Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kommunikáció története. Ősrobbanás – 13,7 milliárd éve Ősrobbanás – 13,7 milliárd éve Homo Sapiens Sapiens - 77 ezer éve Homo Sapiens Sapiens - 77 ezer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kommunikáció története. Ősrobbanás – 13,7 milliárd éve Ősrobbanás – 13,7 milliárd éve Homo Sapiens Sapiens - 77 ezer éve Homo Sapiens Sapiens - 77 ezer."— Előadás másolata:

1 A kommunikáció története

2 Ősrobbanás – 13,7 milliárd éve Ősrobbanás – 13,7 milliárd éve Homo Sapiens Sapiens - 77 ezer éve Homo Sapiens Sapiens - 77 ezer éve Írás megjelenése – i.e. 2. évezred Írás megjelenése – i.e. 2. évezred Gutenberg-galaxis – i.sz. 1440Gutenberg-galaxis – i.sz Telefon –1876 (Alexander Graham Bell) Telefon –1876 (Alexander Graham Bell)

3 Rádió megjelenése Rádió megjelenése Film (1900) Film (1900) TV – 1927 TV – 1927 Internet – 1973 Internet – 1973

4 A kommunikáció területei

5 Információelmélet – kibernetika  információátadás mindenféle rendszerben (atomok világától a galaktikákig) Információelmélet – kibernetika  információátadás mindenféle rendszerben (atomok világától a galaktikákig) Technika  információátadás ember alkotta, technikai rendszerekben (telefon, számítógépek stb.) Technika  információátadás ember alkotta, technikai rendszerekben (telefon, számítógépek stb.) Társadalmi kommunikáció  információátadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben Társadalmi kommunikáció  információátadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben Biológia  az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó - többnyire biokémiai úton indukált - információátadás. Biológia  az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó - többnyire biokémiai úton indukált - információátadás.

6 Interdiszciplináris pszichológia pszichológia szociológia szociológia szociálpszichológia szociálpszichológia pedagógia pedagógia nyelvészet nyelvészet antropológia antropológia műszaki tudományok műszaki tudományok stb. stb.

7 Az emberi kommunikáció

8 az ember képtelen nem kommunikálni az ember képtelen nem kommunikálni kontextus-ban zajlik kontextus-ban zajlik tér/időtér/idő faji és társadalmi hovatartozásfaji és társadalmi hovatartozás életkoréletkor nemnem rendkívül bonyolult jelenségek és folyamatok összessége  rendkívül bonyolult jelenségek és folyamatok összessége 

9 1. Shannon-Weaver (1949) Információforrás  adó  jel  *  vett jel  vevő  inf. Befogad *zaj Csatornazaj: pl. mikrofonhiba, telefonkábel problémája, térerő hiánya. Csatornazaj: pl. mikrofonhiba, telefonkábel problémája, térerő hiánya. Környezeti zaj: a dekódolást teszi lehetetlenné, vagy nehezíti. Környezeti zaj: a dekódolást teszi lehetetlenné, vagy nehezíti. Szemantikai zaj: az üzenet megformálása volt hibás, s ebből adódik a zavar. Szemantikai zaj: az üzenet megformálása volt hibás, s ebből adódik a zavar. Rajzos kommunikációs modellek

10 2. Wilbur Schramm modellje (1954) Üzenet KódolásKódolás InterpretálásInterpretálás DekódolásDekódolás Üzenet * visszacsatolással egészíti ki

11 3. Roman Jakobson modellje *nemcsak az egyes elemeket rajzolta fel, hanem a hozzájuk tartozó funkciókat is

12 4. zaj

13 enkód: a közlés módjának, formai sajátosságának, jelrendszerének (más szóval szimbólumainak) megválasztása enkód: a közlés módjának, formai sajátosságának, jelrendszerének (más szóval szimbólumainak) megválasztása jel: a választott kód elemi egysége jel: a választott kód elemi egysége dekód: a közlő által választott kód "megfejtése", amelynek két feltétele van: dekód: a közlő által választott kód "megfejtése", amelynek két feltétele van: a fogadónak ismernie kell a közlő által választott kódot (ellenkező esetben közvetítő eszközt vagy személyt kell igénybe vennie) a fogadónak ismernie kell a közlő által választott kódot (ellenkező esetben közvetítő eszközt vagy személyt kell igénybe vennie) az üzenet jelentéstartalmának azonosnak kell lennie a közlő és a fogadó számára. az üzenet jelentéstartalmának azonosnak kell lennie a közlő és a fogadó számára. csatorna: a jeleket közvetítő közeg csatorna: a jeleket közvetítő közeg zaj: a jelek továbbhaladását lassító, zavaró vagy akadályozó körülmény a csatornában. zaj: a jelek továbbhaladását lassító, zavaró vagy akadályozó körülmény a csatornában.

14 A közlési folyamat végbemenetele szempontjából a kommunikáció lehet: teljes - amikor a fogadótól értékelhető válasz érkezik teljes - amikor a fogadótól értékelhető válasz érkezik részleges - amikor a közlő észleli, hogy a fogadó "vette" az üzenetet, de válasz nem érkezik; részleges - amikor a közlő észleli, hogy a fogadó "vette" az üzenetet, de válasz nem érkezik; egyoldalú: - amikor a közlő nem tudja, hogy üzenete eljutott-e a fogadóhoz. egyoldalú: - amikor a közlő nem tudja, hogy üzenete eljutott-e a fogadóhoz.

15 A kommunikáció funkciói Információs funkció: a kommunikációs folyamat résztvevői között tájékoztatás történik, mely során tényeket, ezek magyarázatát közöljük. A közléshez fűződő érzések, illetve az érzések magyarázata is ide tartozik. Információs funkció: a kommunikációs folyamat résztvevői között tájékoztatás történik, mely során tényeket, ezek magyarázatát közöljük. A közléshez fűződő érzések, illetve az érzések magyarázata is ide tartozik. Érzelmi funkció: a közlő személyiség belső feszültségeinek feloldására kerül sor az érzelmek kifejezésével. Elégedettség, öröm, bosszúság, aggodalom, bánat, lelkesedés stb. egyaránt ide tartozik, ugyanis a ki nem fejezett, visszafojtott pozitív érzelmek éppúgy feszültséget okoznak, mint a negatívak. Érzelmi funkció: a közlő személyiség belső feszültségeinek feloldására kerül sor az érzelmek kifejezésével. Elégedettség, öröm, bosszúság, aggodalom, bánat, lelkesedés stb. egyaránt ide tartozik, ugyanis a ki nem fejezett, visszafojtott pozitív érzelmek éppúgy feszültséget okoznak, mint a negatívak.

16 Motivációs funkció: a kommunikációs folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a fogadót rá akarja bírni valamire: cselekvésre, magatartásváltoztatásra, közös vélemény kialakítására, valamilyen körülmény, esemény, jelenség elkerülésére stb. E funkció leginkább a meggyőzés, a bátorítás révén jut kifejezésre. Motivációs funkció: a kommunikációs folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a fogadót rá akarja bírni valamire: cselekvésre, magatartásváltoztatásra, közös vélemény kialakítására, valamilyen körülmény, esemény, jelenség elkerülésére stb. E funkció leginkább a meggyőzés, a bátorítás révén jut kifejezésre. Ellenőrzési funkció: újabb kommunikációs kapcsolatfelvétel segítségével tudjuk meg, hogy az eredeti elérte-e célját? Ehhez azonban kommunikációs céljainknak nagymértékben tudatosnak kell lenniük. A funkció segítségével tárjuk fel kommunikációs partnereink indítékait. Ellenőrzési funkció: újabb kommunikációs kapcsolatfelvétel segítségével tudjuk meg, hogy az eredeti elérte-e célját? Ehhez azonban kommunikációs céljainknak nagymértékben tudatosnak kell lenniük. A funkció segítségével tárjuk fel kommunikációs partnereink indítékait.

17 A legjelentősebb kommunikációs iskolák

18 1. Tranzakciós iskola A kommunikációt szimpla üzenetátadásnak tartja adó és vevő között. Kulcsszava ezeknek az elméleteknek az átadás. A kommunikációt befolyásoló tényezőket csak részlegesen képesek beépíteni a modellbe. A tranzakciós megközelítés megfelel pl. egy levélírás – feladás- elolvasás folyamatban, de nem vagy csak nehézkesen működik egy párbeszéd modellálásakor. (Rajzos modellek is tartoznak ehhez a megközelítéshez: Shannon-Weaver, Schramm, Jacobson.) Barnlund és Berne neve is ide sorolható.

19 2. Interakciós modellek A tranzakciós modellek úgy tekintenek a kommunikáció tartalmára, melyet a kommunikációban résztvevő felek közösen hoztak létre, nincs kitüntetett szereplő, aki üzenetet küld, aktívan, s egy passzív befogadó. Itt az aktivitás mindkét félre jellemző. Ehhez az iskolához szorosan kapcsolódik az a nyelvfilozófiai iskola, mely a késő Wittgensteinre építve kidolgozta a beszédaktus- elméletet (John Austin, John Searle, Paul Grice). Az elmélet azt a tételt dolgozza ki, miszerint a szavainkkal nem csupán megnevezni tudunk, pl: Ez asztal, ez szék,stb, hanem a szavakkal cselekedni is lehet. Ez esetben a megnevezés, a kimondás létrehozás és cselekvés is egyben. Pl.: Egy hajó elnevezése: „Ezt a hajót Nautilusznak nevezem el.” Ezen mondat kimondásával egyben végre is hajtottam az elnevezési aktust is.

20 3. Kultivációs iskola George Gerbner nevéhez fűződik az elmélet, s kifejezetten tömegkommunikációs elmélet. Gerbner azt vizsgálja, hogy a szocializáció szerepét miként vette, veszi át a szülőktől, tanároktól a média, elsősorban a televízió. A kisgyerekek manapság már nem feltétlenül a szüleiktől tanulják meg, hogy mi a szép és mis a helyes, mi a követendő és mi a csúnya, kerülendő, hanem a televíziós minták alapján. Gerbner vizsgálataiban arra törekszik, hogy megmutassa azokat a területeket, ahol a televízió különösen sokat torzít, s emellett erősen fellép a televíziót elárasztó erőszakkal szemben.

21 4. Participációs iskola Horányi Özséb nevéhez köthető, aki úgy véli a kommunikációt az emberek arra használják, hogy felismerjék életükben a problémás helyzeteket, illetve közösen, segítséggel megoldják azokat.

22 5. Rituális modell A kommunikáció rituális elméletének megalkotója James W. Carey. véli, hogy a valóságra nem mint valami eleve adottra kell tekintenünk, hanem éppen a kommunikáció által létrehozott társadalmi jelenségre. Ugyanakkor kiemeli, hogy nemcsak a valóság létrehozására, de annak folyamatos fenntartására is szolgál a kommunikáció.


Letölteni ppt "A kommunikáció története. Ősrobbanás – 13,7 milliárd éve Ősrobbanás – 13,7 milliárd éve Homo Sapiens Sapiens - 77 ezer éve Homo Sapiens Sapiens - 77 ezer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések