Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1Vállalati pénzügyek IV. Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT IV. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1Vállalati pénzügyek IV. Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT IV. előadás."— Előadás másolata:

1 1Vállalati pénzügyek IV. Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT IV. előadás

2 2Vállalati pénzügyek IV. A FORGÓTŐKE MENEDZSMENT HELYE A PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK RENDSZERÉBEN Befektetett eszközök Saját tőke Hosszú lejáratú kötelezettségek Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú táv Rövid táv BefektetésFinanszírozás

3 3Vállalati pénzügyek IV. RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK Forgóeszközök Rövid lejáratú Forgóeszközök Rövid lejáratú források források a forgó- - a tartós és rövid a forgó- - a tartós és rövid eszközök lejáratú források eszközök lejáratú források nagysága és aránya nagysága és aránya összetétele - a rövid lejáratú összetétele - a rövid lejáratú források szerkezete források szerkezete

4 4Vállalati pénzügyek IV. A RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK JELLEMZŐJE Kisebb hozam és kisebb kockázat Oka: a befektetett eszközök és a forgóeszközök  megtérülése  likviditása közötti különbség  kockázata

5 5Vállalati pénzügyek IV. A MŰKÖDÉSI (ÜZLETI ) CIKLUS ÖSSZETVEŐI PÉNZ PÉNZ 5. lépés 1. lépés követelésekanyagok behajtásabeszerzése, kötelezett- ségek keletkezése 4. lépés 2. lépés késztermék értékesítése, befejezetlen termelés követelések keletkezése 3. lépés késztermékek előállítása

6 6Vállalati pénzügyek IV. FORGÓTŐKE MENEDZSMENT FONTOSSÁGÁNAK OKAI  A forgótőke mérete és változékonysága jelentős vezetői törődést igényel.  Az értékesítés növekedése és a forgótőke közötti kapcsolat szoros és közvetlen.  A problémák először a vállalkozás forgótőke számláin jelennek meg.  A forgótőke különösen fontos a kisvállalatok számára, túlélésük sokkal inkább függ a hatékony forgótőke menedzsmenttől.

7 7Vállalati pénzügyek IV. A MŰKÖDÉSI CIKLUS IDŐBELI LEFOLYÁSA Anyagok beszerzése Szállítói számlák kifizetése Termékek eladása hitelben Követelések befolyása Készletezési periódus Vevő futamidő Szállítói futamidő Pénz konverziós ciklus Működési ciklus

8 8Vállalati pénzügyek IV. PÉNZCIKLUS (pénz konverziós ciklus) A cég finanszírozási szükségletét fejezi ki Függ:  a szállítói hitel hosszúságától  a készletek átlagos forgási idejétől  a vevőkövetelések átlagos befolyási gyorsaságától

9 9Vállalati pénzügyek IV. Likviditás fenntartása  tényleges költségek  elmaradt haszon Likviditás hiánya  vevők elvesztése (árbevétel kiesés)  finanszírozási költségek növekedése (hitelképesség romlása) A LIKVIDITÁS KÖLTSÉGE

10 10Vállalati pénzügyek IV. A FORGÓESZKÖZÖK ELMÉLETI OPTIMUMA Költség CA/TA arány A likviditás hiányának költsége A likviditás fenntartásának költsége optimális CA/TA arány

11 BEFEKTETÉS A KÉSZLETEKBE

12 12Vállalati pénzügyek IV. Főbb elemei: - VÁSÁROLT KÉSZLETEK - ANYAGOK - ÁRUK - SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK - BEFEJEZETLEN TERMELÉS - FÉLKÉSZTERMÉKEK - KÉSZTERMÉKEK

13 13Vállalati pénzügyek IV. BEFEKTETÉS A KÉSZLETEKBE  A készlet: a forgóeszközök tárgyiasult része a forgóeszközök tárgyiasult része  A készlettartás alapvető célja: A beszerzés, a termelés és az értékesítés közötti A beszerzés, a termelés és az értékesítés közötti  térbeli,  időbeli,  választékbeli különbségek áthidalása. különbségek áthidalása.

14 14Vállalati pénzügyek IV. DÖNTÉSI PROBLÉMA Mennyit fektessen a cég készletekbe? Költség – haszon elemzés  Rendelési költség:  a rendelés összeállításától a raktárra vételig felmerülő költségek  Készlettartási költség:  raktározási, tárolási ktg., értékvesztés stb.  Készlethiányból adódó költség:  termelés leállása, vevők elvesztése stb.

15 15Vállalati pénzügyek IV. OPTIMÁLIS KÉSZLETSZINT PROBLÉMÁK - Bizonytalan utánpótlás - Statikus problémák: a termékek nem vihetők át a következő periódusra: pl. karácsonyfa - Dinamikus problémák: a termékeknek a kezdő perióduson túl is van értéke - Heterogenitás =>ABC analízis

16 16Vállalati pénzügyek IV. A KÉSZLETSZINT OPTIMALIZÁLÁSA Egy lehetséges megoldás: A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (Economic Order Quantity, EOQ) Valamely termékből adott szükséglet és adott költségek mellett alkalmanként milyen tételnagyságot kell rendelni, hogy az időszak összes készletezési költsége minimális legyen?

17 17Vállalati pénzügyek IV. A KIINDULÓ MODELL ALAPFELTÉTELEZÉSEI  a szállítás azonnali  a szükséglet teljes bizonyossággal ismert  a felhasználás egyenletes  a rendelési költség fix (független a rendelt mennyiségtől)  a készletek egy egységére jutó tartási költsége konstans

18 18Vállalati pénzügyek IV. A KÉSZLETEK IDŐBELI ALAKULÁSA Q t átlag- készlet Q/2 készletfeltöltés Q szintre

19 19Vállalati pénzügyek IV. A MODELLBEN SZEREPLŐ JELÖLÉSEK D = (demand) összes évi szükséglet természetes mértékegységben  konstans Q = (quantity) rendelésenként beszerzendő mennyiség O = (ordering cost) egyszeri rendelési költség  konstans C = (carrying cost) egységnyi készlet éves tartási költsége  egységre vetítve konstans TC = (total cost) évi összes készletezési költség Q/2 = átlagkészlet D/Q = évi rendelések száma

20 20Vállalati pénzügyek IV. D, O és C konstans  TC egyedül az alkalmankénti rendelés mennyiségének (Q-nak) lesz a függvénye. Meg kell keresni a TC (Q) függvény minimumát! Írjuk fel ezek ismeretében a teljes költség függvényét!

21 21Vállalati pénzügyek IV.

22 22Vállalati pénzügyek IV. 1. feladat – a) Egy lézernyomtatókat forgalmazó vállalkozás évente átlagosan edb nyomtatót értékesít. A következő évre vonatkozó értékesítési terv alapján jövőre db nyomtató értékesíthető. A nyomtatók beszerzési ára Ft/db. A rendelések költsége alkalmanként Ft. A nyomtatókkal kapcsolatos tartási költség éves szinten átlagosan a beszerzési ár 8%-a.  Hány darabot kellene egy alkalommal rendelnie a vállalkozásnak, hogy a készletekkel kapcsolatos költségei éves szinten minimálisak legyenek?  Hány alkalommal kellene a vállalkozásnak rendelnie?  Mekkora ebben az esetben a vállalat készletezési költsége?

23 23Vállalati pénzügyek IV. 1. feladat – a) megoldás Beszerzések száma: 45000/2500 = 18 alkalom Beszerzések gyakorisága: 360/18 = 20 naponta Évi készletezési költség: Rendelési költség: 18* = Készletezési költség: (2500÷2)* = Összesen: = 2500 db C = 27000×0,08 = 2160

24 24Vállalati pénzügyek IV. 1. feladat – a) megoldás Beszerzések száma: 45000/2500 = 18 alkalom Beszerzések gyakorisága: 360/18 = 20 naponta Évi készletezési költség: Rendelési költség: 18* = Készletezési költség: (2500÷2)* = Összesen: = 2500 db C = 27000×0,08 = 2160

25 25Vállalati pénzügyek IV. A vállalat szállítója a következő évben technológiai okok következtében a nyomtatók szállítását csak 10 napos határidővel tudja vállalni.  Mekkora készlettel kell ebben az esetben rendelkeznie a vállalkozásnak a rendelés feladásakor?  Befolyásolja-e ez az alkalmankénti rendelés mennyiségét? 1. feladat – b)

26 26Vállalati pénzügyek IV.  Az alkalmankénti rendelés mennyiségét a nem azonnali beszerzési idő nem befolyásolja, pusztán arról van szó, hogy a beszerzési idő figyelembe vételével kell a vállalatnak rendelnie.  A rendelés feladásakor a vállalatnak 10 napra elegendő készlettel kell rendelkeznie. 1. feladat – b) megoldás vagy

27 27Vállalati pénzügyek IV. A vállalat szállítója a következő lehetőséget ajánlja fel a cégnek: amennyiben az alkalmankénti rendelési mennyiség legalább 7500 db, akkor 1%- os árengedményt biztosít a nyomtatók árából.  Érdemes-e a vállalkozásnak eltérnie az EOQ modell szerinti rendelési mennyiségtől, és igénybe vennie az árengedményt? 1. feladat – c)

28 28Vállalati pénzügyek IV.  Készletezési és beszerzési költségek az EOQ esetén: Rendelési ktg: 18× = Tartási ktg: (2500÷2)×2160 = Beszerzési ktg.: (27000×45000) = Összesen:  Készletezési és beszerzési költségek rabatt esetén: Rendelési ktg: 6× = Tartási ktg: (7500÷2)×(27000×0,99×0,08) = Beszerzési ktg.: (27000×0,99×45000) = Összesen: feladat – c) megoldás

29 29Vállalati pénzügyek IV.  Döntés: – =  megtakarítás Érdemes a mennyiségi diszkontot igénybe venni.  Részletekben: Változás a készletezési költségekben: – = Változás a beszerzési költségekben: – = Változás a cég összes költségében: – =  megtakarítás 1. feladat – c) megoldás

30 30Vállalati pénzügyek IV. A készlet optimalizálás az alapanyagoknál jellemző Ʃ egyedi optimum ≠ vállalati optimum => SZTR => SZTR => JIT => JIT

31 31Vállalati pénzügyek IV. VEVŐKÖVETELÉSEK

32 32Vállalati pénzügyek IV. VEVŐKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK MENEDZSMENTJE - Ott kezdődik ahol a készletek menedzsmentje véget ér - Ott ér véget, ahol a cash menedzsment elkezdődik

33 33Vállalati pénzügyek IV. VEVŐKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK Fizetési szokások az üzleti életben:  készpénzfizetés  előre történő fizetés (vagy előlegfizetés)  fizetés teljesítés után szállító cég hitelt nyújt a vevőnek Kereskedelmi hitel (trade credit, commercial credit):  vállalat nyújtja vállalatnak,  alapját termékek (szolgáltatások) értékesítése képezi

34 34Vállalati pénzügyek IV. A VEVŐKÖVETELÉSEK KÉT OLDALA „A” vállalat  ELADÓ (Szállító)  Vevővel szembeni követelés  FORGÓESZKÖZ „B” vállalat  VEVŐ  Szállítóval szembeni tartozás (kötelezettség)  RÖVID LEJÁRATÚ FORRÁS

35 35Vállalati pénzügyek IV. FIZETÉSI FELTÉTELEK ÉRTÉKELÉSE MÓDSZEREK 1.) EGY PERIÓDUSÚ MEGKÖZELÍTÉS Lépések: - Engedmény miatt bevétel csökkenés - Vevőállomány (tőke lekötés) változása - Többlethozam - Változás az AEE-ben

36 36Vállalati pénzügyek IV. Közelítő képlete: ΔS = értékesítési forgalom V = egy termékre jutó változó költség P = eladási ár ΔI = vevőállomány növekmény r = vevőállomány (tőkelekötés) elvárt hozama Elfogadás, ha ΔAEE > 0

37 37Vállalati pénzügyek IV. 2.) TÖBBPERIÓDUSÚ MEGKÖZELÍTÉS - Diszkontált nettó cash flow módszer Képlete: Elfogadjuk: ha a vevőállomány növekménynél magasabb értéket kapunk

38 38Vállalati pénzügyek IV. 3. HITELNYÚJTÁSI DÖNTÉSEK Kérdés: kinek adok el hitelben és kinek készpénzért? Szempontok: - Tapasztalatok - Hitelügynökségek minősítése - Személyes kapcsolatok - Vevőlátogatás - Stb.

39 39Vállalati pénzügyek IV.

40 40Vállalati pénzügyek IV. HITELELEMZÉS INFORMÁCIÓI  A vásárlónak a céggel kapcsolatos fizetési előtörténete.  Pénzügyi jelentések.  Referenciák.  Publikált jelentések.

41 41Vállalati pénzügyek IV.

42 42Vállalati pénzügyek IV. A „2/10 nettó 30” fizetési szokvány értelmezése A „2/10 nettó 30” fizetési szokvány értelmezése Vevő igénybe veszi a diszkontot nem veszi igénybe a diszkontot 10. napon kifizeti a számlát 30. napon fizeti ki a számla 2% engedményt kap a számla teljes összegét összegéből 20 napos hitelhez jut Kamata: 2÷(100-2) = 0,0204 2,04% Évi kamat: (365/20)×2,04 = 37,23%

43 43Vállalati pénzügyek IV. Mikor érdemes módosítani a fizetési feltételeket, vagyis  a fizetési határidőt változtatni?  az engedményeken változtatni?  a hitelben történő értékesítést növelni?

44 44Vállalati pénzügyek IV. 2. feladat Egy vállalat jelenlegi fizetési feltételei:  fizetési határidő „nettó 30”  várható árbevétel 81 MFt  követelések átlagos beszedési ideje 55 nap  befektetéstől elvárt hozam 20%. Tervezett módosítás: „2/10 nettó 30” Becslések szerint a vevők 45%-a venné igénybe az engedményt, és a követelések átlagos beszedési ideje 40 napra csökkenne. Érdemes-e módosítani a fizetési feltételeket?

45 45Vállalati pénzügyek IV – = – eFt 2. A felszabaduló tőke elvárt hozama: 3 375×0,2 = eFt 3. Az árengedmény költsége: ×0,45×0,02 = – 729 eFt A fizetési feltételek módosításának nettó hatása: +675 – 729 = – 54 eFt Nem érdemes változtatni! 2. feladat – megoldás 1.A vevőállományban lekötött tőke változása:

46 46Vállalati pénzügyek IV. PÉNZGAZDÁLKODÁS

47 47Vállalati pénzügyek IV. A VÁLLALATOK PÉNZGAZDÁLKODÁSA A forgóeszközök leglikvidebb elemei:  pénzeszközök  forgatási célú értékpapírok A likvid eszközök jellemzői:  hozamuk alacsony, vagy egyáltalán nincs  fizetésre közvetlenül felhasználhatók

48 48Vállalati pénzügyek IV. A PÉNZESZKÖZÖK TARTÁSÁNAK MOTÍVUMAI   üzleti vagy tranzakciós motívum   óvatossági vagy biztonsági motívum   spekulációs motívum   pénzfelhalomzás

49 49Vállalati pénzügyek IV. DÖNTÉSI PROBLÉMÁK  Mennyit fektessen be a cég pénzeszközökbe és forgatási célú értékpapírokba? A cég forgótőke politikájától függ (pl. konzervatív) A cég forgótőke politikájától függ (pl. konzervatív)  Hogyan ossza meg a befektetéseit a pénzeszközök és az értékpapírok között?

50 50Vállalati pénzügyek IV. A PÉNZESZKÖZÖK SZEREPE A pénzeszközök a bevételek és a kiadások átmeneti összhang-hiányait hivatottak áthidalni. A likvid pénzeszközök tervezésekor azt a minimális pénzállományt szokás keresni, amely ezt az áthidaló szerepet még képes betölteni, de annál semmivel sem több! Szélsőségek:  túlságosan alacsonyra méretezett likviditási tartalék  túl bőre méretezett likviditási tartalék Tervezés tapasztalati alapon  iparági differenciák

51 51Vállalati pénzügyek IV. A PÉNZESZKÖZÖK MENEDZSELÉSE  Értékpapírok pénzzé konvertálása  Pénzeszközök befektetése forgatási célú értékpapírokba A cég pénzállománya a készletekhez hasonlóan viselkedik. EOQ modell (William Baumol)

52 52Vállalati pénzügyek IV. Baumol (vagy Baumol-Allais-Tobin, BAT modell) feltételezései:  cash flow-k teljes bizonyossággal ismertek,  a pénzkiáramlások egyenletesek Képlete: C* = alkalmankénti értékpapír-vásárlás vagy -eladás összege D = kifizetések évi összege O = értékpapírok adásvételének tranzakciós költsége r = értékpapírok évi (éves) hozama A BAUMOL MODELL (1952)

53 53Vállalati pénzügyek IV. A MILLER-ORR MODELL (1966) (a pénzállomány bizonyos határok között fluktuálhat) A pénzállomány optimalizálásának főbb lépései:  jövőbeni cash flow-k becslése,  várható cash flow-k besorolása biztos és bizonytalan kategóriákba,  nettó cash flow-k valószínűségének becslése, és a pénzáramlások napi ingadozásának (szórásának) kiszámítása,  az intervallum meghatározása, amely között a vállalat pénzkészlete ingadozhat.

54 54Vállalati pénzügyek IV. A PÉNZÁLLOMÁNY VÁLTAKOZÁSA idő pénzeszköz állomány visszatérési pont alsó korlát felső korlát A kérdés csak az, hogy milyen mértékben engedje a vállalkozás pénzeszközei ingadozását:  Pénzáramlások napi ingadozásának nagysága  Értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciós költségek  Kamatláb nagysága

55 55Vállalati pénzügyek IV. m = alsó korlát (minimális pénzállomány) h = felső korlát h – m = eltérés r = napi kamatláb T = az értékpapírok adásvételével kapcsolatos tranzakciós költség σ 2 = a napi pénzáramok varianciája z = visszatérési pont A MODELLBEN SZEREPLŐ JELÖLÉSEK

56 56Vállalati pénzügyek IV. Eltérés: (h-m) = 3 × (0,75 × T × σ 2 /r) 1/3 Felső korlát (h) = m + 3 × (0,75 × T × σ 2 /r) 1/3 Visszatérési pont: (z) = m + (0,75 × T × σ 2 /r) 1/3 A MODELL BECSLÉSEI

57 57Vállalati pénzügyek IV. 3. feladat Egy vállalat becsült évi pénzkiáramlása (kifizetése) 288 millió forint (egyenletes kifizetéseket feltételezve havi 24 millió forint). A kincstárjegyek évi hozama 8%. A tranzakciós költség 5000 Ft/alkalom. Alkalmanként mekkora összegben kellene a vállalatnak kincstárjegyet eladnia, hogy a Baumol modell feltételezéseinek megfeleljen? Havonta 4 alkalommal (24/6=4) kellene 6 millió Ft kincstárjegyet eladni.

58 58Vállalati pénzügyek IV. 4. feladat Egy vállalat gazdálkodásáról az alábbi adatokkal rendelkezünk: Becsült minimális pénzállomány:3,5 millió Ft A napi nettó pénzáramlás szórása:5 millió Ft A kincstárjegyek évi hozama:7,3% Tranzakciós költség alkalmanként:4 500 Ft Milyen intervallumban ingadozhat a vállalat napi pénzállománya? Mikor és milyen teendője van a vállalat pénzügyi vezetésének?

59 59Vállalati pénzügyek IV. Napi kamatláb: 7,3:365 = 0,02% = 0,0002 h-m = 3 × [(0,75 × 4,5 × )/0,0002] 1/3 = ezer Ft h = = ezer Ft z = (0,75 × 4,5 × /0,0002) 1/3 = = = ezer Ft 4. feladat - megoldás

60 60Vállalati pénzügyek IV. A napi pénzállomány ezer Ft-os intervallumban ingadozhat. A pénzügyi vezetésnek akkor van teendője, ha a pénzállomány eléri a 3500 ezer forintos vagy a ezer forintos alsó korlátot felső korlátot

61 61Vállalati pénzügyek IV. alsó korlát felső korlát értékpapír eladás értékpapír vásárlás 7500 ezer Ft ezer Ft visszatérési pont ezer Ft

62 62Vállalati pénzügyek IV. A pénzeszközök ingadozása (az intervallum nagysága) függ:   A nettó pénzáramok napi ingadozásától (szórás, variancia)  nagyobb szórás  tágabb határok   Értékpapírok adásvételével kapcsolatos tranzakciós költségektől  magasabb tranzakciós költségek  tágabb határok   A kamatláb nagyságától (diszkont kincstárjegyek hozamától)  magas kamatláb  szűkebb határok A PÉNZESZKÖZÖK INGADOZÁSA

63 63Vállalati pénzügyek IV. A STONE MODELL

64 64Vállalati pénzügyek IV. A STONE MODELL  A Miller-Orr modell továbbfejlesztése  Belső korlát bevezetése U – dUL + dL  Figyelembe veszi a rövid távú tervezés kihasználhatóságát (k napra előretekint)  Akkor állítja vissza a C szintre a pénzmennyiséget, ha az nem kerül vissza k nap alatt a belső korlátok közé

65 65Vállalati pénzügyek IV. A STONE MODELL A Stone modell jellegzetességei:  Heurisztikus modell, nem törekszik optimumra  Nem számszerűsíti a korlátokat (azok kialakítását a vezetők múltbeli tapasztalatára bízza)  Egyetlen feltétele van: az értékpapírok vétele és eladása azonnali

66 66Vállalati pénzügyek IV. Figyelmüket köszönöm


Letölteni ppt "1Vállalati pénzügyek IV. Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT IV. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések