalt kötelezettségek teljesítése során a tagállamoknak is figyelembe kell venniük és teljesíteniük kell, különösen, ha kimentési okokra kívánnak hivatkozni.

70 Szalayné Sándor Erzsébet70 ARÁNYOSSÁG ELVE (2.) Konkrétan: A tagállamoknak minden olyan esetben, amikor az áruforgalmat korlátozó intézkedéseiket indokolni (jogszerűvé tenni) kívánják az alábbiakra kell tekintettel lenniük: - ténylegesen az elérni kívánt célt valósítja-e meg az alkalmazott, egyébként korlátozó intézkedés (EKSz 30. cikk 1. mondat), mert ha nem, akkor „leplezett korlátozás”-nak fog minősülni (EKSz 30. cikk 2. mondat), valamint - A fentiek szerint indokolt cél eléréséhez a kiválasztott tagállami intézkedés valóban alkalmas, szükséges és megfelelő-e.

71 Szalayné Sándor Erzsébet71 LOGIKAI SÉMA - ISMÉTLÉS Annak megállapítása, hogy egy tagállami intézkedés mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül-e az alábbi kérdéseket kell – ebben a sorrendben – tisztázni: 1. EKSz 28. cikk alkalmazási körébe esik 2. Az intézkedés minősítése 3. Kimentési okok 4. Arányosság elve 5. Az EKSz 28. cikkével kapcsolatos újabb bírói gyakorlat

72 Szalayné Sándor Erzsébet72 ÚJABB BÍRÓI GYAKORLAT A 28.CIKKHEZ (1.) Az EuBí joggyakorlata alapján: Egységesen alkalmazott, új fogalom: „akadályozás” Intenzívebb fogalomértelmezés Az arányosság elvének szigorúbb ellenőrzése Az áruforgalom szabadságát érintő, megelőző jellegű figyelmeztető rendszer

73 Szalayné Sándor Erzsébet73 ÚJABB BÍRÓI GYAKORLAT A 28. CIKKHEZ (2.) „Akadályozás” 1. Újabban az EuBí mellőzi annak vizsgálatát és megállapítását, hogy az érintett tagállami intézkedés nyílt vagy rejtett diszkriminációt valósít-e meg, ill. hogy megkülönböztetés nélkül alkalmazandó-e, ezzel szemben egységesen alkalmazza ill. vizsgálja a tagállami intézkedés értékelésekor az „akadályozás” fogalmát/megvalósulását 2. Az „akadályozás” tekintetében ugyanúgy alkalmazza a Dassonville és a Keck-formulát, valamint az EKSz 30. cikkét és az egyre tágabb kört magába foglaló nyomós közérdek alapján való kimentést (Cassis- formulát)

74 Szalayné Sándor Erzsébet74 ÚJABB BÍRÓI GYAKORLAT A 28. CIKKHEZ (3.) EGYRE TÖBB AUTONÓM FOGALOM Az EuBí egyre szélesebb körben és egyre hangsúlyosabban engedi meg magának azt, hogy fogalmakat maga határozzon meg, mint pl. maga kívánja értelmezni és a tartalmát megállapítani olyan kategóriáknak, mint: fogyasztóvédelem, közegészség védelme, stb., és egyre ritkábban alapozza az értelmezését a tagállamokban kialakult értelmezési gyakorlatra

75 Szalayné Sándor Erzsébet75 ÚJABB BÍRÓI GYAKORLAT A 28. CIKKHEZ (4.) Arányosság elve Az EuBí viszonylag szigorú kontrollt érvényesít az arányosság elvének vizsgálatakor Egészen tiszta, egyértelmű állásfoglalást tartalmaz ebben az ügyben pl. Jacobs főtanácsnok véleménye, amelyet a Danner-ügyben adott (C- 136/00, EBHT 2002, I-8147, 32. és 40. köv. széljegyek)

76 Szalayné Sándor Erzsébet76 ÚJABB BÍRÓI GYAKORLAT A 28. CIKKHEZ (5.) Előrejelző mechanizmus /98/EK rendelet (HL 1998, L 337) – egységes tájékoztatási és cselekvési kötelezettséget ír elő a tagállamok számára, amelynek célja, hogy a Bizottságnak szükség esetén gyors közbeavatkozásra adjon lehetőséget 2. Előzmény: a 90-es évek elején francia parasztok spanyol gyümölcsszállítmányokat erőszakkal megsemmisítettek, a fuvarosokat megtámadták, aminek következtében a tétlen francia hatóságokat a Bizottság kezdeményezésére az EuBí az áruforgalom szabadságának megszegése miatt elmarasztalta. (C-265/95 francia parasztgazdák ügye, EBHT 1997, I-6959)

77 Szalayné Sándor Erzsébet77 LOGIKAI SÉMA - KONKRÉTAN A korábban évtizedeken keresztül alkalmazott logikai séma leegyszerűsödött. 1. A tagállami intézkedést a Dassonville-formula alapján meg kell vizsálni 2. Termékreleváns intézkedés (a termékértékesítési körülmények esetén nincs további vizsgálat, kivéve, ha azok diszkriminatívak vagy teljesen elzárják a piachoz való hozzájutás lehetőségét) 3. Kimentési okok vizsgálata a nyomós közérdek körébe tartozó esetekben (Cassis-formula) vagy az EKSz 30. cikke alapján 4. Arányosság elve

78 Szalayné Sándor Erzsébet78 Konkrét tényállás EK-konform voltának ellenőrzése – ismétlés: Hogyan állítok fel egy megbízható prognózist (!) a konkrét tényállás megítélése során? 1. Végigvezetem a logikai sémát – a közösségi „jogszerűség” még mindig kérdőjeles maradhat! 2. Párhuzamos ügyeket vagy utalásokat keresek az EuBí gyakorlatában, amelyet az adott konkrét ügyemben esetleg hasznosítani tudok.

79 Szalayné Sándor Erzsébet79 NÉHÁNY HIVATKOZÁSI PONT – csak példálózva 1. Élelmiszerek tekintetében - C-87/97 Gorgonzola-sajt, EBHT 1999, I C-388/95 Rioja-bor, EBHT 2000, I-3123 (stb.) 2. Új telekommunikációs eszközök - C-390/99 Canal Satélite, EBHT 2002, I-607 (dekóderek engedélyezése) 3. Repülőgépek - C-389/96 Aher-vagon, EBHT 1998, I Gyógyszerek csomagküldő szolgálat keretében való forgalmazásának tilalma - C-322/01 „Internet-Gyógyszertár”, ABl 2001 C 348 – főtanácsnoki záróindítvány (Stix-Hackl, )


Letölteni ppt "Szalayné Sándor Erzsébet1 AZ ÁRUFORGALOM SZABADSÁGA EKSZ 23 – 31. cikk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések