Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3. ELŐADÁS Törzsanyag Dr. Hornyacsek Júlia. Használati útmutató Az előadás anyaga a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3. ELŐADÁS Törzsanyag Dr. Hornyacsek Júlia. Használati útmutató Az előadás anyaga a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint."— Előadás másolata:

1 3. ELŐADÁS Törzsanyag Dr. Hornyacsek Júlia

2 Használati útmutató Az előadás anyaga a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint a hatályos jogszabályok alapján készült. A források és a kiegészítő információk a diákon vagy a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak, amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el. Az itt található kérdések megválaszolásával tudja eldönteni, hogy mennyire értette meg az anyagot, továbbhaladhat-e vagy ismételnie kell. Minden jog fenntartva.

3 III. Téma A védelem nemzeti komplex rendszere 3. Motivációs kérdés: Mikor érzi magát biztonságban?!

4 Fő kérdések 3.2 A védelem nemzeti komplex rendszerének szervezet- és intézményelemei A katasztrófavédelem helye ebben 3.3 A végrehajtási csatorna: a védelmi igazgatás 3.4. Minősített helyzetek: Különleges jogrend 3.1 A védelmünk érdekében végrehajtandó feladatcsoportok, az azok végrehajtására létrehozott rendszer

5 3.1. altéma A védelmünk érdekében végrehajtandó feladatcsoportok, és az azok végrehajtására létrehozott rendszer

6 Emlékeztető kérdés: Mitől függ Magyarország és az állampolgárok biztonsága? Ismétlés

7 Magyarország biztonsága és védelme 1.az ország geopolitikai helyzetének 2.az ország veszélyeztetettségének 3.az ország védelmi képességének 4.a szövetségi rendszer erejének FÜGGVÉNYE

8 Igaz-e, hogy a kockázatok, fenyegetések, kihívások megelőzésére, kivédésére, következményeik felszámolására megoldására több feladatcsoport is létezik? ALAPVETŐ KÉRDÉS: IGEN Melyek ezek?

9 Milyen főbb feladatok jelentkeznek a komplex védelmi rendszerben? MIT KELL TENNI?

10 A védelmünk érdekében végrehajtandó feladatcsoportok A fegyveres védelem feladatainak csoportja A polgári védekezés feladatainak csoportja Az ország fegyveres védelme Kat. jelleg. válságok kezelése Kat. elleni védekezés Nem kat. jell.váls. kezelése (A lakosság és az anyagi javak védelmét célzó feladatok) Polgári/katasztrófavédelmi védelmi feladatok és tevékenységek A feladatcsoportok egymással összefüggnek! A fegyveres védelem feladatainak csoportja Az ország fegyveres védelme Kat. jelleg. válságok kezelése Polgári veszély- helyzeti tervezés

11 Létezik e hazánkban olyan rendszer, védelmi képesség, amely integrálja a védelmi feladatokat, a védelmi szervezeteket, és képes az ország erőforrásait, védelmi potenciálját, hatékonyan mozgósítani, működtetni? ALAPVETŐ KÉRDÉS: IGEN A védelem nemzeti komplex rendszere Hogyan kell kialakítani?

12 A védelmi rendszer kialakítását elsősorban az adott ország veszélyeztetettsége, valamint biztonságpolitikai és védelmi célkitűzései határozzák meg. Az ország területének védelmén túl, nyújtson biztonságot az állampolgárainak is, tartalmazzon erre garanciákat, továbbá biztosítson megfelelő feltételeket a lakosság életének és anyagi javainak megóvásához. Ehhez meg kell határozni a rendszer elemeit azok rendeltetését, és létre kell hozni a végrehajtó szerveket.

13 A védelemre felkészült Állam- és közigazgatási szervezet A fegyveres erő A védelemben résztvevő egyéb szervek A védelmi igényeket kielégíteni képes gazdaság A lakosság és az anyagi javak védelmét biztosító Polgári védelem/ katasztrófavédelem A védelmi igényeket elfogadó társadalom Az állam- és a közigazgatás működtetése A védelmi szervek felkészítése, alkalmazásuk biztosítása Az ország védelmi célú erőforrásainak biztosítása Az állampolgárok életének és az anyagi javaknak a védelme Hozzájárulás a NATO feladatokhoz A védelem nemzeti komplex rendszerének elemei és azok rendeltetése

14 14 Igaz e, hogy a védelem nemzeti komplex rendszere minden kihívásra választ ad, és a védelmi szféra minden ága beletartozik? ALAPVETŐ KÉRDÉS!! IGEN! Törvények, jogszabályok rögzítik: -a kötelezettségeket, -a feladatokat, -a szerveket, szervezeteket, -a jog- és hatásköröket, -az irányítás, a végrehajtás és az együttműködés rendjét. 14

15 3.2. altéma 3.2 A védelem nemzeti komplex rendszerének szervezet- és intézmény-elemei. A végrehajtási csatorna: a védelmi igazgatás

16 16 Hazánk a különböző kihívásokra, adekvát választ adó védelmi szervezeteket működtet katonai rendvédelmi katasztrófák gazdasági kihívások válaszok Magyar Honvédség Rendvédelmi szervek Katasztrófa- védelmi rendszer Pénzügyi és gazdasági szervezetek rendszere

17 A védelem nemzeti komplex rendszere szervezet- és intézmény-elemeinek csoportosítása ( Kormányzat OGY, KE, HT, Korm.) Védelmi Igazgatás Min., Orsz. hat.sz.,VB-ok Gazdasági védelem Katonai védelem Köteles polgári védelem Rendvédelem Fegyveres és hivatásos elemek Magyar Honvédség Rendvédelem szervei ( Rendőrség, Vám- és Pü.ő. Bv. stb.) Katved. hiv. szervei Civil elemek Védelmi Igazg. országos, területi, helyi elemei Köteles polgári védelmi szervezetek Nemzet- gazdaság stratégiai erőforrások Forrás a jegyzetben

18 Igaz-e, hogy a katasztrófavédelem a védelem nemzeti komplex rendszerében meghatározó szerepet tölt be ? Igaz! A veszélyeztető tényezők között kiemelt szerepük és jelentőségük van a katasztrófáknak.

19 A nemzeti védelmi rendszer elemei: 1. Katonai védelem 2. Rend- védelem 3. Gazdasági védelem 4.Köteles polgári védelem Nem állami tűzoltóságok B, állami tűzoltóság B, Hivatásos helyi polgári védelemi szerv C, Polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelemi szervezetek Rendvédelmi és egyéb védelmi szervek A HM és a Magyar Honvédség Katonai alakulatai, szervezetei A gazdaság működőképességét biztosító szervek, szervezetek OGY, KE, HT, Korm. Min., Orsz. hat.sz., Véd biz-ok A) HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM:O KF, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, FPVI. A katasztrófavédelem alapvető szervezeti elemei voltak: A) + B) + C) 1. Hol és hogyan helyezkedett el a katasztrófavédelem rendszere korábban a nemzeti komplex védelmi rendszerben?

20 A nemzeti védelmi rendszer elemei: 1. Katonai védelem 2. Rend- védelem (KV) 3. Gazdasági védelem 4.Köteles polgári védelem (KV) B) Polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelemi szervezetek Rendvédelmi és egyéb védelmi szervek A HM és a Magyar Honvédség Katonai alakulatai, szervezetei A gazdaság működőképességét biztosító szervek, szervezetek OGY, KE, HT, Korm. Min., Orsz. hat.sz., Véd biz-ok A) HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM:O KF, Megyei, fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságok A katasztrófavédelem alapvető szervezeti elemei: A) + B) 1. Hol és hogyan helyezkedik el a katasztrófavédelem jelenleg a nemzeti komplex védelmi rendszerben? Katasztrófavédelmi kirendeltségek Állami Tű. Hivatásos Pv.

21 Igaz-e, hogy a nemzeti komplex védelem szervezet- és intézményelemei egy egységes rendszert (halmazt) alkotnak? ALAPVETŐ KÉRDÉS: IGEN Mi történne ellenkező esetben?

22 Azokban az országokban, ahol a védelmi szféra elemei nem alkotnak egységes rendszert, nem tekintik egyaránt fontosnak, egyenrangúnak egymást:  Nem sikeres a megelőzés  Romlik a hatékonyság a védekezés során  Nő a ráfordítás  Nem aktiválható a védelmi potenciál  Zavarok keletkeznek az együttműködésben  Identitászavar alakul ki a védelmi szféra munkatársaiban  Pályaelhagyás, belterjesség,  Jelentős károk az anyagi javakban és az emberi életben  Jelentős társadalmi, gazdasági veszteségek RENDSZER!!!

23 23 Ki? Hogyan? Miből? Mit? Kinek az irányításával? Mivel? A védelmi rendszer minden területén felmerülő kérdés: Mennyire ismerjük egymás tevékenységét? Miért van szükség egymás megismerésére? Azért, hogy a kérdésekre választ kapjunk! 23 Milyen az együtt- működés rendje?

24 A hivatásos szakembereknek és védelmi igazgatás vezetőinek feladata a rendszer-szemléletet stratégiai taktikai műveleti szinten egyaránt kialakítani és megőrizni. Mely szinteken gondoskodnak a védelmi szféra rendszer-szemléletű kialakításáról?

25 3.3. altéma 3.3 A VÉDELMI IGAZGATÁS

26 Védelmi igazgatás: a védelmi feladatok végrehajtási csatornája, megvalósítási útja

27 A védelmi feladatok ellátása során kialakulhat olyan helyzet, ami ellentmondásban áll az alkotmányos alapon szerveződő renddel, az önkormányzatok függetlenségével, az állampolgárok alapvető jogainak gyakorlásával, valamint a piacgazdaság szereplőinek törekvéseivel. Mi oldja fel ezt az ellentmondást? VÉDELMI IGAZGATÁS

28 28 Fogalma „A védelmi igazgatás: a háborúban vagy rendkívüli időszakban az állam és a közigazgatás működését irányító hierarchikus felépítésű közigazgatási szervezet.”

29 „A védelmi igazgatás az ország civil rendszerének meghatározó eleme, az ország védelmi felkészítését irányító, szervező, koordináló kormányzati-közigazgatási rendszer.” Németh Sándor - Dr. Patyi Sándor: Védelmi felkészítés és az országmozgósítás, Új Honvédségi Szemle, Hadművészet Budapest, 1997/10. szám (részidézet) Fogalma

30 30 a honvédelmi felkészítésben és ország- mozgósításban, az ország háború alatti vagy más rendkívüli időszakok idején való működésének biztosításában részt vevő szervek tevékenységének szervezése, összehangolása, irányítása a rájuk háruló védelmi feladatok hatékony és szakszerű végrehajtása érdekében. Hadtudományi Lexikon Budapest, ISBN X (II. kötet). A védelemi igazgatás célja

31 I. KORMÁNYZATI Ogy. K.e. HT. Kormány KKB., BK. minisztériumok II. Nem kormányzati Hivatásos védelmi szervek Országos hatáskörű egyéb szervek Védelmi bizottságok (Polgármesterek) A védelmi igazgatás elemei

32 Nincs két rendszer! Az állam- és közigazgatás béke/normál időszaki rendszere látja el rendkívüli időszakban a védelmi feladatok szervezését, irányítását, végrehajtását is.

33 Rendvédelmi szervek a) a rendőrség, b)??? d) a büntetés-végrehajtási szervezet, e)a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. Önálló szabályozó szerv a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Kormányhivatalok a) Központi Statisztikai Hivatal, b)???? c) a Magyar Energia Hivatal, d) az Országos Atomenergia Hivatal, e)Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. f)Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Államigazgatási szervek Forrás a jegyzetben.

34 Központi államigazgatási szerv a) a Kormány, b) a kormánybizottság, c) a Miniszterelnökség, d)a minisztérium, e)az autonóm államigazgatási szerv, f)a kormányhivatal, g)a központi hivatal, h)a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, i)az önálló szabályozó szervek. Államigazgatási szervek Autonóm államigazgatási szervek a)a Közbeszerzési Hatóság, b)az Egyenlő Bánásmód Hatóság, c) a Gazdasági Versenyhivatal, d)Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

35 I. Központi II. Területi A védelmi igazgatás szintjei III. Helyi

36 A védelmi igazgatás központi, kormányzati irányítási szintje

37 A védelmi igazgatás központi szintjén békeidőszaki irányítási jogkörrel az Országgyűlés a Köztársasági Elnök, a Kormány, és a szakterületeknek megfelelő illetékes miniszterek állnak. Munkájukat bizottságok segítik. Háborús időszak esetén (kihirdetett rendkívüli állapotban) a központi irányítási jogköröket - a felsorolt szervek hatáskörének részbeni vagy teljes átruházásával ‑ a Honvédelmi Tanács gyakorolja.

38 38 Országgyűlés h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről Alaptv. 48.cikk 1.) kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; szükségállapotot hirdet ki. j) Dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról Alaptörvény Állam/ogy/ 1. cikk Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve i) Különleges jogrendet érintő döntéseket hoz

39 39 Köztársasági elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. AT. (2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Hvtv. Szerint a miniszterelnök előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét Alaptörvény 9. cikk

40 40 Hv. Tv. A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején Mo. honvédelmének és a Honvédségnek legfelsőbb irányítója. Honvédelmi Tanács Elnöke a köztársasági elnök, tagjai: ogy. elnöke, az ogy. csoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek Tanácskozási joggal: Honvéd Vezérkar főnöke (Alaptörvény 49. cikk)

41 41 Alaptv. 51/1) A megelőző védelmi helyzetben, jogrendtől eltérő intézkedéseket vezethet be. Alaptv. 52/1) Váratlan támadás esetén arányos választ ad. Alaptv. 53./1) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség illetőleg következményeinek az elhárítása veszélyhelyzetet hirdet ki és megteszi a szükséges intézkedéseket; Kormány

42 42 A kormányzati intézmények védelmi munkáját segítő bizottságok, kabinetek 29. § (1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre. (2010. évi XLIII. törvény) Honvédelmi és Rendészeti Bizottság Nemzetbiztonsági Bizottság A Katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság

43 „A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, ügydöntő és a honvédelemmel, rendészettel összefüggő kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. Működésében az Alkotmányban és más törvényekben, a Házszabályban, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban megállapított hatáskörét gyakorolja.” Forrás: Dr. Kocsis Máté A341&p_nyelv=HUhttp://www.mkogy.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=185&p_ckl=39&p_biz= A341&p_nyelv=HU letöltés: Honvédelmi és Rendészeti Bizottság

44 44 A Kormány nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatainak összehangolása, az állam és közbiztonság védelmével összefüggő döntéseinek előkészítése, valamint a kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdések megvitatása és megoldásuk elősegítése. Nemzetbiztonsági Bizottság feladata

45 Katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) „A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet. A KKB elnöke a miniszterelnök, elnök-helyettese a belügyminiszter, tagjai a miniszterek.” A KKB Tudományos Tanácsot, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot működtet. 1515/2011. (XII. 29.) kormányhatározat szabályozza Forrás: Dr. Mógor – Bonnyai - Rácz: AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS, BM OKF 16. old., 1515/2011. (XII. 29.) kormányhatározat

46 A KKB tagjai: az agrárpolitikáért, az államháztartásért, a bányászati ügyekért, az egészségügyért, az elektronikus hírközlésért, az energiapolitikáért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, a gazdaságpolitikáért, a határrendészetért, a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a kormányzati tevékenység összehangolásáért, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért, a környezetvédelemért, a közlekedésért, a külpolitikáért, az oktatásért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért, a rendészetért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a természetvédelemért, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszterek.

47 A KKB ülésén állandó jelleggel, tanácskozási joggal részt vesz a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, b) az országos rendőrfőkapitány, c) a Honvéd Vezérkar főnöke, d) a KKB Tudományos Tanácsának elnöke, e) a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központjának vezetője, f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezeti egységének vezetője.

48 A KKB munkaszervei

49 A KKB TT a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatban tudományos és tudományszervezési tevékenységet folytat. Ügyrendjét a BM OKF főigazgatójának javaslatára a KKB hagyja jóvá. A KKB TT tagjai a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felkért személyek. A nukleáris veszélyhelyzetek jelentőségére tekintettel a KKB TT nukleárisbaleset-elhárítási műszaki tudományos szekciót is működtet. Tudományos Tanács KKB TT

50 A KKB, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként NVK-t működtet. A KKB NVK a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő központi államigazgatási szervek, illetve a BM OKF állományából a KKB elnöke, a KKB tagjai, valamint a BM OKF főigazgatója által kijelölt a) szakemberekkel, b) meghívott szakértőkkel látja el a feladatát. Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ (NVK)

51 A védelmi igazgatás területi irányítási szintjei

52 A védelmi igazgatás területi szintje A védelmi igazgatás területi szerveinek kialakítását, valamint a jog- és hatáskörét, feladatát a honvédelmi törvény szabályozza. Normál időszakban a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok ‑ mint területi szervek ‑, a centrális irányítású területi szervek és a regionális hadkiegészítő parancsnokságok kapnak meghatározó szerepet.

53 Hogyan folyik a tevékenység? A normál közigazgatás körülményei között az állami irányítás a területi szinten alapvetően normatív eszközökkel, a megyei önkormányzatok, megyei védelmi bizottságok decentralizált tevékenysége útján érvényesül.

54 A védelmi igazgatás helyi irányítási szintje

55 A védelmi feladatok települési, helyi szintű végrehajtásának irányítása: a helyi védelmi igazgatási szerv, a helyi védelmi bizottság, a centrális irányítású helyi szervek, valamint a polgármester és a jegyző jog- és hatáskörébe tartozik.

56 A védelmi igazgatás békeidőszaki rendszere Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti B. Köztársasági Elnök K o r m á n y Minisztériumok Honvédelmi Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Belügy- Minisztérium KKB Védelembe bevont közig szervek Megyei védelmi bizottságok OKF Védelemben résztvevő orsz. szervek Megyei Kat.véd-i Igazgatóságok A védelemben résztvevő gazdasági szervezetek Katvédelmi kirendeltségek Helyi véd bizottságok POLGÁRMESTER Ügyészségek Bíróságok Alkotmány- bíróság Nemzet- biztonsági Kabinet KIM Véd. Tevék. Koordináló szerv Véd. Tev. Koord. szerv Véd. Tev. Koord. szerv Véd. Tev Koord. szerv ORFK Védelmi Hivatal Parancs- nokságok Országos hatáskörű szervek Megyei R. Kap-gok Védelembe bevont megyei szervek Regionális Hadkieg. PK. MH csapatai Rendőr őrsök Önkormányzati szervek Orsz. Műsor szórók Körzeti stúdiók Rendőr Kapitányságok POLGÁRMESTER Pv-i szervezetek Helyi Műsor szórók Közv. Irány. Együttműk. Szakmai ir.

57 A nemzeti komplex védelmi rendszer szervezeti és intézményrendszere fegyveres és civil szervezeti elemekre osztható. A védelem feladatrendszerébe a fegyveres védelem és a polgári védekezés feladatai sorolhatóak. Ezen belül további feladat- alrendszerek vannak. A katasztrófavédelem is fontos alkotóeleme ennek a rendszernek. ÖSSZEGZÉS 1.

58 A nemzeti komplex védelmi rendszer elemei: –1. a védelemre felkészült és működőképes államszervezet –2. a szükségleteket kielégíteni képes gazdaság –3. a lakosság védelmét szolgáló polgári védelmi/katasztrófavédelmi szervek és szervezetek – 4. a katonai védelmet ellátni képes fegyveres erő, –5. a védelmi igényeket elfogadó és felkészült társadalom ÖSSZEGZÉS 2.

59 A védelmi rendszer funkciói az alábbiak: A fegyveres erő, a rendvédelmi szervek felkészítése az állam- és közigazgatás működtetése hozzájárulás a kollektív védelemhez a nemzetgazdaság védelmi célú erőforrásainak biztosítása az állampolgárok vagyon- és létbiztonságának megvalósítása a közjavak védelme. ÖSSZEGZÉS 3.

60 60 A védelmi igazgatás az ország civil rendszerének meghatározó eleme, az ország védelmi felkészítését irányító, szervező, koordináló kormányzati-közigazgatási rendszer. A védelmi feladatokat rendkívüli időszakban is a normál/béke időszakban működő állam- és közigazgatás látja el. ÖSSZEGZÉS 4.

61 A minősített időszakok, különleges jogrend biztosítják azt, hogy bizonyos rendkívüli esetekben is lehessen, az ország lakossága biztonságának érdekében, alkotmányos módon intézkedni, korlátozni az állampolgári jogokat, rendkívüli intézkedéseket hozni. Öt alapvető eset van, amikor a rendkívüli jogrend lép életbe. xxx ÖSSZEGZÉS 5.

62 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "3. ELŐADÁS Törzsanyag Dr. Hornyacsek Júlia. Használati útmutató Az előadás anyaga a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések