Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA I. MODUL KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE A diasor hatályosítását elvégezte: Tóth Zoltán József.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA I. MODUL KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE A diasor hatályosítását elvégezte: Tóth Zoltán József."— Előadás másolata:

1 1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA I. MODUL KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE A diasor hatályosítását elvégezte: Tóth Zoltán József

2 2 1. FEJEZET MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYOS BERENDEZKEDÉSE

3 MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Az ország alaptörvénye  Formai szempontból: a jogforrási rendszer csúcsa különös eljárási rendben alkotják.  Tartalmi szempontból: gazdasági és társadalmi rendre állam- és kormányformára alapvető jogokra és kötelezettségekre. állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja magában. 3

4 A MAGYAR ALKOTMÁNYFEJLŐDÉS KORSZAKJELLEMZŐK 1946 előtttörténeti alkotmány: 1222 Aranybulla Werbőczy Hármaskönyve – Szent Korona-tan évi törvények évi I. tv. A köztársasági államformáról: alkotmányos alaptörvény évi XX. tv évi XXXI. tv.: jogállamiság január 1.Magyarország Alaptörvénye (2011. április. 25.) 4

5 ALAPJOGOK FOGALMA Emberi léthez kapcsolódó jogok Állampolgári jogok minden embert megillető veleszületett elidegeníthetetlen jog csak az adott állam polgáraira értelmezhető 5

6 AZ ALAPJOGOK FORRÁSAI Alaptörvény – alkotmány Sarkalatos törvények Törvények Nemzetközi dokumentumok 6

7 ALAPJOGOK RENDSZERE (AZOK KELETKEZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓAN)  Első generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok  Második generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok  Harmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jogok, betegjogok, fogyatékosok jogai 7

8 AZ EGYES ALAPJOGOK: AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG  Együtt említik az élethez való joggal, az Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak, szubszidiárius alapjognak tekinti, az egyenlőségi illetve személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva.  Nevesített részjogosítvány: önazonosság, önrendelkezés, magánszféra védelme. 8

9 AZ EGYES ALAPJOGOK: A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA  Általános egyenlőségi tétel: A Magyarország biztosítja minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül.  A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.  A Magyarországon minden ember jogképes.  A bíróság előtt mindenki egyenlő.  A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút  A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes  Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes 9

10 AZ EGYES ALAPJOGOK: KISEBBSÉGEK SPECIÁLIS VÉDELME  A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalma  Speciális szempontok figyelembe vételének kötelezettsége  Alapvető jogok biztosa és helyettese és kisebbségi önkormányzatok  Nemzetiségek képviseletének megteremtése az országgyűlésben. 10

11 AZ EGYES ALAPJOGOK: AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG  Magzati élet védelme magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” Alaptörvény II. cikk.  Halálbüntetés eltörlése  Eutanázia Aktív – tilos Passzív 11

12 AZ EGYES ALAPJOGOK: KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG  A Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez  Kiemelt rendelkezések az Alaptörvényben  Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért környezeti szint megóvására  külön törvény a környezet védelméről 12

13 AZ EGYES ALAPJOGOK: A TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG  bíróság előtt mindenki egyenlő,  független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás  ártatlanság vélelme,  hallgatás joga  nullum crimen et nulla poena sine lege elve,  jogorvoslathoz való jog  védelem joga 13

14 AZ EGYES ALAPJOGOK: A KÖZLEKEDÉS, A MOZGÁS SZABADSÁGA A személyes szabadság egyik nevesített alakzata. Napjainkban a migrációs jogokhoz kapcsolódik a szabályozása. Korlátai:  büntetőjog  közbiztonság  közerkölcs  egészségügyi 14

15 AZ EGYES ALAPJOGOK: AZ INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOGA  A modern állam a funkcióinak növekedése és változása miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti,  Reális veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok összekapcsolása  Szükséges a személyiségi autonómiát képező adatvédelem és az állam szükségletének az összehangolása. 15

16 AZ EGYES ALAPJOGOK: A MAGÁNLAKÁS SÉRTHETETLENSÉGÉHEZ, A LEVÉLTITOK VÉDELMÉHEZ VALÓ JOG  Magánlakás Be. – házkutatás – hatóság határozata alapján (kivéve bűncselekmény megakadályozása) Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok  Levéltitok Fogvatartottak levelezése Postai küldemények 16

17 AZ EGYES ALAPJOGOK: A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG  Az egyház az államtól elválasztva működik.  Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet.  Állami nyilvántartás tárgya nem lehet.  Szabadon gyakorolható.  Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről.  Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben, katonaságnál. 17

18 AZ EGYES ALAPJOGOK AZ EGYESÜLÉSI ÉS GYÜLEKEZÉSI JOG Alaptörvény szerint mindenkinek joga van törvényben nem tiltott szervezetet létrehozni, de nem valósíthat meg bűncselekményt, politikai célú fegyveres szervezet nem alapítható, kizárólag gazdasági céllal nem hozható létre. Az Alaptörvény elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. 18

19 AZ EGYES ALAPJOGOK: A SAJTÓSZABADSÁG  A vélemény terjesztése, a sajtó hozzáférhetősége, tárgyi előfeltételek biztosítása.  Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem demokratikus biztosíték – a tájékoztatáshoz való jog garanciája.  „Médiaalkotmány” 19

20 AZ EGYES ALAPJOGOK: A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA  Alaptörvény IX. cikkből (szabad véleménynyilvánítás, közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus közvélemény biztosításának állami kötelessége.  A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern jogfelfogás szerint.  Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell engednie. 20

21 AZ EGYES ALAPJOGOK: A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA  A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kell védeni.  Nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen az egyenlő a tények meghamisításával  Speciális vonatkozások: Gyűlöletre uszítás bűncselekmény, Képviselők mentelmi joga, közszereplőkkel szembeni kritika tágabb határai. 21

22 AZ EGYES ALAPJOGOK: A TULAJDONJOG  Alaptörvény a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú, magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos tulajdonának, gazdasági tevékenységi körének körét törvény határozza meg, az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát.  Alkotmánybíróság alkotmányos alapjog, de abszolút védelem csak a személyiségi jogoknak tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi tulajdon szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes.  Kisajátítás: Csak közérdek esetén, kártalanítás mellett. 22

23 SZTRÁJKJOG  Érdekvédelmi eszköz + egyesülési jog, munkatörvénykönyv.  Előtte egyeztetés, egyeztető eljárás sikertelensége feltétel.  Jogellenes: nem gazdasági, szociális érdek, alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi bíróság hatásköre).  Korlátozható jog (igazságszolgáltatás), minimális szolgáltatás. 23

24 AZ ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉGEK Alkotmány:  Jogszabályok megtartásának kötelessége  Közterhekhez való hozzájárulás kötelessége  Honvédelmi kötelezettség  Tankötelezettség  Gondoskodás  Hozzájárulás a közösség gyarapodásához a közösségi feladatok ellátásához  Környezeti károk helyreállításának kötelessége, annak költségeinek viselése  A természeti erőforrások, a nemzet közös örökségének védelmet  Törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben. 24

25 25 2. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE, JELLEGÜK ÉS EGYMÁS EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYUK

26 AZ ORSZÁGGYŰLÉS  Az Országgyűlés meghatározása az Alaptörvényben  Az Országgyűlés feladat- és hatáskörei törvényalkotás parlamenti ellenőrzés egyéb hatáskörök  Az alakuló ülés 26

27 AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE  Elnök, alelnökök, jegyzők  Házbizottság, Házszabály  Bizottsági rendszer  Frakciók  Parlamenti apparátus 27

28 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA  Szabad mandátum  Mentelmi jog felelőtlenség sérthetetlenség  Összeférhetetlenség hivatali gazdasági méltatlansági 28

29 A KORMÁNY  Kormányzati tevékenység  A Kormány feladat- és hatáskörei  A Kormány létrejötte, megbízatása miniszterelnök megválasztása, kormányprogram, miniszterek kinevezése A Kormány megbízatásának megszűnése - Konstruktív bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás 29

30 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK  A köztársasági elnök alkotmányos helyzete  Az államfő feladat- és hatásköre - ellenjegyzés  Az államfő és az Országgyűlés viszonya  Az államfő és a Kormány viszonya 30

31 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGBÍZATÁSA, JOGÁLLÁSA  Az államfő megválasztása  A megbízatás megszűnése  A köztársasági elnök jogállása: mentelmi jog összeférhetetlenség jogi felelősség 31

32 A BÍRÓSÁG  Az igazságszolgáltatási tevékenység, az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei  Bírósági szervezet, helyi bíróság (járásbíróság 2013-tól), megyei törvényszék, Ítélőtábla, Kúria, munkaügyi bíróságok, közigazgatási bíróság az Alaptörvényben  A Kúria, a Kúria elnöke  A bíróságok igazgatása, OBH, OBT 32

33 A BÍRÓK JOGÁLLÁSA  Bírói függetlenség  A bírók kinevezése  Összeférhetetlenség  Mentelmi jog 33

34 AZ ÜGYÉSZSÉG  Nyomozás, felügyelet a nyomozás felett  A vád képviselete  Felügyelet a büntetés végrehajtása felett  Ügyészség közérdekvédelmi feladatai: Ügyészi törvényességi felügyelet; részvétele peres és nem peres eljárásban; szabálysértési ügyek; szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok  Az ügyészség szervezete, legfőbb ügyész  Az ügyészek jogállása  Az ügyészség feladat- és hatásköre 34

35 AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA  A jogintézmény kialakulása  Az ombudsman megválasztása, jogállása  A biztos és helyetteseinek feladat- és hatásköre  Az ombudsman intézkedései  A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 35

36 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG  Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formái  Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei  Előzetes normakontroll  Utólagos normakontroll  Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt  Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata  Alkotmányjogi panasz  Hatásköri összeütközés  Alkotmányértelmezés  Egyéb 36

37 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERVEZETE, ELJÁRÁSA  Az Alkotmánybíróság szervezete, az AB elnöke  Az alkotmánybírók jogállása  Az alkotmánybírók megválasztása  Függetlenség, mentelmi jog, összeférhetetlenség  A tisztség megszűnése 37

38 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK  Az ÁSZ hatáskörei  Az ÁSZ szervezete, eljárása  A számvevőszéki vizsgálat: Törvényesség Eredményesség Célszerűség 38

39 AZ ÖNKORMÁNYZATOK ALKOTMÁNYOS ALAPJAI  Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómia  Önkormányzati jogok  Az önkormányzatok és más közhatalmi szervek kapcsolata 39

40 40 3. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS AZ ÁLLAMI FUNKCIÓK RENDSZERÉBEN

41 A KÖZIGAZGATÁS HELYE A HATALMI ÁGAK RENDSZERÉBEN Kiindulópont: a hatalommegosztás elve  A törvényhozás és a közigazgatás  Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás  Az államfő és a közigazgatás 41

42 A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA, SAJÁTOSSÁGAI Sajátosságai:  legnagyobb szakigazgatási rendszer  a közigazgatás igazgatási tevékenysége az egész társadalomra kiterjed  egyes tevékenységeit közhatalom birtokában látja el (pl. jogszabályt alkot, hatósági jogalkalmazást végez)  a jogállamiság követelményének mindenkori érvényre juttatása 42

43 A KÖZIGAZGATÁS FELADATAI  A közhatalmi tevékenységek: jogalkotás hatósági jogalkalmazás  A közvetlen igazgatás körébe sorolható tevékenységek: szervezetirányítás belső igazgatás gazdálkodás materiális tevékenység nem közigazgatási jogi, hanem más jogág által szabályozott tevékenységeket 43

44 44 4. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE

45 A SZERVEZETRENDSZER TAGOLÓDÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK  A minőségi és mennyiségi munkamegosztás  Az ország gazdasági viszonyai  Belpolitikai viszonyok  Külpolitikai tényezők  Igazgatási törvényszerűségek: a horizontális (mellérendeltség) és a vertikális (alá- fölérendeltség) tagozódás a centralizáció (központosított) - decentralizáció (nem központosított) aránya és mértéke  A földrajzi adottságok, a közlekedési viszonyok, a történelmi hagyományok, tradíciók 45

46 A KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOGALMA, JOGI PARAMÉTEREI  A közigazgatási szerv jogképességének elemei  Az önálló és a nem önálló közigazgatási szervek 46

47 AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE A közigazgatási rendszer államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszerekre osztható.  Államigazgatási szervek illetékesség szerinti tagozódása: Központi szervek Területi szervek 47

48 A KORMÁNY FELADAT - HATÁSKÖR - MŰKÖDÉS A Kormány munkáját segítő szervek:  A kormánybizottságok  Kabinetek  Egyéb tanácsadó testületek  Kormánybiztos  Miniszterelnöki biztos  Miniszterelnökség 48

49 A MINISZTÉRIUMOK  Feladatai  Államtitkár, közigazgatási államtitkár, miniszteri biztos  Államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos  A minisztérium szervezeti és működési szabályzata  Szervezete 49

50 A NEM MINISZTÉRIUMI FORMÁBAN MŰKÖDŐ KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK  Kormányhivatalok: a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Energia Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.  Központi hivatalok Taxatív felsorolásukat nem tartalmazza jogszabály. Központi hivatalok például: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vagy a Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. 50

51 A TERÜLETI ÉS HELYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK  Általános hatáskörű területi államigazgatási szervek: a fővárosi és megyei kormányhivatalok.  Ágazati feladatokat ellátó, azaz különös hatáskörű területi és helyi államigazgatási szervek. 51

52 SAJÁTOS JOGÁLLÁSÚ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK  Autonóm jogállású államigazgatási szervek: a Közbeszerzések Hatóság, a Közbeszerzések Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Gazdasági Versenyhivatal a Gazdasági Versenyhivatal a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság  Önálló szabályzó szervek: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság 52

53 53 5. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS

54 AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE  A helyi önkormányzás joga  A helyi önkormányzatok feladatai: Kötelező Önként vállalt  Hatósági jogkör 54

55 TÁRSULÁSHOZ VALÓ JOG  Ötv.-ben nevesített társulási formák (2013-tól): társult képviselő-testület közös önkormányzati hivatal  Külön törvényben szereplő társulási forma: többcélú kistérségi társulás 55

56 AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE A helyi képviselő-testület és szervei: polgármester alpolgármester a képviselő-testület bizottságai településrészi önkormányzat Jegyző a képviselő-testület hivatalaként polgármesteri hivatal körjegyzőség (2013-tól: közös önkormányzati hivatal) 56

57 AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE  Települési önkormányzatok: község város (2013-tól: járásszékhelyi város; város) megyei jogú város (2013-tól: megyeszékhely város, valamint az OGY által az új Ötv. hatálybalépéséig megyei jogú várossá nyilvánított város) a főváros és kerületei  Területi önkormányzat: megyei önkormányzat 57

58 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhat. 58

59 AZ ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEI  saját bevételek,  átengedett központi adók,  más gazdálkodó szervektől átvett bevételek,  központi költségvetési normatív hozzájárulások és  támogatások. 59

60 A KÖZTESTÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK  A köztestület fogalma  A köztestületek fajtái: Szakmai kamarák Gazdasági kamarák Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó Köztestületek Egyéb köztestületek 60

61 61 5. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE

62 A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGI TÍPUSAI  Közigazgatási aktusok  A közigazgatás tényleges cselekményei: az igazgatási cselekmények egyes nyilvántartási és regisztratív cselekmények reálcselekmények materiális cselekmények  A közigazgatás más jogágba tartozó cselekményei 62

63 KÖZIGAZGATÁSI AKTUSOK  A hatósági aktusok: hatósági határozat szakhatósági hozzájárulás hatósági intézkedés eljárást kezdeményező  A közigazgatási szervezetrendszer működése során kibocsátott aktusok: hierarchikus irányítási aktusok belső vezetési aktusok hierarchián kívüli irányítási aktusok együttműködési aktusok  Közintézeti aktusok  Közigazgatási szerződések (speciális típus: hatósági szerződés) 63

64 A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK HATÓSÁGI JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK ALAPVETŐ TÍPUSAI  A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma A hatósági határozatok között azok jogi tartalma szerint megkülönböztetünk jogosító és kötelező (kötelezést tartalmazó) határozatokat.  Jogosító határozat speciális formája az engedélyező határozat  Kötelező határozat sajátos fajtája a szankciót megállapító határozat 64


Letölteni ppt "1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA I. MODUL KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE A diasor hatályosítását elvégezte: Tóth Zoltán József."

Hasonló előadás


Google Hirdetések