Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A budapesti iskola A magyar pszichoanalitikus mozgalom kezdete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A budapesti iskola A magyar pszichoanalitikus mozgalom kezdete."— Előadás másolata:

1 A budapesti iskola A magyar pszichoanalitikus mozgalom kezdete

2 A kezdetek  Német nyelvterületen kívül elsőként Magyarországon bontakozott ki pszichoanalitikus mozgalom.  Stein Fülöp magyar orvos került először kapcsolatba a pszichoanalízissel, egy zürichi tanulmányút során, ahol Jung asszociációs vizsgálataiba kapcsolódott be.  Kb. vele egy időben egy másik ideggyógyász, Ferenczi Sándor figyelme Freud írásai felé fordult.  1908.: Stein Fülöp és Ferenczi Sándor meglátogatják Freudot Bécsben. (Freud-Ferenczi barátságának kezdete)  A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület megalapítása.

3 Ferenczi Sándor ( )  Az Ödipusz-komplexus helyett az anya-gyerek kapcsolat kerül a figyelme középpontjába. Kapcsolat alapú pszichoanalízis megalapítója. Tárgykapcsolat-elméletek előképe.  Elveti az analitikus teljes passzivitását és a ráirányuló áttétel elutasítását.  Felismerte a viszontáttétel fontosságát és felhasználását a terápiában lehetségesnek tartotta.  Olyan súlyosabb személyiségpatológiával rendelkező pácienseket is kezelt, akiket ma borderline vagy nárcisztikus pácienseknek neveznénk, és akik a klasszikus analitikus kezelés hatókörén (neurotikusok) kívül estek.  Elsőként hangsúlyozta a terapeuta kiképző analízisének szükségességét.  Felélesztette a trauma-tant, amit Freud korán elvetett.

4 A valóság-érzék fejlődése 1) A feltétlen mindenhatóság időszaka (magzat) 2) A mágikus-hallucinatórikus mindenhatóság időszaka 3) A mágikus taglejtések mindenhatsági időszaka 4) A mágikus gondolatok és szavak időszaka 5) A valós viszonyok hatalmának felismerése

5 Bálint Mihály ( )  Érdeklődésének középpontjában a korai anya-gyerek kapcsolat, a terápiás kapcsolat kutatása és az analitikus személye állt. (interperszonális)  „Bálint-csoport” (csoportos szupervíziós esetmegbeszélő csoport pl. háziorvosok számára; elsősorban az orvos-beteg kapcsolatra koncentrál; pszichoterapeuta vezetésével)  Fókusz-terápia (fokális terápia) kidolgozása Enid Bálinttal (később tanítványa: D. H. Malan)

6 Bálint – a kora gyerekkori tárgykapcsolatról  A csecsemő világképében a tárgy az én része – elsődleges tárgykapcsolat (a nárcizmus nem elsődleges!)  A korai tárgyakat nem érzékeli frusztrálónak a csecsemő, őérte létezőnek képzeli őket, ezért énjét velük kapcsolatban omnipotensnek véli (vö. Ferenczi).  A tárgyakat akkor érzékeli szeretetteljesnek, ha kontrollálni tudja őket, és így fenntartják azt az érzését, hogy tényleg hozzá tartoznak (énjének részeként).  Én és tárgy stabil differenciálódása előtt elszenvedett trauma őstöréshez vezet (basic fault, alaphiba → alapzavar): a személyiségzavar alapjául szolgáló fejlődéslélektani esemény ez. (A tárgy elkülönülése után a szorongás elkerülésére kialakított két jellegzetes védekező módot azonosított. Oknofília: a tárgyhoz való kötődés, akár a függőségig. Filobatizmus: a kötődés elutasítása – tárgyak helyett a saját képességeiben bízik.)

7 Hermann Imre ( )  Az érzékelés és gondolkodás lélektanának pszichoanalitikus vonatkozásai (kapcsolatuk a személyiséggel, normális és kóros vonatkozások)  Tehetség (tudományos felfedezés, művészi alkotás)  Ösztöntan továbbépítése (megkapaszkodás, ösztön- örvény)  Módszertani kutatások

8 A budapesti iskola az anya-gyerek kapcsolatról (1937) 1) A csecsemő élete a primer tárgyszeretettel kezdőik. 2) Ez a lelki fejlődés elkerülhetetlenül szükséges foka, ebből vezethetők le a későbbi tárgykapcsolatok. 3) Ez a tárgykapcsolat nem kapcsolható erogén zónához – önmagában sajátos tárgyszeretet. (ösztöncél fejlődése ≠ tárgykapcsolat fejlődése) 4) Az elsődleges tárgykapcsolatnak biológiai alapja van: az anya-gyerek duálegység. 5) Ezt a szoros kapcsolatot kultúránk nevelési szokásai túl korán elszakítják, ebből következik az anyába való kapaszkodás tendenciája – a gyermekek mohósága, elégedetlensége. 6) Ha az ösztönös vágy a testi közelség által időben kielégítést nyer, csendes, nyugodt jó érzéssel járó állapot áll be.


Letölteni ppt "A budapesti iskola A magyar pszichoanalitikus mozgalom kezdete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések