Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet"— Előadás másolata:

1 KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’ Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásával Budapest, június 13.

2 KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’ Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásával Budapest, június 13.

3 4 Összefoglalás egyetlen ábrán: kiinduló helyzetkép FK 2011 Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18. Városi, várostérségi Makro-regionális ( közepes itt <500 km ) Globális és interkontinentális személy17 %33 %10 % Ebben közút16 %29 %0 % teher6 %23 %11 % Ebben közút6 %19 %0 % Az összes uniós közl. ÜHG -kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % Közút adja az összes közlekedési kibocsátás 70 %-át Közlekedés, város, Európai Unió, visegrádiak, klíma/energia

4 4 Fenntarthatóság: erős fenntarthatóság, peremfeltételek 4 Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás 4 Az IPCC modellek (jövőkép) bemutatása és közlekedési felhasználása 4 Kibocsátás-csökkentés: back-casting 4 Egy angol tanulmány (VIBAT 2004) gondolatmenetének az ismertetése (Elődje EST OECD 2000) 4 Miért fontos a fenti gondolatmenet: ez vált az új uniós közlekedéspolitika alapjává (Fehér Könyv 2011 márc. 28.) 4 Az uniós közlekedéspolitika előzményei – 1992 – 2001 – 06

5 Klímaváltozás és közlekedés 4 Kiinduló helyzet: kibocsátások 4 Az 1990-es ( EU-10-eknél a es ) bázisévhez képest az üvegházi gázok kibocsátása valamennyi ágazatban csökkent, kivéve a közlekedési ágazatot, ahol emelkedett 4 Magyarországon az emelkedés 2003-ra +27,5% volt [Az EU-15 országaiban 2004-re + 26% ] 4 Ezzel Magyarországon a közlekedési eredetű kibocsátások részaránya 6,5%-ról 12,2%-ra nőtt. [Az EU-15-ben ez 21% volt. ]

6 Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé FEHÉR KÖNYV Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé Elérhetősége: lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ. do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

7 4 Uniós közlekedéspolitika 1990 előtt csak elemeiben létezett és a versenypolitikai szabályozás szempontja volt a döntő től az egységes belső piacot lehetővé tevő egységes szabályozás akadályainak a leépítése és a közös uniós hálózat megteremtése ( TEN-T ) került a szakpolitika fókuszába fontos előrelépés volt a környezeti célok szempontjából, a közúti forgalom visszafogása explicit célkitűzéssé vált. 4 A 2006-os felülvizsgálat jelentős fuvarozói ellentámadás volt, és finoman érvénytelenítették a közút rovására meghirdetett célokat. 4 Az új, 2011-es közlekedéspolitika (egy helyett négy évtizedes távlatra tűzve ki célokat) 2050-re ismét nagyon progresszív módon számol környezeti korlátokkal, és 60 %-os széndioxid kibocsátás csökkentéssel, továbbá a hagyományos meghajtású gépkocsiknak a városközpontokból történő kitiltásával. Ugyanakkor a dokumentum egyes megfogalmazásaiban ellentmondani látszik a határozott céloknak. Az uniós közlekedéspolitika előzményei

8 4 Már a cím is azt sejteti, hogy a környezetvédelem visszanyert pozíciókat a közlekedéspolitikában. 4 Az új közlekedéspolitika 2050-re 60%-kal kívánja csökkenteni a közlekedési eredetű széndioxid kibocsátást. 4 A közlekedéspolitika úgy tekinthető, mint ennek a célnak az elérésére kidolgozott stratégia 4 Részleteiben a törekvés nem ennyire következetes, egyes mondatokban érezhetően benne maradtak vállalhatatlan kompromisszumok 4 Az európai egységes hálózat, -közlekedés, -hozzáférés láthatóan tabu, ennek semmilyen eleme nincs megkérdőjelezve, (sem igazolva) 4 A dokumentumhoz készült hatástanulmány rámutat, hogy a csökkentési cél tisztán technológiai alapú elérése nem járható, a kereslet-oldali menedzsment eszközeit elengedhetetlen alkalmazni. Fehér Könyv 2011: Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

9 4 Négy dokumentum 4 COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact Assessment European Commission, Brussels, SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, n_europeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf n_europeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf 4 SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document: Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system. European Commission, Brussels, Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

10 4 Esetenként a fogalmazás ellentmond a lefektetett céloknak. 4 § 17 … „az európai közlekedéspolitika elsődleges célja annak elősegítése, hogy olyan közlekedési rendszer jöjjön létre, amely hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, növeli a versenyképességet, magas színvonalú mobilitási szolgáltatásokat nyújt, és emellett az erőforrásokat is hatékonyabban használja fel.” 4 § 18 „A mobilitás visszaszorítása nem tekinthető megoldásnak.” 4 A másik oldalról elsősorban két meghirdetett cél, nevezetesen a 60%-os kibocsátás-csökkentés, valamint az ugyancsak re a városközpontokból kitiltandó hagyományos gépkocsik célkitűzése ellen indult meg támadás a dokumentum vitájában. Fehér Könyv 2011: Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

11 4 Helyzetértékelés 4 (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott lépések megtétele terén 4 (§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de a változások előjele sem a kívánt irányba mutat 4 (Háttértanulmány) évi kibocsátásértékek térség-kategóriák szerint Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

12 4 Helyzetértékelés Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18. Városi, várostérségi Makro-regionális ( közepes itt <500 km ) Globális és interkontinentális személy Ebben közút teher Ebben közút

13 4 Helyzetértékelés Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18. Városi, várostérségi Makro-regionális ( közepes itt <500 km ) Globális és interkontinentális személy17 %33 %10 % Ebben közút16 %29 %0 % teher6 %23 %11 % Ebben közút6 %19 %0 % Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % Közút adja az összes kibocsátás 70 %-át

14 4 A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája 4 Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.) 4 Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) => (1996 stratégiai főirányok) 4 A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.) 4 A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása (pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) => Kitérő: hazai előzmények

15 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Célterület 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt- működés 3. Az ország kiegyensú- lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon- form…??? Infrastruktúra- hálózat, járművek Forgalom, szolgáltatás Szabályozás, humánpolitika Kitérő: hazai előzmények

16 Magyar Közlekedéspolitika Öt stratégiai főirány Közlekedési célok 1. Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal való együtt- működés 3. Az ország kiegyensú- lyozottabb térségi fejlődése 4. Az emberi élet és a környezet védelme 5. Hatékony, piackon- form… Átfogó közlekedési célok TEN-T ???Határátkelő- helyek visszaállítása Gyorsforgal- mi hálózat ??? Baleset- mentesség SKV … Kitérő: hazai előzmények Lehet vitatni, kimaradt-e egy lépés…

17 Kitérő: hazai előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika Tartalom: I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési gördülőterv Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)

18

19 Új Magyarország Fejlesztési Terv Elérhetősége: 1770/K%C3%96ZOP_ _hu.pdf

20 4 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése 4 Az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének javítása,. 4 A térségi elérhetőség javítása, 4 Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, 4 A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése. Új Magyarország Fejlesztési Terv

21 4 0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben –0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet A környezet terhelhetősége 0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása 0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása 0.5. Hazai intézményi környezet 4 1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 4 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 4 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája –3.1. Helyzetelemzés 3.2. SWOT elemzés 3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek 3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

22 4 Jövőkép – célok 4 Átfogó cél: fenntartható közlekedési rendszer 4 Három specifikus cél: -60% széndioxid-kibocsátás, olajfüggőség csökkentése, torlódások növekedésének megakadályozása 4 (Háttértanulmány) elérhetőség, méltányosság, szolgáltatás-minőség, jó ellátottság, megfizettetett társadalmi költségek ! 4 (Hatástanulmány) Három forgatókönyv: (1) jm / üa technológia (2) mobilitás-menedzsment és árképzés (3) vegyes FK három vezérfonal (1) jm-üa technológia, (2) szállítási lánc menti, (3) info-forgalomirányítási + piackonform 4 *FT „implicit cél” …egységes közlekedési térség megvalósítása” 4 *Egységes és homogén-e a 27-ek Európája? Ki lehet-e egyenlíteni összenyitással 2-szeres, 3-szoros, 4-szeres fejlettségi különbségeket? Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

23 Tíz cél a 60 %-os kibocs-, az olajfügg és torl. -csökkentés elérésére Városi, várostérségi Makro- regionális (közepes 100? km) Globális és interkontinentál is Üzemanyag és motor (1) Hagyományos üzemanyaggal működő autók kiszorítása (2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközleke- dés 40% alacsony C üzemanyag Multimodális láncok és módváltás (3) >300km közúti áru- fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nagyseb vasút 2030, 2050 köz. szem vas (5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támogatás=0 (8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támogatás=0 (7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo (9) 0-baleseti halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támogatás=0

24 4 Stratégia 4 * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani. 4 Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek 4 Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket 4 Ez a fenntarthatósági logika megfordítása 4 Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését. Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

25 4 Összefoglalva 4 A 2011-es közlekedéspolitikai Fehér könyv progresszív és számszerűsített környezeti kereteket, cél-értékeket tűz ki 2050-re 4 E cél-rendszer jól dokumentált, de hiányzik a következtetések lebontása a időszakra. A célokat operacionizálni hivatott stratégiai fejezet éppen fordított logikából indul ki, az egységes európai közlekedési tér megteremtéséhez (1992) kívánja igazítani a környezeti és társadalmi kö- vetelményeket. Megkérdőjelezhető, 28 országra mennyire érvényes ez. 4 A Fehér könyv címében ráadásul ez az implicit cél került az élre. 4 A FK szakmai tanulsága a városi közlekedési kérdéskör (23%) előtérbe kerülése, jelentősége, továbbá a makro-regionális távolságú közlekedés (56%) óriási súlya. Utóbbinak hiányzik az uniós intézményi háttere, a makro-regionális tervezés és szabályozás letéteményese. Itt világosan körvonalazódik a Visegrádi együttműködés lehetséges szerepe 4 A közös makro-regionális V4 célokból kellene levezetni a tennivalókat Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

26 KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’ Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásával Budapest, június 13. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések