Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETI."— Előadás másolata:

1 AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Fejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési Stratégia Siófok, október

2 4 A vázlat a címben adott: az integrált szemlélet lényege, dimenziói, előzményei 4 A hozzászólás fókuszában: két tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégia számára 4 (1) a stratégia cél-struktúrájának a felépítésére 4 (2) a stratégia kidolgozási menetére vonatkozóan 4 (+) /ha van idő/ szcenáriók képzéséről Az integrált szemlélet lényege, dimenziói, előzményei

3 4 Az integrált szemlélet ellentéte az ágazati szemlélet, az alágazati szemlélet, a fragmentált látásmód, a kiragadott részekre történő fázis-optimumok tervezése 4 A modernista felfogásban a közlekedéstervező kapott forgalmi adatokra műszaki megoldásokat (közlekedési kínálatot) tervez 4 Ilyenkor úgy teszünk, mintha minden más tényező (a közle- kedéstől) független változó lenne, és egy előrebecsült „végső” igényhez lehetne optimális közlekedési rendszert igazítani 4 A valóságban a létrehozott közlekedés gyökeresen átalakította az életformánkat, a városainkat, a gazdaságot: a keresleti oldalt 4 A mai szemlélet tudomásul veszi ezt a kölcsönhatást, és a végső eredményből akar kiindulni: „a keresleti oldal” jövőjét kívánja biztosítani, ehhez igazítani a részleteket, így a közlekedést is Az integrált szemléletről

4 4 Az összközlekedési integráció csak egyetlen eleme a korszerű stratégiai megközelítésnek (Jó, hogy NKS lett az ÖKS-ből) 4 A közlekedéspolitika céljainak integrálása a társadalom- politikába (a gazdaságpolitikába, a területpolitikába, a környezetpolitikába, a külkapcsolati politikába…) 4 A társadalmi keresleti oldalról sem gondoljuk, hogy előre tudjuk becsülni, és ahhoz optimális közlekedést tudnánk társítani: hanem olyan közlekedési rendszert kell alkotnunk, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a jövőbeni változó körülményekhez. (hatékony, optimális stb. helyett változás- érzékeny, tartalékokkal rendelkező stb.) párhuzamosság, redundancia! 4 Az átfogó közlekedéspolitikai célokból levezetett feladatok és programok az egyes alágazatok részére (nem pedig az „alágazati stratégiák harmonizálása”) + visszacsatolás + társ. partnerség + fenntartás Dimenziók

5 4 A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája 4 Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.) 4 Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) => 4 A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.) 4 A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása (pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) => Előzmények

6 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Célterület 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt- működés 3. Az ország kiegyensú- lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon- form…??? Infrastruktúra- hálózat, járművek Forgalom, szolgáltatás Szabályozás, humánpolitika Előzmények

7 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Közlekedési célok 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt- működés 3. Az ország kiegyensú- lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon- form… Átfogó közlekedési célok TEN-T ???Határátkelő- helyek visszaállítása Gyorsforgal- mi hálózat ??? Baleset- mentesség SKV … Előzmények Egy kimaradt lépés…

8 Előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika Tartalom: I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési gördülőterv Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)

9

10 Új Magyarország Fejlesztési Terv Elérhetősége: 1770/K%C3%96ZOP_ _hu.pdf

11 4 ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Foglalkoztatás és növekedés 4 Átfogó célok: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése 4 Horizontális politikák: a fenntarthatóság elve és a területi és társadalmi kohézió erősítése 4 Prioritások: ( „A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítjuk a fejlesztési erőfeszítéseket” ) gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform Új Magyarország Fejlesztési Terv

12 4 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése 4 Az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének javítása,. 4 A térségi elérhetőség javítása, 4 Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, 4 A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése. Új Magyarország Fejlesztési Terv

13 KözOP – Ágazati Operatív Program KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) július Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 2007HU161PO007 Elérhetősége: _070712_hu.pdf _070712_hu.pdf

14 4 (1) „A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a globális és regionális versenyképesség növelése valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében.” 4 (2) „A közösségi személyközlekedés fejlesztése” 4 Ad (1) átfogó célhoz az alábbi specifikus célokat határoztuk meg: –Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe, és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével –A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében –A közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 4 Ad (2) A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése KözOP – Ágazati Operatív Program

15 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Elérhetősége (2007 július): fs_0907.pdf – de csak regisztrálás után Miért kellett elkészíteni? Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeiben összefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.)

16 4 EKFS Zöld (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. I. Zöld Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 83 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] (2007. szeptember 10-én honlapra téve, azóta időnként módosítva) 4 EKFS Fehér (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. Fehér Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 100 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] (Letöltve január 28. Honlapra kerülésének időpontja bizonytalan) 4 Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati fejlesztések 119 p. (2008. július 2.) 4 Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati stratégiák 127 p. (2008. július 2.) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

17 4 0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben –0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet A környezet terhelhetősége 0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása 0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása 0.5. Hazai intézményi környezet 4 1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 4 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 4 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája –x.1. Helyzetelemzés x.2. SWOT elemzés x.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek x.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

18 Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, január. 330 p.

19 Új Széchenyi Terv 4 Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés 4 A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly+növekedés, foglalkoztatás 4 Fejlesztési irány: vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása 4 Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne. 4 Hét kitörési pont, vagy program – egyike a Közlekedésfejlesztési program 4 A Vitairatban a közlekedési program címe „Tranzitgazdaság” volt: A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt. 4 Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe 4 + Közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények

20 Széll Kálmán Terv Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, március /Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3 %A1n%20Terv.pdf

21 Széll Kálmán Terv 4 Széll Kálmán Terv ( ) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest,, március p. pdf pdf 4 Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) 4 A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam (a) speciális bevételre tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni. 4 Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók. 4 Ad (a) elektronikus útdíj-rendszer január 1-től. 4 Ad (b) integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti Közlekedési Társaság létrehozása. 4 Az a várakozás hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket lehetne kivonni ( között Md Ft-ot) félreértés, az átfogó társadalmi és össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása.

22 EU Fehér Könyv 2011 Fehér Könyv Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, március 28. COM(2011) 144 végleges lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144 :FIN:HU:PDF

23 Tíz cél a 60 %-os kibocsátás-, olajfo- gyasztás- + torlódás- csökkentés elérésére Városi, várostérségi Makro- regionális (közepes km) Globális és inter- kontinentális Üzemanyag és motor (1) Hagyományos üzemanyaggal működő autók kiszorítása (2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközlekedés 40% alacsony C üzemanyag Multimodális láncok és módváltás (3) >300km közúti áru- fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nseb vasút 2030, személy vasúton (5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0 (8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0 (7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0 EU Fehér Könyv 2011

24 4 A Nemzeti Közlekedési Stratégia cél-struktúrája ‘N’ társ-polit. főirány Átfogó közlekedési célok 1. XXXX 2. YYYYY 3. ZZZZZZ... ????? ?. ?????… Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára

25 4 A Nemzeti Közlekedési Stratégia cél-struktúrája ‘N’ társ-polit. főirány Átfogó közlekedési célok 1. XXXX 2. YYYYY 3. ZZZZZZ... ????? ?. ?????… Infrastruktúra- hálózat, járművek Forgalom, szolgáltatás Szabályozás, humánpolitika Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára

26 A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

27 Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

28 AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Fejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési Stratégia Siófok, október És ha maradt még egy percem…

29 4 Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A B 1 2 IPCC forgatókönyvek

30 4 Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A B 1 2 Lokális, fragmentált, regionális világ Globális, konvergáló, egybekapcsolódó világ IPCC forgatókönyvek

31 4 Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A B 1 2 Gazdasági prioritás, hatékonyság piaci világ, verseny környezet, méltányosság participativ döntések, kooperáció Lokális, fragmentált, regionális világ Globális, konvergáló, egybekapcsolódó világ IPCC forgatókönyvek

32 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) IPCC forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció

33 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) IPCC forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ nincs állami beavatkozás, a verseny globális, tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiai fejlődés

34 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) IPCC forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ nincs állami beavatkozás, a verseny globális, tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiai fejlődés B1 ‘globális együttműködés’ a társadalmi és a környezeti ténye- zők fontosak, globális méltányos- ság, globális újraelosztás, világ- kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU]

35 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) IPCC forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ nincs állami beavatkozás, a verseny globális, tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiai fejlődés B1 ‘globális együttműködés’ a társadalmi és a környezeti ténye- zők fontosak, globális méltányos- ság, globális újraelosztás, világ- kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU] A2 ‘regionális piac’ hatékony helyi piacok protekci- onista anti-globalista rendszere inkább korlátozott hatókörű multikra, mint államokra ala- pozva, jó helyi kapcsolatok

36 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) IPCC forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ nincs állami beavatkozás, a verseny globális, tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiai fejlődés B1 ‘globális együttműködés’ a társadalmi és a környezeti ténye- zők fontosak, globális méltányos- ság, globális újraelosztás, világ- kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU] A2 ‘regionális piac’ hatékony helyi piacok protekci- onista anti-globalista rendszere inkább korlátozott hatókörű multikra, mint államokra ala- pozva, jó helyi kapcsolatok B2 ‘regionális együttműködés’ régión belüli újraelosztás, méltá- nyosság és regionális intézmények által irányított környezetbarát fej- lődés, fenntartható, helyi termelés, -kereskedelem, -foglalkoztatás; régiós intézmények és kormány.

37 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté- konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra- struktúrának, szigorú megtérülési kritériu- mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle- kedéspolitikát lobby erők határozzák meg A2 ‘regionális piac’

38 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté- konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra- struktúrának, szigorú megtérülési kritériu- mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle- kedéspolitikát lobby erők határozzák meg A2 ‘regionális piac’ B2 ‘regionális együttműködés’ integrált város- térségi- és közle- kedéspolitika, alágazatok közötti integráció, innovatív helyi kis- buszok, prioritás a közösségi köz- lekedésnek, dugódíj, forg.csillapítás, integrált kistérségi áru- és személyszállítás

39 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek A B 1 2 piacegyüttműködés regionalizáció globalizáció A1 ‘globális piac’ a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté- konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra- struktúrának, szigorú megtérülési kritériu- mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle- kedéspolitikát lobby erők határozzák meg B1 ‘globális együttműködés’ felülről kezdeményezett jogi és intézményi változások, nemzeti és nemzetközi szinten támogatja a fenntarthatósági forgatókönyveket, csökkenti a regionális egyenlőtlenségeket A2 ‘regionális piac’ B2 ‘regionális együttműködés’ integrált város- térségi- és közle- kedéspolitika, alágazatok közötti integráció, innovatív helyi kis- buszok, prioritás a közösségi köz- lekedésnek, dugódíj, forg.csillapítás, integrált kistérségi áru- és személyszállítás

40 AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Fejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési Stratégia Siófok, október KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések