Kormányzati vasútpolitikai célok és törekvések

Az előadások a következő témára: "Kormányzati vasútpolitikai célok és törekvések"— Előadás másolata:

1 Kormányzati vasútpolitikai célok és törekvések
Dr. Kerékgyártó János, főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Szolgáltatások Főosztály Budapest október 2.

2 A közösségi közlekedés kormányzati szempontrendszere
Közlekedési Stratégia felülvizsgálata Intézmény-rendszer Kormányprogram Új Széchenyi Terv Széll Kálmán Terv Szabályozási keretrendszer Közösségi közlekedés szakpolitika Menetrend -hálózat Tarifa - finanszírozás Fejlesztési projektek

3 I. Stratégiai háttér A magyar vasúthálózat fejlesztését az egyeztetés alatt lévő Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) részeként kidolgozott Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) foglalja össze Az OVK célja: a magyar összközlekedési rendszerbe integrált nagy távlatú vasúti koncepció kidolgozása, a nagytávú koncepció megvalósítását szolgáló vasútfejlesztési projektek és prioritási sorrendjük meghatározása, a EU tervezési időszak vasúti projektjeinek stratégiai megalapozása, és elő-megvalósíthatósági tanulmány szintű előkészítése Az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló évi XXVI. törvény jelenleg átdolgozás alatt áll, melynek során az 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat tervezett fejlesztései fognak figyelembe vételre kerülni. Az M9 gyorsforgalmi út zalai szakaszával kapcsolatban a közlekedési tárca fejlesztési elképzeléseit tükröző 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat készítésekor az fogalmazódott meg, hogy a Zala megye területén áthaladó É-D-i irányú tranzitforgalom problémáját elsőként a 86. sz. főút vonalában indokolt megoldani. Az M9 autóút Pacsa utáni, Nagykanizsa-Kaposvár irányú továbbépítése helyett a II. ciklusban az M9-M75 Zalaegerszeg-Pacsa-Fenékpuszta fejlesztést támogatjuk. Ez nem jelent párhuzamosságot a 86. sz. főút vonalával , ugyanakkor jelentősen javítja a jelenleg teljesen feltáratlan Észak-Zala elérhetőségét a főváros és az ország belső területei felől. Hamarosan megkezdődik a fenti szakaszokra a nyomvonal keresése a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Ütemezése, időhorizontja az NKS készítésével és az EU Fehér Könyvvel összhangban: Közép táv: – 2020 Hosszú táv: – 2027/2030 Nagy táv: – 2050

4 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program
közötti programozási ciklus NKS, OVK Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Nagytávban, 2027 után tervezett új főutak: - Zalaszentgyörgy térsége (76. sz. főút) – Zalalövő – Bajánsenye – (Szlovénia), - Lenti térsége (86. sz. főút) – Tornyiszentmiklós (M70), - Nemesvámos (8. sz. főút) – Tapolca – Keszthely (71. sz. főút). Határidő: december 31.

5 Cél: A TEN-T alaphálózat fejlesztése, illeszkedve
Az OVK előkészítés keretében felmérésre kerültek a vasútfejlesztési igények, a várható vasúti nagyprojektek köre Cél: A TEN-T alaphálózat fejlesztése, illeszkedve a már elkészült és megvalósítás alatti beruházásokhoz Nagytávban, 2027 után tervezett új főutak: - Zalaszentgyörgy térsége (76. sz. főút) – Zalalövő – Bajánsenye – (Szlovénia), - Lenti térsége (86. sz. főút) – Tornyiszentmiklós (M70), - Nemesvámos (8. sz. főút) – Tapolca – Keszthely (71. sz. főút). TEN-T hálózat teljes rekonstrukció forrásigénye > mdFt IKOP várható forráslehetősége vasúti projektekre mdFt Forráshiány kezelése: Fejlesztések priorizálásával Pályarehabilitációs projektek indításával

6 II. Külső szabályozási környezet változása
1. A használat arányos útdíj bevezetésének hatása a vasúti árufuvarozásra Forrás: az Eurostat Transport Statistics évkönyvének legfrissebb tonna-km adatai. Viszonyítási alap az adott ország használatarányos útdíj bevezetésének évét megelőző évben mért vasúti áruforgalom. Ehhez képesti %-os változás látható a diagramon. A néha látszólag nagyszerű használatarányos útdíj eredmények mellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy a gazdasági összefüggések nem egydimenziósak (a grafikonokon nagyon jó látszik a 2008-ban kezdődő gazdasági válság miatti visszaesés, de magyarázó tényező lehet az áruszállítási liberalizáció is) és ok-okozati kapcsolat igen ritkán fordul elő.

7 2. Új törvényi keretrendszer a személyszállításnak
1. Új jogszabályi keretek: Személyszállítási törvény – július 1. Komplex jogszabály, szakmai, finanszírozási és versenyképességi szabályokat magában foglalja Homogén, konzisztens és kiszámítható szabályozási környezet 2. Piaci modell (összhangban a 1370/2007/EK rendelettel): Vasút: 10 éves közszolgáltatási szerződés közvetlen odaítéléssel január 1-jétől Közúti személyszállítás: a közszolgáltatási szerződések versenyeztetéssel történő odaítélése január 1-jétől

8 3. 10 éves vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés kötése a MÁV-START Zrt-vel és a GYSEV Zrt-vel Mind a megrendelői, mind a szolgáltatói oldalnak egy kiszámíthatóbb, előre tervezhetőbb keretet teremt, a munkahelyek megtartását, stabilitását segítik elő, továbbá mind a vasúti szakma, mind a vasutas társadalom társadalmi megbecsülését erősítik. E két szerződés feltétele volt annak, hogy a két szolgáltató EU-s finanszírozásból összesen 48 motorvonatot üzembe tudjon helyezni. Lehetőséget teremt továbbá arra is, hogy a közötti időszakban minél nagyobb mértékben kerüljön sor a fejlesztési források felhasználására. Jogi kereteit az új személyszállítási törvény és az EU 1370/2007/EK rendelete adja. A szerződések megkötését közel 1 éves előkészítő munka előzte meg. Pályáztatás nélkül, közvetlen odaítéléssel kerültek megkötésre, megerősítve ezzel a nemzeti vasútvállalatok piaci helyzetét, és biztosítva a vasúti személyszállítási közszolgáltatások zavartalan nyújtását. Az EU és a személyszállítási törvény elvárásainak megfelelő hosszú távú közszolgáltatási szerződések. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (mint a Magyar Állam képviselője) által a MÁV-START Zrt-vel és a GYSEV Zrt-vel kötendő 10 éves időtartamú vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés aláírás A szerződés jogi kereteit az új személyszállítási törvény, valamint az EU 1370/2007/EK rendelete adja. A szerződés pályáztatás nélkül, közvetlen odaítéléssel került megkötésre, megerősítve ezzel a nemzeti vasútvállalatok piaci helyzetét, és biztosítva a vasúti személyszállítási közszolgáltatások zavartalan nyújtását. A szerződés megkötését közel 1 éves előkészítő munka előzte meg, amelyben a vasútvállalatok, valamint a kormányzati szakemberek (NFM, NFM TVI, NGM) részt vettek. A szerződés 10 évre szól, ezzel első ízben köttetett az EU és a személyszállítási törvény elvárásainak megfelelő, hosszú távú közszolgáltatási szerződés. A tíz éves időtartamú szerződés mind a megrendelői, mind a szolgáltatói oldalnak egy kiszámíthatóbb, előre tervezhetőbb keretet teremt. Fontos momentum e szerződések aláírása azon szempontból is, hogy mindkét szolgáltató esetében a vasúti közösségi közlekedési szolgáltatások volumenének szinten tartásával, kiszámíthatóvá tételével a munkahelyek megtartását, stabilitását segítik elő, továbbá mind a vasúti szakma, mind a vasutas társadalom társadalmi rangját és megbecsülését erősítik. A szerződésekben helyet kapnak: a közszolgáltatási menetrend, valamint annak előkészítésével és módosításával kapcsolatos szabályok, a szolgáltatót megillető kizárólagos jogok és annak korlátozása feltételei, a finanszírozás szabályai, ezen belül a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek számításának szabályai, a felek közötti együttműködésre és a szerződés megszűnésére vonatkozó szabályok, az adatszolgáltatási kötelezettséggel  kapcsolatos előírások, a szolgáltatási szint megállapodás és a szolgáltatási szint mérésének szabályai, a megrendelői ellenőrzés szabályai, továbbá a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás legmagasabb díjairól szóló rendelkezések. E két szerződés feltétele annak, hogy EU-s finanszírozásból a MÁV-START 42 db , a GYSEV 6 db FLIRT motorkocsi gyártására tudott szerződést kötni. Ennek köszönhetően 2015 szeptemberéig a két szolgáltató összesen 48 motorvonatot tud üzembe helyezni az utazóközönség jobb, kényelmesebb kiszolgálása érdekében. A 10 éves időtartamú szerződés lehetőséget teremt továbbá arra is, hogy a közötti időszakban minél nagyobb mértékben kerüljön sor a fejlesztési források felhasználására.

9 III. Közösségi közlekedés átalakítása
1. A közlekedési szolgáltatók szervezeti korszerűsítése méretgazdaságos, de még versenyképes társasági kereteinek kialakítása hatékonyságnövelés szolgáltatási szint emelése A közúti személyszállításban: felkészülés a szabályozott versenyre, regionális összevonás A vasúti személyszállításban: felkészülés a 10 éves közszolgáltatási szerződés műk, valamint a pályaműködtetés és személyszállítási tevékenység szétválasztására

10 A vasút prioritása, alágazatok összehangolása
2. Menetrend – hálózat Vasúti közlekedés: Jelenlegi hálózatok és kapacitás fenntartása (7700 km) prioritás az elővárosi és távolsági közlekedésben Közúti személyszállítás: ráhordó/elhordó funkciók, kapacitás-kiegészítés, meghatározó szerep a regionális közlekedésben, alapellátás Városi elővárosi közlekedés: Integrált közlekedési rendszerek Hálózatok, menetrendek összehangolása A vasút prioritása, alágazatok összehangolása

11 3. Tarifa-rendszerek korszerű árképzési rendszer, az egyéni közlekedéssel szemben versenyképest árak, regionális/országos/elővárosi tarifarendszerek kialakítása, felárak, mint a munkamegosztást befolyásoló eszköz átjárhatóság, átláthatóság, ITS

12 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!