Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Élelmiszerszabályozás Vámosné Falusi Zsuzsa Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Élelmiszerszabályozás Vámosné Falusi Zsuzsa Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet."— Előadás másolata:

1 Élelmiszerszabályozás Vámosné Falusi Zsuzsa Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet

2 JAVASOLT SZAKIRODALOM - TANANYAG ( Ernyei György – Bánáti Diána – Sipos László: „Élelmiszer-biztonsági menedzsment” című könyv tartalmazza a tantárgy anyagának egy részét. Beszerezhető: dec. 8. után, G épület I. emeleti könyvesboltban Hajdu Istvánné – Bánáti Diána: „Élelmiszerjog” című jegyzet Beszerezhető: egyetemi jegyzetellátóban

3 JOGHARMONIZÁCIÓ MAGYARORSZÁGON

4 2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről Az élelmiszer-vállalkozás létesítésének és működésének feltételei Csomagolás, a fogyasztók tájékoztatása Hatósági élelmiszer-ellenőrzés Az élelmiszer-szabályozás

5 Az élelmiszer-szabályozás 16. § (1) Az élelmiszer-szabályozásban biztosítani kell a nemzetközi szervezetek - mindenekelőtt a FAO/WHO Codex Alimentarius (a továbbiakban: Codex) - előírásainak, illetve ajánlásainak figyelembevételét. (2) A magyar Codex munka szakmai irányítása a Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság feladata. (3) A Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság 15 tagból áll, akiket az élelmiszer- vállalkozások, a tudomány, a fogyasztók és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőiből a FAO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke nevez ki. (4) A Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság titkársági feladatait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. 17. § (1) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírásokat és ajánlásokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza. (2) A Magyar Élelmiszerkönyv a) I. kötete a 20. § (3) és (4), (6)-(13) bekezdésében fel nem sorolt területeken az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásokat és nemzeti termékelőírásokat, b) II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket, c) III. kötete - a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény - az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült vizsgálati módszer-előírásokat, továbbá ajánlott magyar nemzeti szabványokat (MSZ), illetve ajánlott vizsgálati módszer irányelveket tartalmazza.

6 Az élelmiszer-szabályozás Az Európai Unió döntéshozatali eljárásai, EU jogforrások Az élelmiszer-szabályozás alapelvei Az élelmiszerjog rendszere, jogforrások Az élelmiszer-szabályozás és ellenőrzés A fogyasztók egészségének és érdekeinek védelme Az élelmiszerek jelölése Különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek Étrend kiegészítők és funkcionális élelmiszerek Genetikailag módosított élelmiszerek Eredetvédelem és különleges tulajdonság tanúsítása

7 AZ ÉLELMISZERSZABÁLYOZÁS HIERARCHIÁJA MAGYARORSZÁGON EU élelmiszerszabályozás EU Tanács EU Bizottság EU Parlament Új magyar Élelmiszertörvény az EU törvénykezéssel harmonizálva (2003. évi LXXXII. tv az élelmiszerekről) A Magyar Országgyűlés Rendeletek Az EU direktívák és más szabályok adaptálása MINISZTÉRIUMOK MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) I  III. kötet Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Nem kötelező általános irányelvek, ajánlások és szabványok (Codex Alimentarius Hungaricus) Az érdekképviseletek és a vállalatok által kidolgozott termékspecifikus irányelvek, ajánlások és más szakmai anyagok (pl. GMP, GHP, GLP, GAP stb.), az önellenőrzés elemei I. Előírások II. Irányelvek III. Módszerek Átfogó európai megközelítés Az élelmiszerszabályozás általános alapelvei

8 Az EU Élelmiszerszabályozásáról Tájékoztató az EU élelmiszerszabályozásáról Az EU intézményrendszere Európai Bizottság Miniszteri Tanács Európai Parlament Európai Bíróság Európai Számvevőszék Európai Beruházási Bank Gazdasági és Szociális Bizottság Törvényhozás az Európai Unióban A törvényhozás folyamata

9 JELÖLÉS 2/1984. (III. 10.) B K M-I P M együttes rendelet a használati-kezelési útmutatóról és a minőség tanúsításáról A vásárlókat a termék jellegétől és tulajdonságaitól függően, írásban, magyar nyelven és közérthetően tájékoztatni kell a termék használatának, kezelésének módjáról (használati-kezelési útmutató) és minőségi jellemzőiről (minőségtanúsítás). (A továbbiakban együtt: vásárlási tájékoztató.) (2) A használati-kezelési útmutató a termék rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez, kezeléséhez, eltarthatóságához, felhasználhatóságához szükséges feltételeket és ismereteket tartalmazza. Szöveges használati- kezelési útmutató helyett jelek, jelképek is alkalmazhatók. A textilipari termékek kezelési jelképeinek alkalmazását a kijelölt minőségellenőrző intézet engedélyezi. Az élelmiszer-ipari termékeken a felhasználás és a tárolás módjáról szóló tájékoztatást, valamint a minőségi jellemzőket az élelmiszerekről szóló 2003: LXXXII. törvény, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint kell feltüntetni.

10 Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó jogszabályok és forrásanyagok Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet, valamint a módosítására kiadott 167/2004. (XI. 29.) FVM-EüM-GKM és a 38/2005. (IV. 27) FVM-EüM-GKM együttes rendeletek szövege és KOMMENTÁRJA június Írta: Ősz Csabáné vezető főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Élelmiszeripari Főosztály 2. Tájékoztatók: 1. Bevezető gondolatok az élelmiszerek jelölésének helyes gyakorlatáról egyes élelmiszeripari ágazatokban (Ősz Katalin) 2. Húskészítmények jelölésének egyes kérdései és helyes gyakorlata(Dr. Horváth Erika) 3. Az élelmiszerek jelölésének egyes kérdései és helyes gyakorlata a tartósítóiparban(Molnár Klára) 4. Az élelmiszerek jelölésének egyes kérdései és helyes gyakorlata a sütőiparban (Kovács Krisztina) 5. Édesipari termékek jelölésének egyes kérdései és helyes gyakorlata (Sinkó Vilmosné) 6. Az ásványvíz, az üdítőitalok és a szeszesitalok jelölésének egyes kérdései és helyes gyakorlata (Bikfalviné dr. Hamza Kinga)

11 19/2004. (II. 26.) FVM–EszCsM–GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről 4. § -ában-ban előírtak figyelembevételével az élelmiszer jelölésén az alábbi adatokat feltüntették a) az élelmiszer megnevezése, b) az összetevők felsorolása, (adalékanyag is csoportnévvel, E számmal) c) bizonyos összetevők vagy összetevő csoportok mennyisége a 8. § (2) szerint, d) előrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége, e) az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának időpontja, f) a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek, g) az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe, h) az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől, i) felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni, j) az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban, a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint. * A 19/2004. (II. 26.) FVM–ESzCsM–GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről 167/2004 (XI. 29.) módosítása értelmében „Készült:” helyett „Összetevők” szót kell feltüntetni. A fentieknek nem megfelelőeket előállíthatják nov. 25-ig, amelyek nov. 25. után a minőségmegőrzési időig forgalomba hozható.

12 Egyéb, a jelölésre vonatkozó legfontosabb kritériumok A 19/2004. (II. 26.) FVM–EszCsM–GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről 3. § c) nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik, 6. § (6) A megnevezésnek vagy a megnevezés kiegészítésének utalnia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy kezelésére (például porított, fagyasztva szárított, gyorsfagyasztott, sűrített, füstölt), amennyiben az ilyen jelölés hiánya alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Az ionizáló energiával kezelt élelmiszer jelölésében fel kell tüntetni a “sugárkezelt” vagy az “ionizáló energiával kezelt” kifejezést. (7) Azokat az élelmiszereket, amelyeket a minőségmegőrzési idejük növelésére a levegőtől eltérő összetételű gáz atmoszférában csomagoltak, a “védőgázas csomagolásban” jelöléssel is el kell látni.

13 Egyéb, a jelölésre vonatkozó legfontosabb kritériumok 7. § Az élelmiszer összetevőit e § és az 1–5. számú mellékletek szerint kell feltüntetni. (7) Az élelmiszer előállításához felhasznált anyagokat előállításkori tömegük csökkenő mennyiségi sorrendjében az “Összetevők” szót követően kell feltüntetni. Nem kötelező az összetevők felsorolása a következő termékek esetében: a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát, b) szénsavas víz, amelynek jelölésében a szén-dioxid hozzáadását deklarálták, c) erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá, d) sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítmények, amennyiben az előállításukhoz a tej eredetű alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, továbbá a friss és ömlesztett sajttól eltérő sajtok esetében az előállításhoz szükséges étkezési són kívül más anyagot nem használtak fel, e) egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható.

14 Egyéb, a jelölésre vonatkozó legfontosabb kritériumok (10) Az összetevők megnevezésének megadása: Az allergén jelölés és az egyéni érzékenység miatt kéndioxid vagy a szulfitok jelenléte esetén nem elég a csoportnév és E szám jelölése, hanem a konkrét megnevezés (pl. nátrium- hidrogén-szulfit) szükséges. A poliolokat,illetve az aszpartámot tartalmazó édesítőszerek címkéjén a következő figyelmeztetéseket kell feltüntetni: poliolok: „Nagyobb mennyiség fogyasztása hashajtó hatású” aszpartám: „Fenil-alanin -forrást tartalmaz” aszpartám és aceszulfám sója: „Fenil-alanin -forrást tartalmaz”

15 Egyéb, a jelölésre vonatkozó legfontosabb kritériumok 8. § (1) Az élelmiszer előállításához felhasznált összetevő vagy az összetevők egy csoportjának mennyiségét e § szerint kell feltüntetni. (2) Az összetevő vagy az összetevők egy csoportjának mennyiségi feltüntetése kötelező, ha az összetevő vagy az összetevők egy csoportja a) az élelmiszer megnevezésében megjelenik, vagy azt a fogyasztó általában összekapcsolja az adott megnevezéssel, b) a jelölésen szavakkal, képpel vagy grafikával hangsúlyozott, (4) a) a /35 számú Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó előírása szerint az élelmiszer megnevezéséhez kapcsolódóan fel kell tüntetni az “édesítőszerrel” vagy a “cukorral és édesítőszerrel” kifejezést, b) a hozzáadott vitaminok és ásványi anyagok esetében a mennyiségi adatok a tápérték jelölésben szerepelnek. (1/1996. (I.9.) rendelet 33 § (4) szerint a „tápanyag-összetételre vonatkozó állítással” ellátott élelmiszereken az adott típusú élelmiszerre előírt adatokon kívül fel kell tüntetni a /496 számú Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó előírása szerinti tápértékjelölést)

16 Egyéb, a jelölésre vonatkozó legfontosabb kritériumok 10. § A minőségmegőrzési időtartamot az élelmiszeren fel kell tüntetni: (2) A dátumot a következő szövegnek kell megelőznie: a) ha a dátum jelölése tartalmazza a napot: “minőségét megőrzi: ············”, b) ha a dátum jelölése csak az évet és a hónapot tartalmazza: “minőségét megőrzi a jelzett hónap végéig: ···············”, c) ha a dátum jelölése csak az évet tartalmazza: “minőségét megőrzi a jelzett év végéig:············”. (5) Olyan élelmiszereknél, amelyek a) három hónapon túl nem tarthatók el, elegendő a nap és a hónap jelölése, b) három hónapnál tovább, de 18 hónapnál tovább nem tarthatók el, elegendő a hónap és az év jelölése, c) 18 hónapnál tovább tarthatók el, elegendő az év jelölése. (6) A dátumjelölés sorrendjére a “minőségét megőrzi” szövegrész után zárójelben kell utalni.

17 Egyéb, a jelölésre vonatkozó legfontosabb kritériumok 11. § (1) Azon mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében, amelyeknél a minőségmegőrzési időt követő fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre, a minőségmegőrzési idő helyett a fogyaszthatósági idő lejárati dátumát kell jelölni. (2) A dátumot megelőzően a “fogyasztható” szót kell feltüntetni, amelyet követnie kell a) a dátumnak, vagy b) a dátum feltüntetési helyére való utalásnak. 12. § (1) Az élelmiszer felhasználási útmutatóját olyan módon kell jelölni, hogy azt megfelelő módon tudják alkalmazni.

18 Egyéb, a jelölésre vonatkozó legfontosabb kritériumok Mellékletek Az élelmiszer előállításához felhasznált anyagok felsorolásánál használható gyűjtőnevek Használható gyűjtőnév megnevezése Élelmiszer-összetevők csoportjai, amelyeket csoportnevük és nevük vagy csoportnevük és E számuk szerint kell feltüntetni az összetevők felsorolásában Az aromák megnevezése az összetevők listájában Allergén összetevők II. Egyes allergén összetevőkből készült termékek, amelyek nem minősülnek allergénnek “Édesgyökeret tartalmaz” kifejezést kell feltüntetni az összetevők felsorolását követően, “Édesgyökeret tartalmaz” – magas vérnyomásban szenvedők kerüljék a termék túlzott fogyasztását” kifejezést kell feltüntetni

19

20

21

22

23

24

25 Tápanyag összetétellel kapcsolatos állítások Fehérjetartalommal kapcsolatos állítások: a.) Fehérjeforrás: 100 g szilárd élelmiszer fehérjetartalma legalább 10%NRV, 100 g folyékony élelmiszer fehérjetartalma legalább 5%NRV, vagy legalább 5%NRV az élelmiszer 100 kcal energiát adó mennyiségében, vagy legalább 10%NRV az élelmiszer egyszeri fogyasztási mennyiségében. (NRV= Tápanyag referencia érték, fehérje esetén: 50 g.) Fehérjében gazdag: az a) pontban foglalt értékek legalább kétszerese. c.) Csökkentett fehérjetartalmú: az élelmiszer fehérjetartalma legalább 25%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré. Hiányzik még a szénhidráttartalommal kapcsolatos állítások közül: Laktózmentes vagy tejcukormentes: a tejtermék laktóztartalma a fogyasztásra kész állapotban kevesebb, mint 0,1g/100g, vagy 100 ml és az azzal összehasonlítható hagyományos élelmiszer jelentős mennyiségű laktózt tartalmaz.

26 Tápanyag összetétellel kapcsolatos állítások Élelmi rosttartalommal kapcsolatos állítások a.) Élelmi rost forrás: az élelmiszer élelmi rost tartalma legalább 3g/100g vagy 1,5 g/100 kcal (0,375g/100kJ) és 3g/egyszeri fogyasztási mennyiség. b.) Élelmi rostban gazdag: az élelmiszer élelmi rost tartalma 6g/100g vagy 3g/100kcal (0,714g/100 kJ) és 6g/ egyszeri fogyasztási mennyiség. A Codex Alimentarius Bizottságban folyó munkában a jelenlegi változatnak, amelyet tárgyalni fognak, a tudományos alapokra vonatkozó kritériumait még nem véglegesítették. Néhányan ellenezték (pl. Malájzia, Dél-Afrika), de a legtöbb delegáció támogatta az útmutató vitáját. A Bizottság elfogadta az útmutató tervezetet azzal a megjegyzéssel, hogy az FAO/WHO Élelmiszer-jelölési Bizottság vizsgálja felül az egészségügyi, tudományos alapokra vonatkozó kritériumok szempontjából.

27 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Élelmiszerszabályozás Vámosné Falusi Zsuzsa Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések