Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A participációs és a rituális modell. Participációs iskola  Horányi Özséb nevéhez köthető  a kommunikációt az emberek arra használják, hogy felismerjék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A participációs és a rituális modell. Participációs iskola  Horányi Özséb nevéhez köthető  a kommunikációt az emberek arra használják, hogy felismerjék."— Előadás másolata:

1 A participációs és a rituális modell

2 Participációs iskola  Horányi Özséb nevéhez köthető  a kommunikációt az emberek arra használják, hogy felismerjék életükben a problémás helyzeteket, illetve közösen, segítséggel megoldják azokat.

3 Az elmélet elemei Ágens:  minden olyan rendszer, amely problémát (vagy konfliktust vagy feladatot) old meg – tehát nem csak élő személy!

4 Probléma  az ágens számára az a kritikus különbség, ami az adott ágens valamely alkalommal való állapota és egy számára ugyanakkor kívánatos állapot között esetleg fennáll, amennyiben ezt az ágens felismeri. Magának a különbségnek két forrása lehet: 1.az ágens állapota változik meg úgy, hogy kívánatos volna valamiféle további változás 2. az ágens környezete változik meg úgy, hogy kívánatos volna valami további változás

5  A probléma akkor tekinthető megoldottnak, ha a (problematikus) különbség az adott esetben kritikusnak számító különbség alá esett vagy éppen megszűnt. 1.Ez a csökkenés (megszűnés) egyrészt csökkentést (megszüntetést) jelent, azaz optimalizálást az ágens aktusa (aktivitása) által, amely vagy önmagának, vagy adott környezetének a változására irányul, vagy mindkettőre egyszerre. 2.Másrészt, természetesen, az ágens problémamegoldó aktusába (aktivitásába) számolhat azokkal a spontán, az ágens saját szándékától nem függő folyamatokkal is, amelyek adott esetben segítik (egyszerűsítik) vagy éppen feleslegessé teszik, más esetekben pedig nehezítik (bonyolítják) az ágens problémamegoldó iparkodását.  A problémamegoldás mindig csak konkrét lehet: általában nem lehet problémát megoldani; csak ezt-és-ezt a valamely ágens számára megjelenő problémát itt-és-most.

6 Elérhetőség, releváns felkészültség  Akkor tekinthető a problémamegoldáshoz releváns felkészültség elérhetőnek (hozzáférhetőnek), ha akkor, amikor az ágensnek szüksége van rá, képes használni* a szükséges felkészültséget a probléma megoldása érdekében. Az "akkor, amikor" voltaképpen valamely individuális alkalomra utal. * Vizsgán nem elég tudni az anyagot, el is kell tudni mondani  Az elérhetőség (hozzáférhetőség) voltaképpen tekinthető sajátos relációnak az ágens és egy olyan hely között, ahol az éppen szükséges releváns felkészültség ténylegesen található  egy könyvben  egy ábrán ugyanúgy  valaki mozdulataiban  valaki fejében, arról nem is szólva, hogy éppenséggel lehet az ágens saját fejében is.  Az elérhetőség (hozzáférhetőség) voltaképpen részesedésként (participációként) is volna tekinthető

7 Konfliktus  Minden célorientált törekvés, amely megvalósulása során ütközik más hasonló törekvésekkel, konfliktus forrásává válik.  Ezek során legtöbb esetben  az egyik résztvevő nyereségre tehet szert, miközben  a másik egyed kárt szenved el, azaz hátrányba kerül.  Ez történhet  Közvetlenül  pl. állatoknál - elveszíti táplálékát, búvóhelyét, territóriumát stb.  Közvetve  a „nyomulósabb” munkatárs kapja meg az előléptetést

8  A konfliktusok igen gyakran a mindennapi életfeltételekhez, az eredményes alkalmazkodáshoz és a sikeres szaporodáshoz egyaránt nélkülözhetetlen erőforrások megszerzése és megtartása során alakulnak ki.  Elöljáróban azonban meg kell említeni, hogy a konfliktus jelenléte mindig utal arra, hogy a táplálék, a víz, a búvóhely, a szaporodáshoz szükséges lehetséges partnerek nem korlátlan számban állnak rendelkezésre.  Húsvéti Szigetek

9

10

11 Rituális modell  Az elmélet megalkotója James W. Carey  úgy véli, hogy a valóságra nem mint valami eleve adottra kell tekintenünk, hanem éppen a kommunikáció által létrehozott társadalmi jelenségre  ugyanakkor kiemeli, hogy nemcsak a valóság létrehozására, de annak folyamatos fenntartására is szolgál a kommunikáció.

12  Nem csupán az egyszeri információátadás aktusára koncentrál  a kommunikáció során nem a valóságból leszűrt információkat adjuk tovább beszédpartnerünknek, hanem magában a beszélgetésben fogjuk megteremteni a valóságot

13 A hír, mint műfaj a rituális modell tükrében  a hír tulajdonképpen egy történelmi realitás  úgy véli, pontosan meg lehet határozni annak időpontját amikor létrejött  a 18-ik századra teszi, s a középosztályhoz köti. Szerinte ebben az időben a középosztály átalakuló életmódja, gazdasági körülményei hívtak létre egyfajta átélés éhséget, átélés igényt (hunger for experience) mindazzal kapcsolatban ami új, általános vagy egyedi, heroikus, stb.  Általánosságban tehát: „… a hír nem információ, hanem dráma. Nem leírja a világot, hanem képet ad drámai erők és tettek kűzdőteréről.”

14 Transzmissziós modellRituális modell A hír információt, tudást ad át.A hír, dráma. Az olvasó a hírek segítségével információt szerez.Az olvasó a hírekben találkozik a világgal, csatlakozik a világhoz. A hírek vagy hűen leírják vagy eltorzítják, hogy milyen a valóság. A hír nem a világ leírása, hanem annak bemutatása, hogy miként működnek bizonyos drámai erők. Azt vizsgálják, mi az egyszeri hír(adás) funkciója.Azt vizsgálja, hogy mi a reprezentáció szerepe az olvasó életében. Vizsgálja a hírek hatását a befogadók attitüdjére.Hogyan épül be az olvasó életébe a hír.

15  Remek illusztrációi ennek a katasztrófákról: árvizekről, tűzvészekről, földrengésekről szóló hírek. Ezekben a hírekben az olvasó szembesül / találkozik a világban lévő drámai erőkkel, amelyeket nem tud befolyásolni. Továbbvíve a gondolatot, a hír beépül az életükbe, mivel jótékonysági felhívás kapcsolódik hozzá, amihez csatlakoznak.

16


Letölteni ppt "A participációs és a rituális modell. Participációs iskola  Horányi Özséb nevéhez köthető  a kommunikációt az emberek arra használják, hogy felismerjék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések