Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Értékpapír piaci műveletek Tőzsdei ügyletek II.. A határidős piacok részvevői, a kockázat fűződő viszonyuk alapján:  Fedezeti ügyletkötők (hedger): aki.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Értékpapír piaci műveletek Tőzsdei ügyletek II.. A határidős piacok részvevői, a kockázat fűződő viszonyuk alapján:  Fedezeti ügyletkötők (hedger): aki."— Előadás másolata:

1 Értékpapír piaci műveletek Tőzsdei ügyletek II.

2 A határidős piacok részvevői, a kockázat fűződő viszonyuk alapján:  Fedezeti ügyletkötők (hedger): aki a kockázat csökkentésére, a veszteség elkerülésére törekszik  A spekulánsok, akik jelentős árfolyamkockázatot vállalnak nyereségszerzés céljából

3 SPEKULÁCIÓ  A haussier- ek (hosszörök):  a hausse-ra vagyis árfolyam-emelkedésre számítanak  Ezért vásárolnak ma értékpírokat, abban a reményben, hogy ezeket később magasabb árfolyamon értékesíteni tudják.  A hausse ( francia eredetű szó): jelentése: hogy növekedni, emelkedni, a tőzsdei szóhasználatban árfolyam emelkedést értünk alatta  A New Yorki tőzsdén a hosszra spekulálókat „bull-nak”, birkának nevezzük. Az árfolyam-emelkedést birkahangulatnak nevezzük.

4 SPEKULÁCIÓ  A baisser- ek ( besszerek):  vagy contreminuer (annyi ellenjátszó), vagyis árfolyamcsökkenésre számítanak.  Baisse: árfolyamcsökkenést, süllyedést jelenti  New Yorki árfolyamcsökkenésre spekulálókat „bear- nek” medve, nevezik a bessze hangulatot pedig medvehangulat.  Ezért ma eladnak, hogy később ugyanazt a terméket majd alacsonyabb árfolyamon visszavásárolják  Határidőre: tehát későbbi szállításra ezt akkor is megtehetjük, ha már nincsenek is birtokában

5 Az arbitrázsörök  Az arbitrázsörök, akik kockázat- semlegesség, úgy vállalnak határidős pozíciót, hogy kockázatuk se nem nő, se nem csökken.

6 Az arbitrazsör   A spekuláns árfolyamkockázata abból származik, hogy időben szétválik a vétel és az eladás.   Az arbitrazsör a különböző tőzsdék azonos „árufajtáiban” fennálló, egy időben való jegyzései közötti árfolyamkülönbséget használja ki (helybeli árfolyamkülönbség kihasználása)   Ott vásárról ahol olcsó, ott ad el ahol drága.

7 ARBITRÁZS  Az arbitrázs ügyletnek kétféle típusát különböztetjük meg:  kiegyenlítési arbitrázs esetén egy-egy aktívaféleség (deviza, értékpapír stb) vásárlásakor vagy eladásakor a legkedvezőbb piacot igyekszik kiválasztani az arbitrázsör, s ott bonyolítja le az ügyletet, pl. ha devizára van szüksége, akkor azon a piacon vásárolja meg, ahol olcsóbb, illetve ha devizát akar eladni, ott adja el ahol drágább.

8 ARBITRÁZS  Az arbitrázs tevékenység ezáltal:  - egyrészt a földrajzilag szétszórt részpiacokat egyesíti egy egységes árfolyam-alakulású piaccá  - másrészt a különböző aktívaféleségek árfolyam-alakulását is bekapcsolja

9 ARBITRÁZS  különbözeti arbitrázs esetében az arbitrázsőr kockázatmentes árfolyamnyereség elérésére törekszik.  Ennek érdekében pl. vásárol devizát és erre legkedvezőbb piacon, amit egyidejűleg el is ad egy olyan másik piacon, ahol többet adnak érte.

10 Háromvalutás arbitrázs Biztosítja a keresztárfolyamok összhangját.  Példa:   1 dollár = 2 márka   1 márka = 4 font   logikusan 1 dollár 8 fontnak kellene lennie  Ha a deviza piacon ettől eltérő:   pl. 6 font/ dollár, akkor arbitrázs lehetőség adódik!   Amennyiben 6 fontért veszek 1 dollárt, majd ezt márkára váltom, így lesz 2 márkám.   Végül ezt a két márkát újabb fontba fektetve 8 fonthoz jutok.


Letölteni ppt "Értékpapír piaci műveletek Tőzsdei ügyletek II.. A határidős piacok részvevői, a kockázat fűződő viszonyuk alapján:  Fedezeti ügyletkötők (hedger): aki."

Hasonló előadás


Google Hirdetések