Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai. Az állam fogalma Állam: A nemzetközi jog meghatározza az állam ismérveit, mint az államfogalom minimális és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai. Az állam fogalma Állam: A nemzetközi jog meghatározza az állam ismérveit, mint az államfogalom minimális és."— Előadás másolata:

1 A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai

2 Az állam fogalma Állam: A nemzetközi jog meghatározza az állam ismérveit, mint az államfogalom minimális és releváns kellékeit. A három legalapvetőbb ismérv a terület, a népesség és a főhatalom. Pontos meghatározást azonban a nemzetközi jog sem ad.

3 Az állam főbb funkciói megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait és gondoskodik azok betartatásáról, megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait és gondoskodik azok betartatásáról, társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. politika meghatározása és végrehajtásának szervezése), társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. politika meghatározása és végrehajtásának szervezése), összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről (iskolák, kórházak, közutak, szociális intézmények stb. létesítése, működtetése és támogatása), összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről (iskolák, kórházak, közutak, szociális intézmények stb. létesítése, működtetése és támogatása), ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat, ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat, együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában (külpolitika). együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában (külpolitika).

4 Az alkotmány fogalma Alkotmány: Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a történeti (más néven íratlan) és a kartális (más néven írott) alkotmány. A történeti alkotmány a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összes- sége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állam- polgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak 1949-ig. Ezt hív- ták ezeréves alkotmánynak. A kartális alkotmányt alaptörvény- nek tekintik, amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más – az adott országban megalkotott – jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó nemzetgyűlés vagy a legfelsőbb képviseleti szerv (par- lament, Országgyűlés) fogadja el (e- setleg népszavazás erősíti meg).

5 Az Alkotmány általános rendelkezései " A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.„ jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) népszuverenitás (választott képviselők útján, közvetlenül) népszuverenitás (választott képviselők útján, közvetlenül) állampolgárok védelme állampolgárok védelme gazdasági élet szabályozása gazdasági élet szabályozása "A Magyar Köztársaság elismeri az ember alapvető jogait."

6 Alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességek alapvető jog (emberi és állampolgári jogok), alanyi jog az alapvető jogok lényegi elemeit törvény állapítja meg (lényegi elemeit törvény sem korlátozhatja) alapvető jog (emberi és állampolgári jogok), alanyi jog az alapvető jogok lényegi elemeit törvény állapítja meg (lényegi elemeit törvény sem korlátozhatja) csoportosítás: alany és tárgy szerint csoportosítás: alany és tárgy szerint –alany szerint: emberi jogok; és állampolgári jogok és kötelességek –tárgy szerint: politikai rendszerhez kapcsolódó alapjogok; gazdasági rendszerhez kapcsolódó alapjogok alapvető jogok: alapvető jogok: –szabadságjogok (élet és emberi méltóság, jogorvoslat, gyülekezési jog) –politikai alapjogok (választójog, állampolgárság, helyi önkormányzás) –gazdasági, szociális és kulturális alapjogok (pihenés, munka, egészség) alapvető kötelességek: jogszabályok betartása, közterhek, tankötelezettség alapvető kötelességek: jogszabályok betartása, közterhek, tankötelezettség

7 Az államhatalom megosztásának elve A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik: főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk Törvényhozói Végrehajtói Bírói Törvényhozói Végrehajtói Bírói A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak – a válasz- tópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőriz- hetők legyenek (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának.)

8 A szuverenitás állami főhatalmat jelent. Megkülönböztetünk külső és belső szuverenitást: Megkülönböztetünk külső és belső szuverenitást: A külső szuverenitás azt jelenti, hogy az állam a hatalmát min- denféle külső befolyás- tól, ellenőrzéstől men- tesen, önállóan gyako- rolja. A belső szuverenitás az államon belüli hatalmat jelenti, azt, hogy – szerveze- tei útján – az állam mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, és azok végrehajtását kikényszerítheti. A belső szuverenitás – a modern államokban általában elfogadott tétel szerint – népszuverenitás, azaz az állam a választóktól nyer felhatal- mazást a hatalom gyakorlására. Az állam szuverenitása

9 Közvetlen hatalomgyakorlás A nép közvetlen hatalomgyakorlási formái sokfélék lehetnek. A nép közvetlen hatalomgyakorlási formái sokfélék lehetnek. Ezek közül két olyan forma van, amelynek során az érintett választók mindegyike részt vehet a hatalom gyakorlásában: a népszavazás és a népi kezdeményezés A népszavazás és a népi kezdeményezés során a válasz-tópolgárok közvetlenül gyakorolják a népszuverenitást, vagyis kiemelkedő jelentőségű ügyekben közreműködnek a legfon-tosabb állami döntések meghozatalában. mindkettő lehet országos és helyi, mindkettő lehet országos és helyi, illetve kötelező vagy mérlegelés alapján sorra kerülő illetve kötelező vagy mérlegelés alapján sorra kerülő

10 Közvetett hatalomgyakorlás Választójog alapelvei: általános= minden nagykorú állampolgárt megilletáltalános= minden nagykorú állampolgárt megillet egyenlő=minden szavazat azonos mértékűegyenlő=minden szavazat azonos mértékű közvetlen= közvetlenül a jelöltekre szavazunkközvetlen= közvetlenül a jelöltekre szavazunk titkos= zárt fülke, boríték, lezárt urna, bizottságtitkos= zárt fülke, boríték, lezárt urna, bizottság Kizárás: csak bírósági ítélet ala- pozhatja meg (cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, szabadságvesztés, intézeti kény- szergyógykezelés, közügyektől eltiltás). VÁLASZTÁSI RENDSZER = választójogi szabályok és választási eljárási szabályok összessége VÁLASZTÓJOGI SZABÁLYOK aktív választójog: ki választhat passzív választójog: ki választható feltételek: nagykorúság, állampolgárság, lakóhely Az állampolgárok a hatalom gyakorlásában többnyire közvetett módon, azaz képviselőik útján vesznek részt.

11 A Magyar Köztársaság államszervezete Törvényhozó hatalom (Országgyűlés) Törvényhozó hatalom (Országgyűlés) Államfő (Köztársasági elnök) Államfő (Köztársasági elnök) Végrehajtó hatalom (Kormány, minisztériumok, országos főhatóságok, államigazgatás helyi szervei) Végrehajtó hatalom (Kormány, minisztériumok, országos főhatóságok, államigazgatás helyi szervei) Jogvédelmi szervek Jogvédelmi szervek  alkotmány és alkotmányos jogok védelme (AB, ombudsmanok)  igazságszolgáltatás szervei (bíróságok, ügyészségek) A helyi közügyek ellátására létesített szervek (helyi és területi önkormányzatok) A helyi közügyek ellátására létesített szervek (helyi és területi önkormányzatok)Jellemzői: jogállam (jogbiztonság) jogállam (jogbiztonság) az állam felépítésére, működésére vonatkozó alapvető szabályokat az alkotmány szabályozza az állam felépítésére, működésére vonatkozó alapvető szabályokat az alkotmány szabályozza hierarchia hierarchia

12 Az Országgyűlés legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv törvényhozói hatalmat gyakorol törvényhozói hatalmat gyakorol a végrehajtó hatalmat ellenőrzi a végrehajtó hatalmat ellenőrzi Feladatai 5 csoportba oszthatók:  Szabályozó jellegű döntések meghozatala (pl.: alkotmány és más törvények megalkotása; nemzetközi szerződések megkötése)  A kormány ellenőrzése (pl.: kormányprogram elfogadása; költségvetés végrehajtásának ellenőrzése)  Személyi döntések (országgyűlés tisztségviselőinek- ; államhatalmi ágak vezetőinek megválasztása)  Védelmi feladatok (pl.: hadiállapot kinyilvánítása; békekötés)  Egyéb feladatok (pl.: közkegyelem; helyi önkormányzat feloszlatása)

13 Országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik tevékenységüket a köz érdekében végzik 386 képviselő 386 képviselő mentelmi jog illeti meg őket, ez két dolgot jelent: mentelmi jog illeti meg őket, ez két dolgot jelent:  felelőtlenséget  sérthetetlenséget szigorú összeférhetetlenségi szabályok szigorú összeférhetetlenségi szabályok törvénykezdeményezési joguk van, vitában felszólalhatnak, bizottságok ülésein részt vehetnek, interpellálhatnak és kérdezhetnek törvénykezdeményezési joguk van, vitában felszólalhatnak, bizottságok ülésein részt vehetnek, interpellálhatnak és kérdezhetnek

14 . Az Országgyűlés szervezete, működése megbízatása négy évre szól megbízatása négy évre szól szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg működési rendjét a Házszabály tartalmazza működési rendjét a Házszabály tartalmazza tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai sorából) tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai sorából) bizottságok: bizottságok: - állandó és ideiglenes; al- és eseti - Házbizottság (tagjai: elnök, alelnökök, frakcióvezetők) ülésszak: ülésszak: -rendes (febr.1.-jún.15.; szept.1.-dec.15.) -rendkívüli határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több mint fele jelen van határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több mint fele jelen van szó szerinti jegyzőkönyv szó szerinti jegyzőkönyv

15 Köztársasági elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg a végrehajtó hatalmon kívül áll, politikailag független a végrehajtó hatalmon kívül áll, politikailag függetlenMegválasztása: A választást jelölés előzi meg: ehhez 50 képviselő írásbeli ajánlása szükséges Köztársasági elnök lehet: az a választójoggal rendelkező, magyar állampolgár, aki a 35. évét betöltötte. Tevékenysége: az Országgyűlés 5 évre választja, egy alkalommal újraválasztható titkos szavazás titkos szavazás képviseli a Magyar Államot, nemzetközi szerződéseket köt, egyéni kegyelmet gyakorol, kitűzi az országgyűlési képviselők választásának időpontját, népszavazást kezdeményezhet, törvényt kezdeményezhet képviseli a Magyar Államot, nemzetközi szerződéseket köt, egyéni kegyelmet gyakorol, kitűzi az országgyűlési képviselők választásának időpontját, népszavazást kezdeményezhet, törvényt kezdeményezhet feladatait önállóan vagy ellenjegyzéssel látja el feladatait önállóan vagy ellenjegyzéssel látja el

16 Alkotmánybíróság bírósági formában működő testület, 11 tagját az Országgyűlés választja bírósági formában működő testület, 11 tagját az Országgyűlés választja 9 évre szigorú összeférhetetlenségi szabályok szigorú összeférhetetlenségi szabályok Hatáskörébe tartozik:  előzetes normakontroll  utólagos normakontroll  alkotmányjogi panasz  mulasztásos alkotmánysértés megállapítása  hatásköri viták eldöntése  Alkotmányértelmezés  egyéb hatáskörök, pl.: államfő büntetőjogi felelősségének megállapítása Az Alkotmánybíróság tagjává az a jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki a 45. életévét betöltötte.

17 Országgyűlési biztosok az alkotmány alapján létrehozott közjogi méltóság (a jogintézmény a skandináv államokból származik) az alkotmány alapján létrehozott közjogi méltóság (a jogintézmény a skandináv államokból származik) jelenleg Magyarországon jelenleg Magyarországon  állampolgári jogok országgyűlési biztosa;  nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa;  adatvédelmi biztos működik az Országgyűlés választja 6 évre, egyszer újravá- lasztható az Országgyűlés választja 6 évre, egyszer újravá- lasztható alkotmányos jogokkal (nemzeti és etnikai jogokkal, személyes/közérdekű adatokkal) kapcsolatos visszás- ságokat vizsgálja alkotmányos jogokkal (nemzeti és etnikai jogokkal, személyes/közérdekű adatokkal) kapcsolatos visszás- ságokat vizsgálja intézkedéseket kezdeményezhetnek intézkedéseket kezdeményezhetnek eljárásukat bárki kezdeményezheti, valamint hiva- talból is eljárhatnak eljárásukat bárki kezdeményezheti, valamint hiva- talból is eljárhatnak évente beszámolnak az Országgyűlésnek évente beszámolnak az Országgyűlésnek

18 Bíróság Magyarországon az igazságszolgáltatás a bírósá- gok feladata. A bíróság tehát az állam büntető igényének érvényesítésére, a jogviták eldöntésére és végre- hajtására létrehozott, közigazgatástól elkülönült szervezeti rendszer. A bírósági rendszer négy szintű Legfelsőbb Bíróság Ítélőtáblák Megyei és fővárosi bíróságok Helyi, fővárosi kerületi és munkaügyi bíróságok Az igazságszolgáltatás alapelvei bíróság előtti egyenlőség,bíróság előtti egyenlőség, tisztességes eljárás,tisztességes eljárás, társas-bíráskodás elve,társas-bíráskodás elve, védelemhez és képviselethez való jog,védelemhez és képviselethez való jog, jogorvoslat jogajogorvoslat joga függetlenség, összeférhetetlenség

19 Ügyészség Az ügyészség: közreműködik az alkotmá- nyos rend és az állampol- gárok jogainak védelmébenközreműködik az alkotmá- nyos rend és az állampol- gárok jogainak védelmében üldözi a tudomására jutott bűncselekményeketüldözi a tudomására jutott bűncselekményeketHatáskörei: Ügyészi nyomozásÜgyészi nyomozás Nyomozás törvényessége feletti felügyeletNyomozás törvényessége feletti felügyelet Büntetés-végrehajtás törvényességének felügyele- teBüntetés-végrehajtás törvényességének felügyele- te Képviseli a vádatKépviseli a vádat Ügyészi törvényességi felü- gyeletÜgyészi törvényességi felü- gyelet Élén a legfőbb ügyész áll, akit az Országgyűlés választ 6 évre. Négyszintű szervezet: Legfőbb Ügyészség Legfőbb Ügyészség fellebbviteli főügyészsé- gek fellebbviteli főügyészsé- gek megyei, fővárosi főügyész- ségek, megyei, fővárosi főügyész- ségek, városi, fővárosi kerületi ügyészségek városi, fővárosi kerületi ügyészségek Az ügyészi szervezet része, de a szervezeten belül viszony- lagos önállósággal bír a katonai ügyészi szervezet: Katonai Főügyészség, Katonai Főügyészség, Katonai Fellebbviteli Fő- ügyészség, Katonai Fellebbviteli Fő- ügyészség, katonai területi ügyész- ségek katonai területi ügyész- ségek

20 Kormány a végrehajtó hatalmat testesíti meg a végrehajtó hatalmat testesíti meg általános hatáskörű testületi szerv, mely a minisz- terelnökből és a miniszterekből áll általános hatáskörű testületi szerv, mely a minisz- terelnökből és a miniszterekből áll megalakulása: megalakulása:  A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja  A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kettős funkciója van: a kormányzati feladatok ellátása és a közigazgatás irányítása, felügyelete ( a közigazgatás csúcsszerve) kettős funkciója van: a kormányzati feladatok ellátása és a közigazgatás irányítása, felügyelete ( a közigazgatás csúcsszerve) Országgyűlésnek felelős Országgyűlésnek felelős megszűnik: új Ogy. megalakulásával, a miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségével, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal indítvány megszűnik: új Ogy. megalakulásával, a miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségével, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal indítvány

21 Jogforrások rendszere Jogforrásról két értelem- ben beszélhetünk: 1. Anyagi értelemben vett jogforrás = az a szervezet, amely jogosult a jogszabályt megalkotni 2. Alaki értelemben vett jogforrás = a jogszabály megjelenési formája (törvény, rendelet) Jogforrási hierarchia: Alkotmány Alkotmány Törvények (Törvényerejű rendelet) Rendelet Közösségi jog, nemzetközi szerződés Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: Határozat Utasítás Statisztikai közlemények Jogi iránymutatás Jegybanki rendelkezés


Letölteni ppt "A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai. Az állam fogalma Állam: A nemzetközi jog meghatározza az állam ismérveit, mint az államfogalom minimális és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések