Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK.. Főbb témák  1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése  2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK.. Főbb témák  1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése  2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz."— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK.

2 Főbb témák  1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése  2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való viszonyuk  3. A közigazgatás az állami funkciók rendszerében  4. A közigazgatás szervezetrendszere  5.Az önkormányzati igazgatás  6. A közigazgatás működése

3 KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE

4 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése

5 Részletek Magyarország új Alkotmányából / Alaptörvényéből: B) cikk  (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.  (2) Magyarország államformája köztársaság.  (3) A közhatalom forrása a nép.  (4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. C) cikk  (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.  (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.  (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult

6 Az Alkotmány 6 Az ország alaptörvénye.  Formai szempontból: ­ a jogforrási rendszer csúcsa ­ különös eljárási rendben alkotják.  Tartalmi szempontból: ­ gazdasági és társadalmi rendre ­ állam- és kormányformára ­ alapvető jogokra és kötelezettségekre ­ állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja magában

7 A magyar alkotmányfejlődés KORSZAKJELLEMZŐK 1946 előtt történeti alkotmány: 1222 Aranybulla Werbőczy Hármaskönyve évi törvények évi I. tv. A köztársasági államformáról: alkotmányos alaptörvény évi XX. tv évi XXXI. tv.: jogállamiság

8 Alapjogok fogalma Emberi léthez kapcsolódó jogok Állampolgári jogok minden embert megillető minden embert megillető veleszületett veleszületett elidegeníthetetlen jog elidegeníthetetlen jog csak az adott állam polgáraira értelmezhető csak az adott állam polgáraira értelmezhető

9 Az alapjogok forrásai 9  Alkotmány  Törvények  Nemzetközi dokumentumok

10 Alapjogok rendszere azok keletkezési idejére vonatkozóan 10  Első generációs jogok  Első generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok  Második generációs jogok  Második generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok  Harmadik generációs jogok  Harmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jogok, betegjogok, fogyatékosok jogai

11 Az egyes alapjogok Az emberi méltósághoz való jog 11  Együtt említik az élethez való joggal, az Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak, szubszidiárius alapjognak tekinti, az egyenlőségi illetve személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva.  Nevesített részjogosítvány: önazonosság, önrendelkezés, magánszféra védelme

12 Az egyes alapjogok A megkülönböztetés tilalma 12  Általános egyenlőségi tétel:  Általános egyenlőségi tétel: A Magyar Köztársaság biztosítja minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül.  A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.  A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. (A magzat nem jogalany!)  A bíróság előtt mindenki egyenlő

13 Az egyes alapjogok A megkülönböztetés tilalma 13  A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút  A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes  Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes

14 Az egyes alapjogok Kisebbségek speciális védelme 14  A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalma  Speciális szempontok figyelembe vételének kötelezettsége  Kisebbségi ombudsman és kisebbségi önkormányzatok  Nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletének megteremtése az országgyűlésben

15 Az egyes alapjogok Az élethez való jog 15  Magzati élet védelme - magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga - A magzat jogilag nem ember, de megilleti az alkotmányos védelem, de nem abszolút  Halálbüntetés eltörlése  Eutanázia - Aktív – tilos - Passzív

16 Az egyes alapjogok Környezethez való jog 16  A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez  Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért környezeti szint megóvására külön törvény a környezet védelméről

17 Az egyes alapjogok A tisztességes eljáráshoz való jog 17 bíróság előtt mindenki egyenlő, független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás ártatlanság vélelme, hallgatás joga nullum crimen et nulla poena sine lege elve,(nincs bűnözés és nincs büntetés törvény nélkül) jogorvoslathoz való jog védelem joga

18 Az egyes alapjogok A közlekedés, a mozgás szabadsága 18 A személyes szabadság egyik nevesített alakzata, migrációs jogokhoz kapcsolódik ma már a szabályozása. Korlátai: büntetőjog közbiztonság közerkölcs egészségügyi

19 Az egyes alapjogok Az információs önrendelkezési joga 19  A modern állam funkcióinak növekedése és változása miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti, Reális veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok összekapcsolása  Szükséges a személyiségi autonómiát képező adatvédelem és az állam szükségletének az összehangolása

20 Az egyes alapjogok A magánlakás sérthetetlenségéhez, a levéltitok védelméhez való jog 20 Magánlakás  Be. – házkutatás – hatóság határozata alapján (kivéve bűncselekmény megakadályozása)  Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatokLevéltitok  Fogvatartottak levelezése  Postai küldemények

21 Az egyes alapjogok A lelkiismereti és vallásszabadság 21  Az egyház az államtól elválasztva működik.  Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet.  Állami nyilvántartás tárgya nem lehet.  Szabadon gyakorolható.  Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről.  Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben, katonaságnál

22 Az egyes alapjogok Az egyesülési és gyülekezési jog 22 Alkotmány: Alkotmány: mindenkinek joga van törvényben nem tiltott szervezetet létrehozni, de  nem valósíthat meg bűncselekményt,  politikai célú fegyveres szervezet nem alapítható,  kizárólag gazdasági céllal nem hozható létre.  Alkotmány elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását

23 Az egyes alapjogok A sajtószabadság 23 vélemény terjesztése,  A vélemény terjesztése, a sajtó hozzáférhetősége, tárgyi előfeltételek biztosítása. tájékoztatáshoz  Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem demokratikus biztosíték – a tájékoztatáshoz való jog garanciája.  „Médiaalkotmány”

24 Az egyes alapjogok A véleménynyilvánítás szabadsága 24  Alkotmány 61. §-ból (szabad véleménynyilvánítás, közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus közvélemény biztosításának állami kötelessége. A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern jogfelfogás szerint.  Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell engednie

25 Az egyes alapjogok A véleménynyilvánítás szabadsága 25 A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kell védeni, de nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen = = tények meghamisítása Speciális vonatkozások Gyűlöletre uszítás bűncselekmény, Képviselők mentelmi joga, közszereplőkkel szembeni kritika tágabb határai

26 Az egyes alapjogok A tulajdonjog 26  Alkotmány a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú, magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos tulajdonának, gazdasági tevékenységi körének körét törvény határozza meg, az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát.  Alkotmánybíróság  alkotmányos alapjog, de abszolút védelem csak a személyiségi jogoknak  tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi tulajdon szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes. Kisajátítás: Kisajátítás: Csak közérdek esetén, kártalanítás mellett

27 Sztrájkjog 27  Érdekvédelmi eszköz egyesülési jog  Érdekvédelmi eszköz + egyesülési jog, munkatörvénykönyv.  Hét nappal előtte egyeztetés, egyeztető eljárás sikertelensége feltétel.  Jogellenes:  Jogellenes: nem gazdasági, szociális érdek, alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi bíróság hatásköre).  Korlátozható jog (igazságszolgáltatás), minimális szolgáltatás

28 Az állampolgári kötelességek 28 Alkotmány  Jogszabályok megtartásának kötelessége  Közterhekhez való hozzájárulás kötelessége  Honvédelmi kötelezettség  Tankötelezettség

29 2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való viszonyuk

30 Az Országgyűlés 30  Az Országgyűlés meghatározása az Alkotmányban  Az Országgyűlés feladat- és hatáskörei - törvényalkotás - parlamenti ellenőrzés - egyéb hatáskörök  Az alakuló ülés

31 Az Országgyűlés szervezete 31  Elnök, alelnökök, jegyzők  Házbizottság, Házszabály  Bizottsági rendszer  Frakciók  Parlamenti apparátus

32 Az országgyűlési képviselők jogállása 32  Szabad mandátum  Mentelmi jog - felelőtlenség - sérthetetlenség  Összeférhetetlenség - hivatali - gazdasági - méltatlansági

33 A Kormány 33  Kormányzati tevékenység  A Kormány feladat- és hatáskörei  A Kormány létrejötte, megbízatása - miniszterelnök megválasztása, kormányprogram, miniszterek kinevezése - A Kormány megbízatásának megszűnése - Konstruktív bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás

34 A köztársasági elnök 34  A köztársasági elnök alkotmányos helyzete  Az államfő feladat- és hatásköre - ellenjegyzés  Az államfő és az Országgyűlés viszonya  Az államfő és a Kormány viszonya

35 A köztársasági elnök megbízatása, jogállása 35  Az államfő megválasztása  A megbízatás megszűnése  A köztársasági elnök jogállása - mentelmi jog - összeférhetetlenség - jogi felelősség

36 A bíróság 36  Az igazságszolgáltatási tevékenység, az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelv  Bírósági szervezet: Kúria – Ítélőtábla – Törvényszék (2012.-től) – Járásbíróságok (2013.-tól)  Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok (2013.-tól)  A bíróságok igazgatása: Országos Bírói Hivatal – Elnöke  Országos Bírói Tanács (14 választott bíró, OBH elnöke)

37 A bírók jogállása 37  Bírói függetlenség  A bírók kinevezése  Összeférhetetlenség  Mentelmi jog

38 Az ügyészség 38  Az ügyészség feladat- és hatásköre  Nyomozás, felügyelet a nyomozás felett  A vád képviselete  Felügyelet a büntetés végrehajtása felett  Ügyészi törvényességi felügyelet  Az ügyészség szervezete, legfőbb ügyész  Az ügyészek jogállása

39 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai 39  A jogintézmény kialakulása  Az ombudsmanok megválasztása, jogállása  A biztosok feladat- és hatásköre  Az ombudsman intézkedései

40 Az Alkotmánybíróság 40  Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formái  Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei  Előzetes normakontroll  Utólagos normakontroll  Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata  Alkotmányjogi panasz  Mulasztásos alkotmányellenesség  Hatásköri összeütközés  Alkotmányértelmezés  Egyéb

41 Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása 41  Az Alkotmánybíróság szervezete, az AB elnöke  Az alkotmánybírók jogállása  Az alkotmánybírók megválasztása  Függetlenség, mentelmi jog, összeférhetetlenség  A tisztség megszűnése

42 Az Állami Számvevőszék 42  Az ÁSZ hatáskörei  Az ÁSZ szervezete, eljárása  A számvevőszéki vizsgálat - Törvényesség - Eredményesség - Célszerűség

43 Az önkormányzatok alkotmányos alapjai 43  Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómia  Önkormányzati jogok  Az önkormányzatok és más közhatalmi szervek kapcsolata

44 3. A közigazgatás az állami funkciók rendszerében

45 A közigazgatás fogalma A közigazgatás a közérdek érvényesítése céljából, a közhatalom birtokában végzett tevékenység. Magyary Zoltán megfogalmazásában „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”. A közigazgatás, mint minden igazgatási tevékenység, a közösség (a nemzet), illetve az e közösség által létrehozott állam céljainak elérésére irányuló tevékenységek összehangolására hivatott. Az állam által önkormányzati joggal rendelkezőként elismert és szabályozott közösségek maguk, illetve az erre a célra létrehozott szervezetük vagy szervezeteik tekintetében önkormányzati feladatokat határozhatnak meg maguk számára. Az állami elismerés és szabályozott átengedés következtében az önkormányzati feladatok is közfeladatoknak minősülnek, az ezek megvalósítását célzó önkormányzati igazgatás pedig része a közigazgatásnak

46 Részletek Magyarország új Alkotmányából / Alaptörvényébôl: SZABADSÁG ÉS FELELÔSSÉG  XXIV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.  XXVI. cikk Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására

47 A közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében 47 Kiindulópont:a hatalommegosztás elve Kiindulópont: a hatalommegosztás elve A törvényhozás és a közigazgatás Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás Az államfő és a közigazgatás

48 A közigazgatás fogalma, sajátosságai 48 Sajátosságai:  legnagyobb szakigazgatási rendszer  a közigazgatás igazgatási tevékenysége az egész társadalomra kiterjed  egyes tevékenységeit közhatalom birtokában látja el (pl. jogszabályt alkot, hatósági jogalkalmazást végez)  a jogállamiság követelményének mindenkori érvényre juttatása

49 A közigazgatás feladatai 49 A közhatalmi tevékenységek:  jogalkotás  hatósági jogalkalmazás A közvetlen igazgatás körébe sorolható tevékenységek:  szervezetirányítás  belső igazgatás  gazdálkodás  materiális tevékenység  nem közigazgatási jogi, hanem más jogág által szabályozott tevékenységeket

50 4. A közigazgatás szervezetrendszere

51 Közigazgatás fogalma, szervezete  A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el.  bármely más igazgatási rendszert jóval meghaladó méretű (1). A méretkülönbség oka: a közigazgatás tevékenysége az egész társadalomra kiterjed (2). Éppen ezért a közigazgatás a politikai hatalomnak alárendelt (3), tevékenységében áttételesen politikai célok is megvalósulnak. Döntés előkészítő és végrehajtó tevékenységét állami döntések tekintetében (4) végzi, így feltétlenül szükséges, hogy mindezt közhatalom birtokában (5) tegye. Meg kell felelnie a jogállamiság követelményeinek (6), és a szakemberállomány a feladatellátás viszonylatában a professzionalitás (7) követelményeinek

52 Részletek Magyarország új Alkotmányából / Alaptörvényéből:  AZ ÁLLAM  A kormány 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit a jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A kormány az Országgyűlésnek felelős.  (2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.  17. cikk  (3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.  (5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.  18. cikk  (1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.  (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, illetve ellátja a Kormány vagy miniszterelnök által meghatározott feladatokat

53 A szervezetrendszer tagolódását meghatározó tényezők 53  a minőségi és mennyiségi munkamegosztás  ország gazdasági viszonyai  belpolitikai viszonyok  külpolitikai tényezők  igazgatási törvényszerűségek: a horizontális (mellérendeltség) és a vertikális (alá- fölérendeltség) tagozódás a centralizáció (központosított) - decentralizáció (nem központosított) aránya és mértéke  a földrajzi adottságok, a közlekedési viszonyok, a történelmi hagyományok, tradíciók

54 A közigazgatási szerv fogalma, jogi paraméterei 54 A közigazgatási szerv jogképességének elemei  a közigazgatási szervnek az előírt jogrendben való létrehozása  a közigazgatási szervnek végrehajtó-rendelkező tevékenység jogával való felruházása (meghatározzák a közigazgatási szerv feladatát, azaz társadalmi rendeltetését és a feladatok teljesítéséhez szükséges állami közhatalmat részére biztosítják.),  a közigazgatási szerv jogszabályban biztosított hatásköre (a közigazgatási szerv részére a feladatai teljesítéséhez szükséges, jogszabály által biztosított jogok és kötelezettségek összessége.),  a közigazgatási szerv illetékessége (a közigazgatási szerv hatáskörét csak működési területén gyakorolhatja ) Az önálló és a nem önálló közigazgatási szervek A közjogi szervezetek közül a közigazgatási feladatokat ellátó szerv, mely jogszabályban meghatározott közigazgatási feladatait (hatásköre és illetékessége keretein belül) közhatalommal felruházva látja el.  az önálló közigazgatási szervek azok, amelyek önálló, minden más állami szervtől elhatárolt hatáskörrel és önálló, minden más közigazgatási szervtől elhatárolt szervezettel rendelkeznek (gazdasági önállósággal is rendelkezi – polgári jogi személy)  a közigazgatási szerv hatásköre keretein belül önálló, és hatásköre nem vonható el  ezzel szemben a közigazgatási szervek belső szervezeti egységeinek hatáskörét a szerv vezetője a szerv hatáskörén belül bármikor szűkítheti, bővítheti vagy teljes egészében elvonhatja  a közigazgatási szerv belső szervezeti egysége a közigazgatási jogviszonyokban nem saját, hanem a közigazgatási szerv nevében jár el, annak szerezve jogokat és kötelezettségeket

55 Az államigazgatás szervezetrendszere 55 A közigazgatási rendszer államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszerekre osztható.  Államigazgatási szervek illetékesség szerinti tagozódása:  Központi szervek  Területi szervek

56 A Kormány feladat - hatáskör - működés 56 A Kormány munkáját segítő szervek:  A kormánybizottságok  Kabinetek  Egyéb tanácsadó testületek  Kormánybiztos  Miniszterelnöki biztos  Miniszterelnökség

57 A minisztériumok 57  feladatai  államtitkár, közigazgatási államtitkár, miniszteri biztos  államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos  a minisztérium szervezeti és működési szabályzata  szervezete

58 A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek 58  Kormányhivatalok: - a Központi Statisztikai Hivatal, - a Magyar Energia Hivatal, - az Országos Atomenergia Hivatal, - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.  Központi hivatalok Taxatív felsorolásukat nem tartalmazza jogszabály Központi hivatalok például: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vagy a Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

59 Sajátos jogállású államigazgatási szervek 59 Autonóm jogállású államigazgatási szervek: - a Közbeszerzések Tanácsa, - a Közbeszerzések Tanácsa, - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és - a Gazdasági Versenyhivatal. - a Gazdasági Versenyhivatal

60 Az államigazgatás helyi/területi szervei Illetékességi területük alapján Illetékességi területük alapján Hatáskörük alapján Hatáskörük alapján Általános Hatáskörű (pl.: közigazgatási hivatalok) Különös Hatáskörű (pl.: megyei földhivatalok) körzeti megyei regionális

61 A területi és helyi államigazgatási szervek 61 Általános hatáskörű területi államigazgatási szervek: a fővárosi és megyei kormányhivatalok

62 A területi különös hatáskörű államigazgatási szervek általános jellemzői feladat/hatáskörük egy-egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat valamely minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal látja el; döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek (egyes szervek emellett szolgáltató típusú feladatokat is ellátnak); a hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai,  hatósági felügyeletet gyakorolnak, gondoskodnak  a feladatkörükbe utalt jogszabályok érvényesítéséről; az irányításukat ellátó minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal a hatósági jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is; a feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegyűjtik, elemzik, értékelik a szükséges információkat, adatokat és különböző nyilvántartásokat vezetnek

63 63 5.Az önkormányzati igazgatás

64 Az önkormányzat feladat- és hatásköre 64 A helyi önkormányzás joga  A helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg.  Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása 1; közhatalom helyi gyakorlása;szervezeti2; pénzügyi, személyi feltételek biztosítása3. A helyi önkormányzatok feladatai:  Kötelező: Ötv. szerint:egészséges ivóvíz, óvodai nevelés, egészségügyi, szociális alapellátás, közvilágítás, közutak fenntartása,Köztemető fenntartása,nemzeti, etnikai kisebbségek jogainak biztosítása. Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. könyvtár)  Önként vállalt: Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe Hatósági jogkör

65 Társuláshoz való jog 65 Ötv.-ben nevesített társulási formák:  hatósági igazgatási társulás  intézményi társulás  társult képviselő-testület Külön törvényben szereplő társulási forma:  többcélú kistérségi társulás

66 Az önkormányzat szervezete 66 A helyi képviselő-testület és szervei: polgármesteralpolgármester a képviselő-testület bizottságai településrészi önkormányzat jegyző a képviselő-testület hivatalaként polgármesteri hivatal körjegyzőség

67 67 Települési önkormányzatok:  község  város  megyei jogú város  a főváros és kerületei Területi önkormányzat:  megyei önkormányzat

68 Az önkormányzat gazdálkodása 68 tulajdon bevétel vállalkozhat Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhat

69 Az önkormányzat bevételei 69  saját bevételek,  átengedett központi adók,  más gazdálkodó szervektől átvett bevételek,  központi költségvetési normatív hozzájárulások és  támogatások

70 A köztestületi önkormányzatok 70  A köztestület fogalma: A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.  A köztestületek fajtái Szakmai kamarák - Szakmai kamarák - Gazdasági kamarák - Gazdasági kamarák - Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó - Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó köztestületek köztestületek - Egyéb köztestületek - Egyéb köztestületek

71 6. A közigazgatás működése

72 A közigazgatási szervek tevékenységi típusai 72 Közigazgatási aktusok A közigazgatás tényleges cselekményei:  az igazgatási cselekmények  egyes nyilvántartási és regisztratív cselekmények  reálcselekmények  materiális cselekmények A közigazgatás más jogágba tartozó cselekmények

73 Közigazgatási aktusok 73 A hatósági aktusok:  hatósági határozat  szakhatósági hozzájárulás  hatósági intézkedés  eljárást kezdeményező A közigazgatási szervezetrendszer működése során kibocsátott aktusok:  hierarchikus irányítási aktusok  belső vezetési aktusok  hierarchián kívüli irányítási aktusok  együttműködési aktusok Közintézeti aktusok (felvétel, elbocsátás, szolgáltatás) az államigazgatási szervezeti rendszer működéséhez tartozó államigazgatási aktusok. Közigazgatási szerződések (speciális típus: hatósági szerződés)

74 A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységének alapvető típusai 74 A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma A hatósági határozatok között azok jogi tartalma szerint megkülönböztetünk jogosító és kötelező (kötelezést tartalmazó) határozatokat. Jogosító határozat speciális formája az engedélyező határozat Kötelező határozat sajátos fajtája a szankciót megállapító határozat

75 Az EU csatlakozás hatása az államigazgatásra (A közös európai térre vonatkozó célkitűzések) Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést biztosító kormányzati szervezet Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások, a hatások értékelésének lehetővé tételével Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő közszektor kiépítése Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, megfelelő eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő szabályozása Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése Közintézmények elszámoltathatósága Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus Független bírósági rendszer megléte Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett működő, de politikamentes rendvédelmi erők működése

76 …az államigazgatás fejlesztésében Új köz-menedzsment (a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja, hierarchia oldása, egyéni felelősség fokozott érvényesítése, döntési jogkörök decentralizációja) A közszolgálati rendszer nyitottabbá, átláthatóbbá tétele Működési hatékonyságot javító piaci módszerek átvétele (vegyes tapasztalatok, kiszervezés) Nyitottabb szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése Minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása Egyéni és szervezeti teljesítményértékelés bevezetése (vezetői minőségbiztosítási rendszerek) Szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv és a szolgáltatást igénybevevők önkéntes megállapodása és ez képezi a szervezeti teljesítményértékelés alapját (angolszász példa) Feladatellátás megállapodásokon, polgári jogi szerződéseken keresztül (ellenőrző hatóságok megállapodása a közös ellenőrzésről)

77   Prof. DR. Kalas Tibor:A közigazgatási szerv  Szakács Tamás:A közigazgatási szerv fogalma, jogalanyisága(i), önálló és nem önálló közigazgatási szervek  Közigazgatási szakvizsga (Választható vizsgatárgy)ÁLLAMIGAZGATÁS dia/ Dr. Gyergyák Ferenc június


Letölteni ppt "KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK.. Főbb témák  1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése  2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések