Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Irwin/McGraw Hill VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.. Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Irwin/McGraw Hill VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.. Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek2."— Előadás másolata:

1 Irwin/McGraw Hill VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.

2 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek2

3 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek3 IV. Osztalékfizetési döntések Célunk az osztalékpolitika vállalati, részvényesi értékére gyakorolt hatásának áttekintése. A vállalat egészének értékváltozását vizsgáljuk. –Értékek összeadhatósága Be fogjuk látni, hogy az osztalékokkal kapcsolatos vállalati döntések erősen másodlagosak. –Ha a részvényesi értékre nincs hatással, akkor az egyes projektek értékére sincs hatással. 71

4 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek4 IV.1. Az osztalékfizetésről általában Névérték százalékában szokás megadni. Igazgatótanács határozza meg. –Javasolja, amit a közgyűlés hagy jóvá. Törvényileg korlátozott a mértéke. –(Az adózás miatt néha „ajánlott”) –Csak eredményből, eredménytartalékból –Hitelezők védelme Formái: –általában pénzben fizetik –osztalékrészvények –részvény-bevonás (adózás) menedzsment részvényopciói 71

5 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek5 IV.1.1. Az osztalékpolitika mérőszámai %0-1%1-2%2-3%3-4%4-5%5-6%6-7%7%< Osztalékhozam Vállalatok száma Osztalékhozam –Osztalék / Árfolyam 72

6 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek6 Osztalékhozam –Osztalék / Árfolyam 72

7 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek7 Osztalékfizetési ráta –Osztalék / Eredmény % 1-10% 10-20%20-30% 30-40%40-50%50-60%60-70% 70-80% 80-90% % 100%< Osztalékfizetési ráta Vállalatok száma

8 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek8 IV.1.2. Osztalékfizetési szokások az USA-ban 73 Az eredmény és az osztalék idősorai korrelálnak. Az osztalékok változása időben lemarad.

9 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek9 Miért? –A vállalati „vezetők” óvatosak, semmiképpen sem akarnak osztalékot csökkenteni. –Mindenképpen fenn akarják tartani a pillanatnyi osztalék mértékét. Láthatjuk, az osztalék mértéke kevésbé jelentősen ingadozik. A vállalat becsült PVGO-jához is illeszkedik az osztalék. –Növekedés: kevés osztalék –Stabil, „leépülő”: sok osztalék 73

10 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek10 IV.1.3. Országok közötti különbségek az osztalékpolitikában Mindenhol „ragadós” (eredményt követő). A mértékek viszont jelentősen eltérőek. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% USA Japán Németo. Franciao. Olaszo. Anglia Kanada Osztalékfizetési ráta

11 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek11 Miért? –Különbségek az országos növekedés szakaszában. –Különbségek az adózásban. –Különbségek a vállalatirányításban. Kisebb „részvényesi hatalom” esetén az osztalékok szerényebbek. A feltörekvő országokban általánosan jellemző az alacsony osztalékfizetési ráta. 74

12 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek12 IV.1.4. Osztalékfizetéshez kapcsolódó időpontok Igazgatótanács meghatározza és bejelenti. –Információs hatás Az a pillanat, amikor „lefényképezik” az éppen aktuális tulajdonosi szerkezet, hogy ők kaphassák meg az osztalékot. –Árhatás Az osztalékfizetés időpontja. –Se információs, se árhatás 74

13 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek13 IV.2. Az osztalékpolitika kérdéskörének leszűkítése A többi pénzügyi döntéstől elkülönítve vizsgáljuk. –Rögzítjük a beruházási döntéseket. A beruházási döntések már megszülettek. –Rögzítjük a finanszírozási döntéseket. Rögzítjük a részvények – hitelek arányát. 75

14 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek14 Két alapszituáció: –A vállalatnak vannak szabad pénzösszegei. Osztalékot fizet (és hitelt törleszt) vagy „Nem csinál semmit” –A vállalatnál még a beruházásokhoz sincs elég pénz. Éppen elegendő forrást szerez (új részvény és hitel) és nem fizet osztalékot. Több forrást von be, és osztalékot is fizet. Láthatjuk, hogy egy-egy év osztalékfizetésének nincs feltétlenül köze az aktuális eredményhez. –Hosszú távon nyilván van ilyen kapcsolat. Kérdés: „előnyös”, „közömbös” vagy „káros”? 75

15 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek15 IV.3. Osztalékpolitika hatásával kapcsolatos ellentmondások Osztalékpolitika hatása a részvényesi értékre –Három álláspont Az osztalékfizetés közömbös. A magasabb osztalék előnyösebb. Az alacsonyabb osztalék előnyösebb

16 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek16 IV.3.1. Az osztalékpolitika közömbössége A vállalat egésze a részvényesi portfólió része, így mindegy, hogy a pénz „bent van” vagy „kint van”. Némileg bonyolultabb az új forrásból való osztalékfizetés: 75 Osztalék előtt Teljes vállalat értéke Osztalék után Új részvények pénz Árfolyam vesztés

17 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek17 részvény Vállalat pénz osztalék (pénz) Új részvényesek Régi részvényesek Új részvényesek Régi részvényesek Se osztalék, se részvény Részvénykibocsátással finanszírozott osztalék pénz részvény 76

18 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek18 A közömbösség feltételei: –A beruházási döntéseket nem befolyásolja a pillanatnyi pénzügyi helyzet. –Nincsenek tranzakciós költségek se a részvények adásvételének, se részvénykibocsátásnak, hitelfelvételnek. –Az osztalék és az árfolyamnyereség adózásilag és más tekintetben is azonos a részvényesek számára. –A részvények és hitelek hatékonyan árazódnak. Összességében tehát tökéletes tőkepiacról van szó. 76

19 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek19 IV.3.2. Érvek az osztalékfizetés közömbössége ellen Ha tökéletes tőkepiacon mindegy, akkor nyilván a tökéletlenségekből fakadhat, hogy esetleg mégsem mindegy. A beruházási döntéseket nem befolyásolja a pillanatnyi pénzügyi helyzet. –Azért, hogy ne kelljen új forrásokat bevonni, inkább elhagynak projekteket. („Ellen”) –A szabad forrásokat még rossz projektekre is elköltik. („Mellett”) 76-77

20 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek20 Nincsenek tranzakciós költségei se a részvények adásvételének, se részvénykibocsátásnak, hitelfelvételnek. –Sok esetben komoly tranzakciós költségek is fellépnek. („Ellen”) 4-5%5-7%7-10%9-15%Részvénykibocsátás 1-2%2-3% 4-5% Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás) Összes tranzakciós költség Kibocsátások összege (millió $) 77

21 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek21 Az osztalék és az árfolyamnyereség adózásilag és más tekintetben is azonos a részvényeseknek. –Az osztalék adója általában magasabb. („Ellen”) Nézzük meg a részvényárak változását az osztalékfizetéshez képest! (~90%) –A befektetők egy része kifejezetten preferálja az osztalékjellegű jövedelmet. („Mellett”) „Magánszemélyek” Alapok, alapítványok 77

22 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek22 A részvények és hitelek „korrekten” árazódnak. –Az osztalékfizetés pozitív piaci jel lehet. („Mellett”) „Megbízható adat” –Negatív jel is lehet. („Ellen”) Csökken a PVGO –Hitelek alacsony vagy magas kamatai is „belezavarhatnak” az osztalékfizetési döntésekbe. („Mellett” vagy „Ellen”) 77

23 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek23 IV.3.3. „Mégis közömbös” – a klientúra effektus A közömbösök érvrendszere ugyan tökéletes tőkepiacot feltételez, mégis fenntartják álláspontjukat a tökéletlenségek létezésének elfogadása mellett is. –Az, hogy az osztalék mellett vagy ellen szóló érvek a lényegesek, csak egy adott részvényes szemszögéből ítélhető meg. –A befektetők ilyen szempontból igen sokfélék. – Sokféle vállalati osztalékfizetési kínálat létezik. –Megtalálja a „zsák a foltját”. 78

24 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek24 –Idősebb, szegényebb befektetők inkább a magasabb osztalékot fizető részvényeket preferálják. –A fiatalabb, gazdagabb befektetők nem kedvelik az osztalékot. A klientúra effektus miatt nehéz megváltoztatni egy vállalat osztalékpolitikáját, mert a vállalat részvényeseiknek éppen „az a jó, ami van”. Ha mégis megváltozik, akkor nem az érték változik meg, pusztán a részvényesi kör. –Keresleti – kínálati egyensúly Ha a vállalatok valóban képesek lennének részvényeik árfolyamát az osztalékfizetés változtatásával növelni, akkor ezt nyilván meg is tennék, és ez „látható” lenne. 78

25 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek %0-1%1-2%2-3%3-4%4-5%5-6%6-7%>7% Osztalékhozam Vállalatok száma De nem látható.

26 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek26 Konklúzió –A részvényesek vagyoni helyzetét tekintve az osztalékpolitika általában teljesen közömbös. –Ebből fakadóan „mini-vállalatunk” pénzáramait legegyszerűbb úgy tekintenünk, mintha azonnal kifizetnénk osztalékként, és le is adóznánk. –Ez ugyan a valóságtól való elrugaszkodás, de a projekt NPV-jét tekintve érdektelen. –Mindez a vállalati gazdasági elemzéseket nagyban leegyszerűsíti. 79


Letölteni ppt "Irwin/McGraw Hill VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.. Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések