Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Létesítmény-elhelyezés. A telephelyválasztással kapcsolatos alapfogalmak A telephelyválasztás a stratégiai jelentőségű vállalati döntések egyik tipikus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Létesítmény-elhelyezés. A telephelyválasztással kapcsolatos alapfogalmak A telephelyválasztás a stratégiai jelentőségű vállalati döntések egyik tipikus."— Előadás másolata:

1 Létesítmény-elhelyezés

2 A telephelyválasztással kapcsolatos alapfogalmak A telephelyválasztás a stratégiai jelentőségű vállalati döntések egyik tipikus esete, mert a telephelyválasztás során nyert előnyök vagy hátrányok hosszú időn át meghatározzák a vállalat gazdasági eredményeit.

3 A klasszikus telephelyelméletek 1 J. H. von Thünnen ( ) az autark állam gazdaságának térbeli modelljét írta le a XIX. században empirikus tapasztalatainak alapján.

4 A klasszikus telephelyelméletek 2 Walter Roscher telephelyelméletének (1865) lényege hogy a telepítendő termelés igénystruktúrájának legmegfelelőbb befogadó struktúrát kell keresni. Walter Launhardt telepítési elméletében (1882) elsősorban a távolságproblémára koncentrál. Elmélete szerint a termelést három fő komponense - a nyersanyag-lelőhely, az energiabázis és a fogyasztópiac - által bezárt térbeli háromszög súlypontjába kell telepíteni.

5 A klasszikus telephelyelméletek 3 Alfred Weber "tiszta telephelyelmélete" (1909) szerint a telephely-kiválasztás alapelve a termelési költségek minimalizálása. Az ideális telephely az a minimum pont, ahol valamennyi termelési tényező a legkevesebb költségráfordítással biztosítható. A költségcsökkentés legfőbb eszköze a szállítási költségek leszorítása. August Lösch térgazdasági iskolája (1940) a telephely- kiválasztás célját a nyereség maximalizálásában határozta meg. Walter Isard a telephely kiválasztás céljaként, az összes tényező optimalizálását jelöli meg. Az elmélet fontos eredménye a tényezők helyettesíthetőségének és az infrastruktúra szerepének felismerése.

6 A telepítési döntések szintjei A telepítési döntéseknek három szintje különböztethető meg: – nagytérségi, – középtérségi és a – mikrotérségi szintek. A nagytérség alatt egész kontinenst, vagy annak nagyobb regionális részét, esetenként egy nagy nemzetközi viziút által integrált vonzáskörzetet, de gyakran csak egy ország nagyobb társadalmi-gazdasági területi egységét értik. Középtérség alatt megye nagyságú, vagy két-három megyényi körzeteket (kb. NUTS II) szoktak érteni, de gyakran megyénél kisebb területet is így azonosítanak. (Pl. a Duna-Tisza köze illetve Bács-Kiskun megye 3 középtájra osztható: a Duna-Tisza közi homokhátságra, a Duna menti síkságra és a bácskai löszhátra) Mikrotérségen általában egy konkrét települést és annak agglomerációját szokták érteni.

7 A telepítési tényezők alapján megkülönböztethető iparágak nyersanyagigényes iparágak = egyes élelmiszeripari - pl. cukorgyártás, konzervipar - és könnyűipari - pl. cellulózipar - ágazatok energiaigényes iparágak = pl. alumíniumkohászat vízigényes iparágak = pl. erőművek, kohászat, vegyipar, gyógyszeripar, papíripar, egyes élelmiszeripari ágak (sörgyártás, konzervipar, hú-, cukoripar) szállításigényes iparágak = pl. kohászat, cukoripar, műtrágyagyártás munkaerő-igényes iparágak = pl. textilgyárak, konfekcióüzemek, cipőgyárak, konzervgyárak, baromfifeldolgozók, húsipar) tőkeigényes iparágak = pl. erőművek, petrolkémiai ipar, hajó-, repülő- és gépkocsi gyártás, komputertechnika

8 A telepítési nyereség A telepítési nyereség egy új üzem által elérhető (vagy elért) nyereségnek az a része, amely alapvetően nem az üzemen belül folyó tevékenység gazdasági eredményeire, hanem a főbb telepítési tényezők előnyösebb megválasztására, megszerzésére vagy folyamatos beszerzési lehetőségeire vezethető vissza. A telepítési nyereség általában csak egy "átlagos iparági telephelyi adottságokhoz" viszonyítva értelmezhető. Fontos eleme lehet az állami beavatkozás - pl. adópolitika, állami infrastruktúra fejlesztés, természetvédelmi korlátozás stb.

9 A telepítési nyereség komponensei a telekvásárlásból vagy terület-igénybevételi költségekből elérhető megtakarítás, a vízbeszerzésben, a vízellátásban és szennyvízelvezetésben elérhető költség-megtakarítás, az energiaellátásban elérhető megtakarítás, a munkaerő-ellátásban elérhető költség-megtakarítás, a települési háttér fejlettségének költségkímélő képessége (óvoda, bölcsőde, iskola, kereskedelem, egészségügy stb.) a szállítási költségekben és a közeli kooperációban rejlő megtakarítási lehetőségek,

10 Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 1 A telephely kiválasztás célja három költségtípus minimalizálása: - helyi költségek: a telepítéssel kapcsolatos költségek (pl. a föld, az építkezés, a munkaerő költsége, az állam és a helyi önkormányzat felé történő kiadások) - elosztási költségek: a termékek vevőhöz való eljuttatásának, terjesztésének költségei - anyagköltségek: a termelési inputok beszerzési költségei, az inputok beszerzésének átfutási ideje

11 Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 2 Lineáris programozással: Az "szállítási probléma" módszerét alkalmazva lehet a költségminimalizálás szempontjából optimális helyet kiválasztani, - azt a helyet választva ki, ahol a létesítmény összes szállítási költsége a legkisebb. (Hátránya, hogy az alternatív telephelyeket előbb be kell azonosítani.)

12 Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 3 Gravitációs központ módszer: egy adott létesítmény elhelyezését lehet meghatározni már létező létesítmények körében a létesítmények közti távolságok és a szállított mennyiségek függvényében. (Pl. köztes raktárak, vagy elosztási központok helyének kiválasztására) A gravitációs központot azok az x és y koordináták jellemzik, ahol a szállítási költségek minimálisak. A gravitációs központ x és y koordinátáinak meghatározása: Cx =gravitációs központ x koordinátája Cy= gravitációs központ y koordinátája dix = az i-edik létesítmény x koordinátája diy = az i-edik létesítmény y koordinátája Vi = az i-edik létesítményből, vagy az oda szállított termékek mennyisége

13 Példa Egy vállalat köztes raktárat kíván létrehozni budapesti székhelye és telephelyei között. A székhely és az telephelyek koordinátáit, valamint a közöttük szállított termékek mennyiségét az alábbi táblázat mutatja: Cx=(300* * * * *610) / ( ) = 340 Cy= (300* * *520+70* *610) / ( ) = 250 Városx koordinátay koordinátaszállított menny. (ezer t) Budapest Debrecen Győr Pécs Szeged

14 Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 4 A szolgáltató szervezetek telephelyválasztása elsősorban a vevőkörhöz való közelség alapján történik, s az erőforrás-megfontolások csak másodlagosak. A szolgáltató szervezetek telepítése esetében az alapvető kérdés az, hogy hány szolgáltató egységet létesítsenek egy földrajzi körzetben, s hová helyezzék azokat. A problémának általában igen sok megoldása lehetséges, s az optimális megoldás megtalálása rendkívül időigényes. Ezért általában megelégednek egy kielégítő megoldás kiválasztásával. Az esetek döntő többségében szimulációval oldják meg a problémát.

15 A létesítmény tervezése 1 Minél nagyobb kibocsátású egy üzem annál kisebb az egységnyi outputra jutó átlagköltség, - ugyanis minden kibocsátott egységgel csökken az egy egységre jutó fix költség.

16 A létesítmény tervezése 2 A létesítmény tervezés hosszú távú kapacitástervezés, amikor a létesítmény méretéről, időzítéséről és elhelyezéséről döntenek. A létesítmény tervezésére vonatkozó stratégiai döntést meghatározó legfontosabb tényezők: előre jelzett kereslet a létesítmények költsége a versenytársak várható viselkedése ( Gyors reagálás óvatos beruházási politikát indokolhat) üzleti stratégia (Hol a hangsúly: költségminimalizáláson vagy a kiszolgálási színvonalon, vagy a rugalmasságon.) nemzetközi szempontok (A létesítmények elhelyezésének szempontjai is globalizálódnak - a globálisan legjobb stratégiai előnyöket kínáló elhelyezés megtalálása)

17 A létesítmények típusai - termékorientált létesítmények: egy termék, vagy termékcsalád termelését végzik rendszerint nagy piacok számára, (alacsony szállítási költségek és a nagy méretgazdasági előnyök esetében) - piacorientált létesítmények: azon a piacon helyezkednek el, amit kiszolgálnak, (pl. nem szállítható szolgáltatások, nagy szállítási költségű termékek, az egyedi rendelést kielégítő termékek, a vevői igényekre történő gyors reagálást igénylő termelés stb.) - folyamatorientált létesítmények: egy, vagy maximum két technológián alapulnak, amely technológiai azonban számos termék előállítására képes, ( ezek a termékek általában alkatrészek, vagy részegységek, amelyeket más létesítményekbe további feldolgozásra szállítanak - pl. autóipar) - általános célú létesítmények: többfajta terméket állítanak elő több folyamat segítségével, (pl. kisvállalkozások, amelyeknek nincs elég tőkéjük a specializációra)

18 Létesítmény-beruházási, kapacitás-bővítési döntés- előkészítés, döntés ÁKFN struktúrán alapuló gazdaságossági számítások alapján A műszaki fejlesztések, és/vagy beruházások, és/vagy szervezési intézkedések hatékonyságának megítélésére az ÁKFN (Ár-Költség-Fedzet - Nyereség) struktúrájára épülő gazdaságossági számításokat használjuk. Az ÁKFN-struktúrára épülő gazdaságossági számítások alapelve, hogy elemezni kell a gazdaságossági számítás tárgyát képező beavatkozás - valamint annak tovagyűrűződő következményeinek - számszerűsíthető hatásait az ÁKFN-struktúra komponenseire. Fel kell tárni a tervezett beavatkozás hatásterületeit, s azok hatását a költség-fedezet struktúrára

19 Báruházás-gazdaságossági mutatók Statikus megtérülési idő Dinamikus megtérülési idő Nettó jelenérték Belső kamatláb (IRR)


Letölteni ppt "Létesítmény-elhelyezés. A telephelyválasztással kapcsolatos alapfogalmak A telephelyválasztás a stratégiai jelentőségű vállalati döntések egyik tipikus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések