Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Osztalékpolitika Vállalatfinanszírozás. Osztalékpolitika fogalma A vállalatvezetés arról dönt, hogy – vagy osztalékot fizet, és új részvényt bocsát ki,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Osztalékpolitika Vállalatfinanszírozás. Osztalékpolitika fogalma A vállalatvezetés arról dönt, hogy – vagy osztalékot fizet, és új részvényt bocsát ki,"— Előadás másolata:

1 Osztalékpolitika Vállalatfinanszírozás

2 Osztalékpolitika fogalma A vállalatvezetés arról dönt, hogy – vagy osztalékot fizet, és új részvényt bocsát ki, – vagy visszaforgatja a nyereségét (illetve annak egy részét). Adott tőkeköltségvetési és hitelfelvételi döntések esetén a vállalat mekkora osztalékot fizet ki és milyen formában.

3 Az osztalékfizetés formái pénzben más eszközben (pl. Kaptár Rt. ­– mézben) osztalékrészvényben saját részvény visszavásárlás (csak akkor osztalék, ha tulajdonarányos)

4 Osztalék értelmezése A jogi illetve számviteli értelemben vett osztalék nem feltétlenül jelent pénzügyi értelemben vett osztalékot. Okai: nem történik meg a vállalati vagyon egy részének tulajdonarányos felosztása (pl. részvényben fizetett osztalék) létezik olyan osztalékfizetési forma, ami pénzügyi értelemben osztalék, de jogi értelemben nem az (pl. saját részvény tulajdonarányos visszavásárlása)

5 Az osztalékpolitika elméleti kérdései A vállalat értékét befolyásolja-e, hogy a vállalat –milyen formában, mekkora osztalékot fizet; –növeli-e a vállalt értékét, ha változtat osztalék politikáján?

6 Elméletek Jobboldali elmélet: a vállalat fizessen minél több osztalékot, mert ez növeli az értékét. Baloldali elmélet: az osztalékfizetés káros, mert csökkenti a vállalat értékét. Az elmélet alapja: az adórendszer előnyhöz juttathatja a tőkejövedelmek egyik vagy másik formáját előtt az amerikai adórendszer a jövedelemadó szintjén az osztalékot nagyobb adó sújtotta, mint az árfolyamnyereséget Középutas elmélet (Modigliani – Miller): Az osztalékpolitika irreleváns, ha nincsenek adók és tranzakciós költségek.

7 Osztalékpolitika a gyakorlatban Lintner modell: az osztalék információ tartalma A magyar adórendszer alapvetően klasszikus típusú, mert két szinten adóztat: –vállalati szinten: TÁNYA (különbözik, ha van osztalékfizetés, illetve ha nincs) –személyi jövedelmek szintjén: forrásadó jellegű adóztatás (kivételek, kedvezmények, stb.) a = módosítótényező (az információtartalom)

8 Következtetéseink Az osztalékpolitika nem befolyásolja a vállalat értékét, ha nincsenek adók és tranzakciós költségek (MM I.). Az aszimmetrikus adórendszer módosít(hat)ja ezt. Komoly növekedési lehetőségekkel rendelkező vállalat a kibocsátások magas tranzakciós költsége miatt általában alacsonyabb osztalékot fizet (esetleg egyáltalán nem fizet) Empirikus vizsgálatok szerint az osztalékpolitika váratlan változása jelentősen megváltoztathatja a vállalat értékét, de nem az osztalékok változása miatt, hanem a változás információtartalma miatt.

9 Példa – Lintner modell (10.63) Tételezzük fel, hogy egy vállalatnál az egy részvényre jutó várható nyereség a következő- képpen alakul: A jelenben (0. időszak) az osztalék-kifizetési ráta Várhatóan hogyan alakul a vállalati osztalék nagysága a Lintner-modell szerint, ha a módosító tényező nagysága 0.6, a megcélzott kifizetési arány pedig 0.7?

10 Megoldás (10.63):

11 Példa (10.56) Egy vállalat kizárólag saját tőkéből finanszírozza működését. Jegyzett tőkéje: 1 millió darab 100 Ft névértékű részvény, amelyek jelenlegi piaci árfolyama 250 Ft. Tegyük fel, a vállalat éves szokásos osztalékát már kifizette, a közgyűlés a jelenlegi részvényesek számára a következő negyedévre 40 MFt rendkívüli osztalék kifizetését is megszavazta (amire a vállalat eredménytartaléka lehetőséget is ad). Emellett a közgyűlés egy másik határozata szerint a következő negyedévben a vállalat nyilvános részvénykibocsátással 100 MFt új tőkéhez kíván jutni. Hány darab új részvényt és milyen árfolyamon kell a vállalatnak ahhoz kibocsátania, hogy a közgyűlés mindkét határozatát végre lehessen hajtani? (Az adózástól tekintsünk el.)

12 Megoldás (10.56):

13 Példa (10.58) A PVZH Rt. mérlege a következő:

14 Feladat (10.56): A vállalat 11ezer Ft rendkívüli osztalékot szeretne kifizetni a részvényeseinek. Tegyük fel, hogy a vállalatnak az osztalékfizetést megelőzően 1100 db kibocsátott részvénye van, és nem változtat beruházási és hitelfelvételi politikáján. Adók nincsenek. A vállalat pótlólagos részvénykibocsátással finanszírozza az osztalékfizetést. Az új részvények nem jogosítanak a rendkívüli osztalékra.

15 a)Mekkora a részvények értéke az osztalékfizetést megelőzően, majd az osztalékfizetést követően? Részvények száma kibocsátás előtt: 1100 db RÉ árfolyama = Ft/1100 db = 136,4 Ft/db

16 b)Hány darab új részvényt kell kibocsátania a vállalatnak, hogy megszerezze az osztalék- fizetéshez szükséges pótlólagos összeget? Darab = / 126,4 = 87 db


Letölteni ppt "Osztalékpolitika Vállalatfinanszírozás. Osztalékpolitika fogalma A vállalatvezetés arról dönt, hogy – vagy osztalékot fizet, és új részvényt bocsát ki,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések