Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Logisztikai rendszerek I. Sasvári János. Anyagi folyamatok a logisztikai rendszerekben Anyagi folyamatok a logisztikai rendszerekben 1. A termelési rendszerek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Logisztikai rendszerek I. Sasvári János. Anyagi folyamatok a logisztikai rendszerekben Anyagi folyamatok a logisztikai rendszerekben 1. A termelési rendszerek."— Előadás másolata:

1 Logisztikai rendszerek I. Sasvári János

2 Anyagi folyamatok a logisztikai rendszerekben Anyagi folyamatok a logisztikai rendszerekben 1. A termelési rendszerek és kapcsolataik 2. Az ellátási -elosztási hálózat, az integrált ellátási lánc 3. Anyagáramlási folyamatok a logisztikai rendszerekben

3 1.A termelési rendszerek és kapcsolataik A termelési rendszerek, mint kiinduló bázisok A termelési rendszerek, mint kiinduló bázisok • Belső erőforrásaik a rendszer kapacitása • Külső erőforrásaik anyag, energia, munkaerő, információ • Működésük összetett mozgásrendszer • Input-output kapcsolataik

4

5 Ugrásszerű fejlődés a termelési rendszerekben •Technikai, technológiai megújulás –Automatizálás, rugalmas gyártórendszerek –Automatizálás, rugalmas gyártórendszerek –Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (Computer Integrated Manufacturing) –Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (Computer Integrated Manufacturing) •Korszerű szervezési módszerek alkalmazása –JIT -elv, Kanban -módszer, szinkrongyártás –JIT -elv, Kanban -módszer, szinkrongyártás –MRP I,II. (Material Requirement Planning) –MRP I,II. (Material Requirement Planning) –Számítógépes termeléstervezés és irányítás –Számítógépes termeléstervezés és irányítás • Az ellátás- elosztás (input-output folyamatok) szerepének változása

6 Az ellátás termelés elosztás (ETE) kapcsolatrendszere Az ellátás termelés elosztás (ETE) kapcsolatrendszere • Az ETE együttes átfutási idejének szerepe - az életcikluson belül - a piaci versenyben • A termelési átfutási idő csökkentése (technológia, szervezés)

7 A diszharmónia kialakulása

8 A diszharmónia oldása • A korszerű technikai-technológiai módszerek kiterjesztése az ellátás - elosztás területére • A korszerű szervezési módszerek, eljárások (elsősorban JIT -elv) kiterjesztése az ellátás -elosztás területére • Érintett felek: ellátó (beszállító), felhasználó, fuvarozó (közlekedés) • Érintett felek: ellátó (beszállító), felhasználó, fuvarozó (közlekedés)

9 Az ellátási idő csökkentésének feltételei • A beszállítások gyártási ütemtervhez igazítása • A távolsági áruszállítás technikai - technológiai fejlesztése • Az egységrakomány képzés, rakodási technikák, technológiák korszerűsítése • A korszerű információs kialakítása

10 Az elosztási idő csökkentése • A rendelésre való gyártás megvalósítása (Pull típusú gyártás) • Korszerű elosztási technikák megvalósítása (pl. logisztikai elosztó központok létesítése)

11 Az ellátási elosztási rendszerek fejlesztésének visszahatásai (szinergikus hatások) • Rugalmas gyártórendszerek további kialakulása • A szerelési tevékenység szerepének növekedése • A beszállítások mennyiségének növekedése - a gyártási mélység csökkentése - „Make or Buy” dilemma

12 • Bonyolult ellátási-elosztási hálózatok kialakulása • Az áruszállítással szembeni további szigorú követelmények (pontosság, megbízhatóság, rugalmasság, gyorsaság) –téráthidalás –téráthidalás mozgótárolás mozgótárolás –időáthidalás –időáthidalás

13 2. Az ellátási-elosztási hálózat, az integrált ellátási lánc Az ellátási-elosztási rendszer kitüntetett szerepe Az ellátási-elosztási rendszer kitüntetett szerepe • A kapcsolatrendszer megteremtése a beszállítókkal • A kapcsolatrendszer megteremtése a felhasználókkal

14

15 Az ellátási-elosztási hálózat  Az ellátási hálózat - a megrendelők és a beszállítók kapcsolatára épül - a megrendelők és a beszállítók kapcsolatára épül - az ellátási lánc egy kiragadott szál, a hálózat egy hosszmetszete, ahol a szál végén egy konkrét késztermék áll - az ellátási lánc egy kiragadott szál, a hálózat egy hosszmetszete, ahol a szál végén egy konkrét késztermék áll - gyakran első vonalbeli és második vonalbeli beszállító, további harmad -, negyedrendű beszállító - gyakran első vonalbeli és második vonalbeli beszállító, további harmad -, negyedrendű beszállító  Az elosztási hálózat - a végtermék térben kiterjedt fogyasztói környezetbe való eljuttatásának csatornái - a végtermék térben kiterjedt fogyasztói környezetbe való eljuttatásának csatornái - közvetlen és közvetett csatornák a felhasználó helyekre, illetve a fogyasztói végpontokra - közvetlen és közvetett csatornák a felhasználó helyekre, illetve a fogyasztói végpontokra

16 Az integrált ellátási lánc  Az ellátás-elosztás egységes rendszerben való kezelése – a lánc közepén a végterméket előállító hely, előtte a beszállítók, a végén az értékesítési végpontok – a lánc közepén a végterméket előállító hely, előtte a beszállítók, a végén az értékesítési végpontok

17 Az integrált ellátási lánc menedzselése  Cél: az ellátási lánc termelékenységének növelése, a kiszolgálási színvonal javítása növelése, a kiszolgálási színvonal javítása  Résztvevők: termelő vállalatok, szolgáltató vállalatok, kereskedők, felhasználók- fogyasztók, közlekedés (áruszállítás)  Működés: a vállalatok hosszú ellátási láncok tagjaként működnek  A piaci verseny: nem önálló vállalatok, hanem ellátási láncok közötti verseny (A lánc köztes tagjainak sikerét nagy mértékben befolyásolja, hogy a lánc többi tagjai hogyan teljesítenek)

18 Az ellátási lánc menedzsment főbb tennivalói • A fogyasztói, felhasználói kiszolgálási szint meghatározása. • A készletezési-raktározási csomópontok meghatározása a lánc mentén. • Mechanizmusok és eljárások kialakítása az ellátási lánc optimális működtetésére. • A készletezés és a szállítás gyakorisága összhangjának megteremtése. • A készletezés és a szállítás gyakorisága összhangjának megteremtése. • A kiszolgálás minősége (a vevői megelégedettség) és a logisztikai költségek összhangjának megteremtése. • Az ellátási láncban közreműködő szervezetek tevékenységének értékelése. tevékenységének értékelése.

19 3. Anyagáramlási folyamatok a logisztikai rendszerekben Az integrált ellátási lánc, mint logisztikai Az integrált ellátási lánc, mint logisztikai rendszer rendszer • Az integrált ellátási láncban, az ellátás- termelés-elosztás bonyolult hálózatában, anyagok, félkész és késztermékek áramlanak. • A logisztikai rendszerek több –szervezési, technológiai vagy egyéb szempontból különálló – rész - illetve alrendszert kapcsolnak össze az integrált anyagáramlás megvalósítása céljából.

20 • Integrált ellátási lánc – logisztikai rendszerek kapcsolata: A logisztika különböző anyagok, tárgyak, információk több rész - illetve alrendszeren optimalizált áramlatai tervezésének tana. A logisztika különböző anyagok, tárgyak, információk több rész - illetve alrendszeren optimalizált áramlatai tervezésének tana.

21 Az anyagáramlást megvalósító fizikai alapfolyamatok • Külső szállítás (áruszállítás) • Külső szállítás (áruszállítás) - Viszonylag nagy tömeg, nagy távolság - Viszonylag nagy tömeg, nagy távolság - Közlekedési alágazatok - Közlekedési alágazatok • Belső szállítás (üzemi anyagmozgatás) - Viszonylag rövid (5…200m) szállítási távolság - Viszonylag rövid (5…200m) szállítási távolság - Anyagmozgató gépek és berendezések - Anyagmozgató gépek és berendezések • Rakodás • Rakodás - Be - ki - és átrakás - Be - ki - és átrakás - Rakodógépek és eszközök - Rakodógépek és eszközök •Tárolás •Tárolás - Az áruk átmenetileg nyugalmi állapotban vannak - Az áruk átmenetileg nyugalmi állapotban vannak - Raktárak, raktározás - Raktárak, raktározás • RST folyamatok és rendszerek • RST folyamatok és rendszerek

22 Az anyagáramlást megvalósító fizikai alapfolyamatok kapcsolata, a teljes folyamatrendszer

23 Az anyagáramlást elősegítő, kiegészítő folyamatok •A csomagolás •Az egységrakomány képzés •A komissiózás •Az információs folyamatok: - Az anyagáramlást indukáló (primér) információk - Az anyagáramlást kísérő (szekunder) információk - A visszacsatolt (tercier) információk

24 A folyamat-és rendszertervezés főbb feladatai  A csomagoló és egységrakomány -képző eszközök megválasztása  A szállítási egységek és gyakoriságok, a szállítási mód megválasztása  A külső és belső szállítási kapcsolatok célszerű kialakítása  Az ellátó raktárak, központok telephelye megválasztása  Az informatikai rendszer kialakítása

25 Raktározás, raktározási rendszerek Raktározás, raktározási rendszerek 1. A raktározás szerepe a termelési, az ellátási -elosztási folyamatokban 1. A raktározás szerepe a termelési, az ellátási -elosztási folyamatokban 2. A raktározási folyamatok rendszerszemléletű értelmezése, a raktározás eszköz - és létesítményrendszere 2. A raktározási folyamatok rendszerszemléletű értelmezése, a raktározás eszköz - és létesítményrendszere 3. A hagyományos darabáru- raktározási rendszerek 3. A hagyományos darabáru- raktározási rendszerek

26 4. A tárolóterületek elrendezése, áru -elhelyezési stratégiák 4. A tárolóterületek elrendezése, áru -elhelyezési stratégiák 5. Komissiózási rendszerek és stratégiák 5. Komissiózási rendszerek és stratégiák 6. A raktári folyamatok irányítása 6. A raktári folyamatok irányítása 7. A magasraktározási rendszerek áttekintése 7. A magasraktározási rendszerek áttekintése 8. A raktárak alapterülete meghatározásának elve 8. A raktárak alapterülete meghatározásának elve

27 1. A raktározás szerepe a termelési, az ellátási- elosztási folyamatokban A raktározás általános szerepe A raktározás általános szerepe • A termelés és a felhasználás/ fogyasztás térben és időben való elkülönülése, az ebből adódó készletezési-raktározási igények

28 • A nemzetgazdasági tartalékok, készletek képzésének igénye és az ebből adódó raktározási feladatok • A készletek mennyiségi és minőségi védelme • A raktározás értéknövelő szerepe

29 A raktározás szerepe a termelési A raktározás szerepe a termelési folyamatokban folyamatokban • A termelési (gyártási) folyamat műveletcsoportjainak értelmezése - alakítási fázis - mozgási fázis - nyugvási fázis

30 • Termelési anyagok, alkatrészek, részegységek raktározása • Félkész és késztermékek raktározása • A termelési folyamathoz közvetlen kapcsolódó és kihelyezve működő raktárak – példák bemutatása – példák bemutatása

31 A raktározás szerepe az elosztási folyamatokban A raktározás szerepe az elosztási folyamatokban • A térbeli elosztás (a disztribúció) értelmezése • Az elosztó raktárak, mint a szállítási lánc részei

32

33 • Az elosztó raktárak jelentőségének növekedése - példák bemutatása - példák bemutatása

34 A raktározás szerepe a teljes logisztikai folyamatban • Az alapanyag kitermeléstől a felhasználóig/fogyasztóig terjedő anyagáramlási folyamat felépítése a raktárak kapcsolata alapján

35

36 • A készletezés-raktározás jellegének változása a logisztikai rendszerekben a JIT - elv alkalmazásával összefüggésben • A készletezés-raktározás-szállítás egységes rendszerként való kezelése

37 A raktározási szolgáltatások minőségi mutatói • A megrendelési átfutási idő • A betárolási átfutási idő • A kitárolási átfutási idő • A visszaigazolások átfutási ideje • A szállítási megbízhatóság • A szállítási pontosság • A visszaküldött áruk aránya • A rendelésfelvétel pontossága

38 2. A raktározási folyamatok rendszer szemléletű 2. A raktározási folyamatok rendszer szemléletű értelmezése, a raktározás értelmezése, a raktározás eszköz- és létesítményrendszere eszköz- és létesítményrendszere A raktározási folyamatok modellje A raktározási folyamatok modellje

39

40 A raktározási rendszerek fontosabb sajátosságai  A raktározási rendszerek struktúrája  A raktárak befogadóképessége  A raktárak átbocsátóképessége  A raktárak alapfolyamata, az RST folyamatok  A raktárak kiegészítő folyamatai (raktározási szolgáltatások) - Csomagolás - Egységrakomány -képzés - Címkézés - Küldeményrendezés - Egyéb logisztikai szolgáltatások

41 A készletváltozások alapesetei

42 A készletmozgások szabályozása A készletmozgások szabályozása

43 A raktározás eszköz és létesítményrendszere • Az alapfolyamatokat megvalósító eszköz és berendezésrendszer • Az alapfolyamatokat megvalósító létesítményrendszer

44 3. A hagyományos darabáru raktározási rendszerek A darabáru- raktározási rendszerek áttekintése A darabáru- raktározási rendszerek áttekintése

45 A tárolási rendszerek • A tárolási rendszer megválasztását befolyásoló tényezők – a tárolt árukkal kapcsolatos jellemzők alak, méret, saját tömeg, csomagolás; alak, méret, saját tömeg, csomagolás; kémiai, fizikai, l biológiai sajátosság, kémiai, fizikai, l biológiai sajátosság, készletnagyság, az árufajták száma készletnagyság, az árufajták száma – a tárolási feladat jellege az áru cserélődésének mutatószáma az áru cserélődésének mutatószáma a raktár funkciója a raktár funkciója a fi-fo elv iránti fokozott igény a fi-fo elv iránti fokozott igény – eszköz- és objektum adottságok a meglevő épület jellemzői a meglevő épület jellemzői a meglevő vagy beszerezhető eszközök, berendezések a meglevő vagy beszerezhető eszközök, berendezések

46 • Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek – közvetlen halmazolás – síkrakodólapos tárolás

47 • Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek - oldalfalas, keretes rakodólapos tárolás - előnyök, hátrányok, problémák - alkalmazási terület

48 • Állványos statikus tárolási rendszerek - az állványok kialakítása - polcos állványos tárolás

49 • Állványos statikus tárolási rendszerek - tárolóládás állványos tárolás - rekeszes állványos tárolás - átjárható állványos tárolás - különleges állványos tárolás

50

51

52 • Az állványos statikus tárolási rendszerek rendszerek megvalósításának kritériumai: – követelmény minden tárolási egységhez a hozzáférés – az áru csomagolásának nyomószilárdsága nem teszi lehetővé az egymásra helyezést – nagy tárolási magasságot kell biztosítani

53 előnyei: – a tárolási magasság tetszés szerint növelhető – az áru nyilvántartási rendszer egyszerűbb –optimális be- és kitárolási stratégiák valósíthatók meg (pl. (pl. fi fi-fo fo elv)

54 hátrányai: –nehézkes átállás más jellemzőjű áruk tárolására –jelentős beszerzési, beruházási költségtöbblet

55 • Állványos dinamikus tárolási rendszerek – utántöltős állványos tárolás (csúsztatópályás, görgőpályás, vezetősínes) – gördíthető állványos tárolás – körforgó állványos tárolás

56

57

58

59

60

61 Az anyagmozgató rendszerek • A raktárak anyagmozgatási folyamatának összetevői - a beszállítással kapcsolatos tevékenységek kirakás, átvétel, betárolás - a tárolással kapcsolatos tevékenységek - a kiszállítással kapcsolatos tevékenységek egység összeállítása, rakodás egység összeállítása, rakodás

62 • Az anyagmozgató rendszer megválasztását befolyásoló tényezők – a mozgatandó árukkal kapcsolatos jellemzők – a forgalmi jellemzők – az építészeti adottságok – a tárolóterület és a tárolótér jó kihasználásának igénye – halmazolási tényező: h=he/B

63 • Kézi vagy kézieszközös anyagmozgató rendszer

64 • Targoncás anyagmozgató rendszer

65

66 –a targoncák megválasztásának szempontjai: –a targoncák megválasztásának szempontjai: kis saját tömeg (a kerekek közötti egyenletes eloszlás) keskeny közlekedőút igény szükség szerint vasúti kocsiba való bejárás lehetősége

67 a számításba vehető targoncafajták: normál homlokvillás emelőtargoncák tolóoszlopos emelőtargoncák normál homlokvillás emelőtargoncák tolóoszlopos emelőtargoncák emelőkocsik emelőkocsik /a halmazolási tényezők összehasonlítása (1,0… 2,3)/ /a halmazolási tényezők összehasonlítása (1,0… 2,3)/

68

69 •Darus anyagmozgató rendszer - alkalmazási terület nagy saját tömegű, vagy nagy saját tömegű, vagy terjedelmes árukat tároló terjedelmes árukat tároló földszintes raktárak földszintes raktárak - számításba vehető darufajták futódaruk futódaruk felrakódaruk felrakódaruk

70 4. A tárolóterületek elrendezése, áruelhelyezési stratégiák A tárolóterület elrendezése A tárolóterület elrendezése • Az elrendezés alapelvei a tárolótéren belüli anyagmozgatási munka minimális legyen a tárolótéren belüli anyagmozgatási munka minimális legyen a tárolóterület jól kihasználható legyen a tárolóterület jól kihasználható legyen az egyes árufajtákhoz szükség szerint hozzá lehessen férni az egyes árufajtákhoz szükség szerint hozzá lehessen férni a tárolóterület két részre osztásának elve tartalékraktár (háttérraktár) a tárolóterület két részre osztásának elve tartalékraktár (háttérraktár) élőraktár (komissiózó raktár) élőraktár (komissiózó raktár)

71 • A tárolómezők és a és a közlekedőutak célszerű elrendezésének alapformái

72 • Az egyes elrendezési változatok főbb jellemzői – tömbtárolás a tárolóterület belső részén lévő rakományokhoz csak az előttük lévő tárolási egységek eltávolítása esetén lehet hozzáférni a tárolóterület belső részén lévő rakományokhoz csak az előttük lévő tárolási egységek eltávolítása esetén lehet hozzáférni homogén készlet esetén alkalmazható homogén készlet esetén alkalmazható területkihasználás 70-80% területkihasználás 70-80% – soros tárolás a tárolási egységek a közlekedő utak mentén jobbra és balra, általában egy-egy sorban helyezkednek el, a tárolóterület kihasználása 35-50% a tárolási egységek a közlekedő utak mentén jobbra és balra, általában egy-egy sorban helyezkednek el, a tárolóterület kihasználása 35-50% – vegyes tárolás különböző árufajták, eltérő tárolási feladatok esetén valósítható meg különböző árufajták, eltérő tárolási feladatok esetén valósítható meg

73 Áruelhelyezési (terület kijelölési) stratégiák Áruelhelyezési (terület kijelölési) stratégiák • Alapelv – az anyagmozgatási munka csökkentése – az anyagmozgatási munka csökkentése –a nagy gyakorisággal igényelt áruk a manipulációs területhez –a nagy gyakorisággal igényelt áruk a manipulációs területhez közel legyenek –a kötött és a szabad helyfoglalás rendszere –a kötött és a szabad helyfoglalás rendszere • ABC elemzéssel támogatott áruelhelyezési stratégiák – az ABC elemzés – az ABC elemzés

74

75 – sávos és körkörös területkijelölés, áruelhelyezés

76 5. Komissiózási rendszerek és stratégiák A komissiózási rendszerek A komissiózási rendszerek • A komissiózás értelmezése –az áruk megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat –az elosztóraktárak sajátos folyamata – két alapeset: a tárolási egységet meg kell bontani a tárolási egységet meg kell bontani a megrendelések a tárolási egységek egész számú többszörösei a megrendelések a tárolási egységek egész számú többszörösei

77 • A komissiózási folyamat összetevői –az áruelőkészítés statikus statikus dinamikus dinamikus –az áru kivétel kézi kézi gépi (automatizált) gépi (automatizált) –az árumozgatás (kigyűjtés közben) egydimenziós egydimenziós kétdimenziós kétdimenziós –az áruleadás centralizált centralizált decentralizált decentralizált

78 Komissiózási stratégiák(statikus áruelőkészítés esetén) • Megrendelésenkénti soros, egylépcsős árugyűjtés

79 • Megrendelésenként párhuzamos árugyűjtés

80 • Zónánkénti (osztályonkénti) kétlépcsős árugyűjtés

81 Komissiózó eszközök • Kézi komissiózó eszközök –sajátos kialakítású kézikocsik –statikus statikus áruelőkészítés, viszonylag kis forgalom viszonylag kis forgalom

82 • Komissiózó emelőtargoncák – a targoncavezető felemelésével 3-4 m magasban is lehetővé teszi a komissiózást teszi a komissiózást – statikus áruelőkészítés és nagy forgalom esetében

83 A raktározás szerepe a termelési, az ellátási -elosztási folyamatokban A raktározás általános szerepe A raktározás általános szerepe • A termelés és a felhasználás/ fogyasztás térben és időben való elkülönülése, az ebből adódó készletezési-raktározási igények • A nemzetgazdasági tartalékok, készletek képzésének igénye és az ebből adódó raktározási feladatok • A készletek mennyiségi és minőségi védelme • A raktározás értéknövelő szerepe

84 A raktározás szerepe a termelési folyamatokban • A termelési (gyártási) folyamat műveletcsoportjainak értelmezése – alakítási fázis – mozgási fázis – nyugvási fázis • Termelési anyagok, alkatrészek, részegységek raktározása • Félkész - és késztermékek és késztermékek raktározása • A termelési folyamathoz közvetlen kapcsolódó és kihelyezve működő raktárak működő raktárak

85 A raktározás szerepe az elosztási folyamatokban • A térbeli elosztás (a disztribúció) értelmezése • Az elosztó raktárak, mint a szállítási lánc részei • Az elosztó raktárak jelentőségének növekedése

86 • Komissiózó raktárrész

87 • A tartalékraktár (háttérraktár) és (a komissiózó raktárrész kapcsolatának egy lehetséges módja

88 Folyamatos működésű szállítógépek alkalmazása • Valamilyen állványos dinamikus tárolási rendszer és valamilyen folyamatos működésű anyagmozgató gép együttműködése • Polistruktúrájú,, apró alkatrészeket, cikkeket tároló raktárak (komissiózó raktárterek esetén) • Rendszerint tárolóládákból, vagy rakodólapos lapos egységrakományokból komissióznak –gravitációs görgős utántöltős állvány –gravitációs görgős utántöltős állvány –hajtott görgős, ill. vízszintes görgős gyűjtőpályák –hajtott görgős, ill. vízszintes görgős gyűjtőpályák

89

90 Az irányító központ és a komissiózást végző dolgozó közötti információs kapcsolat • Hagyományos információs kapcsolat –gyűjtő jegyzékek –gyűjtő jegyzékek –megrendelőlapok –megrendelőlapok • Papír nélküli információs kapcsolat –számítógépes hálózati kapcsolat a komissiózó munkahellyel dinamikus áruelőkészítés esetében; információ megjelenítés a számítógép monitorján –számítógépes hálózati kapcsolat a komissiózó munkahellyel dinamikus áruelőkészítés esetében; információ megjelenítés a számítógép monitorján –a tárolóállványra szerelt hírjelzők (Pick to Light) –a tárolóállványra szerelt hírjelzők (Pick to Light) –mobil terminál, amely infravörös, vagy rádiófrekvenciás átviteli kapcsolatban van a folyamatirányító számítógéppel –mobil terminál, amely infravörös, vagy rádiófrekvenciás átviteli kapcsolatban van a folyamatirányító számítógéppel

91 • Példa számítógépes hálózati kapcsolatra

92 6. A raktári folyamatok irányítása A raktári folyamatok irányításának összetevői A raktári folyamatok irányításának összetevői • Papír nélküli kapcsolat – az árukra vonatkozó főbb adatok megnevezés, mennyiségi egység, megnevezés, mennyiségi egység, tárolásra vonatkozó különleges igény tárolásra vonatkozó különleges igény –a kiadásra vonatkozó főbb adatok a megrendelő megnevezése, a kiszállított a megrendelő megnevezése, a kiszállított mennyiség, a kiszállítás dátuma, a mennyiség, a kiszállítás dátuma, a kivételi bizonylat száma kivételi bizonylat száma

93 –a beérkezésre vonatkozó főbb adatok a beszállító megnevezése, a beérkezés a beszállító megnevezése, a beérkezés dátuma, a beérkezett mennyiség, a dátuma, a beérkezett mennyiség, a bevételi bizonylat száma bevételi bizonylat száma – a tárolóhelyre helyre vonatkozó főbb adatok

94 • A tárolóhelyek helyek térbeli meghatározásának és a tárolt áru helymegjelölésének egy általában használt változata

95 • Irányítási információk –a megrendelésekkel kapcsolatos információk –a beérkezéssel kapcsolatos információk –a tárolással kapcsolatos információk –a kiszállítással kapcsolatos információk –a be- és kitárolással, a készletezéssel kapcsolatos információk betárolási utasítás betárolási utasítás kitárolási utasítás kitárolási utasítás –a be- és kitárolással kapcsolatos információáramlás hagyományos (kartotékrendszer) hagyományos (kartotékrendszer) számítógépes rendszer számítógépes rendszer

96 • A kartotékrendszerű adatnyilvántartás és információáramlás folyamata

97 • A számítógépes adatnyilvántartás és információáramlás folyamata

98 A számítógépes irányítási rendszerben rendszerben megoldandó feladatok •A be- és kitárolással, a komissiózással kapcsolatos anyagmozgatási feladatok diszponálása off-line adathordozókon, vagy közvetlen (on-line) •A be- és kitárolással, a komissiózással kapcsolatos anyagmozgatási feladatok diszponálása off-line adathordozókon, vagy közvetlen (on-line) irányítással irányítással •A be- és kitárolási folyamat (az anyagmozgató gépek működésének) optimalizálása •A be- és kitárolási folyamat (az anyagmozgató gépek működésének) optimalizálása •A be- és kitárolási műveletek regisztrálása (készlet, tárolóhely, pénzügyi adatok kezelése) •A be- és kitárolási műveletek regisztrálása (készlet, tárolóhely, pénzügyi adatok kezelése) •Az optimális tárolóhely kijelölése (tárolóhely elérési idő, fifo elv, árucserélődési mutatók stb.) •Az optimális tárolóhely kijelölése (tárolóhely elérési idő, fifo elv, árucserélődési mutatók stb.) •Az optimális készletgazdálkodási stratégiák megvalósítása •Az optimális készletgazdálkodási stratégiák megvalósítása •Készletutánpótlások és a kiszállítási igények aktualizálása •Készletutánpótlások és a kiszállítási igények aktualizálása •Forgalmi statisztikák készítése, ABC elemzés •Forgalmi statisztikák készítése, ABC elemzés

99 • Az infravörös adatátviteli rendszer-kapcsolat kapcsolat alapfolyamatok irányítására –a gépekre (pl. targoncákra) szerelhető adatkezelő terminálok – kézi adatgyűjtő terminálok

100

101

102

103 A számítógép és az alapfolyamatot végző munkahelyek, anyagmozgató gépek közötti információátvitel • Nyomtatványok alkalmazása – pl.: betárolási utasítások kiíratása, átadása a targoncavezetőnek targoncavezetőnek • Vezetékes kapcsolat – pl.: az irányító számítógép és a kihelyezett terminál közötti kapcsolat terminál közötti kapcsolat • Vezeték nélküli kapcsolat – pl.: rádiófrekvenciás kapcsolat infravörös adatátviteli kapcsolat infravörös adatátviteli kapcsolat kézi adatfelvevők, időszakonkénti kézi adatfelvevők, időszakonkénti betöltéssel betöltéssel


Letölteni ppt "Logisztikai rendszerek I. Sasvári János. Anyagi folyamatok a logisztikai rendszerekben Anyagi folyamatok a logisztikai rendszerekben 1. A termelési rendszerek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések