Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kártérítési felelősség a munkajogban 2010. 12. Dudás Katalin.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kártérítési felelősség a munkajogban 2010. 12. Dudás Katalin."— Előadás másolata:

1 Kártérítési felelősség a munkajogban Dudás Katalin

2 A munkajog felelősségi rendszere Két alakzat egymás mellett is alkalmazhatók fegyelmi felelősség fegyelmi felelősség kártérítési felelősség kártérítési felelősség

3 Eltérések 1. fegyelmi: munkaviszonyból eredő vétkes kötelezettségszegés munkaviszonyból eredő vétkes kötelezettségszegés nem kell hozzá károkozás nem kell hozzá károkozás csak a munkavállalót terhelő felelősség (munkáltatói jogkör gyakorlója is) csak a munkavállalót terhelő felelősség (munkáltatói jogkör gyakorlója is) 2. kártérítési felelősség: a munkaviszony mindkét alanyát terheli a munkaviszony mindkét alanyát terheli munkavállaló: munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés + károkozás munkavállaló: munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés + károkozás munkáltató: kötelezettségszegés sem kell (elég: munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár) munkáltató: kötelezettségszegés sem kell (elég: munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár) alapulhat vétkességen, de fennállhat vétkességre tekintet nélkül is alapulhat vétkességen, de fennállhat vétkességre tekintet nélkül is

4 A kártérítési felelősség általános esetei Munkáltatóikártérítés Főszab.: Főszab.: objektív és teljes Kivétel: vétkes (munkahelyre bevitt ingóságok) Kivétel: vétkes (munkahelyre bevitt ingóságok) Munkavállalói kártérítés Fő szabály: Fő szabály: vétkes és korlátozott Kivétel: objektív és teljes (megőrzési felelősség) Kivétel: objektív és teljes (megőrzési felelősség) általános általános pénz-és értékkezelők pénz-és értékkezelők leltárhiány leltárhiány

5 A munkajogi kártérítési felelősség alapvető jellemzője Duális felelősség – eltérő szabályok a munkaviszony alanyaira: külön szabályok a munkáltató és a munkavállalók kártérítési felelősségére Jellemzője: a munkáltató felelőssége: szigorúbb a munkavállaló felelőssége: enyhébb Eltérés oka: a munkáltató nagyobb lehetősége a károk megelőzésére – nagyobb elvárás Sajátos szabályozás: távmunka, munkaerő-kölcsönzés, vez e tő állású munkavállalók

6 A munkáltatói és a munkavállalói kártérítési felelősség eltérései Munkáltató Objektív (kivétel: vétkes) Teljes mértékű Teljes kár: vagyoni (tényleges kár és elmaradt haszon) és nem vagyoni kár Bizonyítási teher (kimentési felelősség) Munkavállaló Vétkesség: szándékos-gondatlan (kivétel: objektív) Korlátozott (gondatlanságnál) Vagyoni kár – tényleges kár Bizonyítás: a kár megtörténte

7 A kártérítési felelősség esetei 1. vétkesen (gondatlanul, szándékosan) okozott kár 2. vétkességre tekintet nélkül okozott kár (megőrzési felelősség, pénz-és értékkezlők felelőssége, leltárfelelősség) Nem tartoznak a kárfelelősség körébe: az anyagi helytállásának azok az esetei, amikor a törvény konkrétan meghatározza a fizetési kötelezettség jogcímét (pl. munkabérelőleg visszafizetése, munkabér túlfizetés, jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén fizetendő összeg, stb.)

8 I. Vétkességen alapuló felelősség

9 A vétkességen alapuló károkozás fő szabálya A munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

10 A vétkességen alapuló kártérítési felelősség feltételei 1. a munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegése 2. a munkavállalónak ebben való vétkessége 3. kár keletkezése 4. okozati összefüggés a vétkes kötelezettségszegés és az okozott kár között

11 A munkaviszonyból eredő kötelezettségek megszegése 1.Kötelezettségek köre (tág): (nem korlátozható a munkakörre) - Mt. („A munkavégzés szabályai” fejezet) - kollektív szerződés - munkaszerződés - munkáltatói utasítás - egyéb szakmai szabályok, jogszabályok (pl. Kresz, orvosi szabályok, stb.) 2. A károkozó magatartás lehet: aktív vagy passzív (mulasztás) 3. A károkozás időpontja: a munkavállaló munkajogi kártérítési felelőssége csak a munkaviszony fennállása alatt okozott károkért áll fenn. Probléma: ha a károkozó magatartás és a kár bekövetkezésének időpontja eltér – döntő a károkozó magatartás időpontja 4. A kártérítés érvényesíthetősége: a munkaviszony megszűnése után is lehetséges, ha a károkozás a munkaviszony fennállása alatt történt.

12 A vétkesség fogalma A munkajog szabályai nem határozzák meg. Ptk § alapján: a munkavállaló magatartása akkor tekinthető vétkesnek, ha nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Kiindulópont a munkajogban: a hasonló foglalkozású, munkakörű, szakképzettségű, gyakorlatú munkavállalóval szemben milyen általános elvárások érvényesülnek a szakértelem és gondosság tekintetében (objektív elvárási szint). De fontos: a munkavállaló személyéhez kötődő körülmények is (szubjektív szempontok). Probléma: ésszerű gazdasági kockázat megítélése(ha a kockázat vállalása ésszerű volt, a felelősség nem állapítható meg olyan kárért, amelyet a kellő gondosság mellett nem lehetett előre látni.)

13 A vétkesség fajtái A törvény a vétkesség két alakzatát különbözteti meg – az objektív és szubjektív elvárási szinttől való eltérés alapján: a) gondatlanság b) szándékosság Gondatlanul okozza a kárt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság), vagy aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (hanyagság). Szándékosan okozza a kárt, aki előre látja magatartásának károsító következményeit és azokat kívánja (egyenes szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Bizonyítási teher: a munkavállaló vétkességének bizonyítása a munkáltatót terheli.

14 A kár fogalma Tág értelemben: mindennemű vagyoncsökkenés, amely a munkáltató vagyonában bekövetkezett. Szűk értelemben: a munkáltató vagyonában ténylegesen – a károkozás időpontjában – bekövetkezett vagyoncsökkenés (damnum emergens). Ide tartoznak az indokolt költségek is. A munkavállaló csak a szűk értelemben vett kárért felel, az ún. elmaradt haszonért nem (lucrum cessans ).

15 Okozati összefüggés Objektív kapcsolat a vétkes magatartás és a kár között, amelynek fennállását mindig a munkáltatónak kell bizonyítania.

16 A munkavállalói kártérítési felelősség mértéke vétkes károkozásnál a) gondatlan: a kártérítés mértéke: korlátozott (a munkabérhez igazodik és nem az okozott kár nagyságához) alapeset:egy havi átlagkereset ötven százaléka másfélhavi átlagkereset (munkaszerződés), hat havi átlagkereset (kollektív szerződés rendelkezése esetén) Kivétel: teljes: pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében okozott károkokért b) szándékos: teljes mértékű

17 Korlátozott felelősség oka, célja Oka: munkavállaló teherbíró képessége (megélhetésének döntő vagy egyetlen forrása a munkabér) munkavállaló teherbíró képessége (megélhetésének döntő vagy egyetlen forrása a munkabér) nagy károk okozásának lehetősége enyhe gondatlanság esetén (alkalmazott technológiák, műszerek, stb. nagy értéke) nagy károk okozásának lehetősége enyhe gondatlanság esetén (alkalmazott technológiák, műszerek, stb. nagy értéke) a munkaszervezetben bonyolult munkamegosztás a munkaszervezetben bonyolult munkamegosztás a kár „eloszlik” a kollektívában-a közösség teherbíró képessége. a kár „eloszlik” a kollektívában-a közösség teherbíró képessége.Célja: munkáltató: van-e értelme a kártérítési felelősség alkalmazásának, ha a kár nem térül meg, inkább büntetés, mint kártérítés munkáltató: van-e értelme a kártérítési felelősség alkalmazásának, ha a kár nem térül meg, inkább büntetés, mint kártérítés munkavállaló: a fél havi átlagkereset is hatásos, ha a munkabér az egyetlen megélhetési forrása ) munkavállaló: a fél havi átlagkereset is hatásos, ha a munkabér az egyetlen megélhetési forrása ) elsősorban a prevenció és kisebb mértékben a reparáció elsősorban a prevenció és kisebb mértékben a reparáció

18 II. Objektív felelősség

19 A munkavállaló objektív (vétkességre tekintet nélkül fennálló) felelőssége Az objektív felelősség alapja: a munkavállalóval szembeni fokozott elvárhatóság Indoka: azok kikerülnek a munkáltató folyamatos ellenőrzése alól azok kikerülnek a munkáltató folyamatos ellenőrzése alól a munkavállaló olyan körülmények között tartja kezelésében, illetve őrizetében a munkáltató vagyontárgyait, hogy azokat kizárólag ő használja, ő kezeli, így a munkavállaló olyan körülmények között tartja kezelésében, illetve őrizetében a munkáltató vagyontárgyait, hogy azokat kizárólag ő használja, ő kezeli, így a munkáltató beavatkozási lehetősége a munkavállaló munkavégzésébe kicsi, a munkavállaló önállósá ga nagyobb. a munkáltató beavatkozási lehetősége a munkavállaló munkavégzésébe kicsi, a munkavállaló önállósá ga nagyobb.

20 A megőrzési felelősség objektív felelősségen alapul objektív felelősségen alapul a teljes kárt kell megfizetni a teljes kárt kell megfizetni kizárólag a munkavállaló őrzési (elszámolási) kötelezettségének megsértése esetén áll fenn kizárólag a munkavállaló őrzési (elszámolási) kötelezettségének megsértése esetén áll fenn szigorú feltételekhez kötött az alkalmazhatósága szigorú feltételekhez kötött az alkalmazhatósága Esetei Esetei (eltérőek az átvétel, vagy az őrizetben tartás körülményei): általános megőrzési felelősség általános megőrzési felelősség pénztárosok, pénz-és értékkezelők felelőssége pénztárosok, pénz-és értékkezelők felelőssége leltárhiányért fennálló felelősség leltárhiányért fennálló felelősség

21 A megőrzési felelősség feltételei (együttes feltételek) 1. az átvétel körülményei Visszaszolgáltatási, illetve elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett kár (hiány), amelyet a munkavállaló Jegyzék vagy elismervény ellenében vett át (kivéve: pénztáros, pénzkezelő vagy értékkezelő) 2. a használat körülményei Az átvett dolgot a munkavállaló állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. 3. az őrzés körülményei (biztonságos) – a munkáltatót terheli a biztosítása Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy - a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy - a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította Figyelem (!): ha bármely feltétel hiányzik: nem felel a munkavállaló

22 Egyéb kár okozása a megőrzésre átvett dologban Ha a megőrzésre átvett dolog megvan, csak megrongálódott: az általános vétkességi szabályok alapján felel csak a munkavállaló. Ha a megőrzésre átvett dolog megvan, csak megrongálódott: az általános vétkességi szabályok alapján felel csak a munkavállaló. Pl.: az átvett számítógép megvan, de összetört. Pl.: az átvett számítógép megvan, de összetört.

23 Leltárfelelősség Feltételei: leltárhiány (az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány) Leltárfelelősségi megállapodás kötése (egyéni vagy csoportos) Leltári készlet szabályszerű átadása-átvétele Szabályosan lebonyolított leltározás

24 A leltárfelelősség mértéke Egyéni megállapodás esetén Teljes: a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló esetében Legfeljebb hat havi átlagkereset: ha a készletet a leltárhiányért nem felelős dolgozó is kezeli Csoportos megállapodás esetén Legfeljebb a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összege  Kollektív szerződés mindkét esetben eltérően is meghatározhatja a felelősség mértékét.

25 A munkavállalói kártérítési felelősség közös szabályai Együttesen okozott kár Együttesen okozott kár A kár összegének meghatározása A kár összegének meghatározása A munkáltató közrehatása A munkáltató közrehatása A kártérítési igény érvényesítése A kártérítési igény érvényesítése

26 Együttesen okozott kár Feltétel: a károkozók egymásról tudva vagy egyenesen szándékegységben okozzák a kárt. A kártérítés mértéke: A kártérítés mértéke: vétkes károkozásnál: vétkességük arányában felelnek a károkozók vétkes károkozásnál: vétkességük arányában felelnek a károkozók megőrzési felelősségnél: a munkabérük arányában felelnek megőrzési felelősségnél: a munkabérük arányában felelnek csoportos leltárfelelősségnél: a felelősség megosztását a csoportos leltárfelelősségi megállapodás rendezheti, ennek hiányában: az átlagkeresetük arányában felelnek (max: a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összegét (ksz. ettől eltérhet). csoportos leltárfelelősségnél: a felelősség megosztását a csoportos leltárfelelősségi megállapodás rendezheti, ennek hiányában: az átlagkeresetük arányában felelnek (max: a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összegét (ksz. ettől eltérhet).

27 Együttesen okozott kár speciális szabály Egyetemleges felelősség: ha a kárt többen szándékosan okozzák (szándékegység) Figyelem: csoportos leltárfelelősségnél egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye!

28 A kár összegének meghatározása Megrongált dolog: (ha javítható) a kijavításra fordított kiadás (az üzemviteli költségekkel együtt) + a fennmaradó értékcsökkenés Megsemmisült, vagy használhatatlanná vált dolog, vagy ha a dolog nincs meg: a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói ár, figyelembe véve az avulás mértékét is. Nem kell megtéríteni: a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állt elő. Kamat: a munkáltatót a kártérítés esedékessé (=károkozás időpontja) válásától kamat illeti meg a kár összege után a polgári jog szabályai szerinti mértékben.

29 A munkáltató közrehatása Esetei: a) a kár bekövetkezésében maga a munkáltató is szerepet játszik, mint károkozó b) a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségét elmulasztja (együttműködési kötelezettség) Következmény: kármegosztás – a károkozó a kárnak csak azt a részét köteles megtéríteni, amely kárrészre vonatkozóan a vétkessége megállapítható, de: a munkavállaló szándékos károkozása esetén a munkáltató közrehatása általában nem állapítható meg. LB. 26. Mkáf.: a károk megelőzése érdekében a munkavállaló köteles megtenni a kisebb és halasztást nem tűrő, az anyagi erejét meg nem haladó intézkedéseket, kisebb munkákat is. Ha ezt elmulasztja, nem hivatkozhat a munkáltató közrehatására.

30 A kártérítési igény érvényesítése a munkavállaló károkozása esetén a ) Vétkességi alapú és megőrzési felelősség esetén: bíróság előtt az elévülési időn belül vagy kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti (az eljárási rend egyidejű szabályozásával). Ez esetben bírósághoz a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet fordulni). A ksz. Ilyen előírása estén nem lehet közvetlenül a bírósághoz fordulni. b) Leltárhiánynál: a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidőn belül érvényesítheti (leltárhatározattal). A leltárhatározattal szemben a munkavállaló, a kézhezvételtől számított 30 napon belül, keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz

31 Kártérítési igény érvényesítése a munkavállaló halála esetén A munkáltató érvényesítheti az elhunyt munkavállalójával szemben fennálló jogos anyagi igényét annak örököseivel szemben a munkaügyi bíróság előtt. De: munkáltatói intézkedéssel (pl. határozat, írásbeli felszólítás) nem érvényesítheti az igényét az örökösökkel szemben.

32 Speciális kártérítési szabályok Vezető állású munkavállalók kártérítési felelőssége Vezető állású munkavállalók kártérítési felelőssége Egyes atipikus munkaviszonyban alkalmazott munkavállalók kártérítési felelőssége (távmunka, munkaerő- kölcsönzés) Egyes atipikus munkaviszonyban alkalmazott munkavállalók kártérítési felelőssége (távmunka, munkaerő- kölcsönzés) Közalkalmazottak és köztisztviselők kártérítési felelőssége Közalkalmazottak és köztisztviselők kártérítési felelőssége

33 Kártérítési felelősség az egyes atipikus munkaviszonyokban Esetei: távmunka munkaerő-kölcsönzés

34 Kártérítési felelősség a távmunka esetében Sajátos: a kártérítés mértéke bizonyos feltételek fennállása esetén magasabb Gondatlan károkozás esetén: a kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb háromhavi átlagkeresetig határozhatja meg, ha a) a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki és b) a távmunkát végző munkavállaló a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta. (ezen kívül eső körben: a távmunkát végző munkavállaló kártérítési felelőssége=általános szabályok

35 Kártérítési felelősség a munkaerő-kölcsönzés során Sajátos: a károsult személye (nem a munkáltató, hanem a foglalkoztató cég) Ha a munkavállaló a foglalkoztatás körében kárt okoz a kölcsönvevőnek, az alkalmazott károkozásáért való felelősség szabályait kell alkalmazni (Ptk. 348.§ (1) bek.) (ha a saját munkáltatójának (kölcsönbeadó)okoz kárt: az általános munkajogi szabályokat kell alkalmazni)


Letölteni ppt "Kártérítési felelősség a munkajogban 2010. 12. Dudás Katalin."

Hasonló előadás


Google Hirdetések