Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Személyiséglélektan2 Vezetési feladatok. A kezdetek-Ringelmann Maximillian Ringelmann-mezőgazdasági mérnök kötélhúzási kísérlet-egyének, átlagok, majd.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Személyiséglélektan2 Vezetési feladatok. A kezdetek-Ringelmann Maximillian Ringelmann-mezőgazdasági mérnök kötélhúzási kísérlet-egyének, átlagok, majd."— Előadás másolata:

1 Személyiséglélektan2 Vezetési feladatok

2 A kezdetek-Ringelmann Maximillian Ringelmann-mezőgazdasági mérnök kötélhúzási kísérlet-egyének, átlagok, majd közös kísérlet: az egyéni teljesítmények összege nem egyenlő a csoportos teljesítménnyel: 11 ember 3 húzta átlag fölött, 8 mélyen az átlag alatt, a kísérletben részt vevők számának emelésével ugyan emelkedett a csoport teljesítmény, ugyanakkor az átlag teljesítmény csökkent Ringelmann effektus =csökkent az egyéni teljesítménynövelő hatás a létszám növekedésével

3 Korábbi munkakísérletek lTaylor:azok, akik csordákba terelve dolgoznak és akikkel egyénileg senki sem foglalkozik, elvesztik kezdeményező erejüket-kevésbé hatékonya a munka csoportként, mintsem ha egyéni ambíciójukat táplálják -a csoport hatékonysága a legrosszabb munkás szintjére süllyed, a csoportszellem lehúzza a teljesítményt- Bethlehem Steel Company: 4 embernél több csak külön engedéllyel dolgozhat csoportban, egyébként mindenki külön munkát kap-5000 ember, rengeteg munka, nemigen volt külön engedély A teamok és a munkacsoportok kutatása a hetvenes években került a figyelem középpontjába, es években csodaszer a vállalati problémák megoldására, nálunk 90-évektől (addig brigád), napjainkban is tart a folyamat

4 A Hawthorne Studies - Tapasztalatok Harvard-i kutatókat (Mayo) kért fel a Western Electric company, azért, hogy megvizsgálják a megvilágítás és teljesítmény közötti kapcsolatot. Más tényezőket is vizsgáltak: szünetek, munkanap hossza, termelési módszer, fizetési rendszer, stb. Kísérleti feltételek –Hat hölgy, teljesítmény és képességek alapján kiválasztva Tapasztalatok: –Jelentős teljesítmény növekedés gyakorlatilag mindenféle körülmény között, még akkor is, ha az eredeti visszaállt –Pozitív, várt reláció nem volt kimutatható a tényező és a teljesítmény között

5 Következtetések: Hawthorne-effektus (jobban teljesít, ha foglalkoznak vele) A munkás mindig egy csoport része, nem elszigetelt, ami hatással van rá Nem mindegy a vezetői hozzáállás Informális csoportok megjelenése Saját jegyek (stigma, szleng) Őrzik a status quo-t (alacsony termelékenység fenntartására interperszonális eszközök-gúny, fenyítés, stb)

6 Csoportos ötletelési technikák -Brainstorming (szellemi ötletelés) -Alapjait Osborne fektette le az 50-es években -Számtalan megoldási lehetőség, típus - Alkalmazása ott, ahol valamilyen nagy fontosságú kérdésben való döntés, program-projekt kidolgozására van szükség

7 Rohrbach féle 635-ös módszer (Laáb, 2007) A munkamódszer módja –Ötletelés írásban –6 fős teamben minden team tag 3-3 javaslatot felír egy papírra, amit a többi tagnak továbbadnak –6 forduló -> elvileg 108 ötlet összegyűlhet (6*3*6=108) Fontos! –A lényegre törő fogalmazás (egy ötlet maximum egy sor) –Az olvasható írás (lehetőleg nyomtatott betűvel) –A zavartalan munkakörülmények biztosítása

8 Philips 66 módszer (Laáb, 2007) A munkamódszer lényege –Ötletelés írásban és szóban –Több 6 fős team van egyidejűleg jelen –6 perces beszélgetéssel választ keresnek az adott problémára –a javaslataikat prezentálják –majd a csoportok új összetételben dolgoznak a javaslatok továbbfejlesztésén

9 Delphi módszer (Laáb, 2007) A munkamódszer lényege –Ötletelés írásban –Első lépésként egy adott problémával kapcsolatos kérdéssort küldenek minden érintettnek, amit kitöltve visszajuttatnak –A feldolgozást követően második megkérdezésre is sor kerülhet néhány (3-5) menetközben felmerült kérdésben

10 NCM (Nominális Csoportmunka módszer; Laáb, 2007) A módszer megpróbálja egyesíteni a Brain-storming típusú technikák és a Delphi-módszer előnyeit - teljes listázás, kedvező időfelhasználás -. Az alkotás lépesei a következők: –a kérdés pontos, körülhatárolt definiálása után a csoport tagjai írásban rögzítik első ötleteiket. –Majd következik a javaslatok összegyűjtése „körbejárással”. –Egy körben minden résztvevő csak egy ötletet mond, és a gyűjtés addig tart, amíg van ötlet. –Ezt követi a javaslatok tisztázása, összevonása, csoportosítása és a javaslatok rangsorolása egyéni szavazókártyák segítségével. –Végül a szavazás értékelése, megbeszélése, az egyes szavazatok indoklása. Előnye: Az eljárás - más résztechnikákkal kombinálva - alkalmas komplex feladatmegoldásra.

11 KOCKÁZATOS DÖNTÉSEK* A kockázatos döntésekkel kapcsolatos egyik legjelentősebb felfedezés A. Tversky és D. Kahneman nevéhez fűződik, akik több, mint 25 éve kísérleti személyeknek - több más mellett - a következő két döntési problémát adták. Probléma (1): Képzelje el, hogy az egészségügyi hatóságok egy ritka, ázsiai eredetű betegség kitörésére készülnek fel, amely védekezés nélkül hatszáz ember halálát okozná. A betegség leküzdésére két alternatív programot (A és B) dolgoznak ki. Tételezzük fel, hogy a programok következményei az alábbiak: –ha az A programot valósítják meg, akkor ezzel kétszáz ember életét biztosan megmentik; –ha az B programot valósítják meg, akkor kétharmad a valószínűsége annak, hogy egyetlen embert sem mentenek meg, és egyharmad a valószínűsége annak, hogy megmentik hatszáz ember életét. (Forrás: D. Kahneman és A. Tvers­ky: Prospect theory: an analysis of decision under risk. Econometrica, March.)

12 KOCKÁZATOS DÖNTÉSEK* A kísérleti személyek 72%-a választotta az A programot, míg 28%- uk a B programot. Vagyis a többség számára kétszáz emberi élet biztos megmentése vonzóbb alternatíva volt, mint hatszáz ember megmentése egyharmad valószínűséggel. A tanulság általánosítva következőképpen fogalmazható meg: nyereséges alternatívák esetén a döntéshozók általában kockázatkerülők. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozók többsége egy adott, biztosan bekövetkező nyereséget többre értékel, mint egy x­ szer nagyobb, de csak 1/x valószínűséggel bekövetkező nyereséget. (Forrás: D. Kahneman és A. Tvers­ky: Prospect theory: an analysis of decision under risk. Econometrica, March.)

13 KOCKÁZATOS DÖNTÉSEK* Probléma (2): A kerettörténet azonos a korábbival, csak most két másik program (C és D) áll rendelkezésre az alábbi következményekkel: –ha a C programot valósítják meg, akkor ezáltal négyszáz ember biztosan meg­hal; –ha a D programot valósítják meg, akkor egyharmad a valószínűsége annak, hogy senki sem hal meg, és kétharmad a va­lószínűsége annak, hogy hatszáz ember hal meg. A kísérleti személyek 78%-a választotta a D programot, 22%-uk pedig a C programot. Vagyis a többség számára négyszáz ember biztos halála kevésbé volt elfogadható, mint az, hogy hatszáz ember hal meg kétharmad valószínűséggel. A tanulság általánosítva a következőképp fogalmazható meg: veszteséges alternatívák esetén a döntéshozók általában kockázatvállalók.. (Forrás: D. Kahneman és A. Tvers­ky: Prospect theory: an analysis of decision under risk. Econometrica, March.)

14 A többség hatása – kockázatos és óvatos lépés A csoportok lehetséges, hogy –több kockázatos döntést hoznak mint az egyén (risky shift) –vagy épp az ellenkezője fordul elő (cautious shift) Goethals and Darley (1977) szerint a kockázatos lépés oka –(a) a felelősség összetett –(b) szociális összehasonlítási folyamatok ( a csoport tagjai jobb fényben szeretnek így kerülni)

15 A csoportok menedzselése

16 Általában Miért hozzuk létre? Kell-e? Informális célok (hangulatjavítás) Formális célok (fizikai vagy szellemi munka)

17 A CSOPORTOK FELOSZTÁSA Primer- Szekunder csoportok Hivatalos ( Formális )- Informális csoportok Team vagy csoport JellemvonásFormális csoportInformális csoport 1. Fő célokFeladat végrehajtásTagi elégedettség 2.EredetSzervezeti eredetSpontán alakul ki 3.Tagokra gyakorolt hatás Hivatalos hatalomSzemélyiség,szakértelem 4.KommunikációHivatalos csatornaMinden csatorna 5.VezetőSzervezet nevezi kiKiemelkedik 6.Személyek közötti kapcsolat Munka és feladatkapcsolat Spontán módon alakul ki 7.IrányításFenyegetés és pénzbeli jutalom Erős szociális szankció

18 Társadalmi csere elmélete Akkor csatlakozunk egy csoporthoz, ha az az értékes jutalmak maximumát nyújtja, miközben a lehetséges költségek a legcsekélyebb számát rója ránk. Biztonság Státusz Affiliáció Támogatottság, elfogadottság Hiedelmek megerősítése Közösség Hatalom Célok megvalósítása Személyes befektetés Feszültség Ellentétek Elutasítás Ellenkezés

19 A csoport felállítása Szakértelem leltár

20 Felelősség mátrix

21 A csoport/csapat tagjainak kiválasztása A CSOPORTON BELÜLI FELADATMEGOSZTÁS SZEMPONTJAI ALACSONY KÉPESSÉG MAGAS KÉPESSÉG ALACSONY HAJLANDÓSÁG NEM SZABAD A SZEMÉLYRE FELADATOT BÍZNI TUDJA, DE NEM AKARJA:CSÖKKENTI A CSOPORT TELJESÍTMÉNNYÉT MAGAS HAJLANDÓSÁG AKARJA, DE NEM TUDJA: KOCKÁZATOS NINCS PROBLÉMA

22 A CSOPORTOK KIALAKULÁSÁNAK SZAKASZAI (Tuckmann) FORMÁLÓDÁS /Forming –egyének halmaza, megbeszélések, vita PROBLÉMÁK IDŐSZAKA (FORRONGÁS)/ -Storming érdekellentétek, viharok CSOPORTNORMÁK KIALAKULÁSA/Norming- norma és működési gyakorlat TÉNYLEGES MŰKÖDÉS/Performing- teljes érettség, kijelölt tevékenység Szüneteltetés/Retiring-időszaki tevékenység hiánya Megszűnés/Mourning-a feladat megvalósulása után Problémák: azonosulás, burkolt fejlődés, társadalmi szokások

23 Blanchard- Carew-Parisi (egyperces vezető csapatot épít c. könyvében fejlődési szakaszok eltérő vezetési stílusokat igényelnek

24 A csoport kialakítása révén jegyekkel fog rendelkezni Norma: viselkedésre vonatkozó elvárás: munkával, kapcsolatos, méltányosság, lojalitási, reciprocitási Szerkezet tagok szerepei és a közöttük lévő viszony: Státusz: egyén relatív helye- horizontális-szerep-viselkedésre vonatkozó elvárás Kohézió: összetartó erő, elkötelezettség a csoport iránt- elkötelezettség-magas teljesítmény-társas serkentés Konformitás: illeszkedés a normákhoz Csoporteredményesség és hatékonyság: eléri-e (milyen célt) és milyen áron (vállgazd. terminus eredmény/ráfordítás)

25 Jelenségek a csoport működése folyamán Személy és környezetérzékelési jelenségek dominálnak, amik az egyénekre jellemző Társas facilitáció és lógás Apolló szindróma: magas intelligencia Csoportgondolkodás:Janis Személyiség burkolás-felelősségáthárítás (tömegjelenségek-Le bonn-Tarde) Csoportközi kapcsolatok

26 Eszközök a csoport vizsgálatában-Moreno- Mérei-szociometria Moreno csoportkutatási technikája, a szociometria, amely feltárja a spontánul kialakuló kiscsoportok jellemzőit. A társaskapcsolatok felmérése, a rokonszenvi és ellenszenvi választások alapján történik, amelyet a szociogram segítségével tudunk felrajzolni. Pár: két személy kölcsönös választása úgy, hogy másokat nem választanak Hármas: Három személy kölcsönös kapcsolata (klikkesedés) Zárt négyzet: Négy személy kölcsönös kapcsolata (klikk!) Csillag: egy személynek több kölcsönös kapcsolata van, de azok között, akik hozzá kötődnek, nincs kapcsolat Lánc: nem lezárt, párok egymáshoz kapcsolódása Perem: legsúlyosabb esete a magány.

27 Csoportközi kapcsolatok Csoportközi kísérletek: Sherif-féle terepkísérletek (1949 ) Az összekacsoló erő kapcsolatban van a többi csoporttag iránt táplált pozitív érzésekkel azok magasra értékelésével ( etnocentrizmus ) Együtt jár a külső személyek iránti negatív magatartással Összefügg a percepcióval-előfeltevés Valóságészlelési torzulás Ellentétek Az első Sherif-féle kísérletek 1949, Connecticut Előfeltételek, bizonyítás (csoportképződés, csoportnormák, csoportközi konfliktusok ) Terepgyakorlatok, kísérleti feltételek, igazolás, és mi van ma?

28 Csoportközi kapcsolatok Együttműködés és csere Dominancia és alávetés Konfliktus és versengés A versengő csoporton belül-autokratikus stílus, szervezettség, feladatorientáltabb légkör, konformitás növekedése A versengő csoportok között-percepció torzulása, ellenséges beállítottság növekedése, interakció és kommunikáció csökkenése A győztes -nő a kohézió, feladatorientáltság csökkenése, önelégültség nő Vesztes –feszültség, elhárító mechanizmus, konfliktus, felbomlás Feloldás: magasabb cél, közös ellenség, tárgyalás, percepció torzulások elemzése

29 VEZETŐI FELADATOK, MÓDSZEREK A MUNKACSOPORTOK ALAKÍTÁSÁBAN, IRÁNYÍTÁSÁBAN A CSOPORT VEZETŐJÉNEK DÖNTŐ SZEREPE VAN A CSOPORT FEJLŐDÉSÉBEN, SIKERES MŰKÖDÉSÉBEN Tisztázza a célokat - Apolló-szindróma- feladat a cél elérése nem pedig a verrsengés Tulajdonság alapján összeállítás Megfelelő csoporttípus Támogatás (lwein-Likert) Magas teljesítmény (eredményesség és hatékonyság)

30 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Személyiséglélektan2 Vezetési feladatok. A kezdetek-Ringelmann Maximillian Ringelmann-mezőgazdasági mérnök kötélhúzási kísérlet-egyének, átlagok, majd."

Hasonló előadás


Google Hirdetések