Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Raktározástechnika Raktározástechnikai alapfogalmak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Raktározástechnika Raktározástechnikai alapfogalmak."— Előadás másolata:

1 Raktározástechnika Raktározástechnikai alapfogalmak

2 Mi a raktár? Miért van szükség raktárakra? A raktár: • az ellátási láncban lévő anyagáramlási intenzitások kiegyenlítésére szolgál • árukészletet halmoz fel • az áruk minőségét, mennyiségét megőrzi • lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és betárolást

3 A raktározás és a logisztika kapcsolata EllátásTermelésElosztás Nyersanyag kitermelés Fogyasztók Piac Információáramlás Anyagáramlás Anyagáramlást kísérő információk Hulladék feldolgozás megsemmisítés

4 A logisztikai szemléletmód alappillérei  Rendszerszemlélet  Teljes költség szemlélet  Partnerszemlélet  Integrált informatikai rendszer alkalmazása (közös adatbázison alapuló)

5 A logisztika fogalma A logisztika anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. A logisztika anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. /Dr. Felföldi L./

6 A logisztika célja 6 M-elv: • A megfelelő áru • A megfelelő időpontban • A megfelelő helyre • A megfelelő mennyiségben • A megfelelő minőségben és • A megfelelő költséggel jusson el.

7 A raktározás és a logisztika kapcsolata EllátásTermelésElosztás Nyersanyag kitermelés Fogyasztók Piac Átfutási idő60%15%25% Várakozás 42% 60% megsemmisítés

8 A raktározás és a logisztika kapcsolata JIT (Just in Time) – éppen időben: - Termeld ma azt, amire holnap szükséged van. - A készletek mennyisége (nagysága) csökken, összetétele (választéka) nő. összetétele (választéka) nő. - Kihelyezett raktár – Áruforgalmi Központ – Logisztikai Szolgáltató Központ - Kihelyezett raktár – Áruforgalmi Központ – Logisztikai Szolgáltató Központ - Virtuális logisztikai központ

9 Közvetlen ellátás A közvetlen ellátás, szállítás hagyományos rendszere A JIT-elvet részlegesen kielégítő rendszer A JIT-elvet teljesen kielégítő rendszer Nagy készletek, magas költség de egyszerű szállítás, biztonságos ellátás Csak nagy szállítási intenzitás esetén gazdaságos, kockázatos ellátás

10 Közvetett ellátás Kihelyezett raktár Később elosztó központ

11 Logisztikai központok Célja: - Vállalatok térben kiterjedt gyáregységeinek kiszolgálása, a megtermelt termékek térbeli elosztása - Térben kiterjedt ellátó hálózatok összekötése - Összehangolják az ellátók és felhasználók igényeit - Megtervezi és megszervezi a szállításokat.

12 A logisztikai központok típusai A logisztikai központok főbb típusai a közlekedési kapcsolatok szerint: - közúti/vasúti, illetve - közúti/vasúti/vízi

13 A logisztikai központok szolgáltatásai Logisztikai alapszolgáltatások: - szállítás-előkészítés - szállítás - rakodás - raktározás - informatikai szolgáltatások - finishing szolgáltatások

14 A logisztikai központok szolgáltatásai Logisztikai kiegészítő szolgáltatások: - járművek, rakodógépek bérbeadása, javítása, karbantartása - vámkezelés - tanácsadás - biztosítás - oktatás

15 A logisztikai központok szolgáltatásai Egyéb szolgáltatások: - posta - bank - étterem - szálloda - vagyonvédelem - reklám - csomagküldő - kiállítás-szervezés és -rendezés - stb.

16 Logisztikai szolgáltatások színvonala Fő célok Költségek minimalizálása Szolgáltatási színvonal növelése Növekszik a logisztikai rendszer működési költsége Csökkennek a szolgáltatások hiánya miatti többletköltségek Döntési helyzet

17 A szolgáltatási színvonal és a logisztikai költségek összefüggései

18 A logisztikai szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemei  Szállítási idő  Szolgáltatás megbízhatósága  Szolgáltatás rugalmassága  Szolgáltatás minősége

19 A logisztikai szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemei Szállítási idő: a megrendeléstől a megrendelőhöz való szállításig eltelt idő. Szolgáltatás megbízhatósága: annak a valószínűsége, hogy a vállalt szállítási idő betartható-e. Szolgáltatás rugalmassága: a logisztikai rendszer mennyire képes a megrendelői igények változásához alkalmazkodni. Szolgáltatás minősége: a megrendelő igények kielégítésének pontossága.

20 A raktározási rendszer sajátosságai 1. Struktúrája: alrendszerek és elemek közötti adott időszakban fennálló tartós kapcsolatok összessége 2. Paraméterei: - befogadóképesség (kapacitás) - anyagmozgató rendszer átbocsátó képessége - anyagmozgató rendszer átbocsátó képessége A rendszer által adott időszakban mozgatott árumennyiség. Mennyit képes ki- és betárolni?

21 A raktár technikai alrendszerei 1. Eszköz és berendezés alrendszer: - Be- és kiszállító eszközök - Rakodó eszközök - Ellenőrző eszközök - Belső szállító eszközök és gépek - Tároló eszközök és berendezések. 2. Létesítmény alrendszer - Közlekedési kapcsolatok - Rakodóhelyek - Átvevő/kiadóhelyek - Belső szállítópályák és utak - Tároló területek

22 Tárolási módok Fő tárolási módok:  Raktárépületben (hagyományos, csarnok- vagy magasraktár)  Tárolón (nyitott, tetővel ellátott)  Hombárban (bunkerek, silók)  Tartályban (folyékony és légnemű)

23 A tárolási módok megválasztását befolyásoló tényezők Fizikai állapot  darabáru  ömlesztett áru  folyékony áru  gáznemű áru Sajátosságok:  alak  méret  térfogat  tömeg  egyéb Tárolandó mennyiségek:  készlet  fajtaszám  cikkszám

24 A raktárak csoportosítása A nemzetgazdasági ágazatok alapján:  ipari,  mezőgazdasági,  kereskedelmi és  közlekedési raktár. A termelési folyamatban betöltött szerepük szerint :  alapanyag,  segédanyag,  félkésztermék és  késztermék raktár.

25 A raktárak csoportosítása A készletváltozás sajátosságai szerint: R Azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben (köz- illetve bérraktárak) R Kevés árufajta érkezik nagy mennyiségben, távozik kisebb tételekben (kereskedelmi raktárak) R Sok árufajta érkezik kis mennyiségben, távozik nagy tételekben (felvásárló kereskedelem) R Sok árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben (alkatrészraktárak) R A távozó árufajták meghatározott időnként visszatérnek (szerszámraktárak, szertárak) R A távozó árufajták meghatározott idő után többször visszatérnek, de minőségi változáson mennek át (műveletközi raktárak)

26 A raktárak csoportosítása A be- és kiszállítások időbeni változásai szerint

27 A raktárak telepítése A telepítés vagy bővítési hely megválasztását befolyásoló tényezők: (1.) A raktár, illetve tároló lehetőség szerint az anyagáramlás centrumában legyen. (2.) A raktárt kedvezően lehessen bekötni az üzemi út, illetve a közlekedési hálózatba. (3.) A telepítési hely lehetőség szerint közművesítve legyen (villamos energia, víz, csatornahálózattal). (4.) A telepítési hely illeszkedjék a meglevő települési struktúrába, a környezetvédelmi és egyéb szempontoknak megfeleljen. (5.) A telepítési hely körzetéből a munkaerő igény kielégíthető legyen.

28 A raktárak közlekedési kapcsolatai Főbb ismérvei: - Általában közúti- és vasúti kapcsolattal rendelkeznek - A raktárépület elhelyezése a közúttól min. 50-re legyen

29 A centralizált, decentralizált telepítés problémái Az értékelésbe a következő jellemzőket célszerű bevonni: (1.) a tárolandó készlet nagysága és összetétele a készlet megosztásának lehetősége; (2.) az input-output kapcsolatok milyensége, az intenzitások mértéke; (3.) az anyagmozgató rendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (4.) a tárolási rendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (5.) a létesítmények lehetséges korszerűségi színvonala; (6.) az árunyilvántartási- és információrendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (7.) a kommunális ellátottság lehetséges színvonala; (8.) a munkaerő-szükséglet, munkaerő-összetétel; (9.) bővítési lehetőség; (10.) a szállítási és a raktározási költségek.

30 Ipari raktárak telepítése A centralizált (központi) raktár: gazdaságos, jobban kihasznált anyagmozgató gépek és raktártér, áttekinthetőbb, nagy távolságok. A decentralizált raktár: rövid anyagmozgatási távolságok, jobban(gyorsabban) kiszolgált üzemrészek rosszabb kihasználású gépek, raktártér.

31 Elosztóraktárak telepítése Centralizált raktár: A fajlagos raktározási költség kevesebb Decentralizált raktár: A fajlagos szállítási költség kevesebb

32 A raktárak közlekedési kapcsolatai  Közúti  Vasúti  Vízi  Légi - Az emeltszintű rakodók problémái - A talajszintű rakodók problémái közúti vasúti

33 A raktárak közlekedési kapcsolatai  Egykapus  Két vagy többkapus -> ha lehet, elkerülendő  A szabad területek kialakításának fő szempontjai:  A haladási irányok egyértelműek legyenek  Lehetőleg elkülönített személy – és teherforgalom (parkolók)  A nagy járművek lehetőleg megfordulás nélkül tudják elhagyni a telephelyet  A rakodási és technológiai helyek elszeparálása a gyalogos forgalomtól  Parkolóhelyek létesítése, a várakozás ne akadályozza a forgalmat

34 A raktárak közlekedési kapcsolatai

35

36

37

38

39 Az emeltszintű raktárak problémái

40 A vasúti rakodók kialakítása Gépi hajtású targoncákkal végzett rakodás estén a szélesség (B): B=2b+3c „b”: targonca v. rakomány szélessége „c”: biztonsági sáv

41 A vasúti rakodók kialakítása

42 A közúti rakodók kialakítása B) hátoldali rakodásA) oldalirányú rakodás

43 A rakodók kialakítása Közúti rakodók kialakítása - Közepes teherbírású tehergépkocsik esetében a rakodó magassága 1,1-1,4 m - Nyerges vontatók esetében: 1,4-1,6 m Nagy gépkocsiforgalommal rendelkező raktárak estén: Hátoldalas beállás, rakodóhely a raktáron belül van

44 A közúti rakodók kialakítása A raktár fala mentén létesített rakodók kialakítása Egyenes vonalvezetésű rakodó: - A járművek hosszoldalukkal állnak be - A hosszabb rakodófront miatt, rövidebb a csatlakozó útszélesség

45 A közúti rakodók kialakítása A raktár fala mentén létesített rakodók kialakítása Fűrészfog szerűen kialakított rakodó: - Lehetővé teszi a gépkocsik hossz- és hátoldali egyidejű rakodását - A rakodó éle fokos szöget zár be a raktárfallal, egyszerű beállás

46 A közúti rakodók kialakítása A járművek hátoldalukkal állnak be (1):

47 A közúti rakodók kialakítása A járművek hátoldalukkal állnak be (2):

48 A talajszintű rakodók problémái A) nagy teherbírású (legalább 3-3,5 t) targonca alkalmazása hosszú (2,2-2,5 m) villával B) ollós szerkezetű kitolható villával Egy oldalról történő kirakás Két oldalról történő kirakás

49 A raktárépület fő jellemzőinek meghatározása A tárolandó árufajták értelmezése:  darabáruk  ömlesztett áruk  ill. folyékony áruk tárolása. Darabáruk: - Egyedi darabáruk (alkatrészek, szerszámok stb.) - Egységrakományba foglalt darabáruk. Teljes ER-t tároló raktárak Komissiózó raktárak

50 A raktárépület fő jellemzőinek meghatározása Monostruktúrájú raktár: Árucikkek száma kicsi, de a tárolási mennyiségek nagyok Polistruktúrájú raktár: Tárolandó árucikkek száma nagy, cikkenként kis tárolandó mennyiségek A darabáru raktározási rendszerek eltérnek Tárolási egység jellegében Tárolási rendszerben Anyagmozgató rendszerben Az árukészlet összetétele

51 Az ABC-elemzés Azt mutatja meg, hogy a teljes forgalom hány százalékát teszi ki, a forgalomban lévő termékek bizonyos százaléka (A, B és C kat. termékek) Miért szükséges az ABC-elemzés elvégzése? Képet kapjunk a gyorsan forgó áruk számáról és arányáról (naturáliában vagy értékben kifejezve); Áruelrendezés kialakításához; A technológiai tervezés elengedhetetlen része. Készletelemzés

52 Az árukészlet összetétele Áruválaszték [%] Forgalmazott mennyiség [%]

53 A raktárterület felosztása TárolóterületKiszolgáló területek Hasznos területKiegészítő területek Áruval lefedhető terület Közlekedő utak Oszlopok alapterülete Lépcsők Egyéb Árufogadó Árukiadó Komissiózó Rakodók Szociális helységek Iroda Összes raktári terület Egyéb

54 Egy- és többszintes raktárak Az egyszintes raktárépület előnyei:  a tárolóterület jobban kihasználható (nincs lépcsőház, függőleges anyagmozgató berendezés)  az oszloposztás nagyobb lehet, az oszlopok karcsúbbak  a padló teherbírása viszonylag egyszerűen növelhető  anyagmozgatási rendszere homogén Az egyszintes épület hátrányai:  nagyok a mozgatási távolságok  a csatlakozó utak bonyolultabban alakíthatók ki  a nagy fal-és tetőfelületek miatt nagy a hőveszteség

55 Komissiózó tér A raktárterület jellemzői Tárolótér Áru előkészítő terek

56 A raktárépület és a raktárterület műszaki jellemzői

57 A raktárépület típusa vasbeton szerkezetű csarnok acél szerkezetű csarnok

58 A raktárépület típusa A vasbeton szerkezetű csarnok tulajdonságai: - igen karcsú (400 x 400 mm keresztmetszetű) oszlopok - nagy nyílású (30 m fesztáv) áthidalások - általában m-es szabad belmagasság Az acél szerkezetű csarnok tulajdonságai: - fesztáv igen nagy (akár 70 m) - rövidebb összeszerelési idő - oszlop nincs, vagy csak kevés

59 Darabáru raktározás értékelő mutatószámai (1) 1. A raktárterület kihasználtsági tényezője: α=A 1 /A ahol A 1 :a raktár tervezett hasznos tárolóterülete, m 2 A : a raktár teljes területe, m 2 2. A magasság kihasználtsági tényezője: α m =h t /h f ahol h t :a tervezett átlagos tárolási magasság, m h f : a raktár belmagassága, m h f : a raktár belmagassága, m

60 Darabáru raktározás értékelő mutatószámai (2) 3. A raktártér kihasználtsági tényezője: α r =V 0 /V ö ahol V 0 :a tárolásra használható raktártérfogat, m 3 V ö : a teljes raktártérfogat, m 3 V ö : a teljes raktártérfogat, m 3 4. A tárolótér kihasználtsági tényezője: α t =V á /V 0 ahol V á : a tárolható áru térfogata, m 3 V 0 : a tárolásra használható raktártérfogat, m 3 V 0 : a tárolásra használható raktártérfogat, m 3

61 Darabáru raktározás értékelő mutatószámai (3) 5. A tárolásra használható tárolótér egy m 3 –ére jutó raktártérfogat: β t =V ö /V 0 6. A tárolásra használható tárolótér egy m 3 –ére jutó raktárterület: β r =A/V 0

62 Mutatószámok képzése  halmazolási tényező: a targonca emelési magasságának és útszélesség igényének hányadosa  hasznos (áruval lefedett) tárolóterület  a tárolóterület kihasználtsága  árufogadó/kiadó tér nagysága  mértékadó útszélesség  az állvány nélküli tömbös (ÁNT) tárolás kapacitása, aránya  a soros állványok (SÁT) tárolókapacitása, aránya  polcos állványos tárolás (PÁT) kapacitása, aránya  összes tárolókapacitás  közvetlenül hozzáférhető rakományok száma

63 Tárolási rendszerek A tárolási rendszerek megválasztását befolyásoló tényezők:  A tárolt árukkal kapcsolatos jellemzők (egyedi darabáru, egységrakomány)  A tárolási feladat jellege  Eszköz- és objektum adottságok  Az anyagmozgató rendszer jellemzői, a komissiózási igény  A raktár építészeti adottságai  A be- és kiszállítás módja, jellege, gyakorisága

64 A tárolási rendszerek megválasztását befolyásoló tényezők (1) A tárolt árukkal kapcsolatos jellemzők: - Az áru alakja, mérete, tömege, csomagolása, fizikai, kémiai tulajdonságai - Készletnagyság, árufajta száma. A tárolási feladat jellege: - A raktárnak a termelési vagy az elosztási folyamatban betöltött szerepe - Az árukhoz való hozzáférés igénye - Áru cserélődés intenzitása befolyásolják a tárolási rendszer megválasztását.

65 A tárolási rendszerek megválasztását befolyásoló tényezők (2) A tárolóeszközök és berendezések jellemzői: - A rendelkezésre álló ill. a tervezés során figyelembe vehető tárolóeszközök és berendezések választéka Az anyagmozgató rendszer jellemzői valamint a komissiózási igény: - befolyásolja a tárolási magasságot - a tárolótér elrendezését - valamint a tárolóberendezések méreteit.

66 A tárolási rendszerek megválasztását befolyásoló tényezők (3) A raktár építészeti adottságai: - a tárolóberendezések méreteit - és a tárolómezők elrendezhetőségét befolyásolja. A be- és kiszállítás módja: - a be és kitárolás jellegét határozza meg, rakodólaposan vagy rakodólap nélkül szükséges-e a be- ill. kitárolása

67 Darabárus tárolási rendszerek Egyedi árukEgységrakományok Tárolási egységek Állvány nélküli statikus Állványos statikus Állványos dinamikus Tárolási rendszer Anyagmozgató rendszer Kézi vagy kézi eszközös Targoncás Darus Állvány- kiszolgáló- gépes Egyéb (pl.robotos)

68 Egységrakomány képző eszközök Szállítóládák, - rekeszek, -keretek Általános célú (fából, műanyagból, fémből) Speciális - Gyümölcsszállító - Szálanyag-szállító - hússzállító - stb. Rakodólapok Általános célú - sík - oldalfalas - keretes - stb. Speciális - hordószállító - tekercsszállító - stb. Konténerek (szállítótartályok) KiskonténerekKözepes konténerek Nagykonténerek Általános célú Speciális - kereskedelmi - hűtő - folyadékszállító - ömlesztett anyag szállító - stb. Általános célú - ISO - Logistikbox Speciális - szemétszállító - gázszállító - folyadékszállító Általános célú Légi Speciális - hőszigetelt - szabályozható hőmérsékletű - tartály - szállítólap - nyitott - nyitható - stb.

69 Állvány nélküli statikus tárolás Alkalmazása:  Egy-egy árufajtából nagyobb mennyiséget kell tárolni (monostruktúra)  Nem szükséges minden egységhez közvetenül hozzáférni  Halmazolhatóság: (az áru vagy a csomagolás vagy az egységrakomány képző eszköz legyen teherviselő)  Kis belmagasságú épületekben, átmeneti tárolásra, ÁEK-terekben stb. Az állványok nélküli tárolás előnyei:  Elmarad a tárolóberendezések (állványok) létesítésének költsége  Jobb terület- és térfogat kihasználás  A raktár könnyen és gyorsan átállítható újabb árufajták tárolására

70 Állvány nélküli statikus tárolás Az állványok nélküli tárolás hátrányai:  A tárolási egységekhez nem lehet közvetlenül hozzáférni  Túl sok cikkelemnél nem előnyös  A tárolási magasságot az áru tulajdonságai és biztonsági előírások korlátozzák  A tárolóterületek áttekintése, a tárolt árufajták ellenőrzése csak a tárolási rend pontos megtartásával biztosítható  A Fifo-elv (first in first out) csak szakaszosan vagy gyakori belső átcsoportosításokkal valósítható meg.

71 Állvány nélküli statikus tárolás Elrendezés fajtái: - soros Egymás felett azonos áru legyen - tömbös Két oldalról hozzáférhető Egy oldalról hozzáférhető Fifo-elv betartása!

72 Állvány nélküli statikus tárolás a)Közvetlen halmazolás soros tárolással b)Sík rakodólapos soros tárolás c)Oldalfalas rakodólapos soros, ill. tömbtárolás

73 Az állványos, statikus tárolási rendszerek  Polcos állványos  Tárolóládás állványos  Rekeszes állványos  Át- ill. bejárható állványos  Konzolos állványos tárolás

74 Állványos, statikus tárolási rendszerek a)Polcos állványos tárolás b) Galériával kettéosztott polcos állvány c) Tárolóládás állványos tárolás

75 Állványos, statikus tárolási rendszerek d) Rekeszes állványos tároláse) Átjárható állványos tárolásf) Konzolos állványos tárolás

76 Soros állványos tárolási rendszerek Alkalmazása:  Az áru vagy csomagolás nem rendelkezik kellő szilárdsággal  Minden egységhez mindenkor közvetlenül hozzá lehessen férni  A cikkelemek száma viszonylag nagy, de kis mennyiségeket kell tárolni egy árufajtából (polistruktúra)

77 Soros állványos tárolás A soros állványos tárolás hátrányai:  Kis tárolási magasság esetén nagy az egy tárolási egységre jutó területfelhasználás  Nagy beruházási költség A soros állványos tárolás előnyei:  Közvetlen hozzáférés minden rakományhoz  Komissiózás könnyebb  Könnyen átlátható  Rugalmas  A tárolási magasságot csak a gép ill. az épület korlátozza  Jól automatizálható

78 Polcos állványos tárolás – Galériás megoldás

79 Tárolóládás állványos tárolás

80 Soros rakodólapos állványos tárolás

81

82 Át- ill. bejárható állványos tárolás

83

84

85 Állványos, dinamikus tárolási rendszerek  utántöltős állványos tárolás - csúszdás - görgősoros  eltolható állványos tárolás - keresztirányban eltolható - hosszirányban eltolható  körforgó állványos tárolás - vízszintes tengely körül - függőleges tengely körül

86 Állványos, dinamikus tárolási rendszerek Görgős utántöltős állvány

87 Állványos, dinamikus tárolási rendszerek Keresztirányban gördíthető állvány (Compactus rendszer)

88 Állványos, dinamikus tárolási rendszerek Hosszirányban gördíthető állvány

89 Állványos, dinamikus tárolási rendszerek Vízszintes tengely körül forgó állvány

90 Állványos, dinamikus tárolási rendszerek Függőleges tengely körül forgó állvány

91 Állványos, dinamikus tárolás Görgős állványok

92

93 Állványos, dinamikus tárolás Keresztirányban eltolható állványok

94

95 Raktári anyagmozgató rendszerek  kézi, illetve kézi eszközös  targoncás  darus  állványkiszolgáló gépes  egyéb különleges (pl. robotos)

96 Raktári anyagmozgató rendszerek Az anyagmozgató rendszerek megválasztását befolyásoló főbb tényezők: - A mozgatandó árukkal kapcsolatos jellemzők (méret, saját tömeg, alak); - Áruforgalmi jellemzők (be- és kiszállítás gyakorisága és az anyagáramlás intenzitása) - Építészeti adottságok (padló teherbírás, épület belmagassága, szerkezeti kialakítás) - A tárolási technológia (anyagmozgató rendszer és anyagmozgatási technológia – közlekedő utak szélessége („B”) és a tárolási magasság („h t ”) Emelési magasság: h e =h t -h r h t : a tárolási magasság h r : a rakomány magassága Halmazolási tényező: α =h e /B

97 Anyagmozgató rendszerek Anyagmozgató rendszer Gép- vagy eszközfajta Rakodási magasság [m] A közlekedő út szélessége [m] Halmazolási tényező Kézi vagy kézieszközös Kézikocsi, kézi rakodás 2,0-3,01,0-1,50,3-3,0 Targoncás Normál 3,3-8,03,2-4,21,1-1,9 Tolóoszlopos 4,5-102,6-3,21,5-3,2 Vagonbajáró 2,4-3,63,0-3,40,8-1,1 Emelőkocsi 3,0-5,21,8-2,61,4-2,0 Komissiózó 3,0-8,01,2-1,82,5-4,5 Darus Normál futódaru 4,0-6,01,8-2,51,6-3,3 Felrakódaru 6,0-10,01,7-2,03,0-5,0 Állványkiszolgáló gépes Felrakógép 8,0-30,01,0-1,48,0-22 Felrakótargonca 7,0-14,01,4-1,84,4-7,8

98 Anyagmozgató rendszerek

99 Gépi hajtású targoncák - vontatótargonca: csak vontat - szállítótargonca: vontat + szállít - emelőtargonca: vontat + szállít + rakodik (emel) Emelőtargoncák osztályozása szerkezeti kialakítás szerint:  normál vagy konzolos  kocsirendszerű, vagy emelőkocsi  tolóoszlopos  különleges - komissiózó - vagonbajáró - oldalemelésű - magasraktári (felrakótargonca) - konténermozgató

100 Gépi hajtású targoncák a)Szállítótargonca b)Vontató targonca c)Kisemelésű gépi emelőtargonca d)Nagyemelésű gépi emelőtargonca e)Tolóoszlopos emelőtargonca f)Oldalvillás emelőtargonca g)Felrakótargonca h)Komissiózó targonca

101 Gépi hajtású targoncák A normál emelőtargoncák fő jellemzői:  a teher tömegközéppontjának függőleges vetülete mindig a kerekeken kívülre esik  van ellensúlya  első kerék hajtás, hátsó kerék kormányzás  az emelőoszlop billenthető  leggyakrabban vezető-üléses  dízel, benzin, gáz és villamos hajtás  teherbírás akár 20 t-ig (konténermozgató 40 t)  emelési magasság 10 – 12 m  az útszélesség igény nagy

102 Gépi hajtású targoncák Az emelőkocsik fő jellemzői:  a teher tömegközéppontjának függőleges vetülete mindig a kerekeken belülre esik  nincs ellensúlya  hátsó kerék hajtás és kormányzás  az emelőoszlop nem billenthető  leggyakrabban gyalogkíséretű, de vezető-állásos és vezető-üléses is lehet  kizárólag villamos hajtás  teherbírás 1…2 t  emelési magasság 3…4 m  kis útszélesség igény (2,4…2,8 m)

103 Gépi hajtású targoncák A tolóoszlopos targoncák fő jellemzői:  a teher tömegközéppontjának függőleges vetülete a teher fel- és lehelyezésekor a kerekeken kívülre, szállítás közben a kerekek közé esik  ellensúlya nincs  az emelőoszlop billenthető  leggyakrabban vezető-üléses  kizárólag villamos hajtás  teherbírás 1…4 t  emelési magasság 8…12 m  kis útszélesség (2,8 m)

104 Az emelőtargoncák stabilitása

105 Terhelési diagram:

106 Darus anyagmozgató rendszer  magaspályás daruk (csarnoki futódaru, emelőoszlopos futódaru /felrakódaru/)  terepszinti kötöttpályás daruk (bakdaru, híddaru, kikötői daru)  terepszinti, pályához nem kötött daruk (autódaru, önjáró daru)

107 Daruk a)Futódaru b)Bakdaru c)Rakodóhíd d)Portáldaru e)Toronydaru f)Álló oszlopos forgódaru g)Fali konzoldaru

108 Folyamatos működésű berendezések Fő jellemzőik:  az üres- és a rakott menet nem értelmezhető, nem szétválasztható  a szállítóképesség nem függ a szállítási távolságtól  a szállítóképesség nem függ a kezelő ügyességétől  a teher felvétele és leadása a gép működése közben történik  megadott helyről megadott helyre, adott nyomvonalon, mindig ugyanabba az irányba szállít

109 Folyamatos működésű berendezések a)Hevederes szállítószalag b)Csuklótagos szállítószalag c)Mozgó asztal d)Padlószint alatti vontató láncpálya e)Egypályás függőkonvejor f)Kétpályás függőkonvejor g)Páternoszter h)Szállítóláncpálya

110 A raktári anyagmozgatás technológiája A darabárus raktárak technológiai folyamatának műveletei Főfolyamatok: - beszállítás, - tárolás, - kiszállítás Mellékfolyamatok: -tárolás közbeni áruátcsoportosítás, -tárolási vagy anyagmozgatási segédeszközök átcsoportosítása.

111 A raktári anyagmozgatás technológiája A beszállítás műveletei: - szállítóeszköz kirakása, - áru beszállítása az átvevőhelyre, - áruátvétel (ellenőrzés, adminisztráció stb.), - betárolás (szállítás a tárolóhelyre), A tárolás alatt az áru nyugalomban van A kiszállítás műveletei: - kitárolás (szükség esetén komissózás), - szállítás az árukiadóba, - árukiadás (ellenőrzés, adminisztráció stb.), - szállítóeszköz megrakása. Az egyes műveletek közé átmeneti tárolási, ill. várakozási műveletek ékelődhetnek!

112 A komissiózás technológiája Lényege: áruk előre megadott megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, a kiszedési mennyiség kisebb, mint a tárolási egység (pl. rakodólap). Fő típusai a komissiózás helye szerint: - Tárolótéren belüli komissiózás - Tárolótéren kívüli komissiózás (komissiózó tér)

113 A komissiózás technológiája Komissiózási folyamat Komissiózási rendszer Áruelőkészítés Árukivétel Árumozgatás Áruleadás Statikus Dinamikus Kézi Automatizált Egydimenziós Kétdimenziós Centralizált Decentralizált

114 A komissiózás technológiája Áruelőkészítés: - Statikus: az árukat közvetlenül a tárolótérről gyűjtik össze - Dinamikus: a tárolási egységet a komissiózó térbe szállítják, ahonnan a kivételt követően visszakerül a megbontott rakomány a tárolótérre. Árumozgatás : - Egydimenziós mozgatás: egyszerre CSAK egy irányban mozog (vertikális vagy horizontális) - Kétdimenziós mozgatás: mindkét irányban képes mozogni Áruleadás: centralizált és decentralizált.

115 A tárolótéren belüli komissiózás A rendszer előnyei: - egyszerű anyagáramlás, a tárolás=áruelőkészítés - nem kell közben átrakni, átszállítani - egyszerű információáramlás A rendszer hátrányai: - hosszú komissiózási útvonalak - kedvezőtlen szervezési és technológiai megoldások

116 A tárolótéren kívüli komissiózás A rendszer előnyei: - nagy komissiózási teljesítmények, optimális komissiózó tér kialakítás - a tárolótér kialakításakor nem kell figyelembe venni komissiózási szempontokat A rendszer hátrányai: - bonyolult anyagáramlás - bonyolult információáramlás

117 A komissiózás módjai  Egylépcsős: egyedi feldolgozás, a külső megrendelések szerinti kigyűjtés  Kétlépcsős: első lépésben az egyedi megrendelésekből összeállított gyűjtő megrendelések szerint komissióznak, a második lépésben szétválogatják egyedi megrendelések szerint.

118 Egylépcsős komissiózás Az egylépcsős komissiózás előnyei: - kisebb szervezési munkaráfordítást igényel; - rövidebbek a megrendelések átfutási idői; - a sürgős (soron kívüli) igények könnyen kielégíthetők; - az esetleges tévedések könnyebben korrigálhatók. Az egylépcsős komissiózás hátrányai: - kisebbek a komissiózási teljesítmények; - kisebbek a komissiózási teljesítmények; - a komissiózást végző gépek kapacitása általában nincs - a komissiózást végző gépek kapacitása általában nincs kihasználva. kihasználva.

119 Kétlépcsős komissiózás A kétlépcsős komissiózás előnyei: - nagy komissiózási teljesítmények - jobb gépkihasználás A kétlépcsős komissiózás hátrányai: - újra szét kell válogatni a már egyszer kigyűjtött árukat - újra szét kell válogatni a már egyszer kigyűjtött árukat - a gyűjtő megrendelések összeállítása járulékos szervezési munkaráfordítást igényel munkaráfordítást igényel - hosszabb megrendelés átfutási idők - a sürgős igények nehezebben elégíthetők ki.

120 A raktározás biztonságtechnikája Sajátos raktározási igénybevételek - mechanikai - kémiai - biológiai

121 A raktározás biztonságtechnikája Az áruk csomagolásának biztonságtechnikai vonatkozásai: - az áruk külső hatások elleni védelme, - a környezet védelme a termék hatásaival szemben, - az áruk célszerű egységbe fogása, - az áruk értékesítésének elősegítése, - az áru veszélytelen mozgatásának lehetővé tétele.

122 A raktározás biztonságtechnikája Az állványos tárolás biztonságtechnikai szempontjai: - megfelelő teherbírás – az állványon fel kell tüntetni, - az állványokat elmozdulás ellen biztosítani kell, - az állványok állapotát évente ellenőrizni kell, - rakodólapos állványok felállítását (összeszerelését) csak arra megfelelően kiképzett, tanúsítvánnyal rendelkező személyek (cég) végezhetik.

123 A raktározás biztonságtechnikája Az állványok nélküli tárolás biztonságtechnikai szempontjai: - stabilitási, szilárdsági szempontok, - a halmazok rétegszámának előírása, - a halmazok tetején való tartózkodás feltételei, - a halmazok megbontásának szabályai.

124 A raktározás biztonságtechnikája A raktári anyagmozgatás biztonságtechnikája: - a gépesítés és a tárolási rendszer összefüggései, - a gépesítés és a raktárépület összefüggései, - a raktári anyagmozgató gépek biztonságos kialakítása, - a raktári anyagmozgató gépek biztonságos üzemeltetése.

125 A raktározás biztonságtechnikája Raktárak tűzvédelme: - tűzszakaszok, - hő- és füstérzékelők, - automatikus riasztás és oltás (hab, víz), - magasraktárak sajátos tűzvédelmi kérdései


Letölteni ppt "Raktározástechnika Raktározástechnikai alapfogalmak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések