Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A századforduló bécsi kultúrája Kitekintés. Klimt, Schiele, Kokoschka Freud Wittgenstein Festészet – pszichoanalízis - filozófia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A századforduló bécsi kultúrája Kitekintés. Klimt, Schiele, Kokoschka Freud Wittgenstein Festészet – pszichoanalízis - filozófia."— Előadás másolata:

1 A századforduló bécsi kultúrája Kitekintés

2 Klimt, Schiele, Kokoschka Freud Wittgenstein Festészet – pszichoanalízis - filozófia

3 Motívumok és problémák Tények és értékek Racionalizmus, tudomány, pozitivizmus, haladás, megismerhetőség, uralom Irracionalitás, ösztönök (ösztönkésztetés), akarat, vágy, gyönyör (élvezet) és szenvedés Művészet, élet Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet Nietzsche: A tragédia születése (a dionüszoszi és az apolloni elv); A nem morálisan felfogott igazságról; Túl jón és rosszon…) Nyelv, kifejezés, tevékenység/használat.

4

5

6 Gustav Klimt ( )

7

8

9 Fakultás-képek (1900): Vászonra festette őket a bécsi egyetem számára. Csak az Orvostudomány maradt fenn, a Filozófiát és a Jogtudományt az Immendorfi kastéllyal együtt 1945-ben az SS csapatok felgyújtották ben az oktatásügyi minisztérium azzal bízta meg Klimtet, hogy készítsen mennyezetfreskókat az új egyetem aulájába: a fakultások (vagyis az egyes tanszékek) allegóriáit. Már a tervek is éveken át tartó, nyilvános vitát váltottak ki. A téma „a fény győzelme a sötétség felett” a racionális tudományok és társadalmi hasznosságuk apoteózisát, igazolását és dicsőítését óhajtotta kifejezni. Ám a három képen, amellyel megbízták, Klimt határozottan megtagadta a racionális világszemléletet. A filozófia: Bal oldalt az emberi folyam látszik, melyben végigvonulunk a születéstől a halálig. Hatása felfelé emelkedő, ez a felfelé emelkedés több képén is vissza fog térni. Jobb oldalt a világ rejtélyes arca látszik. Inkább egy női figura ez. Alul egy korabeli hölgyet lehet felfedezni. Az emberiség folyamként való felfogása Schopenauer filozófiájára utal: minden ember egy biológiai folyam része. Klimt eredetileg egy körforgást akart. A kép felháborodást keltett 77 professzorban, akik követelték, hogy a művet semmisítsék meg. Csak 12 professzor állt ki a kép mellett. Az orvostudomány: Itt is jelen van az élő folyam. Megjelenik benne a születés, az öröm, a szenvedés, az extázis, mely egészen a halálig vezet el bennünket. Hügeia, a gyógyítás istennője felénk fordul, de nem pozitív erőként jelenik meg, inkább az orvostudomány tehetetlenségét lehet benne felfedezni. A jogtudomány (1904): Nekünk háttal, alulnézetből egy teljesen kiszolgáltatott, bűnös figura áll. Fent vannak az igazság, a törvény és jog istennői. A Jogtudomány sem áldásos társadalmi intézményként mutatja be az igazságszolgáltatást, hanem drasztikus szexuális ambíciókkal telített, büntető és bosszúálló hatalomként. A figurát körülfogja egy polip. Több pszichológus azt állítja, hogy a polip az oresztészi anyagyilkosság jelképe, melyben a férfi fél a kasztrációtól.

10

11

12 Beethoven-fríz, 1902 Bal oldal (teljes hossza 1378 cm) Boldogságra vágyódás. A gyenge emberiség szenvedései. Kérései a jól vértezett erőshöz mint külső erőhöz. Részvét és becsvágy mint belső hajtóerők, amelyek arra bírják, hogy küzdjön a boldogságért.

13

14 Rövidebbik fal Hossza 636 cm. Ellenséges hatalmak. Tüpheosz, a gigász, aki ellen az istenek is hasztalan küzdenek; leányai a gorgók. Betegség, őrület, halál. Kéj, tisztátalanság, mértéktelenség. Emésztő bánat. Az emberi vágyak és kívánságok elszállnak.

15

16 Jobb oldal Teljes hossza 511 cm cm festetlen felület cm A boldogságvágy a poézisban csillapul. A művészetek elvezetnek bennünket aba az eszményi birodalomba, ahol tiszta öröm, boldogság és szeretet uralkodik. A paradicsom angyalainak kórusa. „öröm, bűvös égi szikra” – „E csók – az egész világnak.”

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28 Egon Schiele

29

30

31

32

33

34

35

36 Oskar Kokoschka ( )

37

38

39

40 Sigmund Freud ( ) Három felfedezés, amely megrengette az emberi világot –Kopernikusz: az ember nem a világ középpontja –Darwin: az ember nem az élővilág középpontja –Freud: az ember nem úr a saját házában. A tudat, a racionalitás nem mindenható. Az ösztönkésztetések, a szexualitás meghatározó szerepe

41

42

43 Orvos, kutató, neurofiziológia, megfigyelés, kísérlet Ideges betegségek, testi tünetek (bénulás, fájdalom) kimutatható szervi elváltozás nélkül. A hipnózis. Hisztéria, Anna O. esete. Együttműködés Josef Breuerral. „Minden betegségmegnyilvánulás értelemteljesnek bizonyult.” Tünetek és komplexusok. A lelki élet dinamikája, beszéltető kúra. Az erős érzelmi töltetű lelki folyamatok feldolgozása, katarzis.

44 A tudattalan folyamatok meghatározó jelentősége. A lelki élet szerkezete: tudattalan – tudatelőttes – tudatos. A cenzúra szerepe. A tudattalan közvetett megközelítése. Elmosódó hatás a normális és a patologikus (beteges) között. A tudattalanhoz vezető királyi út: az álomfejtés. A mindennapi élet pszichopatológiája ; A vicc és viszonya a tudattalanhoz A pszichoanalitikus módszer, a beszéltető kúra, a szabad asszociáció szerepe.

45 Álomfejtés Nem kész szimbolika, hanem felfejtés. Látens és manifeszt tartalmak. Az álom: vágyteljesülés. Elfojtott vágyak teljesülése. E vágyak szexuális természetűek. Eredetük a kisgyermekkorba nyúlik vissza. Elfojtás, ellenállás, eltolás, sűrítés, átdolgozás (dramatizálás).

46 A pszichoanalitikus terápia A tudat ellenállásának leküzdése, az elfojtott felszínre hozatala, feldolgozása. A hipnózisról való lemondás: a beszéltető kúra, a páciens aktív szerepe. A dívány: féléber, az álomhoz közeli kapcsolat, a tudat, a környezeti késztetések kikapcsolása. Szabad asszociációk: „a valóságban nem bizonyulnak szabadnak (önkényesnek, semmire sem kötelezőnek), hanem az összes tudatos gbondokodási szándék kiiktatása után a tudattalan anyag fogja az ötleteket determinálni.” „Az anyag nem magát az elfelejtettet hozza felszínre, hanem világos és sokrétű utalásokat erre, hogy ezekből az orvos bizonyos kiegészítésekkel és értelmezésekkel képes az elfelejtettet kitalálni. Szabad asszociáció + az értelmezés művészete”. A pácienst képessé kell tenni arra, hogy meg tudjon küzdeni azokkal az érzelmi-indulati energiákkal, amelyek a tünetekhez, illetve komplexushoz vezettek. Elfojtás, tünet, ellenállás Ennek az erőfeszítésnek a médiuma és irányítója a terapeuta. Társas viszony. Indulatáttétel. Szeretet/gyűlölet. A pszichoanalitikus mozgalom.

47 A kisgyermekkor jelentősége A kisgyermekkori fejlődés meghatározó jelentősége A fejlődés szakaszai, a külvilághoz, a többiekhez való viszony szabályozása, önfegyelem és örömszerzés Orális: az élvezet megszerzésének korlátai. Anális: szobatisztaság, a testi szükségletek szabályozásának megtanulása. Genitális (fallikus): az ellenkező nemű szülőhöz való vonzódás és az azonos nemű szülővel való vetélkedés. Ödipusz komplexus. Elsősorban fiúkra, férfiakra szabott?

48 Kultúra elmélet Párhuzam az egyéni és a nembeli fejlődés között? Totem és tabu. A személyiségszerkezet második rajza: tudattalan (Es – az, ősvalami, ösztön-én) – Én (Ich) – fölöttes én (Über-Ich). Utóbbi a személyiségbe beépült közösségi normákat, lelkiismeretet jelöli. Rossz közérzet a kultúrában (1927).

49 Ludwig Wittgenstein ( )

50 Fiatalkori munkája, a Logikai-filozófiai értekezés (1918), a frege–russelli matematikai logikára támaszkodva Kant és Schopenhauer ismeretfilozófiáját Kierkegaard, Tolsztoj és Dosztojevszkij életfilozófiájával ötvözi, s alapvető hatással volt többek között a logikai pozitivizmusra. Késői filozófiája, melyen a 30-as–40-es években dolgozott, s melyet – részlegesen – az 1953-ban megjelentetett Filozófiai vizsgálódásokból ismert meg először a szélesebb közönség, nemcsak az angol analitikus nyelvfilozófiának volt – sokszoros félreértések árán – fő forrása, hanem újabb tudományelméleti törekvéseknek is.tudományelméleti Kéziratos hagyatéka teljességében 2000 óta férhető hozzá – digitalizált formában. Wittgenstein munkássága az írásbeliség-utániság filozófiájaként értelmezhető; a Nyugat filozófiája egész története folyamán a lineáris írott nyelv befolyását tükrözte, s Wittgenstein ezen befolyás alól törekedett fölszabadulni pontosan abban az időben, midőn a kommunikáció írásbeliség- utáni módozatai megkezdték a Nyugat civilizáci­ójának átformálását. Wittgenstein a beszélt – szóbeli – nyelv filozófiájához tér vissza, miközben magának a szónyelvnek korlátain egyfajta képfilozófia felé haladva igyekszik túllépni.filozófiájakommunikáció


Letölteni ppt "A századforduló bécsi kultúrája Kitekintés. Klimt, Schiele, Kokoschka Freud Wittgenstein Festészet – pszichoanalízis - filozófia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések