Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A helyi önkormányzatok 2013. évi feladatai és finanszírozási rendszere.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A helyi önkormányzatok 2013. évi feladatai és finanszírozási rendszere."— Előadás másolata:

1 A helyi önkormányzatok évi feladatai és finanszírozási rendszere

2 – az önkormányzatok „életének” fontos állomása • 2012: önkormányzati-állami feladatmegosztás átszervezésének első lépései • január 1.: megyei feladatok és a megyei önkormányzati intézmények állami átvétele • január 1.: megyei és fővárosi kórházak állami átvétele • május 1.: városi fekvőbeteg szakellátás állami kézbe vétele • 2013: az önkormányzati-állami feladatmegosztás komplex átalakítása • új önkormányzati törvény, más struktúrájú feladat-eloszlás • járási kormányhivatalok: igazgatási felelősségek átrendeződése • köznevelés és szociális ellátás: jelentősebb állami szerepvállalás • egészségügy: járóbeteg –szakellátás állami átvétele • önkormányzatok: valós helyi szervezést igénylő feladatok

3 3 Az új önkormányzati törvény szerinti főbb ágazati feladatok 2013-tól • alapvetően a települések mindennapjait érintő feladatok (településfejlesztés, településüzemeltetés, hulladékgazdálkodás, közfoglalkoztatás, stb.) + • óvodai ellátás, • szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, • egészségügyi alapellátás (háziorvosi, fogorvos, stb.), környezet- egészségügy (pl. köztisztaság, rovarirtás), • kulturális szolgáltatás (könyvtár, közművelődés, előadó-művészet támogatása, stb.)

4 4 Kondíciók • 2013-ban a IX. fejezet előirányzata 636,4 milliárd forint • évi bázis-előirányzatot csökkentette: • az EMMI-be a pedagógusbérekre, szociális ellátásokra átadott forrás (mintegy 386 milliárd forint), • KIM-nek a járásokhoz átadott források (48,3 milliárd forint) • SZKT-ban előírt megtakarítások (23 milliárd forint) • Helyben maradó SZJA 4,1 százalékpontja átcsoportosításra kerül (a maradék 3,9 állami támogatássá alakul) az EMMI fejezetbe. • A gépjárműadó 45%-a átcsoportosításra kerül az EMMI fejezetbe, 15%-a az általános támogatás forrása lesz. • A teljes illetékbevétel – mely 2012-ben már csak a megyei jogú városoknál és a fővárosnál volt – átcsoportosításra kerül az EMMI fejezetbe.

5 5 Az önkormányzati átengedett bevételek alakulása Átengedés mértéke 2012-ben (zárójelben a évi átengedés mértéke) Az ágazati feladatokhoz átrendezett mérték (zárójelben az összeg) Az általános támogatásba átcsoportosított mérték (zárójelben az összeg) Átengedés mértéke 2013-ban (zárójelben az összeg) SZJA (8%)4,1% (49,1 Mrd Ft)3,9% (45,6 Mrd Ft)0 Illeték (100%)100% (12,3 Mrd Ft)00 Gépjárműadó (100%)45% (32,4 Mrd Ft)15% (11,7 Mrd Ft)40 % (29,4 Mrd Ft)

6 6 • Jövedelemkülönbség mérséklés rendszere is megszűnt (a korábban e célt szolgáló támogatás forrása beépül az általános működési támogatásba). • Helyi adók – így az iparűzési adó – rendszere nem változik. • A támogatások jelentős része feladatalapúvá vált, több ellátásnál megszűnt a normatív finanszírozás • Cél: az önkormányzati feladatokhoz és közszolgáltatásokhoz az állam minél nagyobb mértékben járuljon hozzá, DE • Ez nem jelentheti a „pazarló” támogatási rendszert  kötelező minimum szint megfinanszírozása a cél Egyéb kondíciók

7 7 Érintett ágazatok: 1) Igazgatás Egyes jegyzői feladatok „mentek” – más feladatok maradtak 2) Oktatás/köznevelés iskolai szakmai feladatok + működtetés (meghatározott esetekben) „mentek” óvoda (+ egyes esetekben iskolaműködtetés) maradt 3) Szociális, gyermekvédelmi ellátás egyes segélyek és szakellátási feladatok „mentek” alapszolgáltatások + idős, hajléktalan tartós bentlakás maradt „ Mi megy – mi marad?”

8 8 Önkormányzati feladatok új rendszere Igazgatás – járási hivatalok Járási rendszer: • 23 kerületben + vidéken 175 helyen, • a hivatalok a megyei kormányhivatal szervezeti egységei lettek • országosan 10 ezer fő = alapvetően a települési önkormányzatok dolgozói • jegyzői államigazgatási feladatok átvétele. Átkerült államigazgatási feladatok: • Okmányirodai ügyintézés • Gyámügyek • Időskorúak járadéka, ápolási díj, közgyógyellátás • kisebb volumenű ügyek (temetkezési szolgáltatások engedélyezése, állatotthon működési engedélyezése, stb.)

9 9 Önkormányzati feladatok új rendszere Igazgatás – közös hivatalok • január 1-jétől hozzák létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek területét legfeljebb egy település választja el egymástól, és lakosságszámuk nem haladja meg a 2000 főt. • Közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. • A közös önkormányzati hivatalokat legkésőbb márciusáig kellett megalakítani! • Ezt követően a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül döntenek. • Amennyiben a közös hivatalt határidőre nem hozták létre, vagy valamely település nem tud csatlakozni, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jelöli ki az ahhoz tartozó településeket. Ilyen csak szórványosan fordult elő.

10 10 Általános működési feladatok támogatása Önkormányzati feladatellátás finanszírozása: Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása (113,1 milliárd forint) Három elemű támogatás • Az önkormányzati hivatal működési támogatása • Településüzemeltetés támogatása E kettő együttes összegét csökkenti (esetenként lenullázhatja) a helyi önkormányzat elvárt bevétele, ami a évi iparűzési adóalap 0,5 %-a. • Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása. Megillet minden települést 2700 Ft/lakos összeggel, de min. 3 millió forint.

11 11 Önkormányzati hivatal működésének támogatása • Alapja az elismert hivatali létszám: településnagyság alapján meghatározott minimum/maximum létszám, mely a lakosságszámmal arányosan változik, • A támogatás összege: Ft/fő (3,6 millió forint/ fő bér és szocho + 0,98 millió forint dologi kiadás) • Közös hivatalok: ösztönzés, korrekciós tényezők alkalmazása (a fenntartó önkormányzatok száma, összlakosságszám, nemzetiségi önkormányzat, hivatal székhelye járási székhely) • Finanszírozás: 1-4. hónapokban a jelenlegi hivatali struktúra szerinti finanszírozás, hónapban új hivatali struktúra szerinti finanszírozás a törzskönyvi nyilvántartás adatai alapján

12 12 Településüzemeltetési feladatok támogatása • Támogatási elemek: • zöldterület gazdálkodás • közvilágítás • közutak fenntartása • köztemetők fenntartása • A támogatások alapja a évi tényleges nettó működési kiadás, ahogyan az önkormányzati beszámolókban megjelent. • Minden önkormányzatnál jelentkező feladatok: támogatás azon önkormányzatoknak is jár, melyek működési kiadást nem könyveltek e szakfeladatokon, • Kötött, de „lazán” kötött felhasználási kötelezettség!

13 13 Köznevelés

14 14 Köznevelés Jelentős feladat-átrendeződés az állam és az önkormányzatok között: Óvoda: önkormányzati feladat maradt Iskola (alapfokú, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, szak-, szakmai szolgálat): • szakmai irányítás és fenntartás az államhoz került, • az önkormányzatoknak csak korlátozott feladatköre marad(hat): működtetés Gyermekétkeztetés: minden esetben önkormányzati feladat! Szétválik a fenntartás és működtetés fogalma: • fenntartás: a köznevelési intézmény működéséhez szükséges összes feltétel biztosítása és ezzel együtt az irányítási jogosítványok gyakorlása  ÁLLAM • működtetés: a fenntartás egy részterületének, a szakmai munka alapját képező tárgyi feltételeknek (épületüzemeltetés) és a tárgyi feltételekhez kapcsolódó személyi feltételeknek a biztosítása  ÖNKORMÁNYZAT / ÁLLAM

15 15 • A fenntartó jogkörébe tartozik minden érdemi szakmai döntés (pl. intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése, az intézmény költségvetésének meghatározása, térítési díjak, intézményvezető) = minden, az iskolával kapcsolatos érdemi döntés letéteményese az állam Állami feladatok ellátása: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (2012. szeptember 1-jétől) • EMMI irányítás, központ + tankerületek (tankerület területe = járás területe) • megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, illetékessége a megye egész területére kiterjed • költségvetési jogilag a Központ egy egységes költségvetési szerv, a tankerületek és az iskolák a Központ jogi személyiségű szervezeti egységei • tankerületek személyzete a megyei intézményfenntartó központok állományából és a települési önkormányzatoktól érkezett/érkezik Köznevelés, iskola - FENNTARTÁS

16 16 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS A köznevelési törvény 74. § (4)-(6) bekezdései szerint: • 3000 fő feletti településeken a települési önkormányzat a működtető • 3000 fő alatti településeken az állam a működtető KIVÉVE: szakképzés (minden feladat – kivéve az étkeztetés – az államé) 3000 fő felett hármas-feltétel: állami fenntartás – tulajdon – illetékességi terület (ha egyik nem teljesül, nem kell működtetni!) Mit jelent a működtetés? „A működtetés keretében a települési önkormányzat – a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. ” Gyakorlatban a működtetés = üzemeltetés (rezsi, takarító, gondok….) A működtetés nem jár azzal a joggal, hogy az önkormányzatnak érdemi beleszólása legyen a szakmai ügyekbe.

17 17 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS A 3000-res szabály alóli kivételek: • 3000 fő feletti település felmentést kérhet a működtetési feladatok alól, az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén, • 3000 fő alatti település vállalhatja a működtetést, az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség megléte esetén. DE: nem lehet csak egyes intézmények működtetése alól mentesülni  vagy mindent, vagy semmit! A fenti eltérések engedélyezése kérelem alapján történik: • november 15-éig kellett benyújtani, • adatot kellett szolgáltatni az érintett intézmények működési kiadásairól és az önkormányzat költségvetési pozíciójáról (különösen saját bevételeiről)

18 18 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS Az oktatásért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes döntése időközben az összes érintett önkormányzat számára ismertté vált. Az önkormányzat a döntés kézhezvételét követő 8 napon belül a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hozott. A hozzájárulás vállalásának hiányában a kérelmet visszavontnak kell tekinteni! Következő lehetőség: 2015-ben (március 31.)! A hozzájárulásra kötelezett önkormányzatok befizetése: • minden hónap 10. napjáig kell teljesíteni • két havi hozzájárulás összegének elmaradása esetén a Kincstár azt a nettó finanszírozás keretében levonja • december 15-én a még megmaradt esetleges hiányt vonja le.

19 19 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS A működtetés és a fenntartás elválasztása – kormányrendeleti szabályok (229/2012. Korm. rendelet): „A köznevelési intézmény működtetetése keretében a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat kötelezően felel az állami intézményfenntartó központ részére ingyenesen használatba adott minden olyan dolog működőképességéért, üzemszerű használatának biztosításáért, amely a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat tulajdonában van és a 8. melléklet alapján a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat finanszírozási körébe tartozik.” „A köznevelési intézményt működtető települési önkormányzatnak a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő bevételeit és kiadásait azon az alapfeladaton (szakfeladaton) kell kimutatnia a könyvvezetése során, amelyre a ráfordítás történik, illetve amelyhez kapcsolódóan a bevételt elérte.” Új melléklet, amely tételesen felsorolja a működtetői kiadásokat és bevételeket.

20 20 Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL Társulások • A települési önkormányzati társulás állami köznevelési alapfeladatot január 1-jétől nem láthat el. = eddig az időpontig a társulási megállapodásokat módosítani kellett, el kellett számolni egymással Az intézmények a KIK-be való „beolvadással” kerültek állami fenntartásba  a KIK alapvetően jogutód (kivéve: önkormányzati működtetéssel kapcsolatos jogviszonyok) A köznevelési intézmények dolgozóinak átvétele (pedagógus + segítő: KIK-be; technikai dolgozók: ha a KIK a működtető; képesítési feltételek!)

21 21 Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL • Ingó és ingatlanvagyon • minden az önkormányzat tulajdonában maradt, a vagyon a KIK ingyenes • vagyonkezelésébe (ha működtető), • használatába (ha nem működtető) került január 1-jétől (amíg az intézményben köznevelési tevékenység folyik). Leltár alapján (tv. szerint kell felvenni). • Az önkormányzatoknál dolgozó, „fenntartási” feladatokat ellátó személyek átvétele: • a KIK alkalmazásába kerültek (képesítési feltételek itt is vizsgálandók) • A fenntartói feladatokat szolgáló vagyon • a KIK ingyenes használatába került. • EU-s pályázatok: a projektek feladatai attól függően mozogtak, hogy azok infrastruktúra-fejlesztést, vagy szakmai, tartalmi feladatot (vagy mindkettőt) céloztak- e.

22 22 Fejezeti átcsoportosítások EMMI fejezetbe átkerülő források iskolapedagógus-bérre ,0 ebből: támogatás ,0 SZJA ,4 illetékbevétel ,6 gépjárműadó (40%) ,0 EMMI fejezetbe átkerülő támogatás az iskolai szakmai munka feltételeinek biztosításához (forrása teljes egészében állami támogatás) ,8 A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó átcsoportosítások A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása ,4 Az önkormányzati feladat-ellátást (óvoda és étkeztetés) szolgáló támogatás

23 23 Óvodai feladatok finanszírozása Óvoda fenntartásához kételemű támogatás: • Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása (101,2 milliárd forint) • Óvodaműködtetési támogatás (16,7 milliárd forint) + Gyermekétkeztetés támogatása (44,8 milliárd forint) + Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása (600 millió forint) Kötött felhasználás: • bértámogatás + üz.tám: kizárólag a támogatással érintett óvodák kiadásaira – egymás közt átcsoportosítható; • gyermekétkeztetés: az étkeztetés teljes önköltségére ; • „buszos” pénz: a gyermekek utaztatásával kapcsolatos kiadásokra.

24 24 Óvodai feladatok finanszírozása Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása: • átlagbér alapú támogatás ( forint/számított létszám/év) • a Kjt, az Nkt., a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben szabályozó kormányrendelet, és egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján • számított létszám alapú: az Nkt. nevelés-szervezési paraméterei alapján, figyelembe véve a törvény által előírt • gyermekek heti foglalkoztatási időkeretét, • csoport-átlaglétszámot, • óvodapedagógus heti kötelező óraszámát és kötött munkaidejét, • vezetői órakedvezményt • 2012/2013. nevelési év: Közokt.tv • 2013/2014. nevelési év: Nkt.

25 25 Óvodai feladatok finanszírozása Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők számának meghatározása: • 2012/2013. tanévben: Közokt. tv. • 2013/2014. tanévben: Nkt. • a segítők mibenléte és létszáma a két nevelési év között jelentősen változik! • nem számított létszám, hanem tényleges létszám • ajánlott létszámok nem vehetők figyelembe • csak Kjt-s foglalkoztatottak vehetők figyelembe • átlagbér: forint/számított létszám/év

26 26 Óvodai feladatok finanszírozása Óvodaműködtetési támogatás: Ft/fő/év • az „egyéb” munkatársak béréhez • szakmai-dologi kiadásokhoz • épület és infrastruktúra működtetéséhez A pedagógiai munkát segítők létszáma az Nkt. beterjesztett módosítása szerint várhatóan változni, szűkülni fog. Figyelem felhívás az igénylés módosítására. Gyereklétszám alapján jár – SNI-s gyermekek is csak egy főnek számítanak Bértámogatás + működtetési támogatás folyósítása: • I-VIII. hónapokban a 2012/2013. nevelési évre lejelentett adatok alapján • IX-XII. hónapokban: 2013/2014. nevelési évre, egyenlő részletekben

27 27 Gyermekétkeztetés A szaktörvény alapján jelentős változások: • óvodában  fenntartó • KIK által fenntartott iskolában  közigazgatási terület szerint illetékes önkormányzat • egyéb állami iskolában  fenntartó • nem állami fenntartók intézményeiben  nem állami fenntartó Fontos: • MIK intézményekben zajló étkeztetés • tagintézményekben zajló étkeztetés • önkormányzatok egymás közötti hozzájárulása Támogatás: Ft/fő/év – az előző évi támogatás 1,5-szöröse

28 28 Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása • Mötv. alapján létrehozott társulás, többcélú kistérségi társulás, intézményi társulás által fenntartott óvodába járó gyermekek után, • akik a lakóhelyüktől/tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást, • utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy külön célú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosított. Minden gyerek egyszeresen vehető figyelembe! Kísérő kell! Felmérés lezajlott – hamarosan a belügyminiszter megállapítja a fajlagos összeget (várhatóan Ft/fő)

29 29 Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai

30 30 • Állam átvette a gyermekvédelmi, a fogyatékos és pszichiátriai/szenvedélybeteg szakosított bentlakásos ellátásokat: Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCII. törvény. • Az intézmények fenntartását az EMMI által létrehozott Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság végzi • A közneveléssel ellentétben itt a feladat teljes vertikumában az állam felelősségébe került, tehát a szakmai feladatellátás és a működtetés egysége fennmarad + vagyon is mozog • Önkormányzatnál marad: segélyek, alapellátások, idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai

31 31 Fejezeti átcsoportosítások EMMI fejezetbe átkerülő források szociális szakellátásra ,8 ebből: támogatás ,9 SZJA (0,5%) ,9 gépjárműadó (5%) ,0 KIM fejezetbe átkerülő források (ellátottak juttatásaira) ,9 A szociális és gyermekvédelmi feladatokhoz kapcsolódó átcsoportosítások A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása ,8 Önkormányzati fejezet támogatásai

32 32 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok finanszírozása 1)Segélyezési feladatok támogatása : 143,4 milliárd forint - egyes jövedelempótló ellátások + - hozzájárulás a pénzbeli szoc. feladatokhoz 2 ) Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások támogatása: 49,9 milliárd forint 3) Szakellátás támogatása: 20,9 milliárd forint Kötött felhasználás: – egyes jöv.pótló támogatás: csak erre a célra, – a hozzájárulás a pénzbeli szoc. feladatokhoz: szociális területek között átcsoportosítható – alapszolg. támogatása: „belül” is átcsoportosítható, és a szakellátásra is fordítható, – szakellátás támogatása: kizárólag a támogatással érintett intézményekre – belső átcsoportosítás lehetséges

33 33 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok Segélyezés: A járásokhoz kerülő segélyek kivételével maradnak • a jegyzői segélyek és • a méltányossági segélyek (egyszerűsödik). Finanszírozás alapelve változatlan, a konkrét összegek változnak: • Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése (117,7 milliárd forint) • Hozzájárulás pénzbeli ellátásokhoz (39,1 milliárd forint) • 80% a évi arányok alapján, • 20% lakosságszám alapján kerül elosztásra • de min forint/fő, max forint/fő

34 34 Szociális és gyermekvédelmi ellátás Alapellátás Alapelve változatlan, de a konkrét összegek változnak Fajlagos változások: • házi segítségnyújtás forint/főcsökkent • időskorúak nappali ellátása forint/főnövekedett • fogyatékosak nappali ellátása forint/főnövekedett • pszichiátriai betegek nappali ellátása forint/főnövekedett Társulási kiegészítő igényelhető: • többcélú kistérségi társulás által (június 30.!) • egyéb társulások (július 1-jétől csak új Ötv. szerintiek), • ahol a társult és ellátott települések lakosságszáma 3 ezer/5 ezer fő, • tagönkormányzat önállóan működési engedéllyel nem rendelkezik.

35 35 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása Feladatalapú finanszírozás: 1) Szakmai dolgozók bértámogatása 2) Intézményi működtetési támogatás Összesen: 20,9 milliárd forint 1)Szakmai dolgozók bértámogatása: Elv: a törvény által elismert szakmai létszámhoz kapcsolódó átlagbér alapú finanszírozás • Lépései: • ellátotti létszámból  elismert alkalmazotti létszám (L/4 + Iv) (demensek 1,2 fő) • elismert alkalmazott létszám x átlagbér ( Ft) = bértámogatás

36 36 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok 2) Intézmény-üzemeltetési támogatás • „egyéb” dolgozók béréhez, • szakmai-dologi kiadásokhoz, • épület és infrastruktúra üzemeltetéséhez. A támogatás maximális összege: kiadás mínusz térítési díj bevétel Útmutató rögzítette az elismerhető kiadási elemeket: • egyéb dolgozók bére, • dologi kiadások, • egyéb folyó kiadások, • ellátottak pénzbeli juttatásai, • felújítási kiadások (korlátozott mértékben)

37 37 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok A kiadások összegét csökkenti a személyi térítési díjakból származó (becsült) bevétel  Intézmény-üzemeltetési támogatás maximális összege Elvek: • integrált intézmények esetén csak a kapcsolódó ellátottak, kiadások és bevételek, • bázis-alapú tervezés: adatok alapja 2012 • külső szerv (pl. GESZ) által teljesített kiadások is figyelembe vehetők • elkülönített nyilvántartás – fokozott ellenőrzés A bértámogatás + intézmény-üzemeltetési támogatás az intézmény működtetésére fordítható.

38 38 Kultúra és közművelődés Ellentétes folyamatok: Állam  önkormányzatok • megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre, Komárom-Esztergom megyében Tata), • múzeumi tagintézmények: az illetékes települési önkormányzatokhoz • a megyei könyvtárak: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre) • az átadás törvény erejénél fogja  nem lehetőség, kötelezettség • vagyon tulajdoni helyzete nem változik • KIM – EMMI – önkormányzat megállapodások A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása28 992,0

39 39 Közművelődési feladatok támogatása Kulturális feladatok támogatása (17,6 milliárd forint) Differenciált, kötött támogatás az alábbiak szerint: • megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei fenntartásához a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre), • múzeumi tagintézmények működéséhez az illetékes települési önkormányzatok, • a megyei könyvtárak feladataihoz a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre) vehet igénybe támogatást. • további támogatás jár a településeknek, a megyeszékhely megyei jogú városoknak, (és Szentendrének) a fővárosi kerületeknek és a Fővárosnak a Kultv.- ben meghatározott közművelődési feladataik ellátásához. • a megyei könyvtárat fenntartó városokat a kistelepülési könyvtári és közművelődési feladatok ellátásához kiegészítő támogatás is megilleti. A támogatási összege függ a szerződő környező kistelepülések lakosságszámától. A szerződéseket december 31-ig kellett megkötni.

40 40 Aktuális problémák az önkormányzati finanszírozásban • Az első forint adóerőképességtől induló beszámítás ellehetetleníti a szegényebb kistelepülések feladat ellátását. Megoldás: A beszámítás részleges visszapótlása. • Az étkeztetési feladatok – a megnövelt normatíva mellett is – jelentős problémát okoz az önkormányzatoknak, különösen, ahol volt MIK-es intézmények is működnek. Megoldás: az étkeztetés feladatfinanszírozás alapján történő újraszabályozása – akár már évközi módosítás útján. • A szociális alapszolgáltatási feladatok normatívái továbbra is jelentős hiányt keletkeztetnek. Megoldás: 2014-től feladatfinanszírozás, évközben kiegészítő támogatások biztosítása. • A volt MIK-es köznevelési intézmények működtetése új feladatként. Megoldás: év közben kiegészítő finanszírozás megteremtése.

41 41 Kiegészítő finanszírozás forrásai • Szerkezeti problémák megoldására (ld. előző oldal): szerkezetátalakítási tartalék (20 Mrd forint), • Egyedi problémák, „vészhelyzetek” áthidalására: fejezeti tartalék, önkormányzatok működőképességét megőrzését szolgáló támogatás (mintegy 25 Mrd forint). Mindkét forrás felhasználását a belügyminiszternek a – nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben kiadott – rendelete fogja szabályozni. Első többlet támogatás az I. és II. félév fordulóján várható.

42 42 A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.), valamint az annak végrehajtását szabályozó 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 2013-ban hatályba lépett változásai alapján. Költségvetési rendeletalkotás • Bevételeket, kiadásokat: • kötelező feladatok, • önként vállalt feladatok, • államigazgatási feladatok • Költségvetési egyenleget: • működési tételek, • felhalmozási tételek tagolásban kell megjeleníteni a költségvetési rendeletben.

43 43 A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok Költségvetési rendeletalkotás • Működési hiány nem tervezhető – a Mötv. 111.§ (4) bekezdése alapján –, azaz • gyakorlatilag külső finanszírozású működési hiány nem tervezhető, • de az előző évi pénzmaradvány felhasználásával lehet a tárgyévi kiadás több a tárgyévi bevételnél. (Áht §.; Ávr §.) Új törvénymódosítás: a gépjárműadó alakulásáról, a befizetendő összegről negyedévente adatot kell szolgáltatni, ennek elmaradása esetén bírságfizetési kötelezettség!

44 44 A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok Illetmény-számfejtési rendszer A Magyar Államkincstár által működtetett központosított illetmény- számfejtési rendszerhez való csatlakozás a helyi önkormányzatok és intézményeik számára a jövőben kötelező lesz. (Áht. 44.§.; Ávr. 62.§.) Átmeneti rendelkezések közül kiemelendő A többcélú kistérségi társulások megszűnése esetén az állami támogatással kapcsolatos elszámolások kötelezettje (egyéb megállapodás híján) a korábbi székhely szerinti település.

45 45 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése • Az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthet. • Az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg. •Nem kell a Kormány hozzájárulása =az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert fejlesztési támogatások megelőlegezésére vagy önrészére szolgáló hitelek, =a költségvetési éven belüli működési célú hitel (likvid hitel), =a reorganizációs hitelek, valamint =a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében. •Az adósságmegújító hitelt is engedélyeztetni kell.

46 46 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése A szabályozás célja • az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése, • a nagymértékben eladósodott önkormányzatok további eladósodásának megakadályozása, • az önkormányzati alrendszer hiányának kordában tartása, • továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvény által számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatok ellátásának érdekében kössenek adósságot keletkeztető ügyleteket.

47 47 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése A Kormány az ügylethez abban az esetben járul hozzá, ha • az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, • az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg, • az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti.

48 48 Az önkormányzatok adósság keletkeztető ügyleteire vonatkozó szabályok várható változása • a kezesség, illetve garanciavállalás is engedélykötelessé válik, • a fejlesztési célú hitel felvételének előkövetelménye lesz a helyi adók valamelyikének működtetése, • a kis összegű (10 millió forint alatti) fejlesztési célú ügyletek is engedélykötelessé válnak, ha az ügylet összege meghaladja az önkormányzat éves saját bevételei 20%-át • minden adósságot keletkeztető ügyletről adatot kell szolgáltatni, a nem engedélykötelesekről is (2014-től).

49 49 Az önkormányzatok adósság keletkeztető ügyleteire vonatkozó szabályok várható változása • A felhalmozott működési célú, 2013-ban lejáró hitelállományt egy alkalommal meg lehet hosszabbítani, át lehet ütemezni. Maximális mérték: a december 31-ei hitelállomány (2013-ban már nem növekedhet). Cél az önkormányzati azonnali visszafizetési kötelezettség, a csődhelyzetek elkerülése.

50 50 Köszönöm a figyelmüket


Letölteni ppt "A helyi önkormányzatok 2013. évi feladatai és finanszírozási rendszere."

Hasonló előadás


Google Hirdetések