Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A diasort hatályosította: Dr. Kiss Sándor 2007. június Közigazgatási alapvizsga I. témakör A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A diasort hatályosította: Dr. Kiss Sándor 2007. június Közigazgatási alapvizsga I. témakör A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai."— Előadás másolata:

1 A diasort hatályosította: Dr. Kiss Sándor június Közigazgatási alapvizsga I. témakör A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai

2 Az előadás tartalmi felépítése 1.Alkotmányosság és hatalom 2.A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3.Alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességek 4.Az államhatalom megosztásának elve 5.Az állam szuverenitása, a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlás formái 6.A Magyar Köztársaság államszervezete 7.Jogszabálytan

3 1. Alkotmányosság és hatalom 1.1. Az állam fogalma 1.2. Az állam főbb funkciói

4 1.1. Az állam fogalma Állam: A nemzetközi jog meghatározza az állam ismérveit, mint az államfogalom minimális és releváns kellékeit. A három legalapvetőbb ismérv a terület, a népesség és a főhatalom. Pontos meghatározást azonban a nemzetközi jog sem ad.

5 1.2. Az állam főbb funkciói megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait és gondoskodik azok betartatásáról, társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. politika meghatározása és végrehajtásának szervezése), összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről (iskolák, kórházak, közutak, szociális intézmények stb. létesítése, működtetése és támogatása), ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat, együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában (külpolitika).

6 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2.1. Az alkotmány fogalma 2.2. Az Alkotmány általános rendelkezései

7 2.1. Az alkotmány fogalma Alkotmány: Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a történeti (más néven íratlan) és a kartális (más néven írott) alkotmány. A történeti alkotmány a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összes- sége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állam- polgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak 1949-ig. Ezt hív- ták ezeréves alkotmánynak. A kartális alkotmányt alaptörvény- nek tekintik, amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más – az adott országban megalkotott – jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó nemzetgyűlés vagy a legfelsőbb képviseleti szerv (par- lament, Országgyűlés) fogadja el (e- setleg népszavazás erősíti meg).

8 2.2. Az Alkotmány általános rendelkezései " A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.„ jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) népszuverenitás (választott képviselők útján, közvetlenül) állampolgárok védelme gazdasági élet szabályozása "A Magyar Köztársaság elismeri az ember alapvető jogait."

9 3. Alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességek

10 alapvető jog (emberi és állampolgári jogok), alanyi jog az alapvető jogok lényegi elemeit törvény állapítja meg (lényegi elemeit törvény sem korlátozhatja) csoportosítás: alany és tárgy szerint –alany szerint: emberi jogok; és állampolgári jogok és kötelességek –tárgy szerint: politikai rendszerhez kapcsolódó alapjogok; gazdasági rendszerhez kapcsolódó alapjogok alapvető jogok: –szabadságjogok (élet és emberi méltóság, jogorvoslat, gyülekezési jog) –politikai alapjogok (választójog, állampolgárság, helyi önkormányzás) –gazdasági, szociális és kulturális alapjogok (pihenés, munka, egészség) alapvető kötelességek: jogszabályok betartása, közterhek, tankötelezettség

11 4. Az államhatalom megosztásának elve

12 A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik: főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk Törvényhozói Végrehajtói Bírói A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak – a válasz- tópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőriz- hetők legyenek (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának.)

13 5. Az állam szuverenitása, a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlás formái 5.1. Az állam szuverenitása 5.2. Közvetlen hatalomgyakorlás 5.3. Közvetett hatalomgyakorlás

14 A szuverenitás állami főhatalmat jelent. Megkülönböztetünk külső és belső szuverenitást: A külső szuverenitás azt jelenti, hogy az állam a hatalmát min- denféle külső befolyás- tól, ellenőrzéstől men- tesen, önállóan gyako- rolja. A belső szuverenitás az államon belüli hatalmat jelenti, azt, hogy – szerveze- tei útján – az állam mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, és azok végrehajtását kikényszerítheti. A belső szuverenitás – a modern államokban általában elfogadott tétel szerint – népszuverenitás, azaz az állam a választóktól nyer felhatal- mazást a hatalom gyakorlására Az állam szuverenitása

15 5.2. Közvetlen hatalomgyakorlás A nép közvetlen hatalomgyakorlási formái sokfélék lehetnek. Ezek közül két olyan forma van, amelynek során az érintett választók mindegyike részt vehet a hatalom gyakorlásában: a népszavazás és a népi kezdeményezés A népszavazás és a népi kezdeményezés során a válasz-tópolgárok közvetlenül gyakorolják a népszuverenitást, vagyis kiemelkedő jelentőségű ügyekben közreműködnek a legfon-tosabb állami döntések meghozatalában. mindkettő lehet országos és helyi, illetve kötelező vagy mérlegelés alapján sorra kerülő

16 5.3. Közvetett hatalomgyakorlás Választójog alapelvei: általános= minden nagykorú állampolgárt megillet egyenlő=minden szavazat azonos mértékű közvetlen= közvetlenül a jelöltekre szavazunk titkos= zárt fülke, boríték, lezárt urna, bizottság Kizárás: csak bírósági ítélet ala- pozhatja meg (cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, szabadságvesztés, intézeti kény- szergyógykezelés, közügyektől eltiltás). VÁLASZTÁSI RENDSZER = választójogi szabályok és választási eljárási szabályok összessége VÁLASZTÓJOGI SZABÁLYOK aktív választójog: ki választhat passzív választójog: ki választható feltételek: nagykorúság, állampolgárság, lakóhely Az állampolgárok a hatalom gyakorlásában többnyire közvetett módon, azaz képviselőik útján vesznek részt.

17 6. A Magyar Köztársaság államszervezete 6.1. Az Országgyűlés 6.2. Köztársasági elnök 6.3. Alkotmánybíróság 6.4. Országgyűlési biztosok 6.5. Bíróság 6.6. Ügyészség 6.7. Kormány

18 6. A Magyar Köztársaság államszervezete Törvényhozó hatalom (Országgyűlés) Államfő (Köztársasági elnök) Végrehajtó hatalom (Kormány, minisztériumok, országos főhatóságok, államigazgatás helyi szervei) Jogvédelmi szervek  alkotmány és alkotmányos jogok védelme (AB, ombudsmanok)  igazságszolgáltatás szervei (bíróságok, ügyészségek) A helyi közügyek ellátására létesített szervek (helyi és területi önkormányzatok) Jellemzői: jogállam (jogbiztonság) az állam felépítésére, működésére vonatkozó alapvető szabályokat az alkotmány szabályozza hierarchia

19 6.1. Az Országgyűlés legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv törvényhozói hatalmat gyakorol a végrehajtó hatalmat ellenőrzi Feladatai 5 csoportba oszthatók:  Szabályozó jellegű döntések meghozatala (pl.: alkotmány és más törvények megalkotása; nemzetközi szerződések megkötése)  A kormány ellenőrzése (pl.: kormányprogram elfogadása; költségvetés végrehajtásának ellenőrzése)  Személyi döntések (országgyűlés tisztségviselőinek- ; államhatalmi ágak vezetőinek megválasztása)  Védelmi feladatok (pl.: hadiállapot kinyilvánítása; békekötés)  Egyéb feladatok (pl.: közkegyelem; helyi önkormányzat feloszlatása)

20 Országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik 386 képviselő mentelmi jog illeti meg őket, ez két dolgot jelent:  felelőtlenséget  sérthetetlenséget szigorú összeférhetetlenségi szabályok törvénykezdeményezési joguk van, vitában felszólalhatnak, bizottságok ülésein részt vehetnek, interpellálhatnak és kérdezhetnek

21 Az Országgyűlés szervezete, működése megbízatása négy évre szól szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg működési rendjét a Házszabály tartalmazza tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai sorából) bizottságok: - állandó és ideiglenes; al- és eseti - Házbizottság (tagjai: elnök, alelnökök, frakcióvezetők) ülésszak: -rendes (febr.1.-jún.15.; szept.1.-dec.15.) -rendkívüli határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több mint fele jelen van szó szerinti jegyzőkönyv

22 6.2. Köztársasági elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg a végrehajtó hatalmon kívül áll, politikailag független Megválasztása: A választást jelölés előzi meg: ehhez 50 képviselő írásbeli ajánlása szükséges Köztársasági elnök lehet: az a választójoggal rendelkező, magyar állampolgár, aki a 35. évét betöltötte. Tevékenysége: az Országgyűlés 5 évre választja, egy alkalommal újraválasztható titkos szavazás képviseli a Magyar Államot, nemzetközi szerződéseket köt, egyéni kegyelmet gyakorol, kitűzi az országgyűlési képviselők választásának időpontját, népszavazást kezdeményezhet, törvényt kezdeményezhet feladatait önállóan vagy ellenjegyzéssel látja el

23 6.3. Alkotmánybíróság bírósági formában működő testület, 11 tagját az Országgyűlés választja 9 évre szigorú összeférhetetlenségi szabályok Hatáskörébe tartozik:  előzetes normakontroll  utólagos normakontroll  alkotmányjogi panasz  mulasztásos alkotmánysértés megállapítása  hatásköri viták eldöntése  Alkotmányértelmezés  egyéb hatáskörök, pl.: államfő büntetőjogi felelősségének megállapítása Az Alkotmánybíróság tagjává az a jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki a 45. életévét betöltötte.

24 6.4. Országgyűlési biztosok az alkotmány alapján létrehozott közjogi méltóság (a jogintézmény a skandináv államokból származik) jelenleg Magyarországon  állampolgári jogok országgyűlési biztosa;  nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa;  adatvédelmi biztos működik az Országgyűlés választja 6 évre, egyszer újravá- lasztható alkotmányos jogokkal (nemzeti és etnikai jogokkal, személyes/közérdekű adatokkal) kapcsolatos visszás- ságokat vizsgálja intézkedéseket kezdeményezhetnek eljárásukat bárki kezdeményezheti, valamint hiva- talból is eljárhatnak évente beszámolnak az Országgyűlésnek

25 6.5. Bíróság Magyarországon az igazságszolgáltatás a bírósá- gok feladata. A bíróság tehát az állam büntető igényének érvényesítésére, a jogviták eldöntésére és végre- hajtására létrehozott, közigazgatástól elkülönült szervezeti rendszer. A bírósági rendszer négy szintű Legfelsőbb Bíróság Ítélőtáblák Megyei és fővárosi bíróságok Helyi, fővárosi kerületi és munkaügyi bíróságok Az igazságszolgáltatás alapelvei bíróság előtti egyenlőség, tisztességes eljárás, társas-bíráskodás elve, védelemhez és képviselethez való jog, jogorvoslat joga függetlenség, összeférhetetlenség

26 6.6. Ügyészség Az ügyészség: közreműködik az alkotmá- nyos rend és az állampol- gárok jogainak védelmében üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket Hatáskörei: Ügyészi nyomozás Nyomozás törvényessége feletti felügyelet Büntetés-végrehajtás törvényességének felügyele- te Képviseli a vádat Ügyészi törvényességi felü- gyelet Élén a legfőbb ügyész áll, akit az Országgyűlés választ 6 évre. Négyszintű szervezet: Legfőbb Ügyészség fellebbviteli főügyészsé- gek megyei, fővárosi főügyész- ségek, városi, fővárosi kerületi ügyészségek Az ügyészi szervezet része, de a szervezeten belül viszony- lagos önállósággal bír a katonai ügyészi szervezet: Katonai Főügyészség, Katonai Fellebbviteli Fő- ügyészség, katonai területi ügyész- ségek

27 6.7. Kormány a végrehajtó hatalmat testesíti meg általános hatáskörű testületi szerv, mely a minisz- terelnökből és a miniszterekből áll megalakulása:  A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja  A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kettős funkciója van: a kormányzati feladatok ellátása és a közigazgatás irányítása, felügyelete ( a közigazgatás csúcsszerve) Országgyűlésnek felelős megszűnik: új Ogy. megalakulásával, a miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségével, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal indítvány

28 7. Jogszabálytan 7.1. A jog fogalma 7.2. Jogszabályok érvényessége, hatályossága 7.3. Jogforrások rendszere

29 7.1. A jog fogalma A jog azoknak az általánosan (mindenkire nézve) kötelező társadalmi normáknak az összessége, amelyeket az alkotmány rendelkezései alapján arra feljogosított állami szervek határoznak meg, és amelyek betartását szankciókkal (hátrány kilátásba helyezésével és alkalmazásával), illetve végső fokon közvetlen állami kényszerrel is biztosítanak.

30 Érvényes a jogszabály, ha a a jogalkotásra vonatkozó előírásoknak megfelelően jogszabály alkotására feljogosított szerv alkotta meg illeszkedik a jogforrási hierarchiába jogilag előírt módon kihirdették Hatályosság csak érvényes jogszabály esetében merül fel ennek az érvényességnek a keretét jelöli  időbeli: az az időtartam (idő- pont), ameddig a jogszabályt alkalmazni kell  személyi: a jogszabállyal érin- tettek köre  tárgyi: a jogszabályban szabá- lyozott társadalmi viszonyok  területi: adott jogszabály rendelkezései milyen területre terjednek ki 7.2. Jogszabályok érvényessége, hatályossága

31 7.3. Jogforrások rendszere Jogforrásról két értelem- ben beszélhetünk: 1. Anyagi értelemben vett jogforrás = az a szervezet, amely jogosult a jogszabályt megalkotni 2. Alaki értelemben vett jogforrás = a jogszabály megjelenési formája (törvény, rendelet) Jogforrási hierarchia: Alkotmány Törvények (Törvényerejű rendelet) Rendelet Közösségi jog, nemzetközi szerződés Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: Határozat Utasítás Statisztikai közlemények Jogi iránymutatás Jegybanki rendelkezés

32 A törvény a törvényalkotás a legfelsőbb állami szerv tevékenysége legmagasabb rendű jogforrás DE: nem lehet ellentétes az alkotmánnyal és a nemzetközi szerződésekkel törvényhozási tárgyak:  a legállandóbb jellegű és legjelentősebb társadalmi, gazdasági viszonyok és  az állampolgárok alapvető jogai, kötelezettségei Jelölése: pl évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról hivatalos lapban kell közzétenni

33 A rendelet végrehajtó hatalom jogalkotó tevékenysége rendelet alkotására jogosult:  kormány,  miniszterelnök,  miniszter,  helyi önkormányzat  (köztársasági elnök, Honvédelmi Tanács)  MNB elnöke alapja a törvényben foglalt felhatalmazás csak bizonyos területre koncentrálnak jelölése: Pl.:51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról Hivatalos lapban közzé kell tenni!

34 Köszönjük figyelmüket és sikeres felkészülést kívánunk! Honlapunkat megtalálják: a címen.


Letölteni ppt "A diasort hatályosította: Dr. Kiss Sándor 2007. június Közigazgatási alapvizsga I. témakör A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések