Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Határidős termékek árazása. Az azonnali és a határidős ár konvergenciája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Határidős termékek árazása. Az azonnali és a határidős ár konvergenciája."— Előadás másolata:

1 Határidős termékek árazása

2 Az azonnali és a határidős ár konvergenciája

3 Decemberi határidős ár és az azonnali ár különbsége

4 A határidős árfolyam a következő tényezők függvénye:  Az alaptermék azonnali ára  A alaptermékhez kapcsolódó lejáratig esedékes pénzáramlás  A lejáratig hátralevő idő  A kockázatmentes kamatláb

5 Példa - részvény Tegyük fel, hogy pontosan 6 hónap múlva esedékes nagy összegű bevételünk, melynek egy részét majd 1000 db Mol részvény megvásárlására szeretnénk fordítani.A Mol papírok jelenlegi ára 4000 forint, a piaci kamatláb éves szinten 10% és a társaság nem fizet osztalékot az adott időszakig. Nem szeretnénk kockáztatni, ezért olyan megoldást keresünk, hogy ne legyünk kitéve annak a veszélynek hogy a papír árfolyama időközben megemelkedik.

6 Példa - részvény Hitelt veszünk fel hat hónapos lejáratra és ebből azonnal megvesszük a részvényeket, majd hat hónap múlva visszafizetjük a hitelt. 1. lehetőség 2. lehetőség Megvesszük a részvényeket a határidős piacon, így rögzítjük a fizetendő árat. Mivel a két lehetőség ugyan azt a kimenetet eredményezi ezért a részvények megszerzésének mindkét esetben ugyan annyiba kell kerülniük. Hat hónap múlva fizetendő: 1000 darab Mol határidős ára = 1000×4000×1,05 Mol 6 hónapos határidős ára = 4200

7 Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 4300 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

8 Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 4100 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk! Példa - részvény

9 Összefoglalva: F= S×(1+r×t) ha t<=1 ez csak akkor igaz, ha az azonnali és a lejáratkori termék azonos! (nincs pl. osztalékfizetés, tárolási költség stb.) Példa - részvény Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

10 Összefoglalva: F=S×(1+r) t ha t>1 ez csak akkor igaz, ha az azonnali és a lejáratkori termék azonos! (nincs pl. osztalékfizetés, tárolási költség stb.) Példa - részvény Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

11 Tegyük fel, hogy pontosan 6 hónap múlva esedékes nagy összegű bevételünk, melynek egy részét majd 1000 db Mol részvény megvásárlására szeretnénk fordítani.A Mol papírok jelenlegi ára 4000 forint, a piaci kamatláb éves szinten 10% és a társaság 500 forint osztalékot fizet egy nappal a hat hónapos lejárat előtt. Nem szeretnénk kockáztatni, ezért olyan megoldást keresünk, hogy ne legyünk kitéve annak a veszélynek hogy a papír árfolyama időközben megemelkedik. Példa - részvény

12 Hitelt veszünk fel hat hónapos lejáratra és ebből azonnal megvesszük a részvényeket, majd hat hónap múlva visszafizetjük a hitelt, miközben a részvények után osztalékbevételünk is keletkezik. 1. lehetőség 2. lehetőség Megvesszük a részvényeket a határidős piacon, így rögzítjük a fizetendő árat. A két lehetőség annyiban különbözik, hogy a második esetben hat hónap múlva nem csak a részvények lesznek a birtokunkban, hanem időközben az osztalék is a tulajdonunkba kerül darab Mol határidős ára = 1000×4000×1, ×500 Mol 6 hónapos határidős ára = 3700 Példa - részvény

13 Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 3800 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk! Példa - részvény

14 Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 3600 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk! Példa - részvény

15 Összefoglalva: amennyiben a termékhez tartozik pénzáramlás (pl. osztalékfizetés) a lejárat előtt, akkor F= S×(1+r×t) - pénzáramlás jövőértéke ha t<=1 Példa - részvény Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

16 Összefoglalva: amennyiben a termékhez tartozik pénzáramlás (pl. osztalékfizetés) a lejárat előtt, akkor F= S×(1+r) t - pénzáramlás jövőértéke ha t>1 Példa - részvény Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

17 Példa - kötvény Ha olyan papírokat akarunk venni határidőre, melyek már most is forgalomban vannak (van piaci áruk), akkor ezek árazása ugyan úgy történik, mint a részvények esetében (osztalék helyett kamatfizetés). Amennyiben azonban csak a jövőben kibocsátandó kötvényeket akarunk megvenni, úgy az árazás a következő.

18 Példa - kötvény Tegyük fel, hogy a 9 hónapos pénzpiaci kamatláb évi 12%, míg a 12 hónapos pénzpiaci kamatláb évi 13%. Mennyibe kerül most egy 9 hónap múlva kibocsátandó 3 hónapos diszkont-kincstárjegy? hónap ×1, hónap ×(1+0,12×9/12) hónap = 0,9646

19 Példa - deviza Tegyük fel, hogy pontosan egy hónap múlva dollárt kell fizetnünk egy külföldről beszerzett gépért. Félve attól, hogy az amerikai fizetőeszköz árfolyama időközben megemelkedik, előre szeretnénk biztosítani a kifizetendő forintösszeget. A dollár jelenleg 300 forintot ér, a dollárkamatláb 5%, a forintkamatláb 10%.

20 Példa - deviza Két lehetőségünk van:  Vásárolunk annyi dollárt, hogy bankban tartva egy hónap múlva pontosan dollárunk legyen.  Megvesszük határidőre a dollárt, miközben annyi pénzt tartunk egy hónapos forintbetétben, hogy dollárt a rögzített áron meg tudjunk vásárolni.

21 Példa - deviza 9.958,5 USD HUF ×(1+r USD ×t) USD ×(1+r HUF ×t) HUF × 1, × 1, ÷ S÷ 300÷ F÷ 301,2448

22 Összefoglalva: Példa - deviza F= S×(1+r hazai ×t) 1+r külföldi ×t ha t < 1 év A kamatparitást az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

23 Összefoglalva: Példa - deviza F= S×(1+r hazai ) t (1+r külföldi ) t ha t > 1 év A kamatparitást az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

24 Az elméleti és a tényleges határidős ár

25 Spread ügylet Általános értelemben: bármilyen eszközök árának különbözetére kötött ügylet pl: A Borsodchemet túlárazottnak gondoljuk a TVK-hoz képest, vagyis a két árfolyam közti különbséget soknak tartjuk. Határidős piacon: adott termék különböző lejáratainak árkülönbözetére történő üzletkötés Megvalósítása: long spread = közelebbi lejárat vásárlása + távolabbi lejárat eladása

26 Spread ügylet Példa: BUX júniusi lejárata 7500 pont, a decemberi lejárata 8000 pont, a különbözet -500pont. Egy hónap múlva a júniusi lejárat 7600, a decemberi 8200 pont. A különbözet -600 pont. Akkor jártunk jól, ha short spread pozíciónk volt (közelebbi lejáratot eladtuk, a távolabbit megvettük), hiszen a különbözet értéke csökkent. Nyereség = ( )+( )=-500-(-600)=100 pont

27 BÉT határidős termékei

28 Bevezető Mit jelent az, hogy a tőzsdei határidős kereskedés szabványosított? Az üzletet kötő feleknek, nem kell egyedileg megállapodniuk a teljesítés idejében és módjában, mert az adott tőzsde meghatározza a tőzsdei kereskedelemben szereplő termékek jellemzőit. Pl: A BÉT-en nem lehet bármilyen lejáratú termékeket megvásárolni és eladni.

29  Egyedi részvény és részvény index alapú határidős termékek:  Kamat alapú határidős termékek  Mol  Matáv  OTP  Richter  Borsodchem  TVK  BUX  USD  EUR  JPY  GBP  CHF  Deviza alapú határidős termékek  3 hónapos DKJ  12 hónapos DKJ  3 éves államkötvény (notional bond)  1 hónapos BUBOR  3 hónapos BUBOR Termékskála

30 Termék jellemzők I. A kötelezettség teljesítése  az egyedi részvény alapú határidős termékek és a notional bond esetén fizikai szállítással, míg  az index alapú határidős termékek, az egyéb kamattermékek és a devizák esetén készpénzes elszámolással történik.

31 Termék jellemzők II.  1000 db Matáv  100 db Mol  100 db OTP  100 db Borsodchem  100 db Richter  100 db TVK Kontraktusméret Az egyedi részvény alapú termékek esetén egy kontraktus : részvényre szól.

32 Termék jellemzők II. Pl: 2001 júniusi lejáratra vásároltunk 1 kontraktus BUX indexet 7000 ponton. A pozíciónk értéke 7000×100×1 kontraktus = forint Kontraktusméret Az index alapú határidős termékek esetén egy kontraktus értéke a kötési ár pontban kifejezve szorozva 100 Ft-tal.

33 Termék jellemzők II. Kontraktusméret A deviza alapú határidős termékek esetén egy kontraktus : •1000 USD •1000 EUR •1000 CHF •1000 GBP • JPY

34 Termék jellemzők II. Kontraktusméret A kamat alapú határidős termékek esetén egy kontraktus : • névértékű 12 hónapos DKJ • névértékű 3 hónapos DKJ • névértékű 3 éves államkötvény • tőkeösszegű 1 hónapos bankközi hitel hozama • tőkeösszegű 3 hónapos bankközi hitel hozama

35 Termék jellemzők III. Lejárati hónapok BUX  a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai  a második legközelebbi június és december  a fentieken kívüli két legközelebbi hónap

36 Termék jellemzők III. Lejárati hónapok Egyedi részvények, JPY, USD, EUR, 1 hónapos BUBOR, 3 hónapos BUBOR, 3 hónapos DKJ •a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai •a fentieken kívüli két legközelebbi hónap

37 Termék jellemzők III. Lejárati hónapok CHF, GBP, 3 éve államkötvény (notional), 12 hónapos DKJ •a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai

38 Spread kontraktusok  Mol  Matáv  OTP  Richter  Borsodchem  TVK  BUX  a legközelebbi június és decemberi lejáratok között  a negyedéves ciklus két legközelebbi hónapja között  a közelebbi és a távolabbi december között  a legközelebbi június és decemberi lejáratok között  a negyedéves ciklus két legközelebbi hónapja között

39 Határidős termékek kijelzése •A tőzsdei termékek kijelzése ún. ticker kóddal történik •A határidős termékek ticker kódja: MAT0103 Alaptermék Lejárat éve Lejárati hónap


Letölteni ppt "Határidős termékek árazása. Az azonnali és a határidős ár konvergenciája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések